Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-11 / 86. szám

CEGLÉDI J Á R Á * É S CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 8«. SZÁM 1965. Április 11, vasArnap TANÁCSKOZTAK A PEDAGÓGUSOK A szakszervezet védi a nevelők érdekeit Tegnapi számunkban hírt- adtunk már arról, hogy a pe­dagógusok szakszervezetének tisztségviselői kétnapos ta­nácskozásra ültek össze Ceglé­den. A tanácskozás első nap­ján Székely Ödön; a megye­bizottság titkára, tartott elő­adást. — A szakszervezet akkor dolgozik eredményesen — mondotta többek között —, ha a tagság mindent elkövet an­nak érdekében, hogy érvényt szerezzen a felsőbb szervek határozatainak az iskolában. Ugyanakkor tájékoztatják a járási, városi, illetve megye­bizottságokat a felmerülő problémákról, gondokról, ne­hézségekről és egyben javas­latokat dolgoznak ki azok megoldására. Az iskola igazgatójának szoros kapcsolatot kell tartania a szakszervezet iskolai bizottságával. A kölcsönös együttműködés az igazgatóval fejleszti a ve­zetés demokratizmusát, és ez még egyáltalán nem csorbítja az igazgató vezetői jogkörét. A szakszervezet egyik leg­fontosabb feladata a nevelők politikai, ideológiai, szakmai művelődésének segítése. Ugyanakkor védi a tagság ér­dekeit, törvényes jogait és közreműködik a közoktatás­VISSZAVÁRJUK A Szegedi Nemzeti Színház vasárnapi balettestje látoga­tottság szempontjából elma­radt a várakozástói. Akik azonban ott voltak, nem bán­ták meg. A mozgássá, tánccá, muzsikává vált gondolat tol­mácsok«, ezek az ifjú szegedi művészek kiváló produkciót nyújtottak. A telt ház hiánya nem művészetük fokmérője volt, azt bizonyította inkább, hogy a ceglédi közönség még nem kapott rá a műfaj „ízére”. Megmutatkozott ez különösen az első szánmái, amelyben egy előttünk eléggé ismeretlen holland szerző, Van de Vel- lennek Judit című táncjátékát mutatták be. Bizony, ennek a mondanivalóját teljességében csak igen kevesen érthették meg. (Hasznos lett volna a tar­talmát előzőleg ismertetni!) A másik szám jóval népsze­rűbb volt. Csajkovszkij zené­jével a Rómeó és Júlia örök- szép és közismert meséje át­segítette a nézőket a táncbeli kifejezések értésének, érzéke­lésének nehézségein. Még az sem mond ennek ellent, hogy a legnagyobb taps ott csattant fel, ahol a párbajvívásnak a sportra emlékeztető technikai bravúrjai ragadták magukkal a közönséget. Hasonlóképpen az akrobatikus kifejezési mód váltotta ki a sikert, Szolovjev- Szedoj: Bulyba Tárász cimű táncszólójában. A Gajaneban a mai fiatalság temperamen­tuma látszott testet ölteni. A lírai hangvételű Csipkerózsika szépségét, a táncosokon kívül, a pompás zenekarnak köszön­hettük, amely kétségen felü­li bizonysága a szegediek ma­gas zenekultúrájának. A balett-társulat egyébként Alföldünk egyik zsenge hajtá­sa. Tagjai főleg húsz év körüli fiatalok, akik a szegedi színház égisze alatt a pécsihez hasonló iskolát akarnak létrehozni. Mivel mi az ő hatósugarukban vagyunk, számunkra sem kö­zömbös ez a törekvésük. Az egyre elmélyültebb kultúrigé- nyeket támasztó ceglédi kö­zönség pedig — az operai mű­fajnál tett jeles vizsgája után — bizonyára a balettművésze- tét is kellően igényelni és tá­mogatni fogja a jövőben. Ezért is reméljük, hogy a művelődé­si ház megadja számunkra a lehetőséget, hogy többször is gyönyörködhessünk a szegedi balett igazán tehetséges ifjú művészeinek produkcióiban. Jakab Zoltán ügyi dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításában, szociális, társadalombiztosítási gondjaik megoldásában. Az előadó hangsúlyozta, hogy az iskolai szakszervezeti bizottság tagjai a válasz­tók bizalmából viselik tisztségüket, és elsősorban a tagságnak tartoznak fe­lelősséggel. Ez a felelősség igen sokrétű. Az új rendelkezések a szak­szervezetet különös jogokkal ruházzák feL A tennivalókat sok esetben az iskola jellege határozza meg. Igen fontos — mint mondotta — a szakszervezet és az iskolai pártszervezet együttműködése. Ez az együtt­működés az alapja a tanítás és a tantestület szakmai szín­vonala emelésének. A tanácskozás második nap­ján László Sándor, a Pedagó­gusok Szakszervezete Pest me­gyei bizottságának helyettes titkára, a pedagógusok mun­kaügyi, szociális helyzetéről és az oktatásügyi dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításáról tartott igen ér­dekes és hasznos előadást. Hatvanegy cse- mői asszony és leány színes vi­rágokat varr te­lente az egy színű vászonra. Kapa­nyélhez szokott ujjaik fehér cér­nából térítőkét, függönyöket vará­zsolnak a petró­leum pisla fénye mellett. Az eddig elkészült négyszáz munlcadarab többségéből bemu­tatót rendeztek, hogy a látogatók gyönyörködhes­senek a magyar népi hímzések gazdagságában. A csemői Rákó­czi Tsz nőbizott­sága három esz­tendeje kérte fal Sztanyik János- nét, hogy vezesse be őket a kalo­csai, buzsáki, rá­baközi, torockói és a többi magyar népi hímzés tudo­mányába. És az­óta Sztanyik tani­A tanító néni tó néni kijár Cég- • lédről a feny­vesi iskolába, egykori tanítvá­nyaihoz. Valami­kor betűvetésre oktatta a kézi­munka szakkör tagjait, sőt, azok szüleit is, negyed­százados tanyai tanítós­kodása idején. Az­óta a tanító néni is a hetvenedik s — mint mondom — újfent a csemői homokot tapossa. A hajdani idők asszonyainak szép tudományát élesztgeti, ami az idők viszontagsá­gaiban mélyen fe­ledésbe merült ezen az alföldi tá­jon. Egyre nehezebb ugyan már neki ez a sok utazga­tás. Ráadásul oda­haza mindenkinek elkezdi a kézi­munkáját. A pa­mutot meg a vásznat is ö vá­sárolja meg a ceg­lédi boltokban. Fáradozását kár­pótolja az asszo­nyok és leányok lelkesedése. A tavaszi mun­kák beálltával megkezdődött a tanító néni „vaká­ciója”. Ez a szép kiállítás volt a „kézimunka-tan­év” záróvizsgája. A csemői asszo­nyok és leányok a mezei munkák idején kapával cserélik fel a tűt. A téli estéken azonban újra kez­dik a kézimunká- zást. hogy tovább öregbítsék maguk­ban a magyar né­pi hímzések örök­szép asszonyi tu­dományát, Peresztegi Rózsa Kőcser 20 éve Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára elkészült Kőcser község húszéves tör­ténete. E szép munkáért el­ismerés illeti elsősorban An­tal Domokosnét, a helytör­téneti munkaközösség irá­nyítóját. A 95 oldalas mun­ka megírásában részt vet­tek: Ragó István, Utassy Miklós, Pecze Szilveszter, Miklós Ferenc, Boros László pedagógusok, Antal Domo­kos, a takarékszövetkezet ve­zetője, Fehér Ilona védőnő és Gazda János, a népfront­bizottság elnöke. Az egykori földigénylő bizottság tagjai, a község akkori és mai ve­zetői, és többen a tsz-tagok közül, értékes adatokkal, visz- szaemLékezéseik elmondásá­val segítették a fontos hely- történeti munka összeállítá­sát. B. VAN ÁM MÁR KISLIBA! Még februárban történt, egy nőgyülésen. Az asszonyok a baromfitenyésztésről tanács­koztak. Beszélgettek a tavalyi eredményről, de amikor az idei tervek ismertetésére került a sor, többen szóvá tették, hogy nem kapnak kislibát. Pedig, ha lenne — mondották —, ők még a dupláját is felnevelnék. Akkor még tényleg nem volt kisliba, most azonban már van. Bűz Ferencné, Eszes Józsefné Kocséron, meg Halász József­né is Nyársapáton beválthatja ígéretét. Az fmsz közölte ugyanis, hogy áprilisra már megkezdték az előjegyzéseket, s vihetnek az 'asszonyok aRáx száz kislibát is. Az fmsz-nek csupán csak az a kérése, hogy később a sarjú libáknak is akadjon gazdája, mert ők egyébként ráfizetnek. Ilengasdengklok — Cegléd Sarino Mangunpranolo indonéz nagykövet látogatása Cegléden Tegnap meglátogatta váro­sunkat Sarino Mangunprano- to, Indonézia magyarországi nagykövete, Axióma Soediro nagykövetségi titkár két ha­zánkban tanuló indonéz egye­temi hallgató kíséretében. A vendégek Szelepcsényi Imre városi tanácselnök kíséreté­ben megtekintették Tóth István ceglédi fotóművész kiállí­tásúit a Kossuth Múzeum­ban. A nagykövet hossza­san elidőzött különösen Robbanás előtt, az 1000 Celsius fok, a Vízió, az Al­kony, a Kezdődik a vihar és A nád című képek előtt. A kiállítás megtekintése után Ikvai Nándor múzeum­igazgató Kossuth Lajos sze­mélyes emléktárgyainak, kéz­iratainak és a nagy szabad­ságvezér életét végigkísérő egyéb emlékeknek gazdag gyűjteményét mutatta be a vendégeknek. A fotókiállításról nagy meg­elégedéssel nyilatkozott váro­sunk magas rangú vendége: — Tóth István úr képei na­gyon értékesek — mondotta. — Különösen megtetszett A nád című képe, mellyel a művész azt fejezi ki, hogy mennyire nehéz a magányos ember har­ca az életben. Sarino Mangunpranoto ez után elmondotta: nagyra értékeli azt, hogy Cegléd ilyen nagy megbe­csülésben tartja Kossuth Lajosnak az emlékét. An­nál is inkább örül ennek, mert Indonézia szabadság- harca is egy ilyen Cegléd­hez hasonló kisvárosból, Rengasdengklokból indult el. A vendégek a délutáni órák­ban megtekintették o Május 1 Ruhagyár ceglédi üzemét. A váróteremből a börtönbe hogy hí André Ferenc jászárokszál­lási lakos régebben Cegléden dolgozott, Egy alkalommal a városba látogatott és italozás után az éjszakát a vasúti vá­róteremben töltötte. Amikor a szegedi vonat megérkezett, André felszállt az egyik ko­csiba és észrevette, hogy a pá­don Gila Ferenc magyarcsaná- di lakos békésen alszik. Gyor­san leemelte a csomagját és leszállt. Betért a váróterembe, ahol erőt vett rajta az ital és ismét elaludt. Gila Ferenc a rákosvárosi megállónál ébredt fel és vette észre, ányzik a csomagja. A vasúti rendőrség a váró­teremben elfogta André Fe­rencet és megtalálta nála a kétszázötven forint értékű lo­pott csomagot. A bíróság há­romhónapi börtönre ítélte úr mellékbüntetésként 500 forint fizetésére kötelezte. Elrendelte továbbá a Budapesti Közpon­ti Kerületi Bíróság által ko­rábban kiszabott és felfüg­gesztett négyhónapi börtön- büntetés végrehajtását is. Kőművesek, cipészek, autószerelők... Javult a községek kisipari ellátása A ceglédi járás községeinek építőipari, javító és szolgáltató ellátottságáról érdeklődtünk a járási tanács iparügyi osztá­lyán. Kiss Károly ipari főelő­adó a következő felvilágosítást adta: — A múlt évben és az idén Albertirsán adtunk ki iparen­gedélyeket. £-r gépjárműjavító, szérelö és nádszövetkészítő iparágakban. A ceglédi Vas­ipari Ktsz is szívesen szerve­zett volna részleget villany- szerelő, műszerész, háztartási kisgépjavító szakágakban, de — helyiség hiányában — mind ez ideig nem volt rá lehető­ség. — Ugyancsak az épület hiá­nya akadályozza a ceglédi Fa­ipari Ktsz-t, hogy Törteién részleget állítson fel. Jobb a helyzet Abonyban, ahol 1964. január 1-től kelme­festő, vegytisztító, lakatos, nőiiodrász szakmákban vál­tottak ki iparengedélyeket. Ja­vul a helyzet Csemő, Kőröste- tétlen és Jászkarajenő közsé­gekben, ahol — többek között — asztalos, cipész, fényképész, órás, villanyszerelő, szobafes­tő szakmákban adunk műkö­dési, illetve iparengedélyeket. Rosszul állunk a bádogos és az üveges szakmában. Előbbiből két, utóbbiból pedig csupán egy iparengedélyes dol­gozik a járás területén. Vannak azonban olyanok is, akik jogosulatlanul — tehát XNXXVC^\XXXXXVN>X>X>XNX\NX>XVVXNXVV<AXNN>CW>; engedély nélkül folytatnak ipari tevékenységet. Helyesebb lenne, ha ezek iparengedélyért folyamodnának, mert az enge­dély nélküli iparűzés jogsza­bályba ütköző cselekmény, ami büntetést vonhat maga után. A járás területén az elmúlt évben, és az idén eddig 22 szabadipart igazolványt, képesítéshez kötött szak­mákban 10 iparengedélyt, és az ötezer lakosnál kisebb községekben 12 kisipari működési engedélyt adtak ki. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a működési és iparengedélyek kiadásával javult a lakosság szolgáltató, építőipari és javitó igényei­nek az ellátása. Az engedélyek kiváltásával nemcsak a lakos­ság járt jól, hanem a kisiparo­sok is megtalálták számításai­kat. (forgács) HARISNYA SZEMFELSZEDŐT azonnal felveszünk. Háziipari Szövetkezet, Körösi út Szőlőiskolában A Cegléd-csemöi Állami Gazdaságban komoly hagyo­mányai vannak már a szőlő- termelésnek. Pár éve nyi­tottak egy tizholdas szőlö- . iskolát. Innen adják a gaz­daságnak a gyökeres szőlő­vesszőt. A napokban kezdő­dött meg a dugványok is­koláztatása s ennek során egymillió vessző kerül a földbe. 1. Fontos mozzanat a vesszők áztatása. Fehér József szak­munkás kiszedi a gbndosan kötegelt vesszőket az Djárok vizéből 2. Sokszor le kell hajolni a brigád tagjainak, amíg az egy­millió vesszőt elültetik 3. A brigád után kél traktor végzi a beszorítást, Fevéte- lünkön Molnár János, az egyes üzemegység vezetője (bal­ról) megbeszéli a munkát Godó István és Sebők János traktorosokkal 4. Károly Károly és Gyura Mihály ezzel a két „szőrmotor- ral” feltölti a szőlősorokat. Ezután — ha szükség lesz rá megkezdődhet az ijntözés H I R E K — Nyugalomba vonult a napokban dr. Orosz József, a városi tanács igazgatási osztályának előadója. Negy­venegy évi áldozatos tevé­kenységével biztos oszlopa volt a város közigazgatásá­nak. Az utóbbi időben so­kat betegeskedett, de a ta- nácsnál a pontosság, a rend- Í szeretet, a precizitás és a ; felelősségtudat példaképének 5 tartották. Munkatársai hosz- 5 szú, nyugodt, szép életet ki- 5 vántak neki búcsúzáskor. í — A ceglédi termelőszövet- kezetek a jövő héten kezdik \ meg a kukorica vetését. A £ Vörös Csillag hétfőn, a Le- J nin pedig kedden fog a mun- í kához, í Vigyázat, méreg! — A vá­\ ros határában megkezdődött \ a pocokirtás. A városi tanács £ mezőgazdasági osztálya fi- £ gyelmezteti az állattartókat, £ hogy április tizenötödikéig £ tartsák csukva a baromfia- £ kát, mert ellenkező esetben £ felszedhetik a földekre szórt, í erősen mérgező hatású Ar- f valin t. í----------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom