Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

rzsT MEGVei ''■zMírltw 1965. MÁJUS 16, VASÁRNAP DOMINIKAI HELYZETKÉP: ismét kiújult a Másodszor is elhallgatott a Santo Domingo-! rádió Zárt ülést tartott pénteken este az Amerikai Államok Szervezetének tanácskozó tes­tületé. A három és fél órás ülésen, amelyet Argentína, ^\\VVV\\\\\\\\\\V^^ i s |Johnson panaszai | $ Johnson elnök pénteken $ ^ az amerikai iskolaigazga- S> ^ tök értekezletének részve- ^ 4 vőit látta vendégül a Fehér $ ^ Ház kertjében. Beszélgetett ^ 4 velük a vietnami helyzet- ^ 5 ről és panaszkodott, hogy ^ $ az amerikai sajtó ferde tá- ^ $ jékoztatást nyújt az ottanié | eseményekről. ^ Különösen azt fájlalta,^ | hogy a lapok megírják, ^ $ hány amerikai repülőgép ^ ^ szállt fel, hány tonna bőm- ^ ^ bát dobtak ezek a gépek 4 | Észak-Vietnam területére. 4 ^ Johnson ugyanakkor el- ^ ^ ismerte, hogy elnökségének^ 4 első napjai óta Vietnam-1 4 ban 12 ezer ember vesztet-S» ^ te életét a hadműveletek^ ^ következtében. ^ A\\\\\\\\\\\W\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^ ja a dominikai főváros északi részébe, az ipari negyedbe tolódott át. ezt a körzetet a Caamano- erők tartják megszállva. A béketárgyalások egyelőre zsákutcába jutottak. PÁRIZS 70 ÉVES A CGT Franciaország legnagyobb szakszervezete, a CGT 70 éves. A jubiláló szakszervezeti szö­vetség 35. kongresszusa va­sárnap nyílik meg Ivryben. Az 1500 kongresszusi küldött hat­napos tanácskozásának közép­pontjában a kormány stabili­zációs politikájától sújtott dol­gozók szociális harcának prob­lémái állnak. Cygnus—2 Association Óriási csillagcsoportot fedeztek fel as edinburghi csillagvizsgáló munkatársai SZOVJET—INDIA! BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS MOSZKVÁBAN Koszigin és Sasztrí beszéde Az államszerződés 10. évfordulóján Ausztria ünnepelt' A négy nagyhatalom külügyminiszterei Becsben Ausztria szombaton ünne­pelte az 1955. május 15-én aláírt államszerződés 10. évfor­dulóját. A szerződés visszaad­ta a tíz évig négyhatalmi meg­szállás alatt volt ország tel­jes függetlenségét, és a 2. Osztrák Köztársaság megindult az önként vállalt örökös sem­legesség útján. Az évfordulón a bécsi Bel ve- dere-palotában, ugyanott, ahol az államszerződést aláírták, rendezték még a jubileumi ünnepségeket a négy nagyha­talom külügyminiszterei, vala­mint más meghívott személyi­ségek, köriük Sebes István, ha­zánk bécsi nagykövete jelenlé­tében. Kreisky osztrák külügymi­niszter mondott üdvözlő beszé­det. Felszólalt Rusk amerikai, C<w»e de Murville francia, Stewart angol, Gromilko szov­jet külügyminiszter, Pflimlin, az Európa Tanács elnöke, Quaison Sackey, az ENSZ-köz­gyűlés elnöke és Klaus kancel­lár, ideiglenes államfő. Moszkva (TASZSZ) Moszkvában, a Kreml nagy­palotájában szovjet—indiai barátsági nagygyűlést tartot­tak hal Bahadur Sasztri in­diai miniszterelnök moszk­vai tartózkodása alkalmából. A nagygyűlésen beszédet mondott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. Ki­jelentette, hogy a Szovjet­unió és India barátsága a béke reális tényezője és en­nélfogva nagy nemzetközi je­lentősége van. A jelenlegi nemzetközi helyzet megköve­teli az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen küz­dő erők még nagyobb össze­fogását. Sasztri indiai miniszterel­nök felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a szovjet veze­tőkkel lezajlott találkozó rendkívül nagy jelentőségű Az új csoportról készített fényképeket most áttanulmá­nyozzák a csillagok fényessé­gének és helyének megálla­pítása végett. és hogy India és a Szovjet­unió egyaránt szilárdan hisz a béke, a békés együttélés politiikájában. ÜZÉRKEDÓK Sam Allan IjOS Angeles-i 23 éves munkanélküli szakács és felesége úgy határozott, hogy eladják fiúkat, az 5 éves Mar­kot egy gyermektelen házas­párnak. A két házaspár hosz- szas alkudozás után a könetlfce- zőkben állapodott meg: a kis Markot elcserélik egy fegy­verért és egy használt sze­mélyautóért. Az Allan-házas- párt az ügy kipattanása után „üzérkedésért“ letartóztatták. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Felhívás a 20. évfordulón - A bumeráng vissza­repült - Az „önfejű szövetséges" A békepolitika imponáló megnyilatkozása volt az el­múlt héten az SZKP, a Leg­felsőbb Tanács és a szovjet kormány felhívása a világ népeihez. E nagy hatású do­kumentum emlékeztetés a má­sodik világháború tanulsá­gaira, figyelmeztetés a vi­A béke kétszínű angyala (A Pittsburgh Post-Gazette karikatúrája) c ,. Az USA .békenagykövete” (A Chicago Sun-Times karikatúrája) lág felett tornyosuló veszé­lyekre és felszólítás a vihar­felhők szétoszlatására. A hit­lerista Németország felett aratott győzelem huszadik évfordulójának történelmi napján időszerű volt a felhí­vás, hiszen a nyugatnémet re- lansisták ismét fenyegetik azokat az országokat, amelyek már kétszer szenvedtek a né­met militarizmus agressziójá­tól. Nagyon időszerű felhí­vás, mert az Amerikai Egye­sült Államok vietnami és dominikai agressziója baljós helyzetet teremtett a béke szempontjából. Európa népei számára je­lenleg a NATO-ban szövet­kezett agresszív erők jelen­tik a legnagyobb veszélyt. Csaknem 6 millió főnyi ka­tonasága és hadigépezete el­sősorban a szocialista orszá­gokat fenyegeti. Ezért a ke­let-európai szocialista or­szágok tíz évvel ezelőtt vé­delmi szerződést kötöttek Varsóban és egyesített kato­nai erejüket állítják szembe a NATO-fenyegetéssel. Ily módon a Varsói Szerződés ko­moly hozzájárulás a világ bé­kéjéhez és lehetővé teszi a népek normális kapcsolatai­nak építését. Természetes lenne, ha a kormányok mindenütt igye­keznének követni ezt a pél­dát Nyugat-Németország ve­zetői azonban másként vé­EMBERSÉG AZ EMBERTELENSÉGBEN A TÖMEGGYMLKOS OHYOSA (6) 1943. szeptember elején a finn kormány a berlini követ útján felszólította Kersfent, hogy jelentkezzen Helsinkiben, mert szeretne általános né­metországi helyzetjelentést kapni tőle. Himmler nem elle­nezte orvosának elutazását, hi­szen Kersten finn állampolgár, a finn hadsereg tartalékos tisztje volt. Ütrakészülódése közben még egy meghívást ka­pott: a svéd követ tudomására hozta, hogy a svéd kormány nagyon szívesen látná, ha útját Stockholmban megszakítaná, mert a kormány tagjai külön­féle felvilágosításokat akarnak tőle kapni. Kersten félt, hogy nem kap engedélyt a svédor­szági utazásra, azonban az ott tartózkodó finn sebesültek meglátogatása ürügyén végül is megkapta a hozzájárulást. De két nagyobbik fiának azon­ban Németországban kellett maradnia. Kerstent Günther külügymi­niszter fogadta lakásán. Elő­ször is köszönetét mondott az orvosnak, hogy közbenjárásá­val megmentette a Lengyelor­szágban kémkedés vádjával halálra ítélt svéd mérnökök életét. — Remélem, hogy el óbb - utóbb szabiidon bocsátásukat is sikerül kieszközölnöm — vá­laszolta Kersten. — Ez felülmúlná minden vá­rakozásunkat — örvendett n külügyminiszter. — De nem emiatt kérettem ide, hanem sokkal fontosabb ügyben. A szövetségesek napról-napra jobban sürgetik, hogy Svédor­szág lépjen háborúba Német­ország ellen. Ez ellenkezik ha­gyományos semlegességünkkel, de érdekeinkkel is. Néhány órával a hadüzenet után német bombavetők romhalmazzá vál­toztatnák Stockholmot. Had­üzenet helyett nagy, humánus célt tűztünk magunk elé, ami­vel a szövetségeseknek is szol­gálatot teszünk. Arról van szó, hogy minél több embert ki­mentsünk a koncentrációs tá­borokból. Hajlandó-e nekünk segíteni? Kersten hajlandó volt részt venni a vállalkozásban. Tudta, hogy nagy feladat vár rá, ezért igyekezett Himmler köz­vetlen környezetében ha nem is barátokat, vagy szövetsége­seket, de legalább olyan sze­mélyeket találni, akik készek támogatni a svéd-akciót. Fá­radozása sikerrel járt: A ha­lálra ítélt svéd mérnököket megkegy el mezősük után ha­marosan szabadon is bocsá­tották. 1944. november harmadik hetében a svéd kormány ülést tartott és részleteiben is elfo­gadta a külügyminiszter ter­vét az akcióról. Kersten doktor már elvégezte a megfelelő elő­készítést a tárgyalásokra. A svéd kormány magára vállalta, hogy elszállítja Németország­ból, a koncentrációs táborok­ból szabadon bocsátott skandi- návokat, és hajlandónak mu­tatkozott ideiglenes menedék­jogot adni minden személynek, akit sikerült kiszabadítani a táborokból. Günther külügy­miniszter ezt rögtön közölte Kerstennel és megkérdezte: mikor szándékozik visszautaz­ni Németországba. — Ügy hiszem, meg kell vámunk, amíg Himmler tele­fonál, hogy szüksége van rám. Ez a legcélravezetőbb — vála­szolta Kersten. A telefon november 25-én szólalt meg az orvos stockhol­mi lakásán. Himmler főhadi­szállásáról hívták fel. A biro­dalmi vezető kérte, hogy mi­előbb térjen vissza, mert igen rossz állapotban van. És Kersten végezte dolgát, s miközben gyógyított, előké­szítette azt a tárgyalást, amely a svéd Bernadotte gróf, és Himmler között 1945. február 19-én zajlott le Berlinben, s amelynek során abban álla­podtak meg, hogy a koncent­rációs táborok skandináv szár­mazású foglyait Neuengamme- ban gyűjtik össze és Svédor­szág bármikor átveheti őket. Űjabb győzelem volt ez. Közben mind szorosabbra zárult a szovjet csapatok és a nyugati szövetségesek ostrom­gyűrűje Németország körül. Himmler fanatikusan hitt a végső győzelemben, a csoda- fegyverekben. Gyakran léptek fel fájdalmai, sűrűn volt szük­sége Kersten kezeléséi-e. A doktor egy alkalommal — miután megkapta a hírt — megkérdezte Himmlertől: — Igaz-e, hogy Hitler paran­csot adott valamennyi kon­centrációs tábor megsemmisí­tésére, ha az ellenség közele­dik? — Igaz — válaszolta Himm­ler. — Ha elveszítjük a hábo­rút, pusztuljanak ellenségeink Is. A koncentrációs táborok felrobbantása a Führer sze­mélyes parancsa, amit nem le­het megváltoztatni. Himmler most már egy utol­só óráit élő rendszert képvi­selt. Már csak arra volt hatal­ma, hogy sok százezer ártatlan embert magával rántson a pusztulásba. Kersten latbavetette öt év alatt szerzett befolyását, és minden erővel igyekezett Himmlert eltéríteni szándéká­tól. Külön erőt adott neki. hogy maga mögött érezte az egész világ közvéleményét. És egy hét múlva siker ko­ronázta fáradozásait: sikerült kiragadnia a halál karmaiból sok ártatlan elhurcolt embert, férfit, nőt, gyermeket. Az or­vosnak erről a győzelméről a második világháború legfur­csább dokumentuma tanúsko­dik. Az iratot Himmler szöve- gezte meg a hohenlyneheni SS-szanatórium egyik kis szo­bájának asztalán, dr. Kersten és Brandt jelenlétében. Az iratnak a következő címet ad­ta: Szerződés az emberiesség nevében. A cím alá a következőiket írta: „1. A koncentrációs táboro­kat nem robbantják fel. 2. A szövetséges seregek kö­zeledtére minden tábor kitű­zi a fehér zászlót. 3. Ezentúl egyetlen zsidót som küldenek gázkamrába és nem végeznek ki. A zsidók ugyanolyan elbánásban része­sülnek, mint a koncentrációs táborok többi foglya. 4. Svédország élelmiszert szállíthat a zsidó internáltak­nak." A szerződést előbb Himmler, azután dr. Kersten írta alá ... És 1945. március 22-én dr. Kerstent újra Stockholmban találjuk. Az orvos itt beszá­molt a megállapodásról. S hoz­zátette azt is: Himmler hajlan­dó tárgyalni a Zsidó Világ- kongresszus képviselőjével. Április 19-én Kersten, vala­mint a Zsidó Világkongresszus képviselője: dr. Masur Német­országba repült. Rajtuk kívül egyetlen egy utasa sem volt a gépnek. A szovjet hadsereg ágyúi már Berlin közelében dörögtek. Hitler utolsó őrült parancsait adta ki betonfede­zékéből ... Vége. lekednek. A Német Demok­ratikus Köztársasággal csak­nem minden kapcsolatot bojkottálnak. Ezt azzal a cél­lal teszik, hogy az NDK nem­zetközi tekintélyét kisebbít­sék. E számítást azonban ko­rábban is kudarcok érték, a napokban pedig újakkal te- tőződött. Az. NSZK — rneg tarlósként Walter Ulbricht EAK-beli látogatásáért — diplomáciai kapcsolatot te­remtett Izraellel. Válaszul kilenc arab ország megszakí­totta a diplomáciai kapcsola­tot az NSZK-val. A bumeráng visszarepült Bonnba. Nem váltak be az Egyesült Államok korábbi számításai sem. Mind a dominikai, mind a vietnami akció megindítá­sakor „gyors eredményeket'’ reméltek, de csak ári érték el, hogy a hosszúra nyúlt in­tervenció a világ minden tá­ján minden eddiginél jobban leleplezte az amerikai impe­rializmust. Különösen erőteljes a nem­zetközi tiltakozás az asneri- kaiak vietnami vérontásai miatt. A szocialista országok különféle formákban nem­csak szolidaritásukat fejez­ték ki Vietnam népével, ha­nem más eszközökkel is tá­mogatják. A Magyar Népköz- társaság kormánya szintén r.yújt anyagi és egyéb segít­séget. $ mialatt Vietnamban szün­telenül dörögnek a fegyve­rek, Dominikában jelenleg már csak időközönként hal­latszik íegyverropogás. Ak­kor, amikor az amerikai ka­tonák megszegik a tűzszüneti egyezményt. Washington a maga hadigépezetévei pró­bálja sakkban tartani Caama- no ezredes aikotmányhű erőit. De Washington a dip­lomáciai fegyvereket is csa­tasorba állította. Santa Do­mingo-! képviselőit arra uta­sította, hogy próbáljanak megegyezést elérni Imbert és Caamano hívei között. Az Amerikai Államok Szerveze­tének két képviselőjét szin­tén Santo Domingóba me­nesztette, hogy próbáljak „bé­késen rendezni” a helyzetet. Az Egyesült Államok ENSZ- beli képviselője arra törek­szik, hogy Dominika ügyét az AÁSZ-nak adja át „rendezés végett'’. Átlátszó ügyeskedés, hiszen mindenki tudja, hogy ebben a nemzetközi szerve­zetben az Egyesült Államok szava a döntő. Az Egyesült Államok im­perialista akcióit ma már a NATO-beii szövetségesei kö­zül is többen . kárhoztatják. A most zárult londoni NATO- éríekezleten a többi közt a norvég és a belga küldött is elítélte az „önfejű szövetsé­ges” vietnami intervencióját. A francia kormány pedig a dominikai beavatkozást is kemény szavakkal bélyegzi. A katonai erejétől megitte- sult nagyhatalom kisebb szö­vetségesei a jelek szerint mind többen igyekeznek józ- - nők maradni. M. B. i London (MTI) Az edinburghi királyi csil­lagvizsgáló — mint igazgató­ja, H. Bruck tanár jelenti — óriási esillágcsoportot fede­zett fel, amelynek átmérője száz fényév és sok ezer csil­lagból áll. A csoportot Cyg- nus—2 Associationnek nevez­ték el. Azt hiszik, hogy a felfedezés meg fogja változ­tatni a csillagok kialakulásá­ról szóló eddigi elméleteket. Eddig azt tartották, hogy az ilyen csillagcsoportok csilla­gászati idővel mérve a rend­kívül távoli múltban fejlőd­tek ki. azonban az edinburghi tudósok azt tartják, hogy a most felfedezett csoport aránylag újabb csillagokból áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom