Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

PEST HEGY 1965. MÁJUS 16, VASÁRNAP KISKUNSÁGI EMBEREKRŐL Birkanyíró asszonybrigád, meg az unatkozó juhborotva i. MERŐBEN ÚJ, legalábbis előttem ismeretlen, amit az apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaságban találtam, ezért érzem most valóságos felfede­zőnek magamat. Könnyen megtehetem, hiszen Amerigo Vespucci teljes lelki nyuga­lommal felfedezte az Újvilá­got, holott a história szerint — előtte már Kolumbusz, még ré­gebben kínai hajósok, sőt a normann Leif is jártak ott, „Precízen kell csinálni” — ezt mondja Horváth Ferencné, a brigádvezető, és borbély nul­lás géppel nem nyírhatna fe­jel kopaszabbra, mint amilyen csupaszon kerül ki ollója alól a birka nem beszélve a bennszülöt­tekről, akik sajátmagukról mindig tudták, hogy vannak. Rajtam kívül is brkoriyára ke­vesen tudják, hogy vándor bir- kanyíró-brigádok léteznek, mégpedig csupa asszony. Ed­dig úgy tudtam, hogy maguk a juhászok vagy a birkabor- bélyságra alkalmilag vállalko­zó férfinép intézi a juhtársa- dalom tavaszi ruhaváltását. — Márpedig Szentesen kife­jezetten női szakma — közli a fodrászteremmé átalakított ha­talmas hodályban Horváth Fe­rencné brigádvezető. — Ta­vasszal hat-nyolc asszonybri­gád hagyja ott a várost, vág neki a nagyvilágnak. Április végén minden esztendőben száz szentesi férj is örül a „sár- kányeresztésnek”. Mialatt beszél, fel sem te­kint munkájából, jobbjában a jókora olló, baljában a juh bundáját fogja, szinte nem is vágja, serényen, ügyesen le­húzza a birkáról a gyapjút. Negyedóra sem telik bele. olyan rózsásan kopasz tetőtől talpig az állat, akár némely tar férfi koponyája. Egy em­ber viszi a megnyírtat, másik már hozza és felfekteti az asz­talra a gyapjast, segít össze­kötni az állat lábát, az pedig hang és mozdulat nélkül viseli el az „operációt”. — Hiszen birkatürelme van — mondják jókedvűen az asz- szonyok. TIZENÖT ÉVE JÁR HOR- VÁTHNÉ BIRKÁT NYÍRNI. Tíz 'éve brigádvezető, úgy vá­lasztották meg, bízik benne a tizenhárom tag. ötszáz-hatszáz birka megnyílása a brigád na­pi teljesítménye, fejenként át- l^g negyvenet fosztanak meg téli ködmönétől. Darabonként öt forintot kapnak érte. — Tiz-tizenkét hét alatt akármelyikünk keresete eléri, sokaké meg is haladja a tizen­kétezer forintot, csakhogy eb­ből lejön a költség. Saját ru­hában dolgozunk, kettőt-hár- mat tönkreteszünk a munká­ban, aztán az olló is sajátunk, abból meg négy-öt elkopik a szezonban. Százhúsz forint egy olló. Nylonharisnya íélcipős lá­bán, lila nylonkendö a fején. Sötét szoknyához fekete set- tet visel, esak a pulóver van rajta, a kardigán szögön lóg mögötte a faion. A száját ki- rúzsozta reggel munkakezdés előtt, az egész asszony tip­top. mintha eszpresszóba ké­szülne és nem is juhot nyír­na. A többiek is határozottan kifogástalanul öltözködnek, legfeljebb afféle „ezért már nem kár” divatjamúlt ruhá­ban dolgoznak. — A férje talán juhász odahaza? — Dehogy. Asztalos, önálló mester volt, most ktsz-ben dolgozik. Nincs itt az asszo­nyok közt csak egyetlen tsz- tag, az szabadságot vesz ki ilyenkor. Zsuzsika — mutat egy szőke lányre — zöldség­üzletben kiszolgáló, velem átal, ott az a két kislány csomagolóüzemben, azok meg ketten, az Esztikéék a ruha­gyárban dolgoznak, én pedig civilben háziasszony vagyok. A KISKUNSÁGI GAZDA­SÁGBAN minden esztendő­ben legalább egy hónapot tölt el a brigád, sokáig tart 10 500 darab birka megnyírása. Az­tán Bugyitól, Juhászföld-szál- lástól egy esztendőre búcsút vesznek, mennek Ceglédre a Magtermesztő Vállalat juhá­szaiéba, pnnan meg Szobra az Ipolysági Állami Gazdaságba. Majd ha ott is végeztek, csak akkor hagyják el Pest me­gyét, kerülnek egyet a Du­nántúlon, végül valamikor július vége táján Szarvasra várják a brigádot és augusz­tus lesz, mire megint Szen­tesre hazaérnek. — Az asszonybrigád oszlo­pa legfontosabb tagja mégis férfi — árulja el Horváthná, más asszonyok szintén erősít- getik, hogy az egyetlen férfi, a „karbantartó részleg” nél­kül bizony nem sokra men­nének. Farkas János, a karbantar­tó reggeltől estig hajtja lábá­val kerekekre épített masiná­ját, a^nilyennel a vándorkö­szörűsök . járnak. Csakhogy János bácsi nem vándorkö­szörűs, otthon Szentesen ki­zárólag az udvarában dolgo­zik, ott keresik fel a kund- csaftok, akik — mint mond­ja — most várnak, amíg az gép. azt lehet mondani, juhok számára készült villanyborot- va unatkozik tavaly óta. Ak­kor kapta a gazdaság ezeket a gépeket, kezelésükre azon­ban nem akadt vállalkozó. Most egy fiatalember, kéré­semre megnyír a géppel egy birkát, az asszonyok kézi ol­lóval határozottan gyorsabban csinálják. — Hiányzik a gyakorlat — mentegetőzik a fiú. Ellenben Horváthné: — Tudnánk mi géppel is, de ahhoz külön beállított állo­mány kell, nem az ilyen kau­kázusival keresztezett sűrű gyapjú birka. A szentesi asszonyok úgy látszik a keresetüket féltik a géptől — közlöm gyanú­mat Megyeri Vilmossal, a gazdaság igaz­Dunai ivadékgyarapítás Tavaly 63 ezer kiló egy-, il­letve kétnyaras pontyot, to­vábbá hárommillió zsenge pontyivadékot helyeztek ki a Duna magyar szakaszába. A legkeresettebb ragadozó fajok közül a harcsa- és a csukaállományt gyarapítot­ták összesen 700 000 ivadék­kal, ezisnkívül csaknem 1000 süllőfészekben 20 milliónyi megtermékenyített ikrát he­lyeztek ki. A magyar halászok tavalyi fogáseredménye a Dunán 12 halfajtából 850 000 kiló volt. Az idén, a tervek szerint, tovább növelik az ivadék­kihelyezés arányát: csupán az egy- és kétnyaras ponty­ból 110 000 kilót eresztenek szét a Dunában, de a raga­dozóivadékok és a süllőíész­kek kihelyezésénél is vagy meghaladják a eredményeket. elérik, tavalyi Palackozott harkányi ásványvíz A Baranya megyei Szik- vízipari Vállalat megkezdte a harkányi gyógyhatású ás­ványvíz palackozását. Az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet és a Balneológiái In­tézet előzetes vegyelemzésé- nek megállapítása szerint a harkányi ásványvíz 22 kü­lönféle ásványi anyagot tar­talmaz. Az ásványvizet egye­lőre csak Harkány tízkilo­méteres körzetében hozzák forgalomba. 32 ÉV UTÁN Felébredt a nílusi rózsa Sok csodálója van az Egyiptom­ból származó nö­vénynek Tatabá­nyán. A rózsa tu­lajdonosa és a történet szereplő­je Berzsenyi Ist- vánné. „Elég éles már?” — kérdi ön­magától Farkas János, a kar­bantartó köszörűs Foto: Gábor egyetlen szentesi maszek kö­szörűs kisiparos hazakerül. — Megszokhatták a vára­kozást, már huszonhét . éve járok a nyírókkal. Az én ke­resetem annyi, amennyi a legtöbbet kereső brigádtagé, a részemet arányosan össze­adják az asszonyok. Természetes, hiszen az asz- szonyok keresete az olló élé­től függ, nem is csoda, hát, ha olyan nagy becsben tart­ják az öreg Farkas Jánost. A HODALY EGYIK FALA mentén hat-nyolc birkanyíró- 1 kiskunsági gatójával. — Meglehet :— feleli. Elmondja még, hogy híre járt, a Pankotai Állami Gaz­daságban egy juhász, meg a felesége ketten győzik a birkanyírást ilyen géppel, kölcsön is kérték őket egy hétre. Megjöttek reggel, fog­tak egy-egy birkát, leszedték géppel a gyapjút, „na lássák, | ennyi az egész” — mondták, j csaiádrml éppen csak annyit vártak 1 még, hogy a gyorstanfolyam I hallgatói megpróbálják utá­nuk csinálni. Azzal este már j el is búcsúztak, „isten, isten... J fog ez menni”. — Menne is, előbb utóbb belejönnének az embereink — j folytatja az igazgató. — Csak j a gép késeit minduntalan j Pestre kellene küldözgetni, i senki sincs itt, aki meg tud- | ná fenni. Meg aztán nem hosszú életűek ezek a ké- ! sek, és a nyírógép kése is — alkatrész. Harminckét év­vel ezelőtt háztar­tási alkalmazott­ként dolgozott egy budapesti Mun­kaadója sol'Mt utazott s egyik útjáról egy össze­gömbölyödött, száraz fűcsomó­hoz hasonló nö­vényt hozott Ber- zsenyinének. Azt mondta, hogy az a Nílus partjáról származik és ez arab néphit azt tartja erről a ní­lusi rózsáról, hogy szerencsét hoz a házhoz. Berzsenyi Ist­vánná az emlék kedvéért megőriz­te a két dió nagy­ságú növényt. A napokban a kezé­be került egy szaklap, amely­ben azt olvasta, hogy a nílusi ró­zsa olyan botani­kai ritkaság, amely vízbe téve évtizedek után is kinyílik. Az írás mellett közölt fényképről ráis­mert az ő fűcso­mójára. Vízzel telt tányérba tette, s a harminckét év óta őrzött nílusi rózsa valóban fel­ébredt. Levelei — amelyek olyanok, mint a barokk­stílusú művészi kovácsmunka — teljesen beborít­ják a kis tányért. KERTBEN Foto: Kotroczó 1731 közlekedési baleset 1964-ben Élen: Vác, Cegléd, Nagykőrös, Gödöllő NA, AMIT EZEK UTÄN ÉN MONDOK, az már semmi­képpen sem vehető felíede- zésszámba, sokkal inkább ta­pasztalati tényeken alapuló honismeret kérdése. Ha egy­szer a nyírógép kése pótal­katrész, nyugodtak lehetnek á szentesi asszonyok, sok esztendőn át járhatnak még ollóval birkát nyírni a Kis­kunsági Állami Gazdaság­ba. Meg máshová is, akár­merre az országban. Szokoly Endre A Pest megyei Rendőr-fő- | cadik közlekedési balesetnél kapitányság közlekedési osz­tályán a megye múlt évi bal­eseti statisztikájáról, illetve a gyorsabb, biztonságosabb köz­lekedést elősegítő idei fonto­sabb intézkedésekről kaptunk tájékoztatást. 19ü4-ben Pest megyében 1731 közlekedési be tént. Ebből Színes növényhatározó Színes növényhatározón és növénynévszótáron dolgozik dr. Csapody-Vera, a 75 éves botanikus-festő, a Természet- tudományi Múzeum növény­tárának tudományos munka­társa. tent. EbDol 108 volt halálos, 682 súlyos, könnyű sérülés- j sei 951 végződött. Az anyagi j kár meghaladta az ötmillió forintot. Gyorshajtás miatt j 518 esetben történt baleset, többségében súlyos, gyakran j halálos kimenetelű. A legtöbb ; gyors hajtásos baleset dél- j ! után öt és este nyolc óra j I között volt. Változatlanul az | egyik legveszélyesebb balese­ti forrás az ittas, illetve a jo- | gosítvány nélküli vezetés. A múlt évben 3159 gépjármű- vezetőt értek tetten, ittas, il­letve jogosítvány nélküli ve­zetés közben, s minden nyol­Kétszáz diákot megjutalmaztak Öt forintért egész évi kockázat Népszerű a tanuló-balesetbiztosílás Megyénk általános- és kö­zépiskolás tanulóinak 90 szá­zaléka rendelkezik már ta­nuló balesetbiztosítással. Azt jelenti ez, hogy 5 forint elle­nében az Állami Biztosító nemcsak a tanév alatt, ha­nem a szünidőben is baleseti kockázatot vállal a biztosított diákokért. Ráadásul a bizto­sító ilyen tájt, tanév végén, sorshúzás alapján meg is jutalmazza a .tanuló bal­esetbiztosítással rendelke­ző diákokat. Az immár hagyományos hú­zással egybekapcsolt ünnep­ségre tegnap délelőtt került sor a biztosító főigazgatósá­gának székházában. A meg­jelent pedagógusok előtt, Fánczél István, az Állami Biz­tosító Pest megyei Igazgató­ságának vezetője hangsú­lyozta, hogy bár a tanuló balesetbiztosítás ráfizetéses, jóval több zetnek ki kártérítést fi- a balesetet szenvedő tanulóknak, mint a befolyt biztosítási összeg. Ezt pedagógiai szempontból teszik, hogy az ifjú nem­zedék ily módon is érzékel­hesse: ha bajba kerül, szá­míthat társadalmunkra. Nem a haszonszerzés vezérli az Állami Biztosítót, hanem a nevelési szándék. A biztositó egyébként azt szeretné, ha megyénk valamennyi általá­nos- és középiskolás diákja rendelkeznék a szülőket ko­rántsem megterhelő, de biz­tonságot nyújtó balesetbiz­tosítással. Ezt követően került sor a sorsolásra s a tanuló baleset- biztosítással rendelkező diá­kok közül kétszáznak húztak ki ér­tékes jutalomtárgyat. A nyereményeket az elkövet­kezendő napokban vehetik i át a tanulók iskolájukban. s. p. — a uuieseiei megeiozo négy órában — italfogyasztást mu­tatott ki a vérvizsgálat. En­nek a közlekedési szabálysér­tésnek az egyik leggyakoribb cs legvisszataszítóbb követ­kezménye a cserbenhagyásos gázolás: ilyen is jó néhány akadt a múlt évben. Vala­mennyi lelkiismeretien, áldo­zatát cserbenhagyó gépjár­művezetőt elfogta a rendőr­ség. A gépjárművek közül a legtöbb közlekedési balesetet a motorkerékpár — 584 — és a személygépkocsi — 466 — idézte elő. A leginkább veszélyes útvonalak: Budapest — Pilisvörösvár — Dunakeszi, Vác lakott terü­lete, Kistarcsa — Gödöllő — Kerepes belterülete. Arány­talanul sok közlekedési bal­eset történt Cegléden — két háláló«, 12 súlyos, 40 könnyű, 15 .sérülés nélküli — vala­mint Nagykőrösön: itt két ember halt meg, kettő súlyo­san, huszonöt könnyebben sé­rült. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a közleke­dési balesetek csaknem hat­van százalékát nem a hely­beli, hanem más megyékből érkező gépjárművezetők idéz­ték elő. Mint a korábbi évek­ben, tavaly is sok gondot okoztak a kivilágítatlan ke­rékpárok, lovaskocsik. Ezért a közlekedési szabálysértésért mintegy 11 ezer esetben szab­tak ki kisebb-nagyobb össze­gű bírságot. A múlt eszten­dőben már nem védekezhet­tek azzal a kerékpárosok és a lovaskocsik hajtői, hogy hiányzó cikk a világító ke­rékpár prizma, illetve a kü­lönböző lámpa. A Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság a Belkereskedelmi Miniszté­riummal együttműködve, megfelelő intézkedéseket ho­zott, hogy valamennyi or­szágút menti községben, fa­luban és városban zavartalan legyen ebből az áruból az ellátás. Kezdődik a kirándulóidény, száz- es százezer fogató érkezik külföldi lá- Magyaror­szágra, jelentős részük Pest megyén halad majd keresz­tül. Az 1-es úton a szezonban 75 915 személyautó, 3700 autó­busz jön be, illetve 68 785 személyautó és 3444 autó­busz távozik. Itt zajlik le a nyugati idegenforgalom java, illetve a Csehszlovákiából ér­kező turistaforgalom jelen­tős része. A közlekedési osz­tály már hónapokkal ez­előtt felkészült a „csűcsidény- re” és több fontos intézke­dést hozott. A legforgalma­sabb útvonalakon már hó­napokkal ezelőtt megkezdőd­tek a karbantartási, felújítá­si munkák, s újrafestik az útjelzőtáblákat, útburkolati jeleket. A baleseti gócpontokon új rendszabályokkal, intézkedé­sekkel teszik gyorsabbá és biztonságosabbá a forgalmat. Együttműködve a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, az eddiginél nagyobb létszám­ban irányítják a forgalmát a közlekedési- és az önkéntes rendőrök. A legforgalmasabb útvonalakon oroszul, néme­tül és angolul beszélő rend- órjárőrök teljesítenek szolgá­latot, s az idén először vala­mennyi közlekedési rendőr járőrt ellátnak négynyelvű szótárral. A tapasztalat szerint a balatoni műúton és a Dunakanyarban egy-egy szabálytalanul parkoló gép­jármű gyakran idézett elő közlekedési dugót, amelynek következménye az esetek többségében baleset volt. Ezért az idén mind a balatoni műúton, mind pedig a Duna­kanyarban korlátozzák a par­kolást és a megállást. Ehhez természetesen az szükséges, hogy az illetékes helyi ható­ságok időben gondoskodjanak parkírozóhelyekről. Bár a rendőrség erre időben fel­hívta az illetékesek figyel- mét, több helyen, közöttük Visegrádon sincs még kije­lölve parkírozóhely. A rend­őrség mindent megtesz a bal­esetek elkerüléséért, ezért kéri és elvárja a helyi taná­csok gyors intézkedését is. Balogh László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom