Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

1M5. MÁJUS 23. VASÁRNAP Dániába utazott a siófoki Balaton-rgyüttes A koppenhágai Tingliutti népi táncegyüttes tavalyi so­mogyi venlégszerepiésének vi­szonzásaként, csütörtökön két­hetes dániai vendégszereplés­re utazott a siófoki földmű­vesszövetkezet Balaton-együt- tese. 61 űj részleg — 82 szakember Mint lapunkban beszámol­tunk erről: megyénkben ez évben 61 új részleggel bő­vítik a ktsz-ek szolgáltató há­lózatukat. A 61 részleghez — erről még nem szóltunk — 82 szakembert állítanak be. Részben úgy. hogy új em­bereket vesznek fel, köz­tük olyan kisiparosokat, akik a szövetkezeti mozgalomban akarnak ezentúl tevékenyked­ni — az új emberek másik fe­IPARMŰVÉSZ Foto: Kotroczó most, a személyes találkozáskor, nem kértem tőle választ. „A Donnál születtem. Vesenszkaja környé­kén éltem, ott, ahol a könyveim cselekménye játszódik. Ott élek ma is. Elválaszthatatlan vagyok a Dontól.” Ú maga mondta ezt egyszer. Azok közé a nagyon kevesek közé tartozik, akiket hazája s az egész világ elismerése, nem tudott el­csábítani a fővárosba, Moszkvába. Szülőföld­jén maradt, ott írja müveit s amikor pihen, járja a Don-vidéket, halászik vagy vadászik, Hozzánk is földijeivel együtt érkezett láto­gatóba. Együtt utazott többek között a ma­gyar falvakba a vesenszkajai Csendes Don kolhoz elnökével s még két asszonnyal; az egyik fejőnő, a másik sertésgondozó. S ami­kor arról kérdeztük: mi a véleménye a ná­lunk látottakról? — akkor éreztem, legszí­vesebben a faluról beszél, ez a téma áll hoz­zá a legközelebb. — A termelőszövetkezetekben, és állami gazdaságokban láttunk sok olyat, ami érde­kes, amit mi másképpen csinálunk a kol­hozban. Néhány hasznos dolgot ezekből ott­hon is megvalósítunk majd. Ezt mondta és nagyon is szakszerűen, hoz­záértéssel beszélt a sertéstenyésztésről, a te­henészetek gépesítéséről. /M*. V l>! Igen, igen, de milyennek találta az embe­reket? — Nem könnyű erre egy hét után felelni, több idő kell az ismerkedéshez. Folytatni is akarja Solohov, honfitársaival együtt jövőre, amikor magyar szövetkezeti gazdák látogatnak hozzájuk a Don pattjára. De azért megjegyezte: — Úgy láttuk, szép, erős és munkaszeretö emberek. És hozzátette még halkan, megfontoltan: — Felnőtt nép a magyar. Éppen azért, mert nem könnyű az embe­rekről véleményt mondani, ezt tőle, különö­sen tőle, nagyon jólesett hallani. Hctesi Ferenc Pál Találkoztam Sololiovml Május 24-én tölti be 60. évét Mihail Alcxantiiovics Solohov I.enin-<i:jas szovjet író. Grigorij Melehov karcsú, kissé hajlott alakja, pirosbarna arcából villogó tekintete, török-sasorra jelenik meg képzeletemben most, hogy itt ül előttem a Csendes Don hő­sének megalkotója. Huszonegynéhány éve még csonkán, cenzúrától szabdal tan olvastam először Solohov regényét, azóta is három­szor, utoljára talán nyolc esztendeje. A Don- parti kozák falu, a folyoig kinyúló Melehov- porta képét feleáheteltenül őrzöm. Mintha közöttük éltem volna magam is, olyan isme­rős nemcsak Grigorij, hanem hű szerelmese, Ákszinya, gyermekeinek anyja, Natalja, Petró és Darja, s az öreg kozák Pantyelej is. S most itt üt Solohov. Halkan, tempósan beszél, derűs humora átszövi mondatait. Nem mindennapi élmény találkozni vele. Figye­lem nyugodt, napsütötte arcát, ezüstszőke haját, tüskés bajuszát. Ez az egyszerű, kere­setlenül őszinte, minden mesterkéltség nél­küli szerény férfi írta a huszadik század egyik legnagyobb realista regényét? Arra kérik, beszéljen a gyermekkoráról, az ifjúságáról. A tolmács szavai nyomán, mintha elhal­ványulna arcán a mosoly. Eddig szívesen vá­laszolt a különböző kérdésekre, de most ud­variasan elzárkózik. — Olyan régen volt, hogy már magam is elfeledtem. Nem hisszük el, persze. Hogyan is ne em­lékezhetnék rá éppen ö? Hiszen a müvei bi­zonyítják, milyen mélyen itta, lélegezte ma­gába a Don-vidék tájainak szépségét, alko­tásainak ez egyik gazdag, kiapadhatatlan forrása. S hogy ifjúságát elfeledte? Az ott van, benne él a nagy műben, a Csendes Don­ban, hiszen tizenöt éves korában, elhagyva a középiskolát, maga is beállt a Vörös Had­seregbe, és végig harcolta szülőföldjén a pol­gárháború éveit. S utána tizenöt évig irta ezt a hatalmas, ezerötszáz oldalas regényt —• így tudta megeleveníteni az új világ, a szo­cializmus vajúdásának, megszületésének igaz, valósághoz hű történetét. Erről, ilyen — emberi mondanivalójában örök érvényű — müvet alkotnia, rajta kívül senkinek sem sikerült. Ezért lett Mihail Solohov fiatal korában, alig harmincöt évesen a világirodalom élő klasszikusa. Egyedül a Csendes Don 222 ki­adásban került az olvasókhoz, csak a Szov­jetunióban. Ez a regény és a többi művei; az Uj barázdát szánt az eke, a Hazáért har­coltak, az Emberi sors, hetvenhárom nyel­ven s több mint negyvenmillió példányban jelentek már meg. Hihetetlennek tűnik, hogy ez a fúrtál - férfi most hatvanéves. Olyan sima, ráncnélküli az arca, olyan frissek a mozdulatai, hogy még ötvennek sem gondolná az ember. Pedig nemcsak a Donnál harcolt a huszas évek­ben mint serdülő ifjú. A második világháború első napjaitól kezdve járta a legveszélyesebb frontszakaszokat, a Pravda és a Krasznaja Zvezda haditudósítójaként szemtanúja, ré­szese volt ezernyi varos és falu pusztulásá­nak, a halál tobzódásának, s a véres csaták­ban kivívott diadal igazságának. Erről írja most új, hatalmas regényciklusát, már a mű második kötetén dolgozik. Es hogy annyi mindent átélt, Oly sok szen­vedésnek volt érző tanúja, s mégis fiatal ma­radt? Azt hiszem, tudom a titkát, bár erre let azonban a termelésből j5 •vonják el. i s Nem veszélyezteti ez a § ■ ktsz-ek termelési tervét? ^ A felmérések azt mutat- ^ l .iák, hogy nem. Az utóbbi ^ években a ktsz-ek megerő- § södtek, sok helyen az össze- vonások segítségével való- ^ ságos nagyüzemekké ala- ^ kultak, s a növekvő terme- ^ lékenység és a jó munkaszer- | vezés révén kevesebb ember is el tudja látni a nagyobb termelési feladatokat. Az így ;5 felszabaduló szakembereket^ az új szolgáltató részlegek- ^ hez helyezik — eleget téve v a lakosság növekvő igényei- ijj nek. S :------------------ | ; MEGNYÍLT ni országos | gyermekrajz-kidllítés 1 I Szombaton az Iparművé- ^ szeti Múzeumban rendezett ^ országos gyermekrajz-kiállí- ^ tást ünnepélyes külsőségek § között nyitotta meg Lugossy ^ Jenő, művelődésügyi minisz- ^ terhelyettes. A június 15-ig nyitva tartó ^ kiállításon a fővárosi és vi- déki iskolák tanulóinak több § mint 700 munkáját mutatják be. I A megnyitón átadják a leg- jobb művek beküldőinek oda- ^ Ítélt díjakat és jutalmakat. &------- /. I M IT FIZET A BIZTOSÍTÓ? í Közeledik a nyári zivataros % időszak, s az előjelzések sze- ^ rint most is gyakori jégverés- ^ sei kell számolni. Sokakat ér- § dekel: jégverés esetén mit fi-^ zet a biztosító? A biztositól; minden évben a tsz-ek terme- ^ lési tervében feltüntetett ho- ^ zamok alapján veszi fel a biz- ^ tosítást és jégveréskor a köt- % vényben megjelölt mennyiség ^ alapján, nyújt kártérítést. Tér- Sí mészetesen a termelőszövetke- ^ zetek a várható magasabb ho- ^ zamokat is biztosíthatják. Ha | a termést időközben nem érte ^ jégkár, a betakarításig bár- § mikor elfogad hozamíeleme- ^ lést az Állami Biztosító. Elő- ^ fordulhat az is, hogy a terve- ^ zettnél gyengébbek a termés- § kilátások. Ilyenkor, ha a nö-1 vényt nem érte jégkár, a tsz-ek^ a kötvényben közölt határidőig^ a hozamot a valóságos hely- $ zetnek megfelelően leszállít- ^ hatják. Június .í>íg tart a „második hullám“ 3,5 + 9.5 - millióban — A szúr a habselyem és a dp« Nagy az érdeklődés a leérlékelt áruk iránt terfieldet szívom, kellemes ópiumos illata van ... 194Z nyarán Rosita Se- rano dél- amerikai énekesnő a Margitszigeten minden este elénekelte a sza­badtéri színpad közönségének az Amapolát és a Csiribirit. Mi két pengőért statisztáltunk és szünetben rohantunk Ro- sitát bámulni. Valószínű én szerettem a legjobban, mert rúzsos végű cigarettáját min­dig a számba nyomta, ha je­lenése következett. Aztán visszajött és nézte a szemün­ket, a mesebeli tükröt, mely­ben ő a világ legszebbje volt. Az énekesnő finom bokáján is ujjnyi vastag aranyláncot hordott. Mindene tompa bar­na ragyogás volt. Csak szeme, foga és ruhája fehérje vakí­tott a nyári éjszakában. Ne­künk külön is fellépett a szín­pad háta mögött, vele dúdol­tunk. énekeltünk mi is. Éne­kesek. híresek, harmincévesek szerettünk volna lenni, ö pe­dig — ma már tudom — fia­tal, ártatlan, naiv, szerelmes, tizennyolc éves. A lány szódát iszik, a fiú konyakot. Megszűntünk szá­mukra létezni. Nyakig ülnek a pillanat pezsgőfürdőjében. A fiú álmairól beszél, úgy mint­ha az máris a valóság lenne. Terveiről, melyekkel termé­szetesen a világot fogja meg­váltani. A lány hisz neki. A hit indukációs hatása csodála­tos. Már a légvárakat is el­hagyta a fiú, és ő kötél nélkül lép ki a sztratoszférába, ott ragyogóan úszik, megelőzve a tudományt. A dobos szólózik. Bé­la a pincér beúszik a füstős sztratoszférába. Ezüst tálcás csápjaival lesi, kémleli a vágyakat. Asztalunknál megáll egy so­vány, törődött asszonyka. Sze­gény kis ázott veréb, honnét a csodából került ide. A lány tisztelettudóan köszön, az asz­tal alatt meglöki a fiú térdét. Az feltekint, elsápad, elvörö­södik: — Anya, hogy kerültél te ide? — kérdezi a fiú és lát­szik, fölöttébb szégyell! a jele­netet. Az asszony hóna alól az asztalra teszi az újságpapíron csomagot. Kibontja és a fiú felé nyújtja a könnyű kis pu­lóvert. — Ferikém, nagyon kimele­gedtél! Hazafelé majd vedd föl ezt. Tudod édesként, te könnyen meghűlsz... — mu­tatóujját a szájához érinti és a leheiettfínom puszit fia fe­lé küldi. A fiú szégyenében dühöng. Anyja szétpukkasztotta szap­panbuborék álmait, az anyai gondoskodás megölte a hőst. Gyermekké fokozta öt, akinek a szivartól köhögni, a nőtől félni, az italtól tartózkodni kell. Szájíze keserű. Megsem­misültem esetten ül a lány mellett, mint márciusi napsu­gárban szántóföldeken- a hó. I Kimegyek. | szaka, jó volna egy könnyű kis lélekmelegítő pu­lóver. A Pipacs portása tiszte­lettudóan vigyorog, és azt mondja: jóéjszakát kívánok. a tréfát, tüzet ad. Nevetünk. A lány pezsgőt önt a poharak­ba, a tanár javasolja, igyanak brúdert. — Szerbusztok — mondja. A lány: csókolom, La­ci bácsi. A fiú: isten éltesse, tanár úr! Győzött a tanár lelki antibiotikuma.-A fiú egy kissé pityókás. Kedvesen csibészkedik, szelle­mesen csipked. Elmennek tán­colni. Tangó, egészen felnötte- sen, tiszta erotikával járják. Semmi rángatózás, semmi őrült extázis. Testük lágyan simul, szemük szépen fénylik. A fiú suttog, a lány pirul. Minden fiú suttog, minden lány pirul. A tanár úr énekel. A szeme gyanúsan fénylik. Eres keze az abroszon veri a taktust. Ismét halkan fütyülök. Az a srác az előbb azt mondta ne­kem, hogy ő is olyan menő fej szeretne lenni, mint az újság­írók ... „Ne tedd fiam" — akartam neki válaszolni, de eszembe ju­tott, hogy álarc van rajtam, akkor tettem föl, mikor lopni jöttem és már nincs kedvem levetni, csak néha az öreg ta­nár előtt. Ezért csak bólogat­tam, hogy újságírás nélkül nem is ér semmit az élet. Francia konyakot iszom, a kislánytól imént kapott Ches­csak akkor sem szakad le a plafon, mikor kijelentem, csak néhány percre, hiszen még dolgoznom kell, néhány esti hír leadása ... A hangulat fölöttébb kelle­mes, az öreg szivarozó tanár megkérdezi tőlem: te is ná­lunk végeztél, fiam? Hirtelen elém ugrik egy álmos tekinte­tű, fekete, tizenöt éves fiú, akit reggel fél ötkor az ágyban édesanyja költöget. A fiú kö­nyörög. hogy még csak öt per­cig tessék hagyni, anyukám. Télen reggel ötkor hideg a vas, odaragad a gyermek keze. Nézem a kezem, mely a po­harat fogja. — Nem. nem nálatok végez­tem. kedves bátyám. Verrik úr keze alatt végeztem, Gyön­gyösön. — Magániskolában? — Igen, magánkisiparosnál. Nagyon jó szakember volt, a logarlécet is ismerte és hasz­nálta. Engem is megtanított... ________újra tölt és azt A tanar mondja: —------------------- nem baj az, f iam. Odajön hozzánk egy sző­ke fiú, karján egy csinos bar­na lány. A fiú szivart vesz elő, szájába dugja és a tanár úrtól kér tüzet, osztályfőnöke hang­lejtését utánozva. Az öreg meghökken egy kissé, de elérti ________________ egy érett­I Betev etilem ségiző ban­------------------------ keltre, ahol t ulajdonképpen semmi keres­nivalóm nem volt. De nem tud­tam otthagyni őket, mert ahol én szembetalálkozom fiatalsá­gommal, ott földbe gyökerezik a lábam. Ajkam füttyre csü- csörödik, s amíg a lányok és a fiúk az őrült zene ütemére rit­mikusan rángatják szépen fej­lett végtagjaikat, és csöndben fütyülöm: „Ifjúság, jöjj vissza egy szóra!" ... A zene és a fütty így együtt disszonens, mint ahogy én is disszonens. majdhogy nem gro­teszk vagyok itt harminc fia­tal fiú és lány között, de bá­nom is én .. . Az én mulatsá­gomat, is mindig elrontották a felnőttek, mert kényszerképze­tük volt, hogy ez a küldetésük a földön, most én is küldetést teljesítek. Tudom, hogy gondo­latom is hazug, hiszen lopni jöttem ide, hangulatot lopni, ifjúságot, önfeledtséget, naivi­tást, s tiszta gyermeki bol­dogságot. Engem Ls az alkalom szült tolvajjá. Betévedtem, megszimatoltam a gazdag zsákmány lehetőségét, ittma- radtam. Ismerősöm a székre rángat, hagyom magam — ó, romlott, álszent felnőttek —, és még I arról tanúskodik, hogy sokan I keresik fel a kijelölt üzleteket. Az első hullám május else- , jétől május 15-ig tartott. A má- | sodik május 20-án kezdődött és június 5-én ér véget. Az el- 1 ső tavaszi vásár néven vált: ismertté, a másodikat úgy hív- j ják. hogy májusi vásár. A Pest megyei Ruházati í Kiskereskedelmi Vállalatnál: közölték, hogy az első időszak-; ban 3 és félmillió forint érték- í ben árultak a leszállított j árú ruházati cikkekből. ; A sztár a habselyem és a cipő - volt, abból keresték a legtöb- í bet, de a többi áru is hamar gazdára talált. í V Most, a májusi vásárnak 9 5 és félmilliós árukészlettel vág- ^ nak neki. A csaknem 10 mil-J liós összeg a már leszállított ^ áruk értékét jelöli. A selyem, 1 a nyári holmik 40—50, a kon- j fekció áruk, a női szövetáruk, < a kötöttholmik és a cipők 30 J —40 százalékkal lettek olcsób- í bak. A vállalat 87 üzlete kö- í zül negyvenkettőt jelölt ki az \ olcsóbb árucikkek árusítására. 5 A földművesszövetkezetek j ugyancsak á második hulla-: mot kezdték meg. A megye 46 í földművesszövetkezete kijelöl- te azokat a ruházati, valamint f vas-múszaki és üveg-porcelán : üzleteket, ahol a vásárlók S megvehetik a leszállított árú? ruházati, műszaki és lakbérén- í dezési cikkeket. A földműves- í szövetkezetek központja még ? nem tud pontos adatot monda-; ni az „első hullám", a május ^ első felében megrendezett ta- S vaszi vásár forgalmáról, de: annyi már bizonyos, hogy j milliós tételekről volt szó. ; A 20-án kezdődött vásár is '■

Next

/
Oldalképek
Tartalom