Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
' >65. MÁJUS 1. SZÓMBA 3 Jobb pártmunka eredményes gazdálkodás A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG e hét közepén tárgyait a mezőgazdasági szövetkezetekben működő pártszervezetek munkájáról. A termelőszövetkezeti pártszervezetekkel való foglalkozásban, mind a megyei, mind pedig a járási pártbizottságok részere a Politikai Bizottság 1960. áprilisi határozata mutat irányt. Azóta a megyei és a járási pártbizottságok ülésein többször napirendre került a termelőszövetkezeti partszervezetek munkája, fejlődése. A velük való rendszeres foglalkozás, segítés eredménye, hogy a tsz-páríszervezetek sokat fejlődtek, mind jobban betöltik szerepüket a szövetkezeti gazdaságok politikai és gazdasági irányításában. A járási pártbizottságok, munkájuk középpontjába állították a szövetkezeti pártszervezetek erősítését, s amelyik szövetkezetben még nincs, annak létrehozását. A vezetés színvonalának javítása érdekében ütemesen halad a párttitkárok iskoláztatása, szakmai tudásuk novelese. A járási pártbizottságok igyekeznek megismertetni velük a politikai és gazdasági munka legjobb módszereit. A pártbizottságok napirendjükre tűzik egy-egy tsz-pártszer- vezet tevékenységét. Bár néha a pártbizottságok túlzásba is esnek — sokat markolnak. Sok tsz-pártszervezet munkáját tűzik napirendre. s emiatt elmarad a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A TERMEI.OSZÜ VET KEZET! PÁRTSZERVEZETEK munkájának fellendülése. a pártmunka színvonalának emelkedése kedvezően hatott a szövetkezetek gazdasági eletére. A termelési érték az elmúlt években jelentősen növekedett. Ennek eredményeként növekedett a közös vagyon a tiszta vagyon például 103.3 százalékkal — és a szövetkezeti tagság jövedelme. Ez utóbbi az elmúlt esztendőben 32 százalékkal volt magasabb. mint 1961-ben. A szövetkezeti gazdaságok 1964-ben 31.5 százalékkal több árut értékesítettek, mint 1961-ben. Csökkent a mérleghiány ösz- szege és csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma is. Eredményesen segítették a tsz-pártszervezetek a megyei párt-végrehaj tóbizottság szőlő- és gyümölcstelepítéssel kapcsolatos határozatának megvalósítását is. A jövőben ugyanilyen lelkesen küzdjenek a harmadik ötéves terv telepítési feladatainak megvalósításáért. a meglevő telepítések termőre fordításáért. A termelőszövetkezeti párttagsággal és a szövetkezeti tagsággal ismertessék meg a ..korszerű nagyüzemi zöldség- termesztés", az „állattenyésztés", a „kukoricatermesztés’' fejlesztésével kapcsolatos megyei pártbizottsági határozatokat is. E határozatok hosszú időre megszabják a szövetkezeti pártszervezetek gazdaság- szervező politikai munkáját. Abban, hogy a termelőszövetkezetek többségében a közvetlen anyagi érdekeltségen alapuló munkadíjazási módszereket vezettek be. nagy szei'epük van a tsz-pártszer- vezeteknek. Az anyagi érdekeltség térhódításának tulajdonítható elsősorban, hogy a kézi munka igényes kultúráknál növekedett az átlagtermés. Az elmúl két évben a kukorica holdanként! hozama megközelítette a 16. a cukorrépáé pedig a 170 mázsát. Sikeresen munkálkodtak a pártszervezetek a háztáji gazdaságok nehézségeinek megoldásában is. Két- három évvel ezelőtt még jelentősen csökkent a háztáji gazdaságokban az állat- állomány. A megye nagy részében azonban megszűnt vagy mérséklődött a csökkenés. A párszervezetek kísérjék továbbra is figyelemmel a háztáji gazdaságok állatállományának, termelésének alakulását. JELENTŐS FEJLŐDÉS TAPASZTALHATÓ a termelés pártellenőrzésében. Ma már általános, hogy a tervtárgyaló közgyűlések előtt, kis- gyűléseken, brigádértekezleteken tárgyalják meg a tervet. Ugyanezt teszik a zár- számadási közgyűlések előkészítése során is. Helyes, ha az év közben megtartott közgyűléseket is hasonló gondossággal készítik elő, továbbá az, hogy az egyes kampánymunkák beindítását is ilyen aktív politikai munka előzi meg. Főként a gyenge termelőszövetkezetekben vár nagyobb feladat a termelés segítésében, a pártellenőrzés hatékonyságának növelésében a pártszervezetekre. A szövetkezeti demokrácia betartása a legjobb eszköze, s egyben biztosítéka is annak, hogy a szövetkezeti gazdaságok egészségesen fejlődjenek. Bár a pártszervezetek segítséget nyújtanak, s igyekeznek rendszeressé tenni a választott szervek működését, az e téren elért eredmények csak kezdetnek tekinthetők. A szövetkezeti kommunisták munkálkodjanak azért, hogy a szövetkezet vezetősége a tsz-tagságot a fontos kérdésekről idejében és pontosan tájékoztassa. A szövetkezet elnöke, vezetősége ne döntsön olyan kérdésekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlésre ruházott. A szövetkezetek többségére az is jellemző, hogy a szövetkezeti tagokat nem a korábbi vagyoni helyzetük, hanem a közös gazdaság erősítése érdekében kifejtett munkájuk alapján ítélik meg. A szövetkezet vezetőségében és munkájában eredményesen működnek együtt volt szegény- es középparasztok. A pártszervezetekben is egyre több volt középparaszt párttag van. Amikor elismeréssel szólunk az elért eredményekről, szóvá kell tenni, hogy az eddigi munka nem mindenütt vezetett kellő eredményre. Ha nem is nagy számban, de előfordul, hogy a szegényparasztok a volt középparasztokat nem fogadják be maguk közé. Ez a néhány kirívó eset azt mutatja, hogy ez a fontos politikai kérdés még nem rendeződött a gondolkodásban. Ebből adódik a kommunisták feladata: munkálkodni az egységes szövetkezeti parasztság kialakításáért. FOKOZOTT POLITIKAI MUNKÁT KÖVETEL a közös munkában még részt nem vevő szövetkezeti tagok bevonása. A megyében nyilvántartott tagok közül többen nem vesznek részt a közös munkában. Ennek ellenére azt látjuk, hogy nem folyik a távolmaradó tagok között kellő politikai munka, pedig a szövetkezeti életbe való bekapcsolódásukkal nagy hasznára lennének a szövetkezeti mozgalomnak. Ezért nem is szabad lemondani róluk. A szövetkezeti pártszervezetek jelentős eredményeket értek el a szervezeti élet fejlesztésében. Többségük 3—6 hónapos munkaterv alapján dolgozik, előre meghatározták, milyen kérdéseket tárgyalnak meg, vezetőségi vagy taggyűlésen. Ez egyrészt helyes, mert folyamatossá teszi a pártmunkát, hiba azonban, hogy a napirendi pontokhoz akkor is mereven ragaszkodnak, ha a mindennapi munka, a szövetkezeti élet más kérdéseket tűz napirendre. A munkaterveken tehát — ha az élet úgy követeli — menet közben változtatni kell. A szervezeti élet elsősorban a gazdaságilag gyenge termelőszövetkezetek és a kislétszámú pártszervezetekben szorul mielőbbi javításra. Ezekben bizony gyakran előfordul, hogy elhalasztják a vezetőségi — és taggyűléseket. Elsősorban ezekben a párt- szervezetekben hanyagolják el a pártépitést, a tagság nevelését. Harminckét olyan tsz- pártszervezet van a megyében, amely egy vagy több éve nem vett fel tagjelöltet. Valameny- nyi — de különösen az utóbbi említett — pártszervezetekben jobban kell élni a Politikai Bizottság azon határozatával, amely szerint tagjelöltség nélkül, közvetlenül tagnak is vehetnek fel elvtársakat. A pártépítési munkában nagyobb gondot kell fordítani az agrár- szakemberekre és a nőkre. A szövetkezeti termelést a szakemberek irányítják, tehát helyes közülük minél többet a párttagok sorába felvenni. Szövetkezeteinkben a kézi munkaerő nagyobb hányadát a nők adják, tehát helyük van nagyobb számban is a párttagok között. Az elmúlt évben pártszervezeteink többsége létrehozta a pártonkívüli aktívahálózatot. Hasznos támogatást adnak a pártonkívüliek a pártszervezeteknek. Az a helyes, ha a legjobb pártonkí- j vüli aktívák mielőbb tagjelöltek és párttagok lesznek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK TÖBBSÉGÉBEN, két tömegszervezet működik — a KISZ és a nőbizottság. Kevés j äJO,al,1L)a termelőszövetkezeti pártszer- j Mezőgazdasági vezerben ismerték fel, milyen nagy erőt jelent a jól működő ifjúsági és nőszervezet. Az ilyen irányú munka javításához a járási pártbizottságok nyújtsanak nagyobb segítséget. Tágabb lett a látóhatár Bizony nehéz is az a matematika. Kovács Lajos és Szlifka János az első pádban A munka verseny valamilyen formája minden közös gazdaságban fellelhető, gátolja azonban annak szélesebb kibontakozását, hogy elmarad a verseny értékelése. A kommunisták ne nyugodjanak ebbe bele. Uj hajtása a szocialista munkáversenynek a szocialista brigádmozgalom. E címért küzdő brigádok azonban nem minden esetben kapnak megfelelő támogatást. Szabják meg helyesen a cím elérésének feltételeit, foglalkozzanak többet a pártszervezetek a szocialista címért küzdő brigádokkal. A szövetkezeti pártszervezetek munkájának értékelésénél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy többségük 3—4 évvel ezelőtt alakult, tehát a gazdasági és politikai szervező munkában egyaránt kevés a tapasztalatuk. A munka színvonala azonban egyre növekszik. Ehhez azonban mindinkább művelt párttagokra van szükség. Ezért helyes, ha azok a fiatalabb párttagok, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, beiratkoznak az általános iskolába, akiknek ez megvan, technikumba, gimnáziumba iratkozzanak. A párttagság műveltségi színvonalának növekedése olyan erőforrás, amely a termelési eredményekben is jelentkezik. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM jelentős eredményeket ért el az elmúlt években megyénkben. A kommunisták is részesei a sikernek. Az idei év számos nehézséggel „mutatkozott” be. Ezeket mind le kell küzdeni ahhoz, hogy sikeresen zárjuk ezt az évet is. Kedd délután. Nincs elnök, elnökhelyettes, párttitkár, de még csak brigádvezetőket sem lehet találni a termelő- szövetkezetben. — Ha nagyon akar velük beszélni, az iskolában megtalálhatja őket — tanácsolja egy idősebb ember a tsz irodája előtt. Ez a délután Szentlőrinc- kátán a tanulásé. Az Űj Világ Tsz 38 tagja ül be ilyenkor az iskola padjaiba, hogy gyarapítsa tudását. A Váci Technikum tanárai több mint száz kilométert tesznek meg, mig idejutnak. de pontosan itt vannak télen-nyáron. Nincs még egy község a megyében, ahol ennyien igyekeznének tudásszomjukat oltani a szövetkezeti gazdák, mint Szentmártonkatán- Honnét táplálkozik ez a vágy, mi serkenti ezeket a 30—40—50 éves emberekei arra, hogy a nehéz napi munka után könyvet fogjanak, lemondjanak moziról, televízióról, vagy egyéb szórakozásról? Az órák rövid szüneteiben különböző beosztású és korú termelőszövetkezeti taggal beszélek, hogy választ kapjak e kérdésre. Marci, az elnök Egy éve, hogy elnöke a szövetkezetnek a mackó járású, de rendkívül fürge észjárású, s mindig mosolygós arcú fiatalember. Kákái Márton édesapjával együtt 1959 tavaszán irta alá a belépési nyilatkozatot. A 14 holdas középparaszt fia, hamarosan felhívta magára a figyelmet lelkesedésével, szaktudásával. Növénytermesztőként kezdte. de hamarosan munkacsapatvezető majd brigádvezető lett. A tagság bizalma az elnökhelyettesi tisztségbe emeli, tavaly tavasszal pedig el- j nőkké választja a tagság. | Szép siker egy 35 éves fiatal- j ember számára. De a gyors ! siker buktatót is rejt magá- I ban. Fejébe szállhat a dicső- | ség. Kákái Mártontól azonban ez áll a legmesszebb. Marci ő most is valameny- nyi szövetkezeti tagnak, akihez bizalommal fordulnak az emberek. Fontos beosztásáról egyébként így vélekedik: — Amikor megválasztottak elnöknek, tisztséget kaptam, a többiről magamnak kell gondoskodni. A „többi" közé tartozik a tudás is. — Ezerkilencszázhatvan- kettőben nem gondoltam, hogy valaha is elnök leszek. Nem is azért tanultam, hogy az legyek.. De most örülök, ZENGOI MAJÁLIS Fellép a galgahévízi Zsíros Ferencné is Május 9-én Pécst>áradon lesz a „Baranyai vasárnapok” soron következő rendezvénye, a „Zengői majális”, amelyen népművészek, dél-dunántúli táncegyüttesek találkoznak és érdekes kiállítások nyílnak. A népművészek közül a bi- kali Demse Dávidné népdalokkal, két délszláv népművész — a felsőkandai Kovács hogy hallgattam Imre Sándor iskolaigazgatóra. Most látom csak igazán, milyen keveset is tudtam, de azt is, hogy milyen keveset tudok. Marci, az elnök, a legjobb tanulók közé tartozik. Ma még tiltakozik, amikor tanulótársai az egyetemet emlegetik, -messze van az még. tem ton. Messze van még az egye- — vélekedik Kókai MárJános és Bárácz György okarinán és gajdén előadott délszláv dalokkal, míg a galgahévízi Zsíros Ferencné Baranyától távolabb eső tájak dalaival szórakoztatja hallgatóit. Pécsváradra látogat K. Kovács János sárpilisi mesemondó, valamint a rákoscsabai Fülep Ferenc, az ősi népi táncok tudója is. Jövő ilyenkor lesznek az érettségi vizsgák, addig sok víz lefolyik a Zagyván ... Az osztály kitűnője Az életútja már nem olyan sírna és egyenletesen emelkedő, mint az elnöké, ö az átszervezéskor kevésbé bízott abban, hogy a szövetkezeti élet megközelítőleg is nyújt majd annyit, amennyi a megélhetéshez szükséges. — Ügy éreztem, kicsúszott alólam a föld — vallja be mosolyogva Gyetvai Balázs. Nem a föld csúszott ki Gyetvai Balázs alól, hanem ő szaladt el a földtől. Ma már tisztán látja ezt. Ha igazán jót akarnak mosolyogni, vagy egymást heccelni, akkor ezeket az időket hozzák elő. Hat hónapig volt segédmunkás a Goldbergerben, onnét jött haza. Bár később, de ő is rálépett arra az útra, amire Kókai Márton. A tagság körében elismert ember — szőlészeti brigádvezető. — Miért tanul? — Régi mulasztást pótolok — válaszolja. — Szüleim mindig bíztattak, hogy tanuljak. Ügy gondoltam azonban, hogy a 13 hold földhöz eleget tudok. Aztán itt a szövetkezetben derült ki, hogy ma már nem elég az, amit az egyéni gazdálkodásból hoztunk. Farkas Elek, az iskola tanára dicséri Gyetvai Balázst: — Kitűnő képességű ember. Ilyen az osztályzata is. Mint szőlészeti brigádvezető, területén lelkes követője az új termelési eljárásoknak. Tavaly például a szőlő levéltrágyázásával foglalkozott. Nagyobb volt ezen a területen a termés, nagyobb a szőlő cukortartalma. Az idén kiterjedtebben alkalmazzák ezt a módszert. Kapa és a technikum Mindössze huszonkét éves, de ő is „világot” járt ember. Tízholdas gazda egyedüli gyermeke. Rá várt örökségképpen a föld. Aztán jött a szövetkezeti szervezés __Szlifka Janót i s hátat fordított a falunak. Egy esztendeig volt távol, utána a katonaság, majd a termelőszövetkezet. Most állandó dolgozója a kertészetnek, ezenkívül cukorrépából 600. újburgonyából 800, káposztából 800, kukoricából ÍG00, takarmányrépából pedig 400 négyszögölet vállalt művelésre. Szlifka János szorgalmas látogatója a technikumnak. — Miért? — Sokat köszönhetek Imr> Sándor igazgató úrnak — válaszolja a fiatalember. — „Neked tanulni kell, fiam, ismerem a képességeidet'• — mondotta. — Feleségem is £ tanulás mellett volt. Az igazgató és a feleséf egyik oldalról, a másik oldalról a kétkedés, a rosszindulat: — Minek, tanulsz, munki nélkül akarsz élni? — mondották többen. A választ ezeknek határozottan adja: — Akkor is a földdel akarok dolgozni, ka elvégeztem r technikumot. Nagyon jól összt lehet egyeztetni a kapát és s technikumot. Érettségizett tanyagazda A technikum legidősebb hallgatója az 51 éves Kováé Lajos, ó bizony messzebbrő indult el. mint a fiatalok Mindössze 4 elemije volt. amikor az iskola igazgatója toborozni kezdte a faluban az embereket arra, hogy végezzék e a nyolc általánost. Ez sikerült aztán nagy fába vágta a fejszét — technikum. Hogy lépési tartson a fiatalokkal, külör, órákra járt. Különösen a matematika ment nehezen. Kovács Lajos — amin) mondja — tanyagazda. Vigyáz a tanya rendjére, irányítja a — Régi mulasztást pótolol — mondja Gyetvai Balázs. (Foto: Gábor Viktor) kazalozást, a prizmázást, a:: üzemanyagraktárt kezeli. — Kell-e ehhez technikum? — Mások is kérdezték már tőlem. Lehet, hogy a beosztásomhoz nem kell, de én tanulni akarok. Amióta kezembe vettem a könyvet, más szemmel látom a világot, messzebbre látok — mondja a hatodik X-et taposó Kovács Lajos. Választ kerestem arra a kérdésre, hogy mi serkenti a szentlőrinckátai szövetkezeti gazdákat a tanulásra. Kaptam is. Náluknál azonban én sem tudom jobban elmondani az olvasónak, de úgy gondolom, felesleges is. Mihók Sándor I
