Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1965. MÁJUS 23, VASÄRNAP «31 UtCYfl itKórlap Az első vonalban — Kijött a víz — vitte a gátat, megfogtuk... Váradj Lo­jós gátőr — Egy perc nyugalom nincs, míg nyakunknál a Duna... Juhász József brigaderot, — Lesz még mitől tartani — fentről jön az újabb hullám... Ács Géza mezőgazdász — A gáton túl ezer hold termése!... Tóth Gábor tanács­elnök Szöveg: Tóth György Kép: Gábor Viktor Könnyebb szót érteni 1 Tapasztalatok a ráckevei Árpád Tsz-ben HA A SZÖVETKEZET négyszázas taglétszámához vi­szonyítjuk a kommunisták számát a ráckevei Árpád, Tsz- ben, akkor bizony kevésnek tűnik a kilenc párttag és a nyolc tagjelölt. Ha azonban az utóbbi egy-két év fejlődését tekintjük, mindenképpen azt kell mondani: egészségesen fejlődik a pártszérvezet. Nö­vekszik a taglétszáma és egyre nagyobb szerepet játszik a közös gazdaság megszilárdítá­sában. Nem véletlen, hogy akkor volt leggyengébb a szövetke­zet, amikor a pártszervezet csak papíron létezett. 1961-ben alakult meg a termelőszövet­kezet, ugyanekkor a pártszer­vezet. Az utóbbi mindössze öt taggal. A tagok csaknem ki­zárólag a szövetkezet vezetői j voltak. Nemegyszer hangoz­tatták: „minek íaggyguiés, azl tartunk akkor is, ha a szövet­kezet vezetősége ül össze." Hogy mennyire szükség lett volna a pártszervezetre, arra, hogy a kommunisták maguk között őszintén feltárják a hi­bákat, küzdjenek azok kijaví­tásáért, azt beigazolta az élet. A szövetkezeti vezetők csalha­tatlannak hitték magukat, úgy érezték a szövetkezet van ér- j tűk és nem pedig fordítva. El- j szakadtak a tagságtól, és egy- j ben elveszítették a szövetke- : zeti tagság bizalmát is. Egyre I romlott a szövetkezet gazdál­kodása, s a megalakulása I után két évvel szinte megold­hatatlan nehézség előtt állott az egyébként jó adottságokkal rendelkező szövetkezet. A mér­leghiány meghaladta az egy­millió forintot, de pénzzel mérni sem leihet azt a nagy kárt, amely abból adódott, hogy a tagság bizalma megin­gott a szövetkezeti gazdálko­dásban. AZZAL, HOGY 1963-BAN új vezetők kerültek a termelő-; szövetkezet élére, nem oldó-1 dott meg minden nehézség. Legalábbis egyelőre nem. Bárdi Lajos elvtárs, tapasztalt pártmunkás, jól képzett szak­ember, ő lett a termelőszövet­kezet elnöke. Tudta nagyon jól, hogy csak úgy sikerül a szövetkezet szekerét kiemelni a kátyúból, ha visszaszerzik a tagság bizalmát. S ez volt a legnehezebb. A vezetőség egyes intézkedései elismerést váltottak ki a tagság köréből, de a politikai munkát, a meg- j győző szót, semmi sem helyet­tesítette. A SZÖVETKEZET FEL­EMELÉSÉT a kommunisták j kezdeményezték, de próbálko- j zásuk hiábavaló lett volna, [ ha nem csatlakoznak hozzájuk jó szándékú, a szövetkezeti j gazdálkodást megjavítani való | emberek. A csaknem egy esz- ! tendeig tartó küzdelemben a kezeiben „jó szándékú” tagok egyre inkább közelebb kerül- I tek a kommunistákhoz. Az egy esztendő elég volt ahhoz, hogy tisztán lássák: ki való közé- | jük, ki nem. Tavaly ősszel j tagjelöltség nélkül, közvatle- ! nül párttagnak három szövet- j kezet! tagot vettek fel: Göl- i lény Sándornét, Acs Bálintot és Koller Istvánt. Göllényné a ! kertészetben dolgozik, Acs ! Bálint fogatos, Koller István j pedig traktoros. Mindhárman ! kiválóan dolgoznak munkate- j rületükön. A nyolc tagjelölt többsége fizikai dolgozó. Hausfater János traktoros, Borbély András lakatos, Idei Józsefné szőlőmunkás, Papp Józsefné kertészeti dolgozó. A pártszervezet, vezetősége bát­ran támaszkodik a szaikembe- rekre, ezt Szűcs Márta kerté­szeti mérnök tagjelöltsége is ; mutatja. A ráckevei Árpád Tsz ma már jól gazdálkodik, a járás legjobb szövetkezeti gazdasá­gai között emlegetik. Tulaj­donképpen két esztendő alatt jutott el idáig. Az egy mun­kanapra jutó jövedelem az el­múlt évben 68,61 forint volt. Jó néhány növényféleség ter­mése meghaladja a járási át­lagot. Különösen sokat fejlő­dött a nagyüzemi kertészet. A kertészet idei bevételi terve például 2,4 millió forint A JÖ GAZDASÁGI ERED­MÉNYEK láttán néhányan azt mondják: „az Árpádban könnyű párttagokat jelvenni, mert ott van mit osztani". No, nem egészen így van. Először is abban, hogy ma jól gazdál­kodik a szövetkezet, nagy sze- j repük van azoknak, akik ma I párttagok, vagy tagjelöltek. | Göllény Sándorné, Acs Bálint és a többiek nem akkor tették i magukévá a szövetkezeti gon- j dolatot, amikor ez egy napra jutó jövedelem elérte a SS fo- j rintot. Mellette álltak és küz­döttek érte a nehéz napokban is. Akkor, amikor egyesek megvetették azokat, akik nap mint nap megjelentek: a mun­kában, vagy helyeselték a ve­zetőség intézkedéseit. Az azonban biztos, hogy ma jobb érzés párttagnak, vagy tagje­löltnek lenni a ráckevei Ár­pád Tsz-ben, mint pár esz­tendővel ezelőtt. Ma már lát­szik munkájuk gyümölcse, ma már könnyebb szót érteni az embereikkel. Tehát nemcsak a vezetők tagjai a pártszervezetnek, ta­lálni párttagot vagy tagjelöl­tet valamennyi munkaterüle­ten. S nem szólam, hanem élő valóság: a párttagok és a tagjelöltek munkaterületüli legjobb dolgozói. Kétségte­len: a ma párttagjai, vagy tag­jelöltjei, „tegnap" még pár- tonkívüliek voltak. Azzal hogy felvették őket a pártba, nem váltak fejlett marxisták­ká. De szavuknak nagy nyo­matéket ad az, hogy a munká­ban élenjárnak. A pártszerve­zet vezetői tovább folytatják a munkát a jól dolgozó terme­lőszövetkezeti tagok között. A ma tagjelöltjei holnap pártta­gok lesznek, s helyükre újak kerülnek. A TERMELŐSZÖVETKE­ZET VEZETŐSÉGE a gazdál­kodás további javításához ké­ri a pártszervezet segítségét. A kommunistáknak szavuk van a gazdálkodás irányításá­ban, a termelés ellenőrzésé­ben. A termelőszövetkezet ter­melési és pénzügyi tervét elő­ször taggyűlésen vitatták meg. A közeljövőben kerül napi­rendre a féléves termelési terv teljesítése. A párttagok és tagjelöltek tehát javaslataik­kal is hozzájárulnak a szövet­kezet gazdálkodásához. Elis­merésre méltó az is, hogy bá­tor kritikai szellem uralkodik a pártszervezetben, de a ter­melőszövetkezetben is. Senki­nek nem eshet bántódása azért, mert a hibákra felhívja a figyelmet, vagy bárkit is megbírál. Mindjobban pol­gárjogot nyer, hogy az embe­rek megítélésénél az a legfon­tosabb: hogyan dolgozik, mit tesz a szövetkezet fellendítése érdekében. A pártszervezet küzd a káros, korábbi szárma­zás vagy vagyoni helyzet sze­rinti megkülönböztetés ellen. Az utóbbi két évben javult a pártszervezet munkája, jobb eredményeket ér el a szövetkezet. S ez ugyanúgy nem véletlen, mint az, hogy akkor volt legmélyebb ponton a gazdálkodás, amikor a part­éiét csak formális volt. Igaz, az egyre jobb gazdálkodási eredmény zömmel a pártonkí- vüliek szorgalmas munkájá­nak köszönhető, de az a kom­munisták érdeme, hogy ma már egy nyelven beszélnek, s egy célért küzdenek. Mihók Sándor Nyolc könyvtáros meg egy fél A könyvbarátmozgalom egyik legszebbb célkitűzése: minden községben, városbar annyi könyv legyen, amennyi a lakosok száma. A monori já­rásban majdnem 93 ezren él­nek — vajon mennyi a könyv- állomány? A kérdésre Pásztor Antal­tól, a monori járási könyvtár igazgatójától és Mészáros Já­nostól, a könyvtár szervezőjé­től kaptunk választ. Megtud­tuk: 64 ezer a 18 községber levő könyvtári könyvek száma Néhány év kell még ahhoz hogy telítődjék a járás; án egyéb tekintetben a mononál nem panaszkodhatnak. Minder községükben könyvtár van ezenkívül 19 fiókkönyvtár ir működik, összesen tehát 31 helyen kérhetnek olvasnivaló az emberek. Egyedül Gyömrőr négy fiókkönyvtár van — ez a falu nagy kiterjedése tesz indokolttá. A telítettségben Káva — < maga 740 lakosával — érte e a legjobb eredményt. Könyvtá rában 841 könyv van. A járás könyvtárnak a legnagyobb a; állománya: 12 566 kötet áll a: olvasók rendelkezésére. A járásban levő 64 ezer kö tetet nyolc hivatásos könyvtá ros és egy fél állású kisegíti kezeli. Ezenkívül 12 tisztelet díjas könyvtáros dolgozik. (m, j.) $ Forgalmi akadály j Lassú léptekkel sétálok \ a Bajcsy-Zsilinszky úton. 5 A Népköztársaság úti ke-\ reszteződésnél nagy a zűr-i zavar. 5 5 — Fogják meg! — kiált-\ ja egy zöld-kalapos nő, si- 5 pító hangon. 5 — Utána! — üvölti két 5 csönadrágos kamasz. ; S — Vigyázzanak!... Sze- 5 gényke!... — sajnálkozik $ egy öreg néni. — Hm... érdekes ... \ Biztosan valami huligánt \ üldöznek, aki „megfújt" va- i lamit a sarki közért-\ bői és sikerült elszelelnie\ — mondom a mellettem\ bámészkodó fiatal lánynakA A tömeg egyre növek-; szik. j 5 És a rendőr hirtelenX zöldre váltja át a villany-\ jelzőt, ; A megtorpant járművek \ előtt hatalmas ugrásokkal \ igyekszik át az átfesteni egy jól megtermett, szürke,\ fehérfoltos kandurmacska, l utána pedig siró-rívó, tíz; év körüli fiúcska szalad. \ Néhány perc múlva a tö-i meg szétoszlik. Megindulx a forgalom. Az emberek; megkönnyebbülten felsóhaj- \ tavak, a kisfiú pedig ra- \ gyogó arccal viszi karjá-\ ban a megszeppent cicát. \ G. J. : A tanácsok is segítenek a felvásárlás javításában A járási és városi tanácselnökök értekezlete Szombaton délelőtt fél ki­lenc órai kezdettel tartották meg a járási és városi taná­csok elnökének soron levő értekezletét. Az értekezlet fő napirendi pontja Pest megye felvásárlási helyzetének ér­tékelése volt, amely közér­deklődésre tarthat számot. Ezt hangsúlyozta megnyitó beszédében Varga Péter megyei tanácselnök is, ami­kor az állami felvásárlás tár­sadalmi fontosságát méltat­ta. Pénzes János megyei ta­nácselnök-helyettes részletes beszámoló keretében ismertette az év első négy hónapjának felvásárlási eredményeit. Elmondotta, hogy népgazda­sági szempontból is nagy fontossága van a felvásár­lásnak, mert ezúton képez­hetünk megfelelő tartaléko­kat, illetőleg így lehet meg­oldani a lakosság élelmiszer- ellátását. Ezért a felvásárlás nem csupán technikai, vagy kereskedelmi ügy, hanem olyan közügy, amely nem nél­külözheti az államhatalmi szervek támogatását. A felvásárlás terén a tava­lyi év hasonló időszakához képest biztatóbbak az ered­mények. Egyes cikkekből, mint például hízott sertésből, vágó­marhából, baromfiból és tojásból sikerült túltel­jesíteni a terv időarányos részét. Egyedül a tejfelvásárlás ada­tai rosszabbak a tervezettnél, mivel az állatbetegségek ha­tása itt érvényesült a legna­gyobb mértékben. Az éves tervekről szólva elmondotta, hogy hízott ser­tésből 4,6 százalékkal töb­bet, vágómarhából, barom­fiból, tojásból és tejből pe­dig különböző mértékben kevesebbet szerződtek a tsz- eK az előirányzottnál. Legna­gyobb a lemaradás a vágó­marhánál. Helyes, ha a fel­vásárló szervek elsősorban kereskedelmi eszközökkel (megfelelő ár és kedvezmé­nyek) pótolják az elmara­dást. A továbbiakban a zöldség- termesztés és értékesítés problémáiról beszél az el­nökhelyettes. Bár csak az ele­jén tartunk a szezonnak, problémák jelentkeznek az értékesítésben. Nagy mennyiségű ‘ saláta és zöldhagyma eladása ütközik nehézségekbe, holott az el­látás korántsem mond­ható bőségesnek. Hiba, hogy a MÉK olyan dughagymát adott a tei melőszövetkezetek- ; nek, amelyet'ugyan hőkezelt- i nek minősítettek, de a való­ságban nem volt az. Így az újhagymának termesztett zöldhagyma hatvan-hetven százaléka felmagzott és el­adhatatlan. A járási és városi tanácsel­nökök hozzászólásaikban olyan példákat említettek, amelyek egyrészt azt bizo­nyítják, hogy a felvásárlás helyzete ál­talában kielégítő, vagy javítható, másrészt még mindig akadnak olyan hi­bák, amelyek sok kárt és bosszúságot okoznak. így ke­rült szóba például az, hogy Nagykőrösön jelenleg mint­egy nyolcszázezer fej piac­ra előkészített saláta fony- nyad el értékesítési nehéz­ségek miatt. Befejezésül egyöntetű vé­leményként állapította . meg Varga Péter megyei tanács­elnök: a felvásárlás helyzetét javítani kell. Ehhez készek minden tőlük telhető segítséget megadni a tanácsok, de elvárják, hogy a felvásárló vállalatok igye­kezzenek megjavítani mun­kájukat. Nagymiklós István Szélesítik a Duna- Tisza-csatornát Jó ütemben épül az alsónémedi öntözőrendszer A Iíözépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság megkezdte a Du­na—Tisza-csatorna szélesíté­sét. A csatorna két év múlva másodpercenként nyolc köb­méter vizet szállíthat majd a környékén épülő öntözőrend­szerek részére. Miközben a csatornát szélesítik, jó ütem­ben folyik a dabasi Vízrende­ző és Vízhasznosítási Társulat alsónémedi öntözőrendszeré­nek az építése. Az úgynevezett 10-es öntözőfürt 23 millió fo­rint beruházásból épül, segít­egevel 1967-ben 1700 holdait intözhetnek majd. Az idén 150 :zer köbméter föld megmozdí- ása, 36 áteresz építése és a te­rület belvízrendezése szerepel i tervben. A korszerű föld (latti nyomócsövekkel készülő intözőrendszert a Duna—Tisza- satorna táplálja. A társulat ígyébként hozzákezdett a Sári —Bugyi határában megépítés- -e kerülő újabb öntözőrend- ;zer beruházási programjának íjkészítéséhez. Ezen a kör- lyéken 5000 hold öntözését va- ósítják majd meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom