Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

C E G L E D I J Á R Á * f.S CEGLÉD V Á R O S R ÉS Z ÉRÉ A Brum-claru alatt IX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1965. MÁJUS 20, CSÜTÖRTÖK NEM BOSZORKÁNYSÁG - JŐ MUNKASZERVEZÉS A közös gazdaságok egész sorát patronálja a Kőröstetétleni Állami Gazdaság ^xxxxxxxNx>xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvvvxxxy | Esti fények ( Ahogy fejlődik a város, í 'J Esztendők óta jelentős cu­korrépatermelési kísérletek folynak a Kőröstetétleni Ál­lami Gazdaságban. Itt kísér­letezik ki a cukorrépaterme­lésben jelentkező új nö­vényvédelmi szereket. Napi­renden vannak a hazai és külföldi üzemlátogatások, ta­pasztalatcserék. Van annak már tíz éve, hogy az állami gazdaságok — mint fejlett gazdasági egysé­gek -r p atronálást vállaltak a termelőszövetkezetek felett. A Kőröstetétleni ÁG évek óta a tetétleni Vörös Csillag Tsz-t segíti. — Hiszen ha csak ezt az egy gazdaságot támogatnánk — mondja Skultéti József, a gazdaság fiatal vezetője. — Az utóbbi években segítet­tük a jászkarajenöi Lenin Tsz-t, a ceglédi Vörös Csilla­got, a törteti Aranykalászt, a ceglédberceli Egyetértést. Dolgozóink segítettek a Cse- mői Állami Gazdaságban, sőt, még a Gödöllői Erdő- gazdaság ceglédi erdészeté­ben is kérgeztük a papírgyár­tásra szánt farönköket. — Hogyan győzik ezt a mindennapos munkájuk mel­lett? — kérdezem érthető kí­váncsisággal. — A segítés becsületbeli kötelességünk, akár terme­lőszövetkezetről, akár társ­gazdaságról van szó. Gazda­ságunk a környék legnagyobb cukorrépa- és magrépaterme­lő üzeme. Munkánkat több éves tapasztalattal és igen fejlett agrotechnikai módsze­rekkel végezzük. Amikor szakembereinkkel, betanított szakmunkásainkkal más gaz­daságok segítségére sietünk, akkor a tényleges támogatás mellett még azt a fontos pe­dagógiai feladatot is teljesít­jük, ami nekünk mint bemu­tató gazdaságnak kötelessé­günk. A segítségnyújtást első­sorban jó munkaszerve­zésünk teszi lehetővé. Ná­lunk lemaradás soha nincs, a hajrát nem ismer­jük. — Múlt ősszel, az esős idő ellenére, egy talpalatnyi szán- tatlan területünk sem ma­radt. Tavasszal elsőnek a jászkarajenöi Lenin kérte támogatásunkat. Itt, többek között, kiszállítottunk két­száz vagon szerves trágyát. Jelenleg egy SZ—100-as trak­torunk a törteti Aranykalász­ban dolgozik. A tsz saját gé­pei a felázott süppedékes ta­lajon tehetetlenek. Első ké­résükre kiküldtük az SZ— 100-ast. Több napon keresz­tül százötven—száznyolcvan emberrel segítettünk a ceglédi Vörös Csillagnak a dugvány­répa ültetésében, a mák sa- rabolásában és a cukorrépa- egyelésben. Naponta saját gépkocsijainkkal szállítottuk a dolgozókat a helyszínre. A Csemői Állami Gazdaság 1-es üzemegységének a szőlőtelepé­re napokon keresztül öt te­herautóval vittük ki dolgo­zóinkat. Részt vettünk a sző- lötelepitési munkákban, a szőlőpótlásban, a nyitásban és a faiskola soron következő munkáinak elvégzésében. — És a köszönet? — Ezért nem várunk köszö­netét. Kötelesség. Persze, a gazdaságok megfizetik nél­külözhető dolgozóink mun­kabérét. (—ssi) — Tűzoltóverseny. Az ön­kéntes tűzoltótestületek ré­szére Albertirsán rendeznek versenyt, június 6-án. A be­nevező csapatok száma — beleértve a nagykőrösi és ceglédi üzemeket is — negy­venöt. A felnőtt férfirajokon kívül ifjúsági rajok is in­dulnak. HÓNAPOK ÓTA búg a kompresszor a Rákóczi út 15. szám alatti telken. A járókelő már messziről hallja a zú­gást, s ahogy közelebb érke­zik, egyre fülsüketítőbb a zaj. Milyen kellemes lehet a kör­nyék lakóinak ez a nappal­ból a késő éjszakába, sőt a hajnalokba nyúló zene! — Legalább azt mondja meg, minek építik azt a sok betongyűrűt! Ház lesz itt, vagy a város vízműtelepe, hogy annyi kutat ásnak ide? — okvetetlenkedett az éjjeli­őrrel az egyik kíváncsi em­ber. — HUSZONÖTLAKÁSOS bérházat építünk —• kútala­pozással, — mondotta később zetőjéve! beszélgetünk, Schiszler Antallal, ő kezeli a Brum-darut, melynek gém- nyakáról drótkötélen csüng alá az automata markoló. A daru gépházából irányítja, aláengedi a kútba a nyitott ,.kagylójú” markolót, kap­csol s a kagylóhéjak bezárul­nak: mázsányi földet emel ki egyszerre. A talajvíz pe­dig egyre gyűl a „kútban”, dolgozik a szivattyú. Időnként alászáll egy-két munkás, ásóval meglazítja a földet a betongyűrű alatt. Az pedig — saját súlyánál fogva — süllyed, míg a megfelelő szin­tet eléri. Később nyolcvan centiméter vastag, trikozán- nal kevert, betonfeneket ké­'..WWWWWWWWWWWWWWWWXWWVWV A pirosra festett körmű galeri Kisfiú tagjai most valóban kijiúk A történet szereplői fiatal­korúak. Gy. 1. ugyan már húszéves, de társai szinte még gyerekek. 1 Galerit alakítottak, ismeretlen embereket minden ok nélkül bántalmaztak, s a szórakozóhelyeken botrányo­san viselkedtek. Az az ismer­tetőjelük, hogy a kisujjukon a köröm pirosra van lakkozi>a. A kihallgatás előtti percek­ben a rendőr százados még egy­szer átlapozza a tekintélyes terjedéliViű jegyzőkönyvet, majd kéi'éti' Gy. I -t. Alacsony termetű, bicegő kamasz lép a terembe. Illedel­mesen köszön, s egyáltalán nem látszik huligánnak. Fél­szegen leül. Ideges. Remeg a keze. Most nincs kifestve a körme. — Ilyen hülyeségnek nem hódolok — mondja, amikor az ismertetőjel felől kérdezik. — Nem is festettem én sosem .,. — Nézze Gy., jobb, ha őszin­tén beszél. Mi úgyis tudunk mindent... — Én nem hazudok, száza­dos elvtárs. Amit tettem, azt el is vállalom. — Hát akkor nézzük! — A mozi jegyszedőnője fi­gyelmeztette magukat, hogy viselkedjenek rendesen, mire maga úgy arcul ütötte, hogy MOZIMŰSOR . CEGLÉD Szabadság: május 20—26-ig: A kőszívű ember fiai I—II. Kossuth: 22—23-án: Félté­kenység, 25—26-án: Egy olasz Varsóban. Dózsa: május 21— 26-ig: Morál 1963. ABONYBAN Május 21—23-ig: Gábor diák, 24—25-én: Ki volt dr. Sorge? 26-án: Katonazenc. JÁSZKARAJENÜN Május 22—23-án: Volt egy ilyen legény, 25—26-án: Rab Ráby. ALBERTIRSÁN Május 22—23-án: Bakaru­hában, 25—26-án: Altona foglyai. KOCSÉRON még most is kék a szeme alja. így van?! — Igen. — A tánciskolában a tánc­tanárnövel gorombáskodtak, s öt is meg akarták ütni... — Én ott voltam akkor, de nem én csavartam hátra a ke­zét ... _ ? T ovább peregnek a kérdé­sek. Gy. egyes esetekben elvál­lalja, amit tett, de többnyire tagad. Tagadja azt, amit négy­öt ember állít, tanúsít. Vagy ezek az emberek hazudnának? Nem Valószínű. Hiszen Gy. I. és társai közismert rémei a vá­rosnak. Hol itt, hol ott buk­kannak fel. Bosszúságot okoz­nak, megbotránkoztatnak, fel­tűnést keltenek — de miért? Nincs munkájuk? De igen! Mindegyik dolgozik. Gy. pél­dául raktári munkás, ezerkét­száz forintot keres. A miértre nem tud válaszolni. Gyermek­koráról beszél... — Nekem a gyermekkorom... hát nem volt olyan rossz, mert ott a nevelőintézetben is jól bántak velünk. (Kilencéves ko­rában állami gondozásba ke­rült.) Én csak öt osztályt vé­geztem, mert dolgozni kellett. Kilencen vagyunk testvérek, szűkösen éltünk. Nem nagyon törődtem semmivel, de most, ha letelik ez a harminc nap, elmegyek Ceglédről, mert itt nem lehet megjavulni. Űj éle­tet csak a barátok nélkül tu­dok kezdeni, s tőlük nem könnyű megszabadulni. In­kább elmegyek ... Ebben a pillanatban szinte sajnálatra méltó. A megbánás szánalmat kelt az emberekben. De Gy.-t nem sajnálni kell, | hanem segíteni kell neki. Se­gíteni, hogy harminc nap titán se felejtse el azt, amit most j mondott. Legyen benne elég \ erő ahhoz, hogy megváltozzék, j akár itt Cegléden is. B. M. — A ceglédi Táncsics Tsz­ben az elmúlt héten készült cl egy új kilencvenhat férő­helyes borjúnevelő. — Zárszámadási közgyűlés. A ceglédi Kossuth Tsz elma­radt zárszámadási közgyűlé­sét csütörtökön, délelőtt nyolc órai kezdettel tartja meg a Kossuth Művelődési Házban. — A MÄVAUT új menet­rendje május 30-án lép élet­be. Az új járatokról idejé­ben tájékoztatjuk majd ol­vasóinkat. az újságírónak Schiszler András, a betongyűrű fölé hajló Brum-daru kezelője. S amit még elmondott erről az érdekes építkezésről, most továbbadjuk olvasóinknak. Az altalaj lazaszerkezetű vízáteresztő homok, amire házat építem a hagyományos alapozással nem lehet. Öl­vén kútgyvrüt építenek meg és süllyesztőnek a földbe. Azokra húzzák rá aztán az épülettartó koszorút, melyen — a napokban már meg is kezdték — emelkednek majd az épület falai. A Kánya-brigád végzi ezt az érdekes munkát. Tizen vannak a brigádban, fele nap­pal, fele éjszaka dolgozik. Most az éjszakai műszak ve­ki víz alatti betono- Erre gyönge minő­cementet öntenek,­vele csaknem földbe süllyesz­ötven ilyen kút- majd ez a bér­peznek zással, ségü megtöltik színültig a telt gyűrűt, pilléren áll húz. A FÜLSÜKETÍTŐ nappali és éjjeli zene ezért hát a Rá­kóczi úton. De nem sokáig. Az utolsó kútgyűrűkön dol­goznák már. A nagy építő- daru is megérkezett a na­pokban, egyelőre még egy­kedvűen nézi a mellette tör­pének látszó Brum-darut s az alatta sürgő embereket, a Kánya-brigád tagjait. Az ut­ca frontján viszont már megkezdték a falak emelését is ... (fii.) OLVASÓNK LEVELE Elsős gimnazisták a bálteremben Május 15-én a KlSZ-szer- vezet bált rendezett a Kossuth Művelődési Ház emeleti tánc­termében. A tánc szépen kez­dődőit. A hangulatos vilá­gítás mellett, a jó zene üte­mére, szépen táncolta!: a pá­rok. Mikor azonban jobban szétnéztem a teremben, lát­tam, hogy sok a 16 éven aluli gyerek. Később kiderült, hogy nagy többségük a helyi Kossuth gimnázium elsőse. Azt hiszem ez a fajta szóra­kozás nem válik a tanu'ás ja­vára. Én megértem, hogy szórakozni vágynak, de re este 8 órától éjfélig, ha­nem — mondjuk — délután öttől kilencig. Eddig még arra nem volt • példa, hogy a gimnázium ta­nulóira rosszat leheteti volna mondani. Szeretnénk, ha ez­után sem kellene. Fehér József A Cegléd és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet értesíti szövetkezett tagságot, hogy megkezdte az 1964. év után járó vásárlási és értékesítési visszatérítés kifizetését A kifizetések az alábbi helyeken történnek. Cegléd, Kossuth tér 9. sz. központi iroda, pénztárszoba, Csemő 14. sz. TOZÉP-telep Törtei, földmüvesszövetkezet, iroda. ,'fSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS//SSSSSS/SSSSSSSSS//SSSSSSSSSS/SSSSSj'SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSS/SS/S//SS//SSSSS//SSSSS/SSSSSS/SS/SSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS* 2 Május 22—23-án: Szigorúan % múltja nincs. It itkos, 25-én: Ezer vészé-^ nyel és vérrel í titkos lyen át. TÖRTELEK Május 22—23-án: hajnalig, 25—26-án: kívánság. Városunknak kőbe épített Itt ekével, köny- írta történelmét ( a nép, s e küzdelemnek ma- '( radandó emléke nem maradt. Déltől 2 Ezért féltünk annyira minden Három í előkerült régi követ, minden f épületet, minden homlokzatot, £ minden olyan tárgyat, amely £ művészi és történelmi beccsel £ bír. A jövő a múlton épül és ^ az emlékezeten. Ezért idézzük olvasóink emlékezetébe azt a 2 véletlenül előbukkant '( 300—350 éves kutat, '( (mely a legrégibb építmény, '(amit e városban emberkéz í alkotott. y (j Csekély anyagi áldozat árán ^ szép műemlék, helytörténeti £ érdekesség lehetne ez a 4 'Tnrl ón p! Pinh n mi cítri » Elzárt történelem A Szabadság Filmszínházban játsszák a Kőszívű ember fiai című magyar film I—II. részét. Képünkön: a film egyik jelenete kút. ^ Történelemhamisítás nélkül ( elmondhatjuk, hogy ez a vá- (ros főterén állott, közkút is '( van olyan jelentős, mint más '(vidékek jeles forrásai, ame­lyekből menekülő királyok it- %tak, vagy egy-egy fa, amely falait hazánk egyik-másik í nagy fia megpihent. Erről a kútról is elmondhatjuk legen­daképpen, hogy Kossuth La­jos 1848 szeptember 24-én mellette mondta el toborzó szózatát, s a beszéd végeztével bizonyára e kút vízéből ivott azzal a pohárral, melyet a Kossuth Múzeum a mai napig is őriz. Ez a kút a városban talál­ható közkutak (tizedkutak) so­rában a legrégibb. Hatvanszor hatvan centiméteres homorú­ra csiszolt kváder kövekből készült. Építéséhez a Gerje- patak területén az erősen meszes vízből évezredek so- ián kicsapódott laza szerke­zetű, úgynevezett „darázs- követ" használták. A kút — bár jó és bővizű vízréteg táplálja — eliszapo­sodott. Az iszapszint felső ha­tára a talajszjnttől hat méter mélységben van, s a kútban mintegy három méter mély iszap gyűlt össze. Minthogy pedig a régi kutak a múzeu­mi tárgyak fontos lelőhelyei, feltétlenül érdekes és értékes pénzdarabokat, használati és háztartási tárgyakat rejt ma­gában ez a kút is. Annál is inkább feltételezhető ez. mert a piactéren és a városon át­haladó főútvonal mellett van. A kutat restaurálni lehetne. Falát terméskőből fel lehet­ne növelni a kávaszintig, s díszes vasráccsal kellene le­fedni. Megítélésünk szerint egy védőkerítés alkalmazása esetén sem okozna ez a helytörténeti emlék a forga­lomban zavart vagy akadályt. De meg lehetne oldani a kút lefödését úgy is, hogy az út­test szintjén üvegfödést kap­na, megfelelő belső világítás­sal. A gyalogjáró terjedése fe­löl egy aknaszerű lejárót le­hetne kiképezni a kúthoz s azt a földfelszín alatt szaba­don hagyni. A talajvízszint sem gátolja ezt a megoldást ezen a területen. A kutat aszfaltburkolattal lezárták. Városunk kevés szá­mú históriai emlékének egyi­két tüntették el ezzel. Ország­szerte milliókat költenek egy- egy vár állagának megóvásá­ra. a földből tárják fel a ré­gi falakat, s egy faragott kő, egy-egy edény, urna, szobor­csonk megmentéséért a hely- történeti tudomány és a ma­gyar művelődésügy intéző szervei cl/,.?’" '»éltó erő­feszítéseké! tesz ek. S ha a múlt emlékeinek fel­tárása, megbecsülése helyes másutt, nem lehet helytelen Cegléden sem. A város és a ceglédi táj viharosan forrongó múltjának nem egy titlcát őrizheti magában ez a régi kút is. Aszfalt alá rejtve azonban — a szó köznapi és jelképes értelmében egyaránt — nem más, mint a ma em­bere és tudománya elől el­zárt történelem. Sz. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom