Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

Piaci helyzetkép Gyenge a felhozatal, egyelőre magasak az árak Az igazi tavasz beköszön­tővel egyre jobban felélén­kül a ceglédi piac is. A vá­sárlást végző háziasszonyok jogos várakozással tekinte­nek a felhozatal, illetve az árak alakulása félé. Mindez azonban még csak várako­zás, mert a kereslet elég nagy, kevés a friss zöldáru és emiatt az árakkal még baj van. Szezon eSején vagyunk ugyan, de aránytalanul sok­nak találjuk a téli tárolása árut, s ami még sajnálato­sabb legtöbbjük a fővárosi áron, vagy sok esetben an­nál is drágábban kapható. Az étkezési burgonya pél­dául 2,30—2,50 forint között tartotta magát. Már hét óra és fél nyolc között fejes salátából nem­igen lehetett válogatni. Fél órával később jobb minő­ségű retek sem volt kap­ható. Benéztem az egyik ál­lami zöldséges bódéba, ahol mindössze egy ládára való fejes salátát láttam. Ér­deklődésemre elmondták, hogy paraj, sóska. zöld­hagyma nem is volt kapható. A piactér közepén levő épület homlokzatán a hatal­mas árjegyzék tábla sóvá­rogva várja, hogy valaki krétával felírja a napi fo­gyasztói árakat. Egy palán­tákat árusító nénikétől meg­tudtam, hogy ezen a táblán ! még semmiféle kiírást nem i láttak az idén. Ezután már ! nem is lepődtem meg azon, ' hogy sem az őstermelői, sem a háztájiból felhozott áru­kon nem tüntetik fel az el­adási árakat. Rostelkedve jegyezzük fel, hogy itt, ahol termelik, a fe­jes saláta ugyancsak 80 fil­lérért kapható, mint Buda­pest bármelyik piacán. Virág- és konyhakerti pa­lánta nagy választékban és elfogadható áron állt a vá­sárlók rendelkezésére. A kis- csibékről, kiskacsákról ez már néni mondható el. A keltetöállomás naposcsirke akciójáról az utóbbi időben semmit sem hallani. Pedig a háziasszonyok nagyon ke­resik a kiscsirkét, mert a nyári húsellátási gondokat enyhíteni lehetne vele. Amit nem lehet szó nélkül hagyni: változatlanul sok kerékpáros karikázik még most is a vásárlók forgata­gában. A testi épségüket és ruházatukat féltó vásárlók elvárják hogy szerezzenek érvényt az idevonatkozó til­tó rendelkezéseknek. Vége­zetül egy közegészségügyi kérdés: mikor portalanítják vegre a piacterei? (—sor) ix. Évfolyam, ns. szám 1965. MÁJUS 21, PÉNTEK- ■ I I motorosoké A ZENE KIF1NOMITJA AZ ERZEKEkET... u viliig ? f Tízéves a zenei általános iskola Megjött a jó idő (a mo- ^ y rosoké a világ!) s a szu- j í bálysértési előadónak egy- f 2 re több munkája akad. A 'f beérkezett feljelentések ^ % nyolcvan százaléka moto- % % rosokat vádol. Nézzünk £ % meg néhány tanulságos £ f esetet. £ ',y Hódos János Pál (Albert-( J irsa, Pozsonyi u. 8.) vezetés % f előtt fél liter bort ivott £ £ meg. Ezer forintra büntet-í ték. í, Bencsik Árpád (Jászka-% rajenő, Kossuth Lajos u. £ ^ 109.) olyan motorkerékpár- ^ ^ ral ment, melynek üzem-f '■ képtelen volt a lábfékje. A j! í rendőr felszólítására csak^ ^ harminc méteren túl tu- ^ ^ dott megállni. Ráadásul it- ^ ^ tas is volt. Kétezer forint % ^ pénzbüntetést kapott és azf g I. számú ellenőrző lapját 2 í egy évre bevonták. 2 Varga Imre (Jászkaraje- $ í nő, Alsókara 314.) vizsga- $ $ zatlan motorkerékpárral % % gépjárművezetői igazol-% $ vány nélkül ittasan furi- £ f húzott. Kétezer forintra f £ büntették. J ^ Rendben van. hogy azt f f hiszik egyes motorosok. £ í hogy övék a világ, de ak- 'f 4, kor legalább — becsül jék £ $ meg magukat, s ne felejt-% % sék el: nem csak az övék a % í világ... í i (—öná—) í í_________________ J Bejuthatunk-e az NB ll-be? Jobb erőnléf és vasakarat szükséges hozzá A bajnokság egyharmad ré­sze lezajlott, és meg kell álla­pítanunk: nem lehetünk elége­dettek a Ceglédi VSE labda­rúgóinak eredményével: 12 ponttal 23:ll-es jó gólarány- nyal a harmadik helyen áll­nak. Ez egyáltalán nem meg­nyugtató. Figyelembe kell venni:, hogy hat mérkőzést játszottak itt­hon ^*-*:sak negyet * vidékeit; tehát a pontok szólna annyi, mintha minden hazái mérkő­zésüket megnyerlek volna. Ez otven százalékos teljesítmény, ha ezt vesszük figyelembe, a bajnokság végére 36 pontunk lehet, azzal pedig legfennebb 3. vagy 4. helyezést tudunk el­érni. A tárgyilagos értékeléshez tartozik az is, ha megállapít­juk, a csapat eddigi mérkőzé­sein idegenben az éllovasok ellen játszott. A hátralevő idő teljesítményei döntik el, hogy a közép- és a hátsó csoport­ban elhelyezkedő csapatok ellen tudunk-e pontokat ha­zahozni. Ahhoz, hogy a máso­dik fordulóban eséllyel indul­hassunk, legalább 20 pont meg­szerzése szükséges, ehhez pe­dig az kell, hogy a hátralevő öt mérkőzésen két pontnál többet elveszíteni nem sza­bad. Megállapíthatjuk, hogy a csapat itthon egyes mérkőzé­seken már a magasabb osz­tály szintjét is megütő módon játszik. Sajnos, vidéki mérkő­zéseken hiányzik belőle az elgondolás és főleg a bátorság. Nem tett jót az eddigi leját­szott mérkőzéseken az sem, hogy a csapat egyetlen alka­lommal sem játszott azonos összeállításban. Nem sikerült megtalálni a középhátvédet, ezért több mérkőzést elvesztet­tünk. A lejátszott tíz mérkő­zésen 16 játékos szerepelt, amely azt igazolja, hogy ma már meg kell küzdeni a csa- ( patba való bekerülésért. A csapat ebben az idényben megmutatta, van benne erő, tudás, egyes esetekben akarat is, hogy a bajnokságot meg­nyerje. Ahhoz azonban, hogy bekövetkezzék, állandósítani kell az összeállítást (erre meg­van a reális lehetőség, hiszen valamennyi játékos rendelke­zésre áll), mert csak így ala­kulhat ki az egységes csapat­munka. Szükséges továbbá a kondíció javítása, mert a má­sodik félidőben ezzel mindig probléma van. Ebben az osztályban nálunk nincs jobb csapat. Ebből kell kiindulni, és nem lehet egyet­len olyan csapat sem — akár Cegléden, akár vidéken —, mely elten védekező, taktiká­val kelljen játszani. A második fordulóban vala­mennyi vezető csapat Ceglédre jön. Az idegenben levő mér­kőzéseken olyan csapatok el­len játszanak, melyeket isme­rünk, és valamennyi gyengébb képességű a mienknél. A je­lenlegi összetételben a játéko­sok nagy igyekezettel elérhe­tik, hogy visszakerüljünk a magasabb osztályba. Ehhez azonban a kondíción kell ja­vítani és az idegen pályákon jobban játszani. A csapat edzőjében, szakve­zetőiben megvan az a képes­ség, hogy mindén mérkőzésre megfelelően készítsék fel a já­tékosokat, ha ezt megteszik, az eredmény nem maradhat el. Kecskeméti Mihály 4 hiszik 4 .xxxxxxxxxxxxxxxVxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxvv: — A Szülők akadémiája cí- t mű előadássorozatot kilenc I községben rendezték .meg a jó- ! rásban. A rendezvények részt- ívevőinek száma mindig meg- i -haladta a hatván főt, de Abonyban, Atberíirsán és Tör- j télén nem egy előadáson 150— j 200 ember is megjelent. Az elő­adások nemcsak, pedagógiai jellegűek voltak, hanem he­lyet kaptak erkölcsi, világné­zeti témák is. BEMUTATÓ TANI TAS — kJSHANC VERSEN \ Szerdán délelőtt a zeneisko­la előtt ünneplőbe öltözött, pi­ros nyakkendő« úttörők cso­portosulnak. A folyosón csönd, lábujjhe­gyen járkálnak a gyerekek. A nagyteremben, a hátsó sorok­ban tanárnők, tanárok, ismerős és idegen arcok. A padokban fegyelmezetten ülnek a kisdiá­kok, s egy pillanatra sem ve­szik le szemüket a mosolygós tanárnéniről. — Nos, megmutattátok, hogy mennyire tudjátok az anyagot. Most énekelünk. Ki vállalja a szólót? Egyszerre több kéz lendül a magas­ba. Kis meditálás után megszüle­tik a döntés és felcsendül egy német, aztán egy orosz, s vé­gül egy magyar népdal, Ko­dály Zoltán feldolgozásában. — Mondjátok el kit tiszte­lünk Kodály Zoltánban? — Mindenki tudja. A kézer­dőből találomra kiválaszt egyet a tanárnő, s jó érzéssel hallgatjuk az értelmes, szép választ. Most még néhány kérdés, helyes válaszok, aztán a meg­lepetés: — Amiért ilyen ügyesek vol­tatok. most lemezről meghall­gathattok egy madrigált. Sere eg ä tü. aztán a terem megtelik a zene varázsával. Mikor lejár a leniez, mellet­tem megszólal egy hang: — De kár. hogy vege ..: a Táncsics Mohos Imrével iskola igazgatójával beszélget­tünk a szünetben. Tíz éve nyílt meg Ceglé­— Botrányosan viselkedett a vasútállomáson Tóth József, Mária utcai lakos. Földhöz vá­gott egy poharat és sértegette az utasokat. Négyszáz forint­jába került. — Az üzemi pszichológiai előadássorozat utolsó előadá­sát hétfőn este fél hat órai kezdettel tartják meg a Kos­suth Művelődési Házban. Az előadás címe Rossini: Teli Vil­mosának ismertetése. Előadó: dr. Zsengellér Ferenc. Pénteken még a város másik végébői is jönnek Pacalpörkölt — újsággal Az fmsz 68. számú italbolt­jában, a Húsipari Vállalat­tal szemben, a sokféle ita­lon kívül kapható kávé, cu­korka, csokoládé és a sztár: minden pénteken délután friss pacalpörkölt. Annak, aki ritkán jár ide, vagy elő­ször lép be á tiszta, kellemes kis helyiségbe, nem is a meg­szokott vendéglátóipari kel­lékek keltik fel az érdeklődé­sét, hanem a pult felett el­helyezett kis polc, tele új­ságokkal. — Naponta hat újságot já­ratunk — tájékoztat Tarkó Sándor, a bolt vezetője. — Több, mint egy éve vezettük be ezt, s mondhatom, tet­szésre talált a vendégek kö­rében. Nagyon sokan még jóformán nem is rendelnek semmit, máris kezükbe ve­szik az újságot. — Melyiket olvassák leg­inkább?. — Nehéz lenne eldönteni, hiszen az emberek érdeklő­dési köre változó. Nagyon so­kan először a Népszabadságot lapozzák át s utána a többit. Mondanom sem kell. hogy számos vendég addig nem vesz a kezébe semmit — még a söröspoharat sem —, amíg a Népsport fontosabb írásait el nem olvassa. Nagy sike­re van természetesen a Pest megyei, illetve a Ceglédi Hírlapnak, de számosán ol­vassák a Nők lapját és az Ország-Világot is. — És a sztár? — Nagyon sokan keresik a pacalt, bár tudnánk belőle eleget főzni. A minőségével — gondolom — elégedettek a vendégek, mert nem egy pén­teken megfordul nálunk olyan is. aki a város másik felén lakik... A Cegléd és Vidéke Körzeti Főtdmövesszovetkezel értesíti szövetkezeti tagságát, hogy megkezdte az 1964. év után táró vásárlási és értékesítési visszatérítés kifizetését A kifizetések az alábbi helyeken törlénnek. Cegléd, Kossuth tér 9. sz. központi iroda, pénztárszobo, Csemő M. sz, TOZÉP-telep Törtei, földmüvesszövetkezel, iroda. den Ai. első zenei általá­nos iskola. Két évig a Földvári iskolában működött, nyolc év óta pedig a Táncsics iskola tölti be ezt, a szerepet. A jubileum tisztele­tére rendeztük ezt a kis be­mutató tanítást, melyre a me­gye összes zenei általános is­koláját meghívtuk. Remekül sikerült minden. Ezek a gye­rekek olyan színvonalú tudás­ról tanúskodtak, .amilyennel mi a tanítóképzőben sem ren­delkeztünk. A két tanárnő, aki az órát levezette, minden elis­merést megérdemel. Természe­tesen a sikerben minden tanár­nak része van. hiszen a jó együttműködés gyümölcse ez a szép ered­mény. A zenei általános és ze­neiskola minden segítséget megad egymásnak. — Hány tanulójuk van? — Több mint kétszáz. Min-r den évben túljelentkezés van. Ennek ellenére elterjedt egy olyan helyte­jen nézet, hogy ezek a gye­rekek túl egyoldalúak, minden figyelmüket leköti a zene. Ez nem így van. Sőt, az a tapasztalat, hogy ezek a gye­rekek az iskola erősségei, más tárgyakban is. A zene kifino­mítja az érzéküket, könnyeb­ben elsajátítják a tananyagot és mindenütt jól megállják ja helyüket. Közben ismét benépesedik a terem, sajnos, be kell fejez­nünk a beszélgetést. — Most egy kisebb hangver­senyt adnak a gyerekek. Utá­na eszmecserére ülünk össze a kollégákkal — mondotta befe­jezésül Mohos igazgató. B. M. Becsületes megtaláló Motorral rág­tatok végig a he­pehupás törteli úton. Majdhogy rászaladok az út- • testen heverő táskára. Megál­lók, A környéken senki. Megtapo­gatom a tásljijtlM,, Simogatom a pa­lackot, amely kedvesen nyújto­gatja ki nyakát a csat mellett. Nem tétovázok. Zsineg­gel a kormányra erősítettem a ta­lált holmit és us- gyi. be a község­be. Szombat. dél­után. a tanács­házán csak a ta­karítónőt talá­lom. Fejét csó­válja. Nála nem hagyhatom. Vi­gyem a körzeti megbízotthoz. Rögtön kiigazítja szavait: oda hiá­ba megy, szabad­ságon van, a he­lyettese pedig Abonyban. Kíná­lom a csomagot ennek is, annak is: Megpróbálko­zom a Törteién 'lakó rendőrnél. Nincs otthon, csa­ládja persze nem vállalja. No, gyerünk to­vább! Kórösletét- lenen sem akad dajkája a talált holminak. No, majd Abonyban. — Nálunk ne hrfgyja — mond­ják hiszen azt, ami Törteién elveszett, senki sem keresi Abony­ban. igazuk van. Este fél hétkor kavaródzok be a ceglédi rendőrka­pitányságra. Vég­re letehetem as alkalmatlan tás­kái. Jegyzőkönyv készül a megtalá­lás körülményei­ről s a táska tar­talmáról,. Aláírás„ Mehetek végre a dolgomra. Csak azt nem tudom eldöntenir a gondatlan tu­lajdonost, vagy « táskát, vagy ép­pen önmagamat szidjam a dél­után félháromtól este félnyolcig el­veszett időért. Nincs olyan be­csületes megta­láló. aki ezt visz- szaadja nekem. (rik.) BORISRA NÉNI Kőcser község „Borisba né­nije" elköszönt. Személyében nemcsak a község, de a já­rás közli sztélét ben álló Urban Kálmánnéja. is búcsúzott, A nép küldötte, megyei tanács­tag. de most elköltözik a köz­ségből, ahol negyven két esz­tendeig dolgozott. Tavaly ment nyugdíjba, a „tanító néni", akinek generációk nőt­tek fel a keze alatt. Most unokáihoz költözik. Ezért búcsúztatták. Ifjúsági ankétra hívták a nőtanácsi asszonyok. Az an- kéton meghallgatták dr. Tor- day József, járási gyámügyi főelőadót, aki a gyermekek családi és intézeti nevelésé­ről beszélt. Példaként állí­totta a kocséri asszonyok elé Borislca. nénit”, akinek taimzása az ifjúság nevelésé­ben hiányzik egy ideig Ko- cséron. A párt, a község, a nőta- nács. a kocséri asszonyok — a volt tanítványok — megkö­szönték a köz érdekében foly­tatott csaknem fél évszázados tevékenységét és hálájuk je­léül e!halmozták a szeretet virágaival. Urban Kálmánná — mint mindig — most is szeré­nyen hárította el a köszöne­tét: — Csak annyit tettem, amennyit egy egyszerű em­ber tehet. Egy kicsit erre a munkára születtem, s talán ezért volt könnyebb nekem, mint másnak. Ha eredmé­nyeim voltak, azok csak azért lehettek, mert a kocsériak tá­mogattak munkámban. Ha el is megyek innen, azzal az ér­zéssel távozom, hogy igazi otthonom mégis Kocsér ma­rad — mondotta búcsúzásul Boriska néni, (peresztegi) Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagy­anyánk. özv. id. Árva Józseíné szül, Kóslk Zsuzsanna temetésén megjelentek, részvétükkel bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyászoló Árva család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek. jó szomszédainknak, nyugdí­jas kartársaknak és mindazoknak, akik szeretet; ,ió férjem, felejthe­tetlen emlékű édesapánk, nagy­apánk, Aranyi Márton temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. özv Aranyi Mártonná és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, a Ceglédi Evangélikus Egy­ház vezetőségének és hittestvé­reknek. akik felejthetetlen emlé­kű férjem, Jarábik József el­hunyta alkalmából anyagi segít­séget nyújtottak, a temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatomban osztoztak. sírjára koszorút. Virágot helyeztek. özv. Jarábik Józsefné Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek; jó szomszédainknak, akik szeretett jó édesapánk és édes­anyánk, id. Balogh István és neje, Tutik Erzsébe, elhunytuk alkal­mából részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, a temetésükön megjelentek, sírjukra koszorút; virágot helyeztek. A gyászoló család »

Next

/
Oldalképek
Tartalom