Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
C E G L E D l J ÁRA* É.S CEGLÉD V Á R O S RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM ígéret földje-e? Nem kérdésként, de nem is bizakodó megállapítás tormájában hangzott el dr. Zoltán Zoltán megyei tanácstag szerdai beszámolóján e megjegyzés: „Újváros az ígéret földje”. A szűkebb „pátriája” — Újváros — fejlesztésével elégedetlen felszólaló szavából türelmetlenség csendült ki. A megyei tanácstag válaszai meggyőzhették a felszólalót Cegled e városrészének fejlesztési lehetőségeiről, nem volna okunk rá tehát, hogy vele lapunkban még egyszer foglalkozzunk. De éppen ez a türelmetlenség késztet, hogy a felszólalás ürügyén szóvátegyünk néhány gondolatot, melyeket — ügy véljük — érdemes fontolóra vennie mindenkinek, aki városunk fejlesztéséről akár magánemberként, akár hivatalos személyként nyilatkozik. Türelmetlenséggel lépten- nyomon találkozunk, ha valahol várospolitikáról esik szó. Ez a türelmetlenség — és ikertársa az elégedetlenség — az a kettős motor, mely cselekvésre hajtja, űzi az embereket. Nélkülük nincs jobbára, többre törekvés, nincs fejlődés a társadalomban. Ott lüktetnek, dohognak valahol lent érzelmi világunk legmélyén — ösztöneink izzó sejtkamráiban, energiafészkeiben. Vak erőként képesek mozgásba lendíteni akaratunkat, s — ha nem vigyázunk — könnyen át is törhetik a megfontolt emberi cselekvés gátjait. A parttalan ösztönök viszont elvesztik energiájukat, s — mint a földekre áradt víz — könnyen el- posvány.osítjiatják éietünk talaját, jü,nü2 ises* Ha viszont az. emberi- ész rendező elvének kemény gátjai között feszül ez a mérhetetlen erejű energia, akkor — és csakis akkor — hasznosulhat céltudatos terveink valóra váltásában. Azaz: ez a csapongó nyugtalanság így válik a l- ko t ó türelmetlenséggé, ami viszont nélkülözhetetlen mozgatója minden társadalmi fejlődésének, kö vétkezésképpen várospolitikai terveink megvalósításának is. Az alkotóvá nem nemesüit türelmetlenség forrása — mint az idézett felszólalásban is — a csoportönzés, a túlságosan leszűkített regionális szemlélet, mégha annyira is a szűkebb „pátria” szeretete izzítja is a szavakat. Aki viszont a közérdek sáncai közé tudja terelni a csoportérdekek kielégítésére beidegzeit vágyait, könnyen eligazodik a társadalom — jelen esetben a város- rendezés — előtt álló feladatok fontossági sorrendjébebn. Nos, éppen a városrendezési feladatok sorrendiségének megítélésében tapasztalható — nemcsak Újvárosban! — ez a türelmetlenség. Miért éppen ott és azt, s miért nem a mi utcánkban vagy kerületünkben...? így adódik a kérdés mindig, a most folyó tanácstagi beszámolókon. Helyes is a feladatok feltárása, a tervek csiszolása, s az alkotó türelmetlenség új bátorítást ad a város vezetőségének, de önmagunknak is elkötelezettséget közös dolgaink megvalósításában. A modern várossá napjainkban születő Cegléd valóban ígéretes jövendő előtt áll. Ebben az értelemben hát Újvárosról is, de valamennyi kerületéről is elmondhatjuk — mint a város egészének egy részéről — hogy valóban „az ígéret földje”. (ferencz) Könyvialvajnk Easto-Orange amerikai városban az egyik éjszaka a rendőrség 26 békés polgárt vert fel álmából és letartóztatta őket. A méltatlankodó polgárok a rendőrségen megtudták, hogy a helyi kiskönyvtár indítványa alapján tolvajoknak minősülnek, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem szolgáltattak vissza a kikölcsönzött könyveket. 1965. MÁJUS 23, VASÁRNAP Aa ismeretterjesztés hármas feladata: A szaktudás, a világnézet és a műveltség fejlesztése Újabb hitelt kap a gyógy- és strandfürdő Mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, a városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken — első napirendi pontként — megtárgyalta az OTP járási és városi fiókjának a munkáját. Utána a művelődési osztálynak az 1964—65. évi ismeretterjesztő munkáról adott jelentésével foglalkozott. Az ismeretterjesztő munkát a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói gárdájának segítségével végezte a népművelési osztály. Az előadásoknál — a párt művelődéspolitikai irányelveinek megfelelően — három tő feladat megvalósítását tűzték ki célul: a hallgatók szakmai műveltségének, világnézeti nevelésének és általános műveltségének fejlesztését. Az ismeretterjesztésben — mint arról az osztály jelentése részletesen beszámolt — városunkban is meghonosodtak az új formák: az akadémiai előadássorozatok. A tsz-akadémiák városunknak mind a nyolc tsz-ében beindultak, azonban — az állatjárvány miatt — csupán a Kossuth és a Vörös Csillagban sikerült befejezni. Az akadémiák tematikáMÁV DALOSAINK A PALÓC FŐVÁROSBAN A Ceglédi Vasutas Dalkar az elmúlt héten — a Balassagyarmati Várost Tanács és a vasutasszakszervezet meghívására — két napot töltött a szép felvidéki városban. Az első napon, este — a ceglédi zeneiskola felső osztályos növendékeinek bevonásával — hangversenyt rendezett a város művelődési házában. A nagyterem megtelt lelkes érdeklődőkkel. A ceglédiek a romantikus és modern mesterek kórusmífveiből adtak elő. Az együttes a romanti- husök közül különösén Mendelssohn Búcsú az erdőtől és Verdi Lombardok című operájából a Vitézek karát szólaltatta meg legsikeresebben. A műsorban ezek jelentették a tetőpontot. De természetesen a modern szerzők interpretálása is sok tapsot kapott a hálás hallgatóságtól. Sok stílusos megoldásnak, fordulatnak lehettek a hallgatók tanúi. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a kórus helyes stílusérzékkel nyúl a különböző irányzatokhoz. Az intonálás jó volt, s kiegyenlítetten szólt a kórus. A dinamikus árnyalások nagyszerűen sikerültek. Kodály Esti dalának leheletfinom pianissimói ugyanúgy döbbenetességgel hatottak, mint Muszorgszkij forradalmi kórusának robogó fortissimói. Hangvétel szempontjából is határozott fejlődést mutatott a ceglédi dalkar. A balassagyarmati előadás nagyban öregbítette a 40 éves, jó hírű együttes hírnevét. Ez Béres Károly ceglédi zeneiskolai igazgató karnagy érdeme, aki nagyszerű hozzáértéssel, kitűnő muzikalitással, szuggesztív erővel vezeti a dalkart. Az est folyamán a ceglédi zeneiskola felső osztályos növendékei is szerepeltek. Madari Tamás és Néma József hegedült. Utóbbi érte el a nagyobb közönségsikert, ami bizonyítéka annak, hogy a balassagyarmati közönség Dancla Presnier Solóját és a Monti Csárdást jobban megértette, mint Mozart A-dúr hegedű-zongora szonátáját, melyet Madari Tamás és Béres Károlyné, a zeneiskola tanára, interpretált, bár ennek megszólaltatása semmiképpen nem volt alatta Néma hegedülésének. Joós Lajos Rachmaninov Cisz-moll prelüdjével szerezte meg jogosan a közönség tetszését. A mű előadása ízig- vérig tartalmazta azt a romantikus pátoszt és általában azokat az érzelmi rétege- ződéseket, amelyek a mű stílusos előadásához szükségesek. A változatosság érdekében a szólóének is helyet kapott az est folyamán. Raj Rozália egy Flotow- és egy Puc- cini-áriát adott elő könnyed természetességgel. Ez elmondható Tánczos Gézára is, aki egy preklasszikus és egy modern dalt énekelt. Az egész est folyamán Béres Károlyné, a ceglédi zeneiskola tanára, adta a zongorakíséretet. A szólisták számára biztos alapot jelentett határozottságával, nagyszerű muzikalitásával és ami a kísérőknél annyira fontos, rendkívül érzékeny, alkalmazkodóképességével. Mint kamarazenész, a MözartJSzonáták kísérésében kitűnő volt, egyben jó segítője partnerének. Ugyanis dús invenciójú játéka ihletően hatott partnere zenei fantáziájára. Mindent egybevetve, jóleső érzéssel töltötte el az est minden egyes szereplőjét az az érzés, hogy örömet ültethetett a palóc főváros sok zenekedvelő, zeneértő leikébe. Másnap a várost, különösen a ragyogóan szép parkban levő múzeumot nézték meg a ceglédiek. Utána pedig az ódon vármegyeházban, amely jelenleg szociális otthon, az éppen ott hangversenyző váci Vox Humanát hallgatták meg. (—i) jában — a szakmai ismeretek mellett — az egységes paraszti osztály kialakítását, a nagyüzemi gondolat erősítését szolgáló előadások szerepeltek. Sajnos, nem minden tsz-ben támogatják megfelelően a kulturális munkát.’ A munkásakadémiák közül legjobban a Ruhaipari Vállalat akadémiája sikerült. Jó eredménnyel végződött a Dózsa Művelődési Házban és a Lenin Tsz-ben a nők akadémiája. Négy általános iskolában rendezték meg a szülők akadémiáját. Az ifjúság erkölcsi, politikai és világnézeti nevelésére ifjúsági akadémiát szerveztek a Dózsa Művelődési Otthonban. Az ülnökök részére tartott akadémián átlagosan hatvanon vettek részt. Eredményes volt a földművesszövetkezet kereskedelmi akadémiája, valamint a KGV-ben szervezett női előadássorozat. Érdektelenség miatt nem sikerült a tsz-veze- tők részére szervezett akadémia. Közkedveltek viszont a TIT „Ismerd meg hazádat” jelszóval szervezett ifjúsági kirándulásai. A végrehajtó bizottság ezután a város gyógy- és strandfürdőjének fejlesztésére Újabb 179 ezer forintot •VnÍLv szavazott meg váilálatfejlesztési alapból és egyéb folyó ügyeket tárgyalt. (fzl) Italon szerzett ..barátság“ Gujka László ceglédi lakos tsz-tag, a ceglédi vasútállomáson ismerkedett meg Bujdosó Ferenc építőipari szakmunkással. Italozás közben annyira összebarátkoztak, hogy Bujdosó rábízta a csomagjait Gujkára. Mondván, vigyázzon rá, amíg ő megváltja a jegyét. Az italon szerzett „jó- barát” azonban meglépett a csomaggal. A gumicsizmától a traktorkülsőig Nehéz lenne hirtelen leírni, hogy mit látni a Vasipari Ktsz udvarán. Kötegekbe csomagolt ásók, gyümölcsösládák mellett feldolgozásra váró farönkök ... de minket most csak a traktor és pótkocsik kerekeinek gumiköpenyei, a sérült vagy javított belsők érdekelnek. A műhely előtt pótkocsi, a hátsó kerekébe sziszegve nyomja a levegőt a kompresszor. — Ez az, amiről nagyon sokan szeretnek megfeledkezni, — mondja Kotlár György, a részleg vezetője. — Mindenkinek, aki olyan járművel jár, amelynek levegővel fújtatott Villany és gőzfűtésű vulkanizáló prések. Az egyik mellett Egresi Károly dolgozik. — Ketten vagyunk — tájékoztat tovább Kotlár György — és alig győzzük a munkát Februárban költöztünk a Kossuth Ferenc utcába, itt valamivel tágasabban vagyunk. Nem kell egymást kerülgetnünk, van elegendő helyünk. Problémánk azért akad ... —• Nagyon elkéne egy segédmunkás, aki a gumik előkészítését, a vulkanizálásra, a fuj tatást és az egyéb apró- cseprő munkát végezné, ami viszont a mi teljesítményünket növelné. Az elnök meggumikereke van, — legyen az traktor, pótkocsi vagy lovas- jármű — tudni kell, hogy a gumik élettartamát mennyire meghosszabbítja, vagy rövidíti a légnyomás. Sokszor kerül a kezünkbe olyan munkadarab, amelyen világosan látható, hogy azért ment tönkre, mert nem volt benne elég levegő. Beljebb lépünk a két szellős világos helyiségből álló műhelybe. Az égő, sülő gumi átható szaga csap az orrunkba. igérte, hogy kapunk segítséget) s most várjuk, — mondja Egresi Károly. —• Mi o részleg főprofilja? — kérdezzük. — Gumi, gumi és megint csak gumi. Járművek külső és belső gumija, sárcipők, gumicsizmák, strandcikkek, — szóval minden ami gumiból van. — S, a munkák határideje? — Mindent elkövetünk az ügyfelek gyors kiszolgálására. Itt van például ez a traktor- belső. A traktoros egy fél órája hozta be, a traktor áll. Egy óra múlva viheti. Előfordul olyan is, hogy bejönnek a tanyáról a piacra és leadják a gumicsizmát. Mire vége a piacnak — kész a csizma. Természetesen lehetetlenség minden munkát soron kívül elvégezni, de ami tényleg sürgős, nagyon hamar megcsináljuk. — A nyár és a strandszezon közeledését munkánkban is észleljük. Egyre több úszógumit, labdát javítunk. Vállaljuk a PVC labdák javítását is... A sürgős munkák közepette vidám percek is adódnak ebben a műhelyben. Egyik személygépkocsi tulajdonosa kétségbeesve panaszkodott, hogy autója egyik kerekéből kilopták a belsőt. Szétszereltük a kereket, s akkor láttuk mi is, hogy újfajta belső nélküli gumi volt rajta. Az úrvezető nekünk is alig akart hinni. Ha nem a szeme láttára végezzük a munkát, még minket is meggyanúsított volna a belső eltüntetésével. ■. Fűből készült papír Anglia egyike azoknak az európai országoknak, amelyeknek egyre nagyobb gondot okoz a papíripar nyersanyagellátása. Legújabban kidolgoztak egy olyan módszert, amellyel fűből lehet kartonpapírt előállítani. 'agy száz lépésre akoltól legel a agy híre van me- szerte Sebella nak, a Kőröst e- eni Állami Gazig juhászának, maholnap nyug- >a készül. .z akol mögött nk. Számadást zítünk a számadó ásszal. Nem a iáról, hanem életéről: Minden retye- jám, de még a ségemé is, ju- z volt. Eleim a skeméti basapa- •tok nyájait öriz- Pontosan negy- esztendeje an- hagy Ágasegy- ától felkereked- . a számadómmal, verődtünk Kö- etétlenre, a Far- urasághoz. A ség akkor még k iskolából. a ssze híres Kettős rdából. meg az zágút menti kosműhelyből állt. számadó nem t be. Szélnek sztették, az ura- engem tartott 3 számadónak. birka AZ UTOLSÓ SEBELLA öt évet lehúztam, majd az uraság tószegi uradalmába kerültem. Ott vettem egy kis házat. Jött a háború. Nem maradt itt egyetlen jószág se. Amikor a földet osztották, nekem is jutott tizennégy hold. Se szerszám, se jószág. — Mit ér a juhász birge nélkül? — mondtam a páromnak, aki egy szóra beleegyesült abba. hogy adjuk el a tószegi hajlékot. Az árából kiháza- sitottuk egyik lányunkat, a többiből pedig harminchat darab öreg mustrát vásároltam. Tudja, egészen Félegyházáig elkoncsorog- tam, mire szinte ta- nyáról-tanyára egyenként vagy párosával összeszedtem ezt a kis falkát. Tavaszra pontosan százra szoporodott a nyáj. Mintha a természet is segíteni akart volna. Majdnem minden anyának kettős báránya de olyan is volt, amely hármat vetett. ötvennégyig ma- gánoskodtam és ötvenötben hívtak a cukorgyári gazdaságba. Az idén lesz innék tiz esztendeje. október tizedikén. Kilencvenöt tok- lyóval és huszonöt öreg kossal kezdtük. Hogy mennyit változott az idő, arra csak azt mondom, hogy a gazdaságnak jelenleg hatezer birkája van. Ebből kétezerrel harmad- magammal bánok én. No, én már nem fejek. Elég nekem az a háromszáz toklyó, meg ez a kétszázhat kosból álló nyáj. Tíz esztendő alatt legalább ezer kost neveltem, s azokat mind a társgazdaságok vásárolták meg továbbtenyésztésre. Sok kiállításon szerepeltünk. Hoztam két első dijat, egy- s ter a tenyésztési nagydíjat, 1964-ben az aranydíjat, hogy az apróbb kitüntetéseket ne említsem ... Május tizedikén múltam hatvankettő. Itt az ideje, hogy elmenjek nyugalomba. De velem együtt elmegy a nyáj is.. A háromszáz toklyó beleolvad az anyanyájba, s a kosok is elmennek ... S hogy mi lesz a nyugdíjazás után? Van tizenöt anya, meg tizenhárom bárányom a háztájiban. Elég lesz már nekem ez a huszonnyolc jószág. Addig, amig ki nem esik kezemből a kampó .. . aztán szétszélednek ezek is. Mert hogy én vagyok a Sebel- la-családban az utolsó juhász. Egyik fiam gépkocsivezető, a másik traktoron legénykedik a gazdaságban. A lányok meg városba mentek férjhez.. Aztán elszótlano- dik az öreg Sebella ... Az égi legelőn felhőbárányok legelésznek... Azokra bámul... Rossi Károly Ä\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^
