Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-29 / 125. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM 1965. MÁJUS 29, SZOMBAT Ma: kezdődik a könyvhét Az évenként visszatérő ün­nepi könyvhét megnyitója ma délután 7 órakor lesz városunkban, a Hunyadi Ter­melőszövetkezet klubjában. Az ünnepi beszédet Fruttus Ist­vánná tanárnő mondja. Könyvkiadóink idén is szá­mos új könyvvel jelentkez­tek, amelyeket bizonyára örömmel fogad az olvasó­tábor. Városunkban — mint az előző években is — két könyvpavilont állítanak fel. Nem megy már el az étvágy a giccs-csokrétától 700 ezerből új Aranykalászt varázsolnak elő ^ — Mondok neked £ szomorú szép mesét. 2 Fejét rázza £ és kinyújtja felém ^ kérő kis kezét. 'f Hella... ^ parányi csöpp % gyerek, milyen lesz további éleled? £ akadnak emberek akik téged és megvetett népedet fj segítenek?! Virág Judit „Aranykalász étterem” mondja a felirat sokatígé- rően az utcai járókelőknek. Móricz Zsigmondi ízek kör­nyékezik olvastán az embert. Aranykalász — olyan jó, igazi alföldi vendéglátást juttat eszünkbe ez a neve­zet. Bőséget, derűt, nyugal­mas hangulatot. Csakhogy ez a mi Araiw- kalászunk nem ilyen. Aki ez illúziókkal lép be, súlyo­san csalódik. Nevét legföl- lebb a falra pingált, sárgu­ló búzakalász ékesítette két giccs-csokrétától kaphatta. Attól azonban már az első látásra elmegy az ember ét­vágya, az elhanyagolt, ápo- rodott helyiséget, a piszkos abroszokat meg sem kell szagolnia, néznie .,. No, de ne piszkáljuk a múltat. Igen, a múltat, mert ez már — reméljük — a múlté. Ugyanis 700 ezer forintot kapott az Aranykalász, hogy új köntöst szerezzen magá­gának. Átépítik az egészet, s remél­jük, nem hiába. — Egészen új lesz itt min­den — magyarázza Weisz István, az üzletvezető. — Bizony, mi is elégedetlenek voltunk az étteremmel. Nem­csak vendégszemmel nézve, hanem a munkahigiénia te­kintetében is gyatra volt. Talán előre megnyugtatásul szolgálhat a nagyközönség­nek, hogy ebből a szép pénz­ből teljesen új berendezést, bárpultot, új világítást szerzünk. Rendbetesszúk persze az il­lemhely vidékét is. Átalakít­juk a kerthelyiséget, oda szintén új bútorokat te­szünk. Az asztalok, székek már megérkeztek. Aztán, hogy el ne feledjem, lesz fagylaltgépünk is. Igen, a munka már javá­ban folyik. A Vegyesipari Ktsz végzi az átalakítást. Az üzletvezető pedig imigyen folytatja: — Megszépül a bejáratunk, hasonló lesz a Vénusz-esz­presszóéhoz. Szóval modern és ízléses. Vagyis csupa jó hírem van ked­ves törzsközönségünk­nek, amely remélem, ha­marosan beletalálja ma­gát az új, a kultúrált körülményekbe ... E gyengéd célzást aligha­nem mindenki megérti. De hadd toldjam meg egy má­sikkal: ha már ennyi sokat áldoznak az Aranykalászra, ugye nem sajnálnak néhány erőteljes pemzlivonást attól a képszörnyetegtől sem...? Akár budai fehéret, akár halványsárgát, vagy hupiké­ket, csakhogy ne rontsa töb­bé ott a szegény vendég ét­vágyát ... (sz.) A sláger: a körhinta „I javtió-ae»rt>fií ntuaiiu nóta íróíatlalotj Félévi börtönt kapott a szintű Ián* orgazda Orgazdaságért már nem először v'onta felelősségre a városi bíróság Rostás Józse­fet. Az ítélet egyévi javító­nevelő munkát mondott ki, amit Rostás Józsefnek 1964. április 6-tól kellett volna se­gédmunkási munkakörben le­tölteni a konzervgyárban. Ros­tás József azonban fittyet hányt a bírói ítéletnek és esze ágában sem volt a munká­ra. Többször és igazolatla­nul mulasztott. Csakhogy az igazolatlan mulasztás a bíró­ság álláspontja szerint sú­lyos munkafegyelemsértés, amely a törvény értelmében a javító-nevelő munka bör­tönbüntetésre való átváltozta­tását vonja maga után. Kapálózott a tárgyaláson Rostás József. Arra hivat­kozott, hogy a javító-nevelő munka ideje alatt betegeske­dett, sőt, a kislánya is beteg volt, őt is el kellett kísérni az orvoshoz. A kórházi igazolás, valamint a körzeti orvos ki­hallgatása alapján meg kel­lett állapítani, hogy Rostás védekezése nem felel meg a valóságnak. A körzeti orvos elmondotta, hogy ha Rostás betegsége olyan lett volna, amely munkaképtelenséget eredményez, feltétlenül ki­írta volna táppénzre. A bíróság ítéletében a ja­vító-nevelő munka helyett ezúttal öthónapi és huszon­nyolc napi börtönre ítélte a szimuláló beteget. AZ IGAZI Ma este 7 órakor adja elő az Állami Déryné Színház társulata a művelődési ott­hon színháztermében Az igazi című vidám, zenés játékot. A darabot Király Dezső írta, zeneszerzője Vécsey Ernő, és Szalai Vilmos rendezte. A Petőfi és a kisegítő iskola diákjai jó időt fogtak ki szer­dán. Ragyogó napsütésben tartották szokásos majálisukat a Pálfájában. A sláger persze, mint mindig, most is a kör­hinta volt (Papp felv.) Csak ne essen — száradjon a takarmány Az állami gazdaságnak száz­húsz holdas hereföldjén már az elmúlt héten megtörtént a vágás. A levágott herét a tá­rolóhelyen szárítják. Most az utómunkálatok folynak. Az elevátor a rendsodróval össze­takarított herét a Zetor ko­csijaira rakja. Bizony nem könnyű a dolga a rakodó- munkásnak. Sűrűn kell mar­kolni a villa nyelét, hogy győzze a gépet. De megy minden simán. Amikor már a Zetor pótkocsija is tele van, lekapcsolják az elevátort és a tárolóhelyre viszik az ér­tékes takarmányt. Gondjuk van arra is, hogy lehetőleg egy szál takarmány sem menjen veszendőbe. A gépről lehullott szálakat ló- vontatású gereblyékkel sze­dik össze. Ebédszünet után újra fel­búg a gép. Drahos István és brigádja indul az elevátorral. Nem sokkal később Drahos József és társa is feltűnnek a szerszámos lovakon ügetve, mellettük vígan kocog a kiscsikó. Ők végzik az utolsó simításokat. Az éjjel-nappal folyó be­takarítási munkák után új­ból a herén a sor. Az időjá­rást tekintve ismét szép ered­ményre lehet számítani. MENNYIT AD A KECSKEMÉTI TÖRPE AZ IDÉN? A fóliák alatt korán beérő földiepret termelnek a Rá­kóczi Termelőszövetkezet Abo- nyi úti földjén. Már a hét elején néhány kilót szedtek belőle és vitték Pestre, a Lehel-piacra. A termelőszövet­kezet elárusítóhelyein jelent­kezett elsőnek itthon is első gyümölcsünk, a szamóca. Ma már szedik a termelő- szövetkezet kertészetében a paradicsomot is. Az üvegház­ban szépen érnek már, ha nem is mázsaszámra, de néhány kilót le tudtak szedni. Átla­gosan úgy számították, hogy tövenként fél kilónyi termést ad a kecskeméti törpe para­dicsom, de ahogy a szoros fürtökben levő zöld paradi­csomok mutatják, meglesz ott a kilós termés is. Nyáron készül a kesztyű Skandináviának Amikor betoppantam, kü­lönféle színű fonalakat vesz­nek át az asszonyok. — Mit készítenek ezekből a fonalakból? — A bedolgozó asszonyok otthon norvég mintás kesz­tyűket kötnek, amelyeket ki­zárólag külföldi országok­nak szállítunk. Áprilisban kétezernégyszáz kesztyűt küld­tünk el... A kesztyűk mel­lett előre kiszabott ruhákat varrnak bedolgozóink, de csak gyermek- és bakfisszámban, s főleg nyári ruhákat készí­tenek. A javító-szolgáltató részleg a háziasszonyok munkáit könnyíti meg. A megrongá­lódott férfi- és női fehérne­műket nem kell eldobni, nem kell újat venni helyettük, csak el kell vinni a háziipari szövetkezetbe, s itt olcsón, gyorsan megjavítják. A férfiingek gallérja, kézelő­je hamarabb tönkremegy, mint más része, de ezt is megjavítják, sőt új gallért, kézelőt is készítenek. S még valami. Nylonharis­nyák átkötését és szemfel­szedését is vállaljuk. Sőt, ho­zott anyagból méretre női ruhákat, bútorhuzatokat, au­tóhuzatokat készítünk — mon­dotta a részleg vezetője. (máté) LESZ JO UT A PALFAJABA Az illetékes válaszolt á má­jus 22-i számunkban megje­lent ..Kisvendéglő felszolgáló nélkül” című cikkünkre. Kö­zölte, hogy a Pálfája felé vezető utat még a nyár folyamán cságolyrendszerű hidegaszfalttal borítják be. Tizenhárom éves fejogulyás A jaki Papp Pista még csak most végzi az általános isko­la nyolcadik osztályát, de máris hírnévnek, megbecsü­lésnek örvend falujában. Min­den szabad idejét a jószágok mellett tölti, s olyan szak­szerűen fej, hogy bármelyik tehenész dicséretére válna. Már most úgy döntött, ha elvégzi az iskolát, ezt a szak­mát választja. Pista nem véletlenül sze­rette meg az állatokat. A fe- jögulyások tanították, lehe­tőséget adtak neki arra, hogy elsajátítsa a fejes, a gondozás mesterségét. A jáki tsz-ben már hasznosítják Papp Pista tudását. Ha valamelyik fejő­gulyás megbetegszik, ő he­lyettesíti. A HÉTVÉGE SPORTJA A nap vei nek, A pata Atlétika: Kinizsi atlétái vasár- délelőtt huszonöt fő- Abonyban versenyez- a megyei bajnokságért. Asztalitenisz: Kinizsi férfi és női csa- vasárnap délelőtt 9 óra­\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\w\v\\\\\\v; Két óceán partja között visszhangzik neve A nagykőrösi Arany-kul-1 túsz ápolását és a Nagysza-i FIGYELEM! Megjelent az almamoly Súlyos károkat okozhat az almamoly a termésben, ha nem védekezünk ellene gon­dosan, 20—60 százalékos is lehet a terméskiesés, az ér­tékcsökkenés. A kártevő raj­zása hosszú ideig tart. A gyümölcsöst tehát — az alma mogyoró nagyságtól szeptem­ber elejéig — nyolc-tizennégy naponként permetezzük, de július végéig legalább nyolc- tíznaponként. Üzemi gyümölcsösben 0,5 százalékos Wofatox spritz- pulver 30, vagy 0,3 száza­lékos Parathion 20, vagy 0,3 Százalékos Hungária DL 40 permetezőszerekke! védekez­hetünk. A szórványgyümöl­csösökben és a házi kertek­ben csak Hungária DL 40-et, vagy Pernitet használjunk. A lisztharmat ellen jó vé­delmet nyújt a nyári hígí- tású mészkénlé. Hogy a va- rasodást elkerüljük, száz li­ter permetléhez 0,3 százalé­kos Vitigrant, Orthocidot, Cupravitot, vagy Zlnebet ke­verhetünk. '/ NAGYKÖRÖS ÉS NAGY- £f SZALONTA kapcsolatai cí- 2 men értékes előadást tartott 2 dr. Törös László, az Arany ^ János Emlékmúzeum igaz- í gatója. 2 2 Törös László dr. előadását hogy közeledik Arany János születé- 150. évfordulója, ami- János Em­2 azzal kezdte, 1967, ' ^ sének ^ kor mint Arany 2 lékmúzeumunk számos kül- f£ földi látogatójának kijelen- ^ téseiből is következtetni le- ^ hét, az Atlanti-óceántól a fj Csendes-óceánig nagyon sok ^ irodalombarát ünnepeli majd 2 a nagy magyar költőt. Erre 2 az évfordulóra Arany János f£ városainak méltóképpen fel £. kell készülnie. 2 _________________á________ 2 Az előadó Nagykőrös és ^ Nagyszalonta kapcsolatairól Mit látunk ma a moziban? | hosszú évszázadokkal ez­2 előtt, már az 1600-as évek­A kőszívű ember fiai. Szí' nes, kétrészes, szélesvásznú film. Kísérőműsor: Hat nap Len­gyelországban. | ben kapcsolatba került Nagy- 2 szalontával, s a többi erdélyi ^ várossal. A parasztgazda ^ körösi kereskedők jártak el ^ oda rideg-marhát vásárolni. 2 De az igazi bensőséges kap­csolat 1815 után épült ki a két város között, amikor Nagyszalonta nagy fiát, Arany Jánost, a már orszá­gos nevű költőt meghívták a nagykőrösi gimnáziumba ta­nárnak. Arany János nehe­zen vált meg csonka tor­nyos szülővárosától. A sza- lontaiak is sajnálták és ál­landó maradt köztük a kap­csolat, A KÖLTÖ HALAI A után Nagykőrös és Nagyszalonta szinte versenyre keltek Arany János emlékezetének ápolá­sában. A nagyszalontai cson­katoronyban Arany János Emlékmúzeumot rendeztek be és Arany János irodalmi kör alakult. Városunkban Ádám László akkori polgár- mester kezdeményezésére mozgalom indult Arany Já­nos szobrának felállítására, amit felkarolt a város népe. A szobor el is készült és 1910- ben országos ünnepség kere­tében leplezték le, a nagy- szalontaiak részvétele mel­lett. A szobrot Stróbl Ala­jos, kiváló szobrászművész al­kotta. lontával való kapcsolatok ^ fenntartását szinte intézmé- $ nyessé tették. 1925-1 en meg-$ alakult a nagykőrösi Arany ^ János Társaság, amelynek ^ rendezvényei sokszor orszá- ^ gos jelentőségű irodalmi ese-^ ménynek számítottak. 1936-$ ban a társaság vezette az el- $ ső nagykőrösi országos Arany- $ napok megrendezését is. AZ ARANY-KULTUSZ ápo- $ lását és a Nagyszalontával ^ való kapcsolatát a leg- ^ utóbbi időkben, az elő- adó csak röviden Ehhez mi fűzzük .'rí.-.tette. ^ hozzá' ón­ep-§ pen az ő érdeme, hogy a gim-fc náziumí Arany-szobát orszá- ^ gos jelentőségű Arany Já-$ nos Emlékmúzeummá fejlesz- ^ tette. Állandó kapcsolatot ^ tart fenn a román kormány § által támogatott nagyszalon- ^ tai Arany János Emlékmű-^ zeum igazgatójával, Lá".ielisz$ Endrével, akivel az idén vá- $ rosunkból irodalmi kirándu- ^ lást készít elő Nagyszalontára J s * (kopa) S kor a gödöllői Ganz Vasas csapatával játszik a sport­otthonban. A Kinizsi járási csapata ugyancsak vasárnap délelőtt 10 órakor a Ceglé­di VSE csapatával méri ösz- sze erejét. Kosárlabda: A Kinizsi férfi NB Il-es csapata vasárnap délelőtt 11 órakor a Csepel Autó csapa­tával találkozik a sportott­honban. Női NB Il-es csa­patunk vasárnap délelőtt 9 órakor Szolnokon játszik a Szolnoki Vörös Meteor csa­patával. A megyei férficsa­pat vasárnap délelőtt Zsám- békon a Zsámbéki KS csa­patával játszik. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjú­sági csapata vasárnap dél­után 16—17 órakor a sport­pályán a Kartali MEDOSZ csapatával játszik, járási csapata vasárnap délután Törteién, a Törteli KS csa­patával méri össze erejét. Az Építők labdarúgó csapata vasárnap délután az Építők sporttelepén a Nyársapáti Tsz csapatával játszik. Röplabda: A Kinizsi röplabdacsapa­ta vasárnap délelőtt Ceglé­den lép pályára a Ceglédi Villamosipar csapata ellen. Az Elektromos SE csapata vasárnap délelőtt Abonyban mérkőzik az Abonyi Tsz csapatával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom