Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

Ma este 7 órakor: A veszprémi irodalmi színpad a Kossuth művelődési házban Kedves barátait fogadja a ceglédi Ödry Árpád irodalmi színpad, kedves vendégekkel ismerkedik a város irodalmat kedvelő közönsége. A ceglé­diek decemberi Villon bemu­tatója után hangzott e) íf meg­hívás Veszprémben, s most leli nagytermében lépnek fel a „Bakony erdő gyászban van” című műsorukkal, amely mellett válogatott verscsokrot mutatnak be a mai magyar líra legTnéltóbb képviselődtől. Holnap este a jászkarajenöi Felsőkara II. iskolában mu­tatkoznak'- be a tanyavilág la­adják vissza a látogatást az dóinak. Előzőleg felkeresik a arikori vendéglátók. híres, Petőfi által megénekelt. Kettős céllal érkezik most Kutyakaparó csárdát, ahol a Ceglédre a „kiváló együttes” címmel kitüntetett, országos hírű veszprémi irodalmi szín­pad tizenegy tagja. Ma este 7 órakor a művelődési ház eme­sárgult lapú emlékkönyvbe — ■sok szép vers igényes tolmá- esóiéiként — méltán írhatják be nevüket (-ta-ta) Múlt és jövő egymás mellett Elbúcsúztak a kapától a Csemői Állami Gazdaságban A gazdaság kétszázhuszon­három holdas .kisüzemi sző- lőtelépén negyven-ötven, sőt hatvanesztendős kiöregedett tőkék árváskodnak. Sorsuk régen betelt, arra várnak, hogy kidobják őket. Ugyan­akkor ott büszkélkedik a gazdaság területén a három­százötven hold új ültetésű nagyüzemi szőlőtelep. A múlt és a jövő egymás mellett. A nagy sor- és tőtávolságú szőlötelep a teljes gépesítés igényei szerint készült. Nem­csak a permetezésben, hanem a nyitásban, növényápolás­ban, sőt a fedésben is meg­szűnt a derékíájdító nehéz emberi munka. A nagyüzemben már csak a gépi nyitás után használják rövid ideig a nyitó kapát, amikor a lehúzatás után le­tisztítják a tőkenyakat, mert ezzel könnyebbé teszik a met­szést — A szőlőtermelés egyik legnehezebb munkája a ta- lajmüvelés! — mondotta Sza­bó László üzemegységvezető. — Kapálni kell! Apáink is azt tartották, hogy a jó sző­lősgazda annyiszor kapál, amennyire az erejéből vagy éppen a pénzéből futja. A há­romszázötven holdas nagy­üzemi telepünkön a kapálást teljesen sítettük. gepe­Megérkeztek már az UE—28- as hidas traktorok, ame­lyek igen könnyen mozognak a kétszáznegyven centiméter sortávolságú telepen. Minden talajművelő munkát jól és eredményesen végeznek és ugyanezek a gépek dolgoz­nak a permetezésben is. — Meg kell említeni, hogy szellemes újítást vezettünk be az üzemegységben. Farkas Lajos gépcsoportvezető kis UE—28-as gép hidraulikájára disztiller levelekből talaj­művelő-berendezést szerkesz­tett. amelyet az erőgép a nagyüzemi táblákban köny- nyen vontat és ennek során eredményesen elvégzi az összes talajmunkákat. Az el­més szerkezetet újabban a gyümölcsösök talajművelésé­nél, valamint a tarlóhántás­nál és a vetés alá történő kö- zépmély-szántásnál is alkal­mazzuk. Az átalakított gép­pel naponta tiz-tizenkét hol­dat is könnyen meg lehet munkálni, míg az átalakítás nélküli gépekkel csupán négy-öt hold a teljesítmény — fejezte be tájékoztatását Szabó László üzemegység­vezető. (—SS!—) Helyzetjelentés a fejt ásárlásról Tejből, baromfiból jól állunk, húsból lemaradtunk A felvásárlási tervek telje­sítéséről érdeklődtünk Retkes Gyulától, a járási tanács fel- vásárlási csoportvezetőjétől. — Általánosságban nem nagy a lemaradásunk — mon­dotta —. de egyes árufajták­nál többféle körülmény hát­ráltatta a teljesítést. A háztáji gazdaságokban elsősorban a zöldtakarmány hiánya, vala­mint a járvány idézett elő le­maradást a tejtermelésben. Ennek ellenére tejfelvásárlási tervünket máris túlteljesítet­tük néhány közös gazdaság jóvoltából. Egyes gazdaságok rendszertelen áruértékesítése következtében azonban a havi felvásárlási tervek teljesítésé­ben ingadozás mutatkozik. A lakosság ellátása folya­matos áruszállítást köve­tel. Ezért helytelenül gondolkoz­nak azok a gazdaságok, me­lyek csak azt nézik, hogy a negyedév, illetve a félév vé­gére eleget tegyenek áruszál­lítási kötelezettségeiknek. A jövőben minden gazdaságnak arra kell törekednie, hogy ha­vi terveit is arányosan telje­sítse minden árufajtánál. — Mi a helyzet a húsfelvá­sárlási tervek teljesítésében? — Sertéshúsfelvásárlási ter­vünkben az első negyedév fo­lyamán lemaradtunk, de a je­lek szerint félévi .tervünket teljesítjük. A vágómarha fel­vásárlásánál az ismert okok miatt csak év végéig tudjuk behozni a lemaradást. Ezzel szemben a baromfi-felvásárlás üte­mes. A félév végéig 1100 mázsa baromfit vásárolunk fel. To­jásból viszont lemaradt a já­rás. Ezt a lemaradást sajnos a félév végéig sem tudjuk már pótolni, s csak a harma­dik negyedév végére érjük utol magunlMt a tojásfelvá­sárlásban — mondotta befe­jezésül Retkes Gyula. (—oná—) IX. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM 1905. MÁJUS 14, PÉNTEK KIGYÚLT A FÉNY NAGYJÁRÁSON A petróleumlámpák félho­mályában élt a legutóbbi na­pokig az Abony községhez tartozó Nagy járás lakossága. Az alföldi tanyákon azonban egymás után gyűltök ki a villanyfények, s a nagyjárá­siak sem akartak elmarad­ni a fejlődésben. Az abonyi tanács nyolcvanezer forintot szavazott meg a település villamosítására, a József At­tila Tsz különböző anyagokat adott az egy kilométer hos-z- szú vezetékhez, a lakosság pedig társadalmi munkában állította fel az oszlopokat. A villanyfény új lehetősé­geket biztosít a nagyjárá- siaknak kulturális igényeik kielégítésére. A községi mű­velődési ház hamarosan meg­kezdd a rendszeres filmvetí­tést az iskolában, ahol már a gyerekek szemét nem ront­ja többé a petróleumlámpák pislákoló fénye. Esténként már az olvasni vágyók is villanyfény mellett olvashat­ják a fiókkönyvtárból köl- gyűlt a villanyfény, a Nagy- csönzött könyveket. A j kézi- járáson is, szép kiállításon Néhányan a szakkör tagjai közül munka szakkör pedig — me- mulatta be a petróleumlám- lyet a múlt évben Péter Ida pák és pislákoló mécsek fé- nyugdíjas pedagógus és Já- nye mellett készített népmü- ger Teréz hívott életre — veszeti alkotásaikat, melyek nagyobb kedvvel varr ja ez- az utóbbi évtizedekben után a hímzett falvédőket, ugyan feledésbe merültek, de asztalterítőket és diszpárná- most új életre kelnek Kapu­kat. járáson is. Ez a lelkes szakkör an- Felvételeink erről a nagy nak örömére, hogy végre ki- sikerű kézimunka-kiállításról készültek. B. M. Iliszpárnasarok a kiállításon JÓL SZEREPELTEK i Az úttörő kulturális szem- j le megyei bemutatóján a ] Táncsics Mihály iskola ka­marakórusa. Ballag Judit zon­gorista és Oláh István szava­ló képviselte városunkat. Ballay Judit, a Táncsics Mi­hály, Oláh István pedig a Hámán Kató iskola úttörője. Szép szereplésükkel megbe­csülést szereztek a ceglédi úttörőknek. A deliriumban szenvedők milyen szörnyképeket látnak Alkoholellenes kiállítás a tanácsházán Beszámoló. Tabáni Ferenc- né és Kaczur Pátné városi ta­nácstag a jövő csütörtökön este 7 órakor tart beszámolót választóinak a Teleki utcai általános iskola gondnoksági épületében. A ceglédi bélyegtervező A bélyeggyűjtők örömére év énként sok új bélyeget bocsát ki a magyar posta. Kossuth Lajos 1848-ban már saját magyar bélyeget akart kiadni. Than Mór akkori ne­ves festőművészt bízta meg a bélyegterv elkészítésével. A terv ugyan elkészült, de a szabadságharc bukása miatt ez a bélyeg nem kerülhetett foigalomba. 1871. május 1- én a budai Állami Nyomdá­ban kőnyomatú eljárással ké­szült az első magyar bé­lyeg. Ettől az időtől kezdve sok ízléses, világviszonylatban is jelentős magyar bélyeg lá­tott napvilágot. A magyar bélyegtervezők ötletességben, ízlésben, a kivitelezés fejlett technikájában felveszik a versenyt a világ legfejlettebb országaival. A bélyegtervezők sorában mi. ceglédiek is, olyan jelen­tős névvel dicsekedhetünk, mint Füle Mihály. Városunk szülötte, a ceglédi gimnázi­umnak volt négy éven keresz­tül tanulója. S ha el is ke­rült innen a fővárosba, gyak- I ran hazalátogat, ahová a ro- I koni kötelék erős szálai is j fűzik. Füle Mihály nevét ; mintegy nyolcvan bélyegen j olvashatjuk. Néha mint tervező szere­pel ezeken a bélyegeken, más­kor pedig mint kivitelező. Minden - bélyeggyűjtő öröm­mel nézegeti ma is a sok cím­letből álló két halasi csip­kesort. a magyar népvisele­teket bemutató sorozatot, a két virág sort, a rovarsoroza­tot, vagy a gyümölcseinkéi bemutató bélyegképeket. Most legutóbb a háromszög­letű KRESZ-sorozaton olvas­tuk a nevét. Az elmúlt év­ben pedig ó tervezte Cegléd fennállásának 600 éves év­fordulójára hirdetett emlék­bélyeget is. A Ceglédről indult művé­szek sorúban Füle Mihály [ neve és művészete isméit az egész világon. Alig túl az öí- venen. a művész teljes alkotó készséggel, tervekkel teli szolgálja a magyar bélyeg­kultúra nemes és szép ügyét. A ceglédi filatelisták is öröm­mel és lelkesedéssel várják újabb és újabb alkotásait Sz. I. Azóta azonban na­gyot fordult a vi­lág körülöttük. A földet bevitték a szövetkezetbe. A csir­kék dolgában mégis változatlanul maradt minden. Viszont mindennek van ha­tára. Még Sándor bácsi türelmének is. Minap, amikor a tü­relem elfogyott, ko­rán végzett a közös­beli teendőkkel. s otthon az udvari tisztogatta. A ménkű ezekbe a csirkékbe, amikből neki csal: az jut, amit össze­vissza elhullajtanak. Pedig be szívesen le­szopogatna egy-egy zombot, hát még azt az omló-foszló húst, ami a szárnyakon van, s amit rágni sem kell, csupán széttapogatni nyelvével az ínyén... Éppen ezen mor­fondírozott, amikor az egyik csirke a szépen felsepert hely­re rondított. — Hű, ősanyád, aki... — fortyant fel az öreg, s azon­mód olyat koppin­tott a csirke fejére a hosszú seprű koro­nájával, s még egyet a hátára, hogy a gyenge tollak csak úgy foszlottak le ró­la. Fel is fordult tüs­tént. Lett ám nagy ria­dalom az apró ud­vari nép körében. De Sándor bácsi ben- sejében sem kisebb Örzse néni nyelvé­től való félelmében. Csakhogy Sándor bácsinak volt ma­gához való esze. Mi­re Örzse néni kiro­A CEGLÉDI VASIPARI KTSZ GUMIJAVlTÖ RÉSZLEGE ÁTKÖLTÖZÖTT a Szabadság tér 5. szám alól Kossuth Ferenc utca 27. szám alá. Gumiköpenyek, tömlők, gumicsizmák, sárcipők gyors javítása. légkompresszor! Továbbra is várjuk kedves megrendelőinket. HÍREK — Lesz víz. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi kirendeltsége a szoká­j sós tavaszi csőhálózat-mosa­tást a jövő hétfőn kezdi és fo­lyamatosan végzi június 15-ig. A munka nem okqz különö­sebben zavart a vízellátásban, mert éjszakánként dolgoznak. — A járási tanács végre­hajtó bizottsága ma dél­előtt kilenc órakor ülést tart. Első napirendként a községi önkéntes tűzoltó testületek munkáját és helyzetét tár­gyalják meg Molnár- László- né igazgatási osztályvezető elő* erjesztésében. Napirend­re tűzték az őszi-téli ismeret- terjesztő munka értékelését is. valamint a művészi ne­velés terén elért eredmények megvitatását. A jelentést Márky Péter járási népműve­lési felügyelő terjeszti a tes­tület elé. Végül értékelik az OTP járási fiók munkáját. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek. jó szomszédainknak, a Szabad Föld Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó édes­anyánk. nagyanyánk, özv Szed­ték Mihályné szül. B. Varga Er­zsébet temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, csokrot he­lyeztek. Szcdlák Mihály és családja Hadd panaszoljam el Sándor bácsi he­lyett, hogy Örzse néni, hites felesége, az ő férji minőségben eltöltött negyvenévi szolgálata alatt egy fia csirkét le nem Vágott volna házi használatra. Pedig a jegybenjárásuk alatt hogy megígérte a kedves: — Paprikás csirke? Szereted? Lesz, Sán­dor, lesz... De bizony Sándor­ból lassan Sándor bácsi lett, a csir­kéből azonban pap­rikás soha semmi, mármint otthon. A csirkék ugyanis mind a piacra vándorol­tak. Sándor bácsi pe­dig csak várt szót­lanul, mert hamar megtanulta, hogy szava neki nem le­het, minthogy a föld, bizony a föld az Er­zsié, azaz Örzse né­nié volt. hant a konyhából, \ az öreg már az eget j fenyegette, s kiabál-j la is nagy kétség- j beesve: — kár...: kár... kár a beled-: be ... kár .., Ámde Örzse néni] hiába leste az eget.: a sas vagy a varnyú: elrepült valamerre.: Azért van szárnya. Átok, szitok, mit] Sándor bácsi kapott!] De hagyjuk. Velejár mint most a „kár”- ] ral a haszon. Este, amikor a szárnyahúsát — mert] hát megkapta a szár­nyát — tapogatta nyelvével a fogatlan ínyéhez, mégis szem­rehányást tett ma­gának. 'ilyeténkép­pen: — Sándor, Sándor, hogy ez a módszer nem jutott eszedbe negyven esztendővel hamarább? (ceglédi) A Pest megyei KÖJÁL, a Vöröskereszt és a megyei ta­nács művelődési osztályt szervezésében március végér megkezdte körútját az alko­holellenes kiállítás, amelynek anyagát a Vöröskereszt Or­szágos Központja bocsátotta Pest megye rendelkezésére. Városunkban május 8-án nyílt meg ez a kiállítás a városi tanács helyiségében. Grafikonok, apró szövegek és fotók egészítik ki a kiállítást, »melynek nem ártott volttá,' ha anyagúban több fénykép . is helyet kap. Ettől eltekint­ve. így is jó hatású, érdemes megnézni, megszívlelni. A kiállított képeken láthat­juk o „cimborákat”, a bará­tokat, akik segítséget adnak ahhoz, hogy a fiatal „legény” minél előbb, nagy hangú lá­togatója legyen az italboltok­nak. Az egyik plakát azt is megjeleníti, hogy a deliriumban szenvedő iszákosok milyen vízió­kat. szörnyképeket lát­nak. Többek közöli szemlélteti ; azt is, hogy hogyan hat a £ szervezetre az alkohol fo- fr gyasztása és különböző ei- í rettentő példákat is láthatunk # a szesz testet, lelket, erköl- ^ csőt romboló hatásáról. Meg- í rendítő annak az asszonynak ^ a fényképe, aki az alkohol ^ rabja lett és végitl minden- ^ kitől elhagyva magára ma- % radt. í A kiállítás a jövő szomba- r, tig tekinthető meg. V '/, A TIT a közeljövőben an- £ kéíokat rendez az alkohol C el len i kii z delemr ől. (Cs. né) Negyveneves vacsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom