Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

FORGÁS KÖZBEN Ülésezik a városi tanács Jól gazdálkodtak a város termelőszövetkezetei az elmúlt esztendőben Tegnap délelőtt ülésezett a városi tanács Napirenden 6Z; repelt a város termelőszö- veikezeieinek 1964. évi zár­számadása és az 1965. évi termelési és pénzügyi tervei; a művelődésügyi állandó bi­zottság jelentése; a városi ta­nács 1965. évi költségvetése, valamint egyéb bejelentések és inditványok. A tanácsülésen a megyei tanács titkársága kép vise* létében jelen volt dr. Téssy István, valamint Cegléd vá­ros megyei tanácstagjai és többen a városi népfront­bizottság aktívái közül. A tanácsülésen Pelró Mi­hály tanácstag elnökölt. A napirendet a tanácsülés vál­toztatás nélkül jóváhagyta. Ezután Szelepcsényi Imre, a városi tanács elnöke, jelen­tést tett a tanácsülésnek a lejárt idejű határozatok vég­rehajtásáról. Ezt követően Bódizs Antal elnökhelyettes előterjesztette a város ter­melőszövetkezeteinek 1964. évi gazdálkodási eredmé­nyeiről szóló végrehajtó bi­zottsági jelentést. Megállapította, hogy az év végi zárszámadások elkészí­tése a kiadott rendcleteknek és utasításoknak megfelelően történt. Részletesen ismer­tette a város hét termelőszö­vetkezetének gazdálkodásá­ról a számszerű adatokat. Megállapította egyebek kö­zött, hogy a város termelő- szövetkezeteiben 2471 tag vett részt az elmúlt év fo­lyamán a közös munkában. A tsz-ek közül a Dózsa Népének és a Vörös Csillagnak volt a legjobb a munkaerőhelyzete, a leggyengébb viszont a Táncsics Tsz-é volt. Ebben a szövetkezetben a tag­ság fele alig szerzett néhány munkaegységet. Az állatállomány nagysága — 100 katasztrális szántóte­rületre vetítve — kedvezően alakult, s ez jó alapot nyújt a további gazdálkodáshoz. A termelőszövetkezetek közös vagyonának értéke minde­nütt arányban áll a tsz-ek területének nagyságával. A tsz-ek tiszta vagyonával kap­csolatban megállapította a jelentés, hogy az — átlagosan — negyvenöt-ötven százalék­nak felel meg a közös va­gyonhoz viszonyítva A Tán­csics T.iz-nél azonban ez az arány alig haladja meg a tizenhat százalékot, ami a tsz súlyos eladósodását mu­tatja. A gazdálkodási ered­ményeket elemezve a jelen­tés megállapítja, hogy legjobb eredményt a Vö­rös Csillag, legrosszabbat a Táncsics Tsz érte el. Az előadó ezután részlete­sen elemezte a szövetkezetek termelési értékének, vala­mint a tagok jövedelmének alakulatát. öss «foglalóul megállapította, hogy a vá­ros termelőszövetkezeteinek gazdálkodása — a Táncsics kivételével — mind a közös vagyon gyarapítása, mind a tagok személyes jövedelmé­nek alakulása tekintetében az elmúlt évben kedvező volt. A folyó gazdasági év fel­adatairól szólva többek kö­zött hangsúlyozta, hogy — el­sősorban az Alkotmány és a Tán­csics tsz-eknél — na­gyobb súlyt kell fektetni az állatállomány és ezen belül különösen a szarvas­marha-állomány fejlesz­tésére. Egyik legfőbb feladatként a gyenge tsz-ek gazdálkodásá­nak megjavítását jelölte meg, aminek érdekében hatékony intézkedéseket keU tenni. Vé­gül — mint mondotta —gon­doskodni kell arról, hogy a vá­ros termelőszövetkezeti tag­sága rendszeresen megkapja a havi készpénzelőlegeket. Az előadó ezután a város termelőszövetkezeteinek évi termelési és pénzügyi ter­veiről szóló jelentése terjesz­tette elő. (Lapzártakor a tanácsülés még tart.) V Három hónap alatt 2 2 A törteti földmüve sszövet- J kezeiben április 26-án termeié- ^ si tanácskozást tartottak, ame- ^ lyen értékelték az év első ne- j; gyedének tervteljesítését. ^ Az eredmény a tojás- íf felvásárlóknál a legszebb. ^ Nemcsak, hogy már teljesítet- á ték az egész évi tojásfelvásár- £ lási tervet, hanem még bar- ^ mine százalékkal túl is halad- % ták. ^ A termelési tanácskozáson ^ Mari László kultúrcikk bolt- ^ vezetőnek, Tóth Imre italbolt- ^ vezetőnek és özvegy Pásztor £ Jánosáénak, a baromfi- és to- j jásf el vásárlás vezetőjének át- adták „A földművesszövetke- ^ zet kiváló dolgozója’’ jelvényt^ és a vele járó kétheti munka- £ bérnek megfelelő pénzjutal- £ mat. Homlok Mária, az. önki- ^ szolgálóbolt helyettes vezetője, ^ kiváló dolgozói oklevelet és £ egyheti munkabért kapott. f 'll- í! (Tóth István felvétele) Ötezer látogató Két héttel meghosszabbították Tóth István és Tánczos Frigyes kiállítását A nagy érdeklődésre tekin­tettel még két hétig, május 16-ig láthatja á város közönsé­ge Tóth István fotó- és Tán­ezos Frigyes gyökérfaragó mű­vész kiállítását a Kossuth Mú­zeumban. A nagy sikerű kiál­lításokat eddig mintegy ötezer látogató tekintette meg. EXPEDÍCIÓS HÍRADÓ Rókavadászat! vagy 25 000 forintot osztottak szét Ismét a Háziiparnál van a zászló! Csütörtökön délelőtt adta ét Boros Gyuláné, a megyei KISZÖV elnöke a vándor­zászlót és „A megye kiváló szövetkezete” kitüntetést a Cegléd és Környéke Házi­ipari Szövetkezetnek, a Kos­suth Étteremben rendezett ünnepi közgyűlés keretében. Megjelent az ünnepségen a városi pártbizottság részéröl Radványi Nagy József, a já­rási nőtanácsot Kratochwill Edéné, a városit Csenák Lász- lóné képviselte. Az ünnepi közgyűlésen Me­gyeri Margit, a szövetkezet elnöke számolt be a tavalyi eredményekről. — Tavaly dotta — mint mon­a szövetkezet több mint tizenhárommillió forint ér­tékű árut termelt. Ter­vét héttized százalék­kal túlteljesítette. Különösen jelentős az az áru mennyiség, amit exportr küldtek: gyermekruhák, női végmintás kesztyűk és pei zsaszőnyegek, csaknem hél millió forint értékben. — Ez az eredmény nagj részt a tagság közt kibor takozott munkaver senyne köszönhető. Ez a munkave: seny azért is értékes, mei mindig nagy gondot ford tottak a minőségre. Nem volt minőségi kifogás az é folyamán! Ezután részletesen érti kelte az egyes részlege munkáját. Bejelentette, hoj hazánk felszabadulásának 2 évfordulójára a versenyb zottság az első dijat, a vándorzászlót a kesz­tyűkötő részlegnek ítélte oda. Ez a részleg 257 897 forintt többet termelt a tervezet nél. Második lett a varrt harmadik a perzsaszőnye részleg. A szolgáltató rés legek közötti versenyben első dijat nem ítélték od mert egyik sem teljesítette tervét. Második lett a ce lédi méretes, harmadik abonyi méretes szabóság. A közgyűlésen 25 ezer f rint jutalmat osztottak sz a szövetkezet legjobb dóig zói között. Jóságos az arca, meleg a tekinte­te. Hatgyerme­kes anya. Gond­terhelt. — Pedig a ne­hezén már túl va­gyok — mondja elgondolkodva. — Hiszen a legki­sebb is tízéves. Most már nincs velük sok baj, de a régi küszködés nyomai, úgy lát­szik, rajtam is megmaradtak. Amíg kisebbek voltak, bizony so­kat virrasztottam az ágyuk fölött. Pista, a legidő­sebb fiam, négy­éves volt, amilcor kitört a háború. Egyik szemét a gránát vájta ki... Eszti akkor szüle­tett. Beteges, gyenge voltam. Egyik baj a má­sik után jött... — Es most? — Most tudok csak igazán örülni nekik, mert lá­tom, hogy nem volt hiábavaló a sok fáradozás. Mindegyiknek si­ÉDESANYA került szakmát adni a kezébe. Pista kőműves, Eszti fonónő, Ma­rika kereskedő tanuló, Pista meg műizerészinas. Éppen most ké­szítem neki az út- ravalót. Pestre megy szakmai ok­tatásra. Csomagol a tás­kába. Mindenre gondja van. — Jaj, egy kis kenyeret is teszek neki, mert tudom, hogy úgyse vesz magának. Nehogy megéhezzen az a gyerek. — Hálásak? — Nem panasz- kodhatom rá­juk. Segítenek nekem a házimun­kában. Figyelme­sek. Pista, a nagy­fiú, anyagilag is segít már. De nem is ez a fontos. Csak nekik legyen meg mindenük. Hadd legyen az ö fiatalságuk sok­Közgazdasági Technikumi vagy azzal egyenértékű képesítéssel, több évi bérelszámolói vagy könyvelői gyakorlattal rendelkezőt ügyviteli munkakörbe felveszünk, ceglédi munkahelyre. Választ: „Leinformálható" jeligé­re a ceglédi Hirdetőbe. Postafiók 86. kérjük. A CEGLÉDI VASIPARI KTSZ GUMIJAVITÓ RÉSZLEGE ÁTKÖLTÖZÖTT a Szabadság tér 5. szám alól Kossuth Ferenc utca 27. szám alá. Gumiköpenyek, tömlők, gumicsizmák, sárcipők gyors javítása. Légkompresszor! Továbbra is várjuk kedves megrendelőinket. kai boldogabb, mint az enyém ix>lt. Nekem csak három osztályra futotta... Varga István­ná nem is olyan régen volt fiatal. Negyvennyolc éves, most nagy­mama. örül a kis- unokának, a gye­rekeknek, s min­den lépésüket fi­gyeli még most is. Pedig Pista már felnőtt ember, Eszti férjhez ment. Azért, ha pár hétig nem tud róluk, már nyug­talan, izgatott. El­utazik hozzájuk, vagy hazahívja őket. A „kisebbek­re” főz, mos, taka­rít, s emellett még dolgozik is. Kitakarítja a péküzletet, a fér­jének segít. Pihe­nés, szórakozás? Nem is gondol rá. örömét leli a gyerekekben, rá­juk fordítja, ve­lük tölti minden idejét. Édesanya . . . B. M. Szép, derűs, napsütéses idő­ben jelentést kaptunk a fó- vadásziöl, hogy városunk leg­nagyobb parkjában, a Lenin parkban nagyon elszaporod­tak a rókák, és irtsuk ki őket. Riadóláncon értesítettük paj­tásainkat. Az iskola előtt gyü­lekezett a három versenyző vadászcsapat. Megbeszéltük a teendőket és kettes sorokban más-más utcán vonultunk ki a parkba. A Lenin-szobornál a fővadásznál jelentkeztünk. Utána megkezdtük a vadásza­tot.' Több fiatal rókára buk­kantunk, le is lőttük nyom­ban. Jól szétnéztünk a bok­rok, füvek között, a köveket is felforgattuk és néhol talál­tunk is egy-egy rókát. Aztán már csak egy-két jaj nyifogás hallatszott... A Mókus-őrs elsőnek jelen­tette, hogy lelőtték a húsz ró­kát. A másik két őrs még egy ideig kutatta a rókákat, de már nem sokáig tartott a va­dászat, mert letelt az idő. A három csapat felsorakozott és jelentést tett a fövadásznak a zsákmányról. A fővadász pe­dig kihirdette az eredményt: I. a Mókus-őrs, II. a Szput- nyik-őrs, III. a Hófehérke-őrs. A parancsnok pedig kiosz­totta a megérdemelt csoköIá­dét. Szekeres Veronika (Mókus-őrs) Juhász Erzsébet (Szputnyik-örs) Május 1-én: Vetélkedő, rajzverseny, báb... Május 1-én az úttörők a | következő helyen szórakoz- I hatnak: az Eötvös téren (nem I a Vörösmarty téren!) vidám úttörő vetélkedő, a Szabadság j téren aszfalt-rajzverseny, a művelődési házban bábelő­adás. A műsorok mind a há­rom helyen délután 3 órakor kezdődnek. Dicséretes szép munkát végeztek a VIT- sorsjegyek árusításában: a Táncsics Mihály iskola úttö­rői. Kilencszáz sorsjegyet ad­tak el. ' Fnfhallsznrkolók! Díjtalan belépés A Ceglédi Vasutas Sport­kör elnöksége ebben az év­ben is engedélyezi az úttörők részére a díjtalan belépést a labdarúgócsapat helyi mér­kőzéseire. A pályára érkezés­kor az úttörőigazolványoto­kat mutassátok fel és az ál­lóhelyről nézhetitek a mér­kőzést. Négytusabajnokság lesz városunkban jus 10—11-én, a Sporttelepen. 1965. má- VasutaS MÁJUS ÜNNEPE II. Ceglédi május elsejék Kossuth téren volt. Innen rendszerint valamelyik rétre (a Csikós szélre, a Bedei halmi térség, a Vásártérre) vonultak a tüntetők zeneszó kíséreté­ben, ahol szinte minden év­ben a közismert földmunkás­vezér, Urbán Pál tartott nagy hatású beszédeket. 1919-ben, a Tanácsköztársa­ság idején, először ünnepelték szabadon ezt a napot. Itt Ceg­léden, már reggel hat órakor, hat cigányzenekar indult el egy időben a város különböző pontjáról, a Marseillaise-t és az Internacionálét játszva. A házakon piros zászló lengett. Az utcákon májust ünneplő plakátok. Az Árpád téren ti­zennégyezer ember. Az ünnepi beszédet most is Urbán Pál tartotta: „Már huszonegyed­szer ünneplem itt Cegléden május elsejét, de a huszonegy év alatt nem láttam még any- nyi munkást, mint most” — mondta. Az ünnepi mű­sor után felvonulás, dél­után labdarúgó-’mérkőzés, sok tréfás hangverseny, társasjá­ték, tánc következett. Ezen a napon búcsúztatta a város la­kossága a frontra induló vö­röskatonákat. A Tanácsköztársaság után, a fehérterror ideje alatt csak ti­tokban és lélekben ünnepelték május 1-ét. Pintér Miklós gép­lakatos ezekről így emlékezik: — A régi május elsejék nem olyanok voltak, mint most. Csak a szegények ünnepeltek, úgy dugva, titokban. Bent a városban nem volt ünnep. So­kan nem is tudták, milyen nap van. De kinn a városszéleken már látszott valami. Szaba­dabb időkben a munkásérzésű szegények piros lepedőket, ágyterítőket, meg kendőket lógattak ki a házra. A rendőr­ség nem jó szemmel nézte ezt. Mit tehettek hál: a májusfákat aggatták tele kendővel, meg csupa piros szalaggal. — A katolikus templom előtt volt az emberpiac. Ott fo­gadták fel a béreseket és a napszámosokat mindig. Május 1-ét megelőző vasárnap oda­gyűltek be a tanyákról a sze­gények. Ott beszélgettük meg, hogy mit is csinálunk, hogyan is leszünk. Urbán Pali bácsi volt a szegénység fővezére. A rendőrség a tanácsablakból rendszerint figyelte, kik voltak Pali bácsi körül, és azokat másnap már szedték is össze. Később Pali bácsi a mellékut­cákba húzódott, és ha sikerült a rendőrséget kikerülnie, a vá­rosszéleken megint volt egy kis ünnep. Nem lehetett ak­kor úgy mutatványozni. mint most, de több volt az, áldoza­tosabb, meg lelkesebb, mint sok mostani... A felszabadulás végre meg­hozta az új, szabad május el­sejét — a hosszú, több mint fél évszázados — küzdelem árán. A népszokások régi for­mái halványulnak, eltűnőben vannak, de új tartalommal te­lítődnek a májusi szokások, a világ munkásainak e szép ün­nepén. Amikor a zsibongó tö­megben erőt vesz rajtunk a felszabadultság, a természet és életünk megújulásának öröm­teli érzése — észrevétlenül is tovább él bennünk új színek­kel és új értelemmel telítve a régi hagyomány. I. Sándor Ildikó í A 11. Internacionálé párizsi £ kongresszusán határozták el $ 1889-ben, hogy e napon a vi- íf lág munkásai a nyolcórás mun- ^ kanapért minden évben ki- £ mennek az utcára. A magyar í proletariátus már 1890-ben megünnepelte május 1-ét. Cég- , ^ léden ekkor még nem tartót- ( £ tak felvonulást, de sokan fel- , % mentek Budapestre tüntetni. , ’ Egyik ilyen pesti tüntetésen villamosokat forgattak fel a f tüntetők a Nyugati pályaud- ' <í var előtt. A rendőrök sűrűn ‘ ^ kardlapoztak. Egy rendőri fykardesapás emlékét Pintér , % Miklós, ceglédi lakatos, még £most is ott viseli az oldalán. ^ Az I. világháborúig a május .$l-i ünnepségeken a munkásság , ^politikai jogaikért: a választó­ig jogért, a gyülekezési szabadsá- , ’ígért, a nyolcórás munkaidőért ~'í harcolt. Ezeket a felvonuláso- '%hat a fővárosban és Cegléden 'íis, gyakran betiltották. Az ’ % 1919-et követő fehérterror \%ideje alatt aztán országszerte betiltották a május elseje £ megünneplését. _ Városunkban, amikor lehe­tetett, lelkes munkás- és föld- -ímunkáscsoportok vonultak fel | táblákkal és zászlókkal. A í, gyülekezés az Árpád vagy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom