Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

Szentendre

IX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1963. MÁJUS IS. SZERDA

POGÁCSA ES FILLÉR, DARABKA FÖLD ES FOKOS..,

Ballagás a két gimnáziumban

■r >;

Átadták a maturandusok az alma mater zászlaját

Borús, esőre hajló volt az idő szombaton. A Móricz Zsig- mond gimnázium udvara ennek ellenére zsúfolásig megtelt. Aki eljött, mégis úgy érezte, mintha fénylő napsütés ragyogná be az udvart. A tanárokon és diákokon kívül, sok szülő, rokon, hozzátartozó, ismerős és rengeteg virág.

Az ünnepség a gimnázium kamarakórusának énekszámaival kezdődött, majd ifj. Pomózi István végzős diák mondta el igazán szépen felépített, mély gondolatokat tartalmazó búcsúbeszédét, köszönetét mondva a gimnázium igazgatójának és tanárainak eddigi fáradozásukért.

Ezután Porpáczy István, a gimnázium igazgatója emelkedett szólásra:

— Minden évben nagy esemény a ballagás. De ebben az' évben talán még mélyebbek az érzések, a gondolatok, egyrészt a jubileumi érzések ereje folytán, másrészt azért is, mert ma nemcsak mint igazgató állok előttetek, hanem mint szerető és érző szülő is. És mint szülő búcsúzik az iskola helyettes igazgatója, énekszakfelügyelő tanára, az iskola gondnoka és a szülői munkaközösség elnöke is. Szeretnék az ő nevükben, de

az egész tanári kar nevében szépet, maradandót adni a jelképes „pogácsában" nektek.

Ha szavaim erőtlenek maradnak, fogadjátok el szívből jövő mély érzéseimet azok mindig igazak és mindig jót akarnak nektek."

Ezután az iskolazászló és a KISZ-zászló átadására került sor. A kedves és megható „tarisznyaátadás” mindenkit mélyen meghatott. A tarisznyában ott volt a három szimbólum,

a pogácsa, a fillér és egy darabka föld az iskola kertjéből.

Az „ajándékot”, a vándorbotot jelképező fokos egészítette ki.

A megható, meleg hangulatú ünnepély a Himnusz hangjaival ért véget. Ezután a hetvennyolc végzős diák énekszóval járta be az iskola összes termeit, helyiségeit, mindaaoNAGYGYŰLÉS A GYŐZELEM NAPJÁN

Vasárnap nagygyűlésen emlékezett meg a város lakossága a fasizmus felett aratott győzelem, a háború európai befejezésének huszadik évfordulójáról.

Délelőtt tíz órakor a magyar és a szovjet himnusz hangjaival kezdődött el az ünnepi gyűlés. A téren felsorakoztak az Egyesített Tiszti Iskola és az úttörők díszszázadai, a szovjet alakulatok, valamint az üzemek képviselői.

Az ünnepélyen Sidlovszki alezredes, a szovjet alakulat parancsnoka mondott beszédet.

Méltatta a nap jelentőségét, a győzelem napját. Beszédében megemlékezett azokról a hősökről, akik a fasizmus ellen vívott harcokban a legtöbbet, az életüket áldozták. Beszédét így fejezte be:

— Mindenki előtt világos, hogy húsz évvel ezelőtt az ágyúk elhallgattak, de mégsem kerülhettek a történelem szemétdombjára. A fasizmust szétvertük ugyan, de az imperializmus, amely azt kinevelte, még él, újra és újra háborúkat rpbbant ki, mint Indokínában és ezért nem mondhatunk le országunk állandó erősítéséről. Emlékezzenek Julius Fucsík szavára: Emberek, legyetek éberek!

Az ünnepély a szervezetek koszorúzásával, díszsortűzzel, majd a felvonult alakulatok díszmenetével ért véget.

Ez igen. Ez az, amit népművelés alatt értünk.

A teremben sötét van, csak a vetítőgép fénye vonja be sejtelmes derengéssel az arcokat. Csendesen, de nagyon érthetően, lényegre tapintón szólnak a szavak. A művészetről van szó. Művészettörténeti korszakokról. Nagyságokról, művészeti gazdagságról, emberekről és az emberi korszakok maradandó értékeiről. A városi klubban vagyunk, Deim Pál festőművész előadásán, melynek a „Modern művészetekről" a címe.

Aztán világos lesz. És megindul a vita. Vélemények, ellenvélemények. íme, egy vitatott kérdés: fejlődik-e a művészet? Az előadó szerint a művészet mindig a kor szellemét tükrözi, vetíti. De akad ellenvélemény is. A kérdés nyitva marad.

Mi azonban szeretnénk, ka a vita folytatódna, sőt várjuk a folytatást! Ilyet és így, vagy még jobban sokat szeretnénk hallani.

De addig is minden fenntartás nélkül gratulálunk, úgy a rendezőknek, mint Deim Pálnak.

SPORT

Járási ifjúsági atlétikai verseny

Pénteken rendezte meg a járási sport és testnevelési tanács az iljúsági seregszemleversenyét atlétikában. Bi- j zony az időjárás nem túlságosan kedvezett a versenynek. A meg-megújuló szélro- hamok ellenére sok versenyző jelent meg a színhelyen, az ÉTI sportpályán. A kedvezőtlen körülmények kedvezőtlenül befolyásolták az eredményeket is.

Az egyes számokat mindkét nemben serdülő és ifjúsági korcsoportban rendezték meg.

kát a helyeket, ahol a négy év alatt megfordullak.

Az iskolai ballagás után elhagyták az iskolát és az osztályfőnök vezetésével elmentek a pártbizottságra, hogy megköszönjék aizt a támogatást, melyben tanulmányaik során részük volt, majd énekszóval mentek a városi tanács épületébe, ahol a járási és városi tanács nevében Pala Ká- rolyné, a városi tanács elnök- helyettese, országgyűlési képviselő, meleg szavakkal köszöntötte a ballagó diákokat. Bizonyos, hogy a megható ünnepséget senki sem felejti el egyhamar.

Hisszük és reméljük, de kívánjuk is végzős gyermekeinknek, hogy még sóik boldogságban legyen részük, boldogan éljenek és

ne felejtsék el azt. ahonnan elindultak, az alma matert.

Jusson eszükbe á tarsolyba helyezeti Reviczky Gyula-vers négy sora:

„Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?

Diák marad az ember, amíg él. Leckéjét a sírig tanulja,

JJjat, nehezebbet a réginél.” Kató György,

a szülői munkaközösség elnöke

És a másik gimnáziumban...

A Ferencesek Általános Gimnáziumban vasárnap zajlott 1« a hagyományok szerint megrendezett ballagás. Sebestyén Mihály igazgató búcsúztatta a maturandusokat. A gimnázium feldíszített osztálytermeiben a négy évfolyam diákjai bemutatták a politechnikai órákon készített munkáikat.

Ezt csinálja utánuk!

(De legalábbis: tanulja meg a kHESZ.t)

Újsághír: „Pest megyében az elmúlt évben 101 halálos es 592 súlyos sérüléssel végződött baleset történt, amelynek jelentős részét gyermekek Idézték elő.”

A megyei balesetelhárítási tanács az év elején versenyt hirdetett a megye iskolái részére. Nálunk Szentendrén vasárnap zajlott le a verseny.

Számos fiatalember, néhány ifj. „hölgy” várakozott vasárnap a Péter Pál utca Duna-parti torkolatánál. Innen indították a gyakorlati részben a versenyzőket. Ebben a részben kerékpáron ügyességi feladatokat kellett megoldaniok.

Az eléggé lejtős utcán élőszőr felfelé kellett hajtani, az utca felső végén megfordulni, majd stop! hirtelen megállni és lassan lefelé jövet kikerülni háromszor három hasábot, átmenni egy mérleghintán, felemelni egy poharat és áttenni egy másik asztalra, majd egy kapun áthaladva annak felső fájáról lefüggö papírlapok közül egyet szájjal leemelni.

Ugye még így elmondani sem egyszerű, hát még mindezt kerékpáron ülve megtenni. Mégis sokan és sikeresen tettek elget a követelményeknek.

A verseny „elméleti” részét a városi klubban bonyolították le. Itt a kérdések, legalább olyan nehéz feladat elé állították a versenyzőket, mint az ügyességi számok. Örömmel üdvözöljük ezt a játékos versenyt, mely megtanítja a fiatalokat a helyes közlekedésre és megérteti velük, hogy a közlekedési szabály a gyakorlatban nem játék.

A verseny eredményét lapzárta miatt, csak legközelebbi számunkban közölhetjük.

Eredmények:

Serdülő leány.

100 m. 1. Steidl Mária (Ferences gimn.), 2. Gácsik Krisztina (Ferences g.). Tá- volugrás. I. Balogh Edit (Szentendre), 2. Tiszhner Erzsébet (Szentendre). Súlylökés. 1. Binder Zsuzsa (Ferences gimn.). Magasugrás. 1. Dombai Ágota (Pomáz). 2. Timpauer Júlia (Szentendre).

Ifjúsági leány.

100 m. 1. Major Ida (Ferences gimn.), 2. Habany Agnes (Ferences gimn.). Súly- löl<és. 1. Gaorillovits Aranka (Ferences gimn.), 2. Nagy Erzsébet (Ferences gimn.).

Serdülő fiú;

100 rn. 1. Kiss Géza (Ferences gimn.). 2. Varga Géza (Ferences gimn.). 400 m. 1. Kiss Géza (Ferences gimn.), 2. Tóth István (Móricz Zs. gimn.). 800 m. 1. Varga Géza (Ferences gimn.), 2. Sását Béla (Ferences gimn.). Távolugrás. 1. Szentendrei László (Ferences gimn.), 2. Bártfai Ernő (Ferences gimn.). Magasugrás. 1. Csereklye Lajos (Móricz Zs. g.), 2. Hoch Antal (Ferences gimn.). Súlylökés. 1. Csereklye István (Móricz Zs. gimn.), 2. Kálmán István (Móricz Zs. gimn.).

Ifjúsági fiú.

100 m. 1. Thaü Ferenc

(Ferences gimn.), 2. Pálffv Péter (Ferences gimn.). 400 m. 1. Thali Ferenc (Ferences gimn.), 2. Gyimesi Sándor (Ferences gimn.). 1500 m. 1. Zenyi András (Ferences gimn), 2. Gubanek György (Ferences g mn.). Távolugrás. 1. Künnle László (Ferences gimn.), 2. Gyimesi Sándor (Ferences gimn.). Magasugrás. 1. Markolt Tamás (Móricz Zs. gimn.), 2. Szentendrei Géza (Ferences gimr..).

\>»\\\\\N\\>\\\Vk\\V\\\\VV\\\Vv\Y\\\k\V\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

— Mit gondol, van az emberi felelőtlenségnek határa? — kérdezi a rendörőr- nagy, akivel beszélgetek az irodájában.

Kissé elgondolkozom,

Tényleg, van? De mégis úgy vélem, van egy bizonyos pillanat, amikor az ember válságba jut önmagával és meggondolja, mit cselekszik, talán az utolsó pillanatban. Ezért ezt válaszolom.

— Téved, nincs! — mondja határozottan a rendőrtiszt. Bizonyításul jegyzőkönyveket tesz maga elé és így folytatja: — Esek a jegyzöltönyvek olyan esetekről tanúsítódnak, melyek az én állításomat igazolják. Olyan esetek ezek, amelyekre egyik esetben majdnem, a másik esetben valóban feltette a végső pontot az emberi felelőtlenség. Talán meg is írhatná. Talán ez valamicskét okulásul szolgál azoknak, akik még meggondold. atják.

Olvasni kezdek.

Szentendre. Kocsigyár.

Hétköznap délelőtt a szerelőcsarnokban. A munkások

Játék az élettel

kezet mosnak benzinben! S elekor egyiküknek valami megmagyarázhatatlan

„ördögi“ kérdés

tolakszik a szájára."

— Ki mer beledobni egy égő gyufát? Laci te mersz?

És Horváth Laci — mert. A véletlen szerencsétlen ösz- szejátszása folytán ekkor ömlött ki az ott tárolt benzin is. A földre loccsant «.s szétíolyt Gödör Gyula ruháján is. A másodperc tört része alatt lángokban állt a padló és lángralobbant a szerencsétlen ember overallja, haja, mindene.

A virtus, a felelőtlen viccnek szánt játék, majdnem emberéletet követelt! Gödör Gyulát harmadfokú égési sebekkel szállították kórházba. Lábán, kezén, arcán talán élete végéig viselheti a merész és esztelen — játékük nyomát. S ezen az sem változtat, hogy nem teljesen ők a hibásak. Mert van ugyan egy olyan tűzrendészed törvény, amely szerint a robbanó, a gyúlékony és az illő anyagokat külön e célra berendezett helyiségben kell tárolni. A munkahelyen csak a feltétlenül szükséges mennyiség tárolható. De — ismételjük — ez nem kisebbíti a „játékosok” felelősségét. Ok a felelősek összeégett társukért!

Az

esztelen „virtusnak"

nincs helye sehol. De ha valaki mégis megfeledkezik magáról, azt le kell inteni! A bűnvádi eljárás természetesen megindult az ügyben.

Most nézzük a másik „ügyet”.

A HÉV-re való fel- és le- ugrálásról már sok szó esett. Állandó probléma. Sajnos, úgy látszik, hiába minden beszéd. Pedig a jó idő beköszöntővel, a turistaforgalom növekedésével ez a probléma egyre súlyosabbá válik.

Fia baleset történik, mi utasok hajlamosak vagyunk,

hogy a HÉV-et okoljuk. Jóllehet, nem mindig ők a hibásak. Gyakran mi, utasok tehetünk a bekövetkezett katasztrófákról.

Május 6-án 18 óra 28 perc. A budakalászi állomásról szabályosan elindítják a szerelvényt, mely Búd: pestre tart. Egy fiatalember — Kurcz János 20 éves budakalászi lakos — rohan az elindult szerelvény után. A forgalmista rákiált, de hiába. Az utolsó előtti kocsi peronjára akar felugrani. Pillanatnyi dermedtség, a fiatalember a húszki! ómé teres sebességgel mozgó szerelvény utolsó kocsija alá esik. Nyilván megcsúszott. Az „életmentő palánk” tizenöt métert tolja maga előtt, mire megáll a szerelvény. Súlyos sérülésekkel emelik ki a kocs! alól. Mentők! De hiába,

a kocsiban meghal.

Fiatal életek törnek így ketté. Megírtam. Azzal a reménnyel, hogy talán mégis akad valaki, akit elgondolkoztat e néhány sor.

(bányász)

lm.

P E S T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Még sok Ilyen művészeti vitát várunk

Gondolatok Deim Pál előadásáról