Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-12 / 110. szám

.... a tettek hívnak ennem is../' Szombaton délben ünneplőbe öltözött, virágokat szoron­gató tarisznyás diákok töltötték be a város központját. Ballagtak. A gimnázium közel száznegyven végzős diák­ja. Délután az élelmiszeripari szakközépiskola negyedi­kesei járták körül az iskolát (Godány—Papp felvételei) Ki látott már a piacon savanyú tejfölt, éretlen al­mát, keserű jvh- túrót vagy öreg baromfit? Min­den a legszebb, a legjobb. Az árat nem is sokaWial- ja a drágalátos vevő, hiszen az eladó rögtön meg­nyugtatja, hogy az ö portékájának dehogyis találja párját széles e piacon. Tessék csak nyugodtan megvásárolni. Tejhasznot árul a néni. Előttem fiatal asszonyka gusztálja a túrót meg a tejfölt. Tí­zet teszek egy el­len, kedves párjá­nak azt ígérte reggel, hogy dél­ben jóízű, fris­sen kisütött tö- pörtyűvel bolondí- tott túrós csuszá­val várja. Nem is éppen bizalmat­lanságból. csak éppen úgy szó­A piacon kásból megkér­dezi az eladót. — Nem sava­nyú a tejföl, né­ni? — Az én tejfö­löm, csillagocs- kám? — hökken meg az asszony a képtelen kérdé­sen. — Dehogyis várom én meg, hogy az aludt te­jet átjárja a sa­vó. Leszedem én idején a fölét. Nincs annak ideje arra, hogy megsa- vanyodjon. Az asszonyka hisz. Fél kiló tú­rót és ugyanany- nyi tejfölt kér. Készségesen nyújtja az árát. Tizennyolc fo­rint. Csupa olcsó­ság. Utána sorra ke­rülök. Az eladót látásból ismerem. Rendes, tisztessé­ges asszony. A csintalan ördög mégis a fülembe súgja, hogy kós­toljam csak meg a portékát. Először a túrót, aztán a tejfölt. Megráz kódtam. Az asszony meg­szeppenve néz rám. Meglátszik az arcán az ijedt­ség. hogy hazug­ságon értem. — Aranyoskám! Ez a tejföl olyan savanyú, mint az ecet. Hogy hazud­hatott olyan mén­kű nagyot annak a kedves fiatal asszonykának? Nem félt attól, hogy megnyílik maga alatt a föld? Az asszony te­kintete végigsu­han rajtam. Le egészen a cipőm orráig, majd hosz- szan megállapo­dik a piactér be­tonkockáján. — Ugyan, hogy nyílna meg. Erős ez a beton, mint a vas! Balesetmentes évtized után a kiváló jelvényért szállt harcba az okleveles brigád HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA NÉGYES TALÁLAT A 19. játékhéten négyes ta iálattal ajándékozta meg For­tuna istenasszony egyik kö­rösi lottózóját: 93136 forin­tot nyeri. * Az őrsvezetőképző tanfo­lyam záróvizsgáját májú: 20-án, csütörtökön délután 4 órakor tartják meg a Pólfá- jában. Akadályversennyé és különféle játékokkal szó­rakozhatnak a leendő őrsve­zetők. * A terv szerint hétszáznyolc- vanegy hold hibrid kukori­cát vetnek az állami gazda Ságban. Közel hétszáz hol­don végeztek a vetéssel. •k Építőbrigád alakul az idér a Dózsa Termelőszövetkezet­ben. A brigád a helyszíner rögtön elvégzi majd a ki­sebb építkezési munkákat. ★ JÉGKÁR A SALÁTÁBAN A hétfői jégverés jelentés kárt tett a salátakertekben Az exportra szánt saláta mennyisége sajnos csökken A károk ellenére naponta kétszázezer fej saláta hagyja el a várost. Ebből ötven-hat- vanezer fej saláta Budapest­re, és az ország nagyobb vá­rosaiba kerül, a többi kamio­nokban és vagonokban Ke­let- és Nyugat-Németország piacaira. ★ Téglakerítéssel építik körül az Arany János általános is­kola Rákóczi utca 8. szán: alatt levő részlegét. •k Uj főkönyvelőt kap a Rá­kóczi Termelőszövetkezet, dr Hanny Vilmosné személyé­ben. k ötven apróság lakik je­lenleg a Pest megyei Cse­csemőotthonban. Tizenhárorr szakképzett gondozónő vi­gyáz a csöppségek egészséget életére. k Az Irodagéptechnika Vál­lalat majálist rendez május 30-án a Nagyerdőben. A ma­jálisra meghívják a másod­éves tanulókat is. k A jövő vasárnap különjá­ratú autóbusszal mennek Bu­dapestre, az ipari vásárra az állami gazdaság munkásai kö­zül negyvenöten-ötvenen. ★ MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Cherbourgi esernyők. Szé­lesvásznú francia színes film. Kísérőműsor: Nyitány. Magyar híradó. Bizony1, nagy a vízhálózata a konzervgyárnak, pláne még ha beleszámoljuk a különbö­ző helyeken levő telepeit is. Ennek a hatalmas vízháló­zatnak a karbantartása nem kis f eladat. Húszfagú kar­bantartó brigád végzi ezt. Állandóan úton vannak az egyik teleptől a másikig. Szorgalmasak, alaposak. Nem csoda, ha szocialista brigád címmel, oklevéllel tüntették ki őket. De ők a jö-vő tavaszra a jel­vényt is meg akarják szerez­ni. Arról nevezetesek, hogy tervüket mindig maradékta­lanul teljesítik, sőt, sok eset­ben túl is lépik. És még va­lami: nálunk, a karbantartó brigádban, tíz év alatt egyet­len baleset sem fordult elő. A telepeken létező összes kút helyreállítását befejez­ték már. Most a II. telepen az új für­dőt, öltözőt szerelik fel, hogy június 15-re meg­nyithassák. A kazánok felújítása is az ő munkájuk, május 30-ra ter­vezik az átadást. A sokrétű munka jó ered­ményeiben nagy része van a brigádvezetőnek, F. Deák Jó­zsefnek. Már kétszer nyerte el a Szakma Kiváló Dolgo­zója jelvényt. A kalapálástól lármás lakatosműhély egyik sarkában ' dolgozik, egy te­nyérnyi asztalkán. Hogy mi minden eifér egy csöppnyi asztalon, az szinte csoda. Telefon, amely mindig csö­rög. Világító számlapú vek­keróra, rengeteg papír, ceru­za, vonalzó, no meg temér­dek munka. Egymás fülébe kiabálva beszélgetünk, hogy a nagy Hogy mennyi kárt tud ten­ni az a csöpp kukoricabarkó, azt nehéz lenne felmérni. De hogy „tündöklésének” elejét vegyük, gondosan kell ellene védekeznünk. Ez az 5,8—8,3 milliméter hosszú, barnás­lármában megértsük egy­mást. Jönnek az asztalhoz a munkatársai, hogy egy-egy elkészült munkadarabot, vagy gépalkatrészt bemutassanak. Készségesen felel a kérdések­re, megmagyarázza, ha hibát lát. Nem is olyan egyszerű brigádvezetőnek lenni. Sok felelősség nehezedik a vállaira. Tudás, jó idegzet kell munkájához. De mindez sikerült eddig, a kis kollek­tíva segítségével. Mint ahogy jövő tavaszra a jel­vényért is együttes erővel dolgoznak. szürke bogár a kukoricát két- három. leveles koráig veszé­lyezteti, de addig nagyon el tud vele bánni. A barkó ellen hektoliteren­ként 20—25 kiló Hungária DL —5-tl permetezzünk, főleg az esti óró,kan. Nem marad el a barkó mö­gött kártevésben a kukorica­moly sem, amelynek nagyon jó búvóhelye a földeken ha­gyott előző évi szár. Éppen ezért a szárat legkésőbb május 31-ig el kell égetni, vagy mely­re elásni. (fehér) Hadüzenet a barkó és a moly ellen I tív jak a tfßtikwk. de késik a tojóház Kétezernyolcszáz szárnya- j sa van jelenleg a Dózsa Ter- ' melőszövetkezet baromfi I törzsállományának, ha a ka- i kasokat is beleszámítjuk, j Ezek még a régi tojóházak- ! ban kapnak szállást, mert a tízezer tojót befogadó korsze­rű épület május 1-re tervezett átadása■ megkésett, eltolódott. A falak már állnak ugyan, de a tető még hiányzik. Anyag- és munkaerő-hiánnyal küzd a 23. számú építőválla­lat, így az új tojóház csak jú­liusban áll majd beköltözés­re készen. A jelenlegi törzsállomány után naponta ezernégy—ezer­ötszáz tojást is össze lehet szedni. Ennek nagy részét a váci keltető vállalat szállítja el. Hetven fillérrel többet fi­zet a keltetésre alkalmas to­jásokért, mint a piaci ár. A tavalyi tojások százharminc- ezer forint tiszta jövedelmet koztak a termelőszövetkezet­nek. Az idén május 8-ig már százötvenhétezer tojást érté­kesítettek. ILLEMRE IS TANÍTJÁK ŐKET Az állami gazdaság mező- gazdasági iskolájában har­minc fiatal leány és fiú anul. A gazdaságban levő iiákszálláson laknak. Szóra­koztatásukra a minden esti televízió és a hetente két­szeri mozi mellett a gazdaság vezetősége tánctanfolyamot szervez. Ezen a tanfolyamon a gaz- iaságban élő fiatalok jól megtanulhatják majd a mo­dern és klasszikus táncokat, ; egyúttal a helyes viselke­dés, az illem szabályait. Ha a várostól több kilométerre is ülnek, de művelődésben, szó­rakozásban nem maradnak rí a városi fiataloktól. SPORT KÉZILABDA Abony—Nagykőrösi Sparta­cus 26:13 Abony. Vezette: Kertész. Spartacus: Nagy D., Kecs­keméti — Nagy Z., Siroki, Gíyőrfi, Vörös, Szőke, Nagy A„ Maczkó. Abonyiak durván játszot­tak, különösen Nagy Zoltán­nal szemben, de az eredmény nlakulását befolyásolta a já­tékvezető elfogultságán kú vül a körösiek bátortalan vé­dőjátéka is. P. S. y hatalmas konzerv-í gyárába, ahol bak-í teriológusnak sike-^ rült elhelyezkednie. £ Tíz évig maradt ff ebben a gyárban, ff majd a külföldi ff ulaktói megfáradva^ visszatért szülőha- ff zajába. Magyaron-; szágra. A Nagykora- ff sí Konzervgyár fo- ff gadta be. Itt talált^ magának végleges^ helyet, s itt gyü-^ mölcsözteti a kül-^ földi gyárakban ta-< nultakat. f Mint bakterioló-f gus, a régi szakem-^ bér szemével bol-^ dogan látja a fejlő- ff dést és azt, hogy Ma-^ gyarország mind na -ff gyobb és nagyobb ; teret hódit rnagá-; nak konzervipara^ által a világon. Koi-^ lég’ái megbecsülésé- ff tői övezve, tapasz- ff talatait, tudását im-^ már a fiataloknak; adja át. Még egy| évig munkálkodik,; hogy azután csak-^ nem három évtize- ff des konzerviparig munka után, e küz-^ etelmes élet fára-^ dalmait kipihenni í — nyugdíjba térjen, | (varga—godány) f szokatlan környe­zet nehéz leckét adott a fiatalember­nek. A primitív munkakörülmények és a többi nehézsé­gek csak fokról fok­ra, nagy küzdelmek árán engedték ér­vényesülni. 1930-ban betegsége miatt visz- szatért Buenos Airesbe, az Armour and Company cég dődő gazdasági vál­ság. A fiatal szakem­ber helyzete tehát nem volt valami fé­nyes. Vili bácsi eb­ből csak egy kiutat talált. Kivándorolt. Elment Argentínába. Szerencsét próbálni. 1928-ban Para­guayban az Inter­nal Products Cor­poration húskon­zervgyárában talált munkát. A roman­tikusnak ismert dél- amerikai világ, a helyezkedésüket pe­dig ugyancsak meg­nehezítette az azok­ban az években kéz­Vili bácsi regényes élete Nemcsak a kon­zervgyárban isme­ri Vili bácsit min­denki, de ha a vá­rosban sétál, ott is lépten-nyomon üd- vözlik őt. Az ala­csony, fürge moz­gású, ősz halánté- kú férfi igazán nép­szerű az üzemben. Teljes neve: Ara- nyosmaróti Vilmos. Kevesen tudják róla, hogy ő az ipar legidősebb szakem­bere. 1927 óta van a szakmában. Ma is friss erővel, mindig megújuló munka- kedvvel dolgozik. És ez az életerő segí­tette egész, regény­be illő életében. Az egyetem után a Kőbányai Dreher : Sörgyárban kezdte. : Az egyetemen az t élelmiszeripari tan- ; széket azokban az : években alapítót- : ták, dr. Vük Mihály : vezetésével. Mond- S juk meg, igen kevés ; hallgatóval. Akkor '• még nem volt „szak- \ ma” ez Magyaror- ! szágon. A végzett í gyakornokok persze ! mostoha körülmé- S nyekkel találták ma- í gukat szemközt. El­KÉP A VÍGJÁTÉKBÓL Sikerrel mutatták be városunkban a szegedi színészek W. Somerset Maugham: Imádok férjhez menni című da­rabját (Papp felv.) Addig jár a korsó a kútra.•• Börtönbe kerül a tolvaj testvérpár » daj . dixid" lommal Retkes József újra próbálkozott. Ekkor már na­gyobb, ezerhatszáz forint érté­kű motorba kapaszkodott. Ugyanúgy kilódította a keríté­sen. Bátyjával az első próbál­kozáshoz hasonlóan zsákban vitték el a gépet és Retkes Sándor ismét Bánfi Sándornál próbálkozott, aki azonban nem vette meg a lopott dol­got, hanem értesítette a rend­őrséget. A városi ügyészség vádat emelt a két testvér ellen. A városi bíróság Retkes Józsefet folytatólagosan elkövetett tár­sadalmi tulajdont károsító lo­pásban mondotta ki bűnösnek és ezért öthónapi börtönre ítélte. Retkes Sándor, az or­gazda, négyhónapi börtönt kapott. Az ítélet nem jogerős. 83 éves halász - 41 kilós harcsa Öreg halász, vem vén. ha- 1 láss — bizonyítja bé Lele ( Antal, a szegedi Kossuth Ha­lászati Szövetkezet tagja, Az j idős ember 83 éves, már ré- j gén nyugdíjban van, de nem bir megválni a Tiszától és továbbra is dolgozik. Szorgal­mát most igazán halász­szerencse kísérte: a Tisza és a Maros összefolyásánál 41 kilós óriásharcsát fogott. A kétméteres ragadozót a közel­ben tartózkodó 17 éves uno­kája segítségével tette szá­razra. r.eiKes jozsej a Konzerv­gyár gépüzemében ipari ta­nuló volt. A bírósági tárgya­láson nem derült ki, hogy vajon Retires József saját öt­letéből tette-e, hogy az üzem területén levő gépekből kisze­relte a villanymotort vagy bátyja, Retkes Sándor segített neki a lopás kiagyalásában. Tény, hogy Retkes óvatosan kiszerelt egy motort a javítás­ra váró gépből. A motort ki­dobta az üzem kerítésén. Este aztán bátyjává! együtt zsákba tette a lopott holmit és elvit­te. A többi már Retkes Sándor dolga volt. Elcipelte a motort Bánfi Sándor kisiparoshoz, aki éppen akkor nem volt ott­hon. Retkest ez nem zavarta, otthagyta a gépet. Másnap ke­rült sor az üzletre. Retkes el­mesélte Bánfinak, hogy a MÉH-nél dolgozik. Ott a hul­ladék vasak között találta a motort, megvásárolta és most el akarja adni. A bognó.rmes­ter bekapcsolta a motort, amely azonban megmakacsol­ta magát és nem indult. Az alkudozásra ez jó indok volt és az ezeregyszáz forint értékű motor százhatvan forintért cserélt gazdát. A testvérek fele-fele arányban osztozkod­tak a bűnös pénzen. Evés közben jön meg az ét­

Next

/
Oldalképek
Tartalom