Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
FORGÁS KÖZBEN Ülésezik a városi tanács Jól gazdálkodtak a város termelőszövetkezetei az elmúlt esztendőben Tegnap délelőtt ülésezett a városi tanács Napirenden 6Z; repelt a város termelőszö- veikezeieinek 1964. évi zárszámadása és az 1965. évi termelési és pénzügyi tervei; a művelődésügyi állandó bizottság jelentése; a városi tanács 1965. évi költségvetése, valamint egyéb bejelentések és inditványok. A tanácsülésen a megyei tanács titkársága kép vise* létében jelen volt dr. Téssy István, valamint Cegléd város megyei tanácstagjai és többen a városi népfrontbizottság aktívái közül. A tanácsülésen Pelró Mihály tanácstag elnökölt. A napirendet a tanácsülés változtatás nélkül jóváhagyta. Ezután Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke, jelentést tett a tanácsülésnek a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Bódizs Antal elnökhelyettes előterjesztette a város termelőszövetkezeteinek 1964. évi gazdálkodási eredményeiről szóló végrehajtó bizottsági jelentést. Megállapította, hogy az év végi zárszámadások elkészítése a kiadott rendcleteknek és utasításoknak megfelelően történt. Részletesen ismertette a város hét termelőszövetkezetének gazdálkodásáról a számszerű adatokat. Megállapította egyebek között, hogy a város termelő- szövetkezeteiben 2471 tag vett részt az elmúlt év folyamán a közös munkában. A tsz-ek közül a Dózsa Népének és a Vörös Csillagnak volt a legjobb a munkaerőhelyzete, a leggyengébb viszont a Táncsics Tsz-é volt. Ebben a szövetkezetben a tagság fele alig szerzett néhány munkaegységet. Az állatállomány nagysága — 100 katasztrális szántóterületre vetítve — kedvezően alakult, s ez jó alapot nyújt a további gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezetek közös vagyonának értéke mindenütt arányban áll a tsz-ek területének nagyságával. A tsz-ek tiszta vagyonával kapcsolatban megállapította a jelentés, hogy az — átlagosan — negyvenöt-ötven százaléknak felel meg a közös vagyonhoz viszonyítva A Táncsics T.iz-nél azonban ez az arány alig haladja meg a tizenhat százalékot, ami a tsz súlyos eladósodását mutatja. A gazdálkodási eredményeket elemezve a jelentés megállapítja, hogy legjobb eredményt a Vörös Csillag, legrosszabbat a Táncsics Tsz érte el. Az előadó ezután részletesen elemezte a szövetkezetek termelési értékének, valamint a tagok jövedelmének alakulatát. öss «foglalóul megállapította, hogy a város termelőszövetkezeteinek gazdálkodása — a Táncsics kivételével — mind a közös vagyon gyarapítása, mind a tagok személyes jövedelmének alakulása tekintetében az elmúlt évben kedvező volt. A folyó gazdasági év feladatairól szólva többek között hangsúlyozta, hogy — elsősorban az Alkotmány és a Táncsics tsz-eknél — nagyobb súlyt kell fektetni az állatállomány és ezen belül különösen a szarvasmarha-állomány fejlesztésére. Egyik legfőbb feladatként a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megjavítását jelölte meg, aminek érdekében hatékony intézkedéseket keU tenni. Végül — mint mondotta —gondoskodni kell arról, hogy a város termelőszövetkezeti tagsága rendszeresen megkapja a havi készpénzelőlegeket. Az előadó ezután a város termelőszövetkezeteinek évi termelési és pénzügyi terveiről szóló jelentése terjesztette elő. (Lapzártakor a tanácsülés még tart.) V Három hónap alatt 2 2 A törteti földmüve sszövet- J kezeiben április 26-án termeié- ^ si tanácskozást tartottak, ame- ^ lyen értékelték az év első ne- j; gyedének tervteljesítését. ^ Az eredmény a tojás- íf felvásárlóknál a legszebb. ^ Nemcsak, hogy már teljesítet- á ték az egész évi tojásfelvásár- £ lási tervet, hanem még bar- ^ mine százalékkal túl is halad- % ták. ^ A termelési tanácskozáson ^ Mari László kultúrcikk bolt- ^ vezetőnek, Tóth Imre italbolt- ^ vezetőnek és özvegy Pásztor £ Jánosáénak, a baromfi- és to- j jásf el vásárlás vezetőjének át- adták „A földművesszövetke- ^ zet kiváló dolgozója’’ jelvényt^ és a vele járó kétheti munka- £ bérnek megfelelő pénzjutal- £ mat. Homlok Mária, az. önki- ^ szolgálóbolt helyettes vezetője, ^ kiváló dolgozói oklevelet és £ egyheti munkabért kapott. f 'll- í! (Tóth István felvétele) Ötezer látogató Két héttel meghosszabbították Tóth István és Tánczos Frigyes kiállítását A nagy érdeklődésre tekintettel még két hétig, május 16-ig láthatja á város közönsége Tóth István fotó- és Tánezos Frigyes gyökérfaragó művész kiállítását a Kossuth Múzeumban. A nagy sikerű kiállításokat eddig mintegy ötezer látogató tekintette meg. EXPEDÍCIÓS HÍRADÓ Rókavadászat! vagy 25 000 forintot osztottak szét Ismét a Háziiparnál van a zászló! Csütörtökön délelőtt adta ét Boros Gyuláné, a megyei KISZÖV elnöke a vándorzászlót és „A megye kiváló szövetkezete” kitüntetést a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnek, a Kossuth Étteremben rendezett ünnepi közgyűlés keretében. Megjelent az ünnepségen a városi pártbizottság részéröl Radványi Nagy József, a járási nőtanácsot Kratochwill Edéné, a városit Csenák Lász- lóné képviselte. Az ünnepi közgyűlésen Megyeri Margit, a szövetkezet elnöke számolt be a tavalyi eredményekről. — Tavaly dotta — mint mona szövetkezet több mint tizenhárommillió forint értékű árut termelt. Tervét héttized százalékkal túlteljesítette. Különösen jelentős az az áru mennyiség, amit exportr küldtek: gyermekruhák, női végmintás kesztyűk és pei zsaszőnyegek, csaknem hél millió forint értékben. — Ez az eredmény nagj részt a tagság közt kibor takozott munkaver senyne köszönhető. Ez a munkave: seny azért is értékes, mei mindig nagy gondot ford tottak a minőségre. Nem volt minőségi kifogás az é folyamán! Ezután részletesen érti kelte az egyes részlege munkáját. Bejelentette, hoj hazánk felszabadulásának 2 évfordulójára a versenyb zottság az első dijat, a vándorzászlót a kesztyűkötő részlegnek ítélte oda. Ez a részleg 257 897 forintt többet termelt a tervezet nél. Második lett a varrt harmadik a perzsaszőnye részleg. A szolgáltató rés legek közötti versenyben első dijat nem ítélték od mert egyik sem teljesítette tervét. Második lett a ce lédi méretes, harmadik abonyi méretes szabóság. A közgyűlésen 25 ezer f rint jutalmat osztottak sz a szövetkezet legjobb dóig zói között. Jóságos az arca, meleg a tekintete. Hatgyermekes anya. Gondterhelt. — Pedig a nehezén már túl vagyok — mondja elgondolkodva. — Hiszen a legkisebb is tízéves. Most már nincs velük sok baj, de a régi küszködés nyomai, úgy látszik, rajtam is megmaradtak. Amíg kisebbek voltak, bizony sokat virrasztottam az ágyuk fölött. Pista, a legidősebb fiam, négyéves volt, amilcor kitört a háború. Egyik szemét a gránát vájta ki... Eszti akkor született. Beteges, gyenge voltam. Egyik baj a másik után jött... — Es most? — Most tudok csak igazán örülni nekik, mert látom, hogy nem volt hiábavaló a sok fáradozás. Mindegyiknek siÉDESANYA került szakmát adni a kezébe. Pista kőműves, Eszti fonónő, Marika kereskedő tanuló, Pista meg műizerészinas. Éppen most készítem neki az út- ravalót. Pestre megy szakmai oktatásra. Csomagol a táskába. Mindenre gondja van. — Jaj, egy kis kenyeret is teszek neki, mert tudom, hogy úgyse vesz magának. Nehogy megéhezzen az a gyerek. — Hálásak? — Nem panasz- kodhatom rájuk. Segítenek nekem a házimunkában. Figyelmesek. Pista, a nagyfiú, anyagilag is segít már. De nem is ez a fontos. Csak nekik legyen meg mindenük. Hadd legyen az ö fiatalságuk sokKözgazdasági Technikumi vagy azzal egyenértékű képesítéssel, több évi bérelszámolói vagy könyvelői gyakorlattal rendelkezőt ügyviteli munkakörbe felveszünk, ceglédi munkahelyre. Választ: „Leinformálható" jeligére a ceglédi Hirdetőbe. Postafiók 86. kérjük. A CEGLÉDI VASIPARI KTSZ GUMIJAVITÓ RÉSZLEGE ÁTKÖLTÖZÖTT a Szabadság tér 5. szám alól Kossuth Ferenc utca 27. szám alá. Gumiköpenyek, tömlők, gumicsizmák, sárcipők gyors javítása. Légkompresszor! Továbbra is várjuk kedves megrendelőinket. kai boldogabb, mint az enyém ix>lt. Nekem csak három osztályra futotta... Varga Istvánná nem is olyan régen volt fiatal. Negyvennyolc éves, most nagymama. örül a kis- unokának, a gyerekeknek, s minden lépésüket figyeli még most is. Pedig Pista már felnőtt ember, Eszti férjhez ment. Azért, ha pár hétig nem tud róluk, már nyugtalan, izgatott. Elutazik hozzájuk, vagy hazahívja őket. A „kisebbekre” főz, mos, takarít, s emellett még dolgozik is. Kitakarítja a péküzletet, a férjének segít. Pihenés, szórakozás? Nem is gondol rá. örömét leli a gyerekekben, rájuk fordítja, velük tölti minden idejét. Édesanya . . . B. M. Szép, derűs, napsütéses időben jelentést kaptunk a fó- vadásziöl, hogy városunk legnagyobb parkjában, a Lenin parkban nagyon elszaporodtak a rókák, és irtsuk ki őket. Riadóláncon értesítettük pajtásainkat. Az iskola előtt gyülekezett a három versenyző vadászcsapat. Megbeszéltük a teendőket és kettes sorokban más-más utcán vonultunk ki a parkba. A Lenin-szobornál a fővadásznál jelentkeztünk. Utána megkezdtük a vadászatot.' Több fiatal rókára bukkantunk, le is lőttük nyomban. Jól szétnéztünk a bokrok, füvek között, a köveket is felforgattuk és néhol találtunk is egy-egy rókát. Aztán már csak egy-két jaj nyifogás hallatszott... A Mókus-őrs elsőnek jelentette, hogy lelőtték a húsz rókát. A másik két őrs még egy ideig kutatta a rókákat, de már nem sokáig tartott a vadászat, mert letelt az idő. A három csapat felsorakozott és jelentést tett a fövadásznak a zsákmányról. A fővadász pedig kihirdette az eredményt: I. a Mókus-őrs, II. a Szput- nyik-őrs, III. a Hófehérke-őrs. A parancsnok pedig kiosztotta a megérdemelt csoköIádét. Szekeres Veronika (Mókus-őrs) Juhász Erzsébet (Szputnyik-örs) Május 1-én: Vetélkedő, rajzverseny, báb... Május 1-én az úttörők a | következő helyen szórakoz- I hatnak: az Eötvös téren (nem I a Vörösmarty téren!) vidám úttörő vetélkedő, a Szabadság j téren aszfalt-rajzverseny, a művelődési házban bábelőadás. A műsorok mind a három helyen délután 3 órakor kezdődnek. Dicséretes szép munkát végeztek a VIT- sorsjegyek árusításában: a Táncsics Mihály iskola úttörői. Kilencszáz sorsjegyet adtak el. ' Fnfhallsznrkolók! Díjtalan belépés A Ceglédi Vasutas Sportkör elnöksége ebben az évben is engedélyezi az úttörők részére a díjtalan belépést a labdarúgócsapat helyi mérkőzéseire. A pályára érkezéskor az úttörőigazolványotokat mutassátok fel és az állóhelyről nézhetitek a mérkőzést. Négytusabajnokság lesz városunkban jus 10—11-én, a Sporttelepen. 1965. má- VasutaS MÁJUS ÜNNEPE II. Ceglédi május elsejék Kossuth téren volt. Innen rendszerint valamelyik rétre (a Csikós szélre, a Bedei halmi térség, a Vásártérre) vonultak a tüntetők zeneszó kíséretében, ahol szinte minden évben a közismert földmunkásvezér, Urbán Pál tartott nagy hatású beszédeket. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, először ünnepelték szabadon ezt a napot. Itt Cegléden, már reggel hat órakor, hat cigányzenekar indult el egy időben a város különböző pontjáról, a Marseillaise-t és az Internacionálét játszva. A házakon piros zászló lengett. Az utcákon májust ünneplő plakátok. Az Árpád téren tizennégyezer ember. Az ünnepi beszédet most is Urbán Pál tartotta: „Már huszonegyedszer ünneplem itt Cegléden május elsejét, de a huszonegy év alatt nem láttam még any- nyi munkást, mint most” — mondta. Az ünnepi műsor után felvonulás, délután labdarúgó-’mérkőzés, sok tréfás hangverseny, társasjáték, tánc következett. Ezen a napon búcsúztatta a város lakossága a frontra induló vöröskatonákat. A Tanácsköztársaság után, a fehérterror ideje alatt csak titokban és lélekben ünnepelték május 1-ét. Pintér Miklós géplakatos ezekről így emlékezik: — A régi május elsejék nem olyanok voltak, mint most. Csak a szegények ünnepeltek, úgy dugva, titokban. Bent a városban nem volt ünnep. Sokan nem is tudták, milyen nap van. De kinn a városszéleken már látszott valami. Szabadabb időkben a munkásérzésű szegények piros lepedőket, ágyterítőket, meg kendőket lógattak ki a házra. A rendőrség nem jó szemmel nézte ezt. Mit tehettek hál: a májusfákat aggatták tele kendővel, meg csupa piros szalaggal. — A katolikus templom előtt volt az emberpiac. Ott fogadták fel a béreseket és a napszámosokat mindig. Május 1-ét megelőző vasárnap odagyűltek be a tanyákról a szegények. Ott beszélgettük meg, hogy mit is csinálunk, hogyan is leszünk. Urbán Pali bácsi volt a szegénység fővezére. A rendőrség a tanácsablakból rendszerint figyelte, kik voltak Pali bácsi körül, és azokat másnap már szedték is össze. Később Pali bácsi a mellékutcákba húzódott, és ha sikerült a rendőrséget kikerülnie, a városszéleken megint volt egy kis ünnep. Nem lehetett akkor úgy mutatványozni. mint most, de több volt az, áldozatosabb, meg lelkesebb, mint sok mostani... A felszabadulás végre meghozta az új, szabad május elsejét — a hosszú, több mint fél évszázados — küzdelem árán. A népszokások régi formái halványulnak, eltűnőben vannak, de új tartalommal telítődnek a májusi szokások, a világ munkásainak e szép ünnepén. Amikor a zsibongó tömegben erőt vesz rajtunk a felszabadultság, a természet és életünk megújulásának örömteli érzése — észrevétlenül is tovább él bennünk új színekkel és új értelemmel telítve a régi hagyomány. I. Sándor Ildikó í A 11. Internacionálé párizsi £ kongresszusán határozták el $ 1889-ben, hogy e napon a vi- íf lág munkásai a nyolcórás mun- ^ kanapért minden évben ki- £ mennek az utcára. A magyar í proletariátus már 1890-ben megünnepelte május 1-ét. Cég- , ^ léden ekkor még nem tartót- ( £ tak felvonulást, de sokan fel- , % mentek Budapestre tüntetni. , ’ Egyik ilyen pesti tüntetésen villamosokat forgattak fel a f tüntetők a Nyugati pályaud- ' <í var előtt. A rendőrök sűrűn ‘ ^ kardlapoztak. Egy rendőri fykardesapás emlékét Pintér , % Miklós, ceglédi lakatos, még £most is ott viseli az oldalán. ^ Az I. világháborúig a május .$l-i ünnepségeken a munkásság , ^politikai jogaikért: a választóig jogért, a gyülekezési szabadsá- , ’ígért, a nyolcórás munkaidőért ~'í harcolt. Ezeket a felvonuláso- '%hat a fővárosban és Cegléden 'íis, gyakran betiltották. Az ’ % 1919-et követő fehérterror \%ideje alatt aztán országszerte betiltották a május elseje £ megünneplését. _ Városunkban, amikor lehetetett, lelkes munkás- és föld- -ímunkáscsoportok vonultak fel | táblákkal és zászlókkal. A í, gyülekezés az Árpád vagy a
