Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-10 / 85. szám

1965. ÁPRILIS 10. SZOMBAT "'^Míríap 3 Szovjet nőküldöttség Aszódon A hazánhlwn tartózkodó szovjet nőküldotíségr csütörtö­kön Aszódra és Galgahévízre látogatott. Mária Antonovna Vinovradova, az Irkutszki Városi Tanács első elnökhe­lyettese, Anasztázia Lvanovna Kelina, az Ukrán Baráti Társaságok elnökhelyettese, Olga Pavlovna Polcsina, az SZKP KB póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak tagja, népviseletbe öltöztetett babát nézegetnek Aszódon SZELLEMI I EXPORTUNK I Ausztriától Mexikóig , A magyar könyvek eljut­nak a világ legkülönbözőbb részeire is. Az elmúlt húsz esztendő során könyvtermé­sünk legjavának a külföldi olvasókkal való megismerte­tése .nagyban hozzájárult szellemi exportunk növeke­déséhez. A Budapesti Szerzői Jogvé­dő Hivatal közreműködésével a Corvina idegennyelvű ki­adó könyvem kívül például 1957-től 1963 végéig az európai szocialista orszá­gokban 222 magyar mű látott napvilágot: Bulgáriában kilenc, Cseh­szlovákiában száz, Jugoszlá­viában 19, Lengyelországban 23, az NDK-ban 42, Romániá­ban pedig 29 kiadvány jelent meg — összpéldányszámuk meghaladta a 2 600 000-et. Anglia, Ausztria, Dánia,. Finn­ország, Franciaország, Hol­landia, Japán, Mexikó, az NSZK, Norvégia, Olaszor­szág, Portugália, Spanyolor­szág, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok könyv­barátaihoz összesen 81 szép- irodalmi és ifjúsági könyv jutott el magyar szerzők tollá­ból — külföldi kiadásban. Esztendőről-esztcndőre nö­vekszik „szerzői jog-ex­portunk” is: 1961-ben 108, 1962-ben 169, 1963-ban 173 magyar mű — irodalmi, színpadi és zenei alkotás, rádió- és televízió- játék közreadásának jogát vásárolták meg külföldi ki­adók. Érdemes megemlíteni, hogy 1964-ben csupán az első félévben 90 szerződést kötöttünk — ötvenkettőt szo­cialista országokkal, 38-at kapitalista országokkal — magyar kötetek idegennyelvű kinyomtatására. m «... . Italozás munka közben? ÍGY TARTHATATLAN! Szabó János úgy érzi: össze­fogtak ellene. Tizenöt eszten­deje dolgozik a Dorogi Szén- bányászati Tröszt pilisszent- iváni üzemében. Művezető. Ez idő alatt kétszer figyelmeztet­ték: bánjon jobban a beosztot­taival, hagyjon fel az italozás­sal. Azóta — legalábbis Szabó János ezt mondja — igyeke­zett javítani magatartásán. S most, három évvel a nyugdíj előtt, itt áll tanácstalanul. Ma­kacsul ismétli, hogy az egész csak szövetkezés ellene. Eny- nyit válaszol mindarra, amit a huszonnégy villanyszerelő — a huszonnégy beosztott — sú­lyos vádként mond rá. A té­nyeket azonban nem cáfolhat­ja. Hallgat. Mégis alaposan mérlegelni kell, mi igaz abból, amit a vil­lanyszerelők állítanak, hiszen épp a nyugdíj előtt váltsanak le valakit? S egyáltalán le kell-e váltani? Annál inkább meggondolandó, mert a pana­szosok is bőven követtek el hibát. Nekik is tudniuk kellett: fizetésért nem italozni, ha­nem dolgozni küldték őket a nagyszénási, a zsíroshegyi, a nagykovácsi menedékház kö­zelébe. Abban Szabó Jánosnak van igaza, hogy most már bár­mit tesz, túl szigorúan bírál­ják munkatársai. Az is bizo­nyos, hogy mind az, amit most elmondanak, így volt évekkel előtte is, miért tűrték eddig, és amiért tűrték, nem felelő­sek-e ők is? Jogosan fakadt ki Mundi József igazgató: mosta­nában mindenki érdeklődik a nyereségrészesedés után, mi­kor és mennyit kapnak? Olya­nok is, akiknek, mint kiderül, semmi erkölcsi alapjuk nem lenne a nyereségrészesedés­hez, hiszen a fizetésük mögött gyakran semmi megtermelt ér­ték sincs. Még figyelemre méltóbb azonban a válasz: ha a műve­zető — így fogalmazta Kakas János főmérnök is —, a mun­ka felelős vezetője ösztökél a rosszra, a munkafegyelem fel­rúgására, épp az, akinek ellen­őriznie kellene a munkát — akkor kisebbre zsugorodik a többiek vétke. Kinek kellene tudnia, ha nem elsősorban a művezetőnek, hogy épp a vil­lanyszerelő szakmában milyen veszélyes ittasan dolgozni? Egy rossz mozdulat, egy Ve­zeték érintése — és kész a baleset! Szabó János munkatársainak véleménye, a tények sokasága alapján fogalmazódik végül is a szigorú ítélet: a művezető nem alkalmas emberek irányí­tására. A bánya, az emberek érdekét sértené, ha továbbra is beosztásában maradna. Más munkaterületre helyezik — így döntött a bánya vezető­sége. Milyen hibákat követett el Szabó János, hogy idáig fa­jult a dolog? Az egyik vil­lanyszerelő zsebéből notesz ke­rül elő, a munkanaplóból jegy­zett ki néhány dátumot. Má­sok régi és új sebeket nyito- gatnak. Elmondja véleményét az is, akit Szabó János meg­sértett, s szólanak azok is — mint Otrotovecz Gusztáv, An­tal László —, akik mindig csendesen, hallgatagon végez­ték feladatukat, de már nem nézhetik Szabó János basás- kodását. Oláh Pál például múlt év júliusában jelentette ki elő­ször a művezetőjének: többé nem iszik. Szabó megharagu­dott rá, lassan megszűnt a barátság. Múlt év december 16-án végképp összevesztek. Még egymás szakmai tudását is kétségbe vonták. — Rám haragudott, azért VIZSGÁZÓK KÖZÖTT A téteb csecsemőgondozás „Mindegy, hogy hol, dolgozni szeretnék!" Kezdődhet a játékvásár 50 ezer nyuszi, 40 ezer míanyaglojás Felkészült a kereskedelem a tavaszi-nyári játékvásárra, mintegy 120 milliós árukész­let, ebből 30—40 millió forint értékű kizárólag tavaszi, hús­véti játék várja az üzletekben a vásárlókat. A Sport-, Hangszer- és Já­tékáru Nagykereskedelmi Vál­lalat pénteki — bemutatóval egybekötött — sajtótájékozta­tóján ismertették a játékke­kereskedelem felkészülését a közelgő szezonra. Elmondották egyebek kö­zött, hogy húsvétra rendkívül gazdag választékkal, elegendő mennyiségű játékkal látták el az üzleteket. Többek között négyszázezer műanyag piros­tojás, mintegy ötvenezer plüss- és teddynyuszi örven­deztetheti meg a gyermeke­ket. terem másik felében gyakor­lati tételének tudásáról ad számot az előző felelő. „Mu­tassa be az asztalon történő szappanozást!”. Egyelőre még csak merev játékbabát csoma­gol ki a jelölt a fürdőlepedő­ből, de nemsokára igazi kis­gyermeket vesz majd a kezé­be. A nagykőrösi megyei egész­ségügyi szakiskola csecsemő­gondozónő tanulói félévi kol­lokviumaik után bölcsődei gyakorlatra mennek, ahol — még egyelőre ellenőrzés mel­lett — alkalmazhatják az is­kolában tanultakat. A vizsgázók utolsó csoport­ja, nyolc leány, talpraesetten, ügyesen oldja meg a feladato­kat, szorgalmas tanulás,' ne­héz munka van emögött. — Nagy szükség van min­denütt a megyében képzett gondozónőkre — mondja Szi­geti Istvánná, a vizsgáztató igazgatónő — iskolánk ezt az igényt próbálja kielégíteni. kellett már egyszer elmennem innen — mondja Pasztucha István. Míg le nem kerültem a bányába, napirenden voltak az összetűzések. — Mindennek lehordta az embert, önérzetében sértette — ismétli a már hallottakat Rajovszki Ervin és példák so­rát említi: betelt a pohár. — Megkövetelheti-e a mun­kát az, áld maga sérti meg legjobban a fegyelmet? Az­után milyen vezetés az, ha va­laki indok nélkül is kiabál, dicsérni pedig soha nem tud. Hermann András inkább a szakmájáról mondott le, csak ne kelljen együtt lennie Szabó Jánossal — és nem ő volt az egyetlen ilyen ember. — Bennünk is van hiba, de évekig ilyen terror alatt dolgozni nem lehet — fakad ki Pittini József. — Azt pedig soha nem felejtem el, hogy miatta kaptam fegyelmit. Szó­ban megígérte, hogy szabad­ságra enged. El is mentem. Később letagadta ígéretét, en­gem pedig megbüntettek. A fegyelmi tárgyalásokra sem jött el, mintha köze sem len­ne a dologhoz. Mi már úgy mondjuk egymás közt: ő a főnök, neki mindenben igaza van. A munkámra soha nem volt panasz, jó melósnak tar­tanak, a bányából sem sze­retnék elmenni, de ha így lesz... — Kisgyerek kora óta is­merem — vallja Posztos Jó­zsef. — Mégis azt mondom, nem lehet felnőtt emberek­kel így bánni, ahogy Szabó teszi. Amikor abbahagytam vele az ivást, én is rossz let­tem a szemében. A következő vasárnap már nem osztott be vasárnapi műszakra. Minden­ki tudja, hogy a kocsmázástól függ a vasárnapi jó- kereset. Szabó János sok szakmai hibát is vét: Trubán Kálmánt úgy szedték le a vezetékről, mert áram alatt dolgozott. Mesterséges légzéssel térítet­ték magához, — pedig a mű­vezető irányította akkor a munkát, tiltakoznia kellett volna a szabálytalanság miatt, így járhatott volna Berta Sán­dor is, akit Szabó egyenesen utasított: dolgozzon áram alatt. Berta azonban megta­gadta a parancsot. írásbeli utasítást kért — jogosan —, amit természetesen nem ka­pott meg. Vád követi a vádat, a tény a tényt- Annyi sorako­zik egymás mellett már belő­lük, hogy jegyezni is kár. Sza­bó János azzal magyarázza rossz modorát, hogy az üzem érdekében volt ilyen. Igaz, hogy a bánya érdeke soha nem kívánhatja meg a vesze­kedést, a gorombaságot, de akkor is sántít a védekezés, hiszen milyen üzemi érdek kí­vánja vasárnapi műszakokban az italozást, a lógást? Milyen üzemi érdek fűződik a fizetési borítékok kijavításához, hogy otthon ne lássa a család, mennyit keresett valójában a férj? Milyen üzemérdek elfo­gadni az újítások után járó díjak felét, s ha nincs felezés — megszüntetni az újítást? A bányában nincs olyan nap, hogy ne tanakodnának, hogyan termeljenek olcsóbban, job­ban — s akkor akadnak mun­karészlegek, ahol épp a veze­tő hibájából többször érdemte­lenül veszik fel a fizetést. Megfeledkeznek arról, hogy nemcsak másokat — magukat is becsapják az ilyen módszer­rel, hiszen hogyan gyarapod­hatunk, ha a fegyelmezetlen­ség, a lógás, a kocsmázás, a züllés üti fel fejét egy-egy fontos munkahelyen. Szomorú, hogy tizenöt esz­tendei munka után — amely­nek minden bizonnyal eredmé- * nyei is voltak — ilyen bizo­nyítványt kell kiállítani egy emberről. Ezt a bizonyítványt Szabó János szerezte. A bírá­lat azonban figyelmezteti a bánya gazdasági és társadal­mi vezetőit is, hiszen ennyi kocsmázást, ennyi munka nél­küli műszakot, fegyelmezetlen­séget, torzsalkodást akkor is előbb észre kellett volna ven­niük, ha a huszonnégy elkese­redett villanyszerelő nem dö­römböl olyan türelmetlenül az ajtajukon. Sági Agnes Amerikából jöttem I neteit, magát a betegséget j követve nyomon egészen a ! halálig, melyet ez a gyöke- | réig romlott társadalmi ré­teg magában hordoz — egy- 1 felvonásosában csupán meg­fricskázza figuráinak orrát s közben Icáján mosollyal leb­benti fel a fátylat messze- hangzóan hirdetett „tiszta erkölcseikről”. Szellemes, kitűnő szatíra az Amerikából jöttem. A sike­res tv-változatért jogo'f di­cséret illeti a rendezőt, Sipos Andrást, — aki remek tempót diktált az első képsortól az utolsóig —, s a három remek­beszabott színészi alakítást, Tordy Gézáét, Somogyváry Rudolfét és Váradi Hédiét. P. P­Maurice Druon neve nem ismeretlen már a magyar kö­zönség előtt. Az Emberek al­konya című regény trilógiájá­nak két kötete — Finom fa­míliák, Szabadesés —, nálunk is nagy sikert aratott Har soráéképpen a Finom famí­liák remekbeformált film- változata a Nagy családok. Maurice Druon a fiatalabb francia írónemzedékhez tar­tozik, s eddigi művészi mun­kásságát a legelőkelőbb fran­cia irodalmi kitüntetés, a Goncourt-díj fémjelzi, ame­lyet már a trilógia első kö­tetéért megkapott. Ezúttal Amerikából jöttem című egy fel vonásosának te­levízióváltozatát láthattuk. A kitűnő művet nagy sikerrel játszotta a legrangosabb pá­rizsi színház, a Comédie Francaise és bemutatta né­hány esztendővel ezelőtt a budapesti Irodalmi Színpad is. Felújítása, vagy ha úgy tetszik, tévésítése mégsem indokolatlan. Az Ameriká­ból jöttem a francia szatíra legjobb hagyományait követi. Druon ebben a színpadi művében is hű marad ön­magához: ezúttal is a felső tízezer jellegzetes alakjait fi­gurázza ki. Gambrone kon- zervgyáros és felesége sze­mélyében. Hőse, a „nagy amerikai cég utazója”, nem más, mint a gyáros egyik szürke kis alkalmazottja, akit öt esztendőn át még né­hány emberi szóra sem mél­tatott a mindenható főnök. A fiatalember azonban elszánja magát: vagy megalapozza szerencséjét, vagy — repül a gyárból. Szerencséje van. Ám ez a szerencse nem a véletlen mű­ve; annak köszönheti, hogy „túl sokat tud” az igazgató úr és felesége erkölcseiről. Például tudojnása van a gyá­ros hamis adóbevallásairól — amelyet mint a gyár köny­velője, maga hajtott végre —, titkos autóüzelmeiről, a sze­retőjéről és tudja azt is, hogy az asszonynak sem erős ol­dala a hitvesi hűség. Mind­ezen ismeretek birtokában, s egy megtévesztően ügyes fogással, egyetlen óra alatt döntő sikert arat. Az író ezúttal nem olyan maró gúnnyal ábrázolja fi­guráit, mint teszi azt regény­trilógiájában. Míg az Embe­rek alkonyában világosan le­leplezi a társadalom kórtü­FEGYVERNEKI LÁNYOK CSEMŐN y f Csupa szép tizenhat-tizenhét í éves kislány, kapáláshoz is íz- ülésesen felöltözve, könnyedén, { ahogy a tavasz fényes napja {és a munka megkívánja. Kik { ezek a serényen mozgó, vidám fiatalok? Negyvenegyen nyit­ják kapával a szőlőt és hosz- Jszan nyúlik el soruk a ritkán '(telepített, modern szőlőtáblán. { — A Tiszavárkonyi Állami í Gazdaság ifjúsági brigádját í látják itt együtt — mondja Se- 5 bök Ferenc brigádvezető. Ez a \ negyven felé járó férfi kissé { furcsa látvány, amint ráérősen, { terpeszállásban nézelődik az { országút felé. Kezében csillogó {réztrombita, s az ember szinte j várja, hogy beléfújjon. 11\ — A trombita? — csapja {szégyellősen a hóna alá a man­ókéhoz nem éppen illő rézszer- {számot. — Benne vagyok a gazdaság rezesbandájában, s itt- a széles határban nem sérti senki fülét, ha gyakorolok. — Azt hittük, hogy a lányo­kat akarja buzdítani vele — évődünk. — Á, dehogy! Nem kell azo­kat serkenteni! Nincs még egy ilyen szorgalmas brigád az egész megyében. — Mindig együtt dolgozik ez a pompás csapat? — Nem is lehetne szétszed­ni őket. Egy faluba, Fegyver- nekre való mind. Nem csoda, hogy ennyire összetartanak. Ebből a brigádból csak akkor kerül ki valaki, ha férjhez megy. — S miért kerültek ide, a Csemői Állami Gazdaságba? — Otthon már befejeztük a szőlőnyitást, itt meg olyan sok a munka, hogy kölcsön kértek minket. Reggel öt órakor indu­lunk és este fél hétkor va­gyunk ismét otthon. Naponta három órát teherautózunk. — Megéri ez a sok utazás a lányoknak és a gazdaságnak? — Miért ne érné meg, ami­kor mindennap két normát csinál a brigád? S mintha ezt kívánnák bi­zonyítani, serényen dolgoznak tovább. Alig múlik el öt perc, s már a tábla derekán járnak. Délelőtt tizenegy óra. Délig még öt kilométert kapálnak meg. Ezzel a tempóval igazán elégedett lehet a munkaadó, amiért óránként több mint hét forint munkabérrel díjazza a fegyverneki kiváló brigád egy-egy leányának igyekezetét. Nagyiuiklós István Eddig egy év volt a képzési idő, szeptembertől kétéves lesz. — Milyen előképzettség szükséges a felvételhez? — Az általános iskola el­végzése, de örülünk az érett­ségizett jelentkezőknek, hi­szen a szaktárgyak elsajátí­tása középiskolai tanulmá­nyok után sokkal könnyebb. — Szaktárgyaik? — Gondozástan, az öltöz­tetés, a mosdatás, az etetés és a nevelés, amely a kisgyerek­kel való bánásmódot ismer­teti meg a jelöltekkel. Ezen kívül funkcionális anatómiát, mikrobiológiát, gyógyszer- tant és kórtant is tanulnak, utóbbiakat azért, hogy el tud­ják különíteni a beteg csecse­mőt az egészségestől. Felada­tuk ezért elsősorban az egész­séges kisgyermek gondozása. Tapasztalatunk az, hogy az ide kerülő növendékek hiva- tásszeretete a tanulmányi idő alatt, a szaktárgyak megis­merése közben elmélyül, s {alig várják már azt az időt, {amikor végre önállóan dolgoz- { hatnak. J Böszörményi Ilona, aki jó {eredménnyel szerepelt a vizs- j gán, megerősíti az igazgatónő S szavait. \ — Mindegy, hogy hol, me­>lyik községben vagy városban, { de már dolgozni szeretnék. {Nagyon szeretem a kisgyere­keket és így ezt a pályát is. j Nemcsak ő, a többiek is ^szabad idejükből áldoznak ar- ! ra. hogy elméleti és gyakor- í lati ismereteiket bővítsék. {Erre nevel az iskola szelle- !me, a követelmények mérté- ! ke. Bebizonyosodott a vizs- !gán, hogy az Igazgatónő és a {nevelők alapos munkája nem (vész kárba, a jelöltek a böl- í csődékben és csecsemőottho­■ nokban megállják majd a he- ; lyüket. í Az idei évfolyam hamarosan {végez. A szakiskola várja, ■ hogy a következő évben is ; hivatásszerető, szorgalmas ! növendékek érkezzenek falai * közé. J. E. — Melyik kérdést kapta? — „Hogyan adja fel a cse­csemő ruhadarabjait?” — vá­laszol a fehérbóbitás, izgatott kislány. A vizsgáztató bólint. A je­lölt beszélni kezd, szépen, fo­lyamatosan. A kezében tar­tott papírlapot, amelyre a té- I telt dolgozta ki, önkéntelenül 1 úgy hajtogatja közben, mint a I kisgyermek pelenkáját, pontos, I gyakorlott mozdulatokkal. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom