Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-07 / 82. szám

Szentendre r L IX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1965. ÁPRILIS 7, SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ÁPRILIS 4 KÖSZÖNTÉSE • • Ünnepi gyűlés és katonai diszelgés Ragyogó napsütéses idő kö­szöntötte a város lakóit ápri­lis 4-én. A Marx téren elhe­lyezett hangszóróból vidám ze­ne szólt. Fél tízkor már együtt áll­tak a szépen rendezett sorok. Elől a Móricz Zsigmond Álla­mi Gimnázium diákjai, mint koszorúvivők, őket követték városunk vezetői, valamint a járás, és a tömegszervezetek vezetői. Mögöttük sorakozott fel a két gimnázium tanuló- ifjúsága, majd az általános is­kolák úttörői; őket pedig az üzemek dolgozói követték. A felvonulás tíz órára ért a Hősök emlékművéhez, ahol szépen feldíszített emelvény várta a mene­tet. A hősi emlékműnél a fegyve­res testületek álltak diszőrsé- get. Velük szemben sorakozott fel a szovjet és magyar dísz­század. Miután az ünnepi gyűlés el­nöksége elfoglalta helyét az emelvényen, felhangzott a ma­gyar és szovjet himnusz, Ba­logh János, városunk pártbi­zottságának titkára köszöntöt­te a 'megjelenteket és rövid méltatás keretében megnyitot­ta az ünnepi gyűlést. Ezután Sziráki Ferenc Szentendre vá­ros végrehajtó bizottságának elnöke mondta el ünnepi be­szédét. Az ünnepi beszéd után a különböző testületek és üze­mek, továbbá a katonai ala­kulatok koszorút helyeztek el az emlékművön. A koszorúzás után a dísz­századok díszmenetben vo­nultak cl a helyőrség pa­rancsnoka előtt. Délután is gazdag program­mal ünnepelte a város a fel- szabadulás 20. évfordulóját. Az alkalomhoz méltó ünnepélyességgel... A Móricz Zsigmond Áliami Gimnázium jubileuma i Kölcsön krétával, kölcsön táblával kezdte működését a Móricz Zsigmond Állami Gimnázium. Az azóta eltelt időben szépen fejlődött:-mai impozáns épülete városunk egyik büszkesége. Szombaton, április 3-án nagy napja volt a gimnázium­nak. Fennállásának tízéves, az új épület felavatásának öt­éves évfordulóját ünnepelte. Az ünnepséget a gimnázium énekkara nyitotta meg a Him­nusz elénekléséoel, majd az iskola igazgatója, Porpáczy István tartotta meg ünnepi beszédét. Az ünnepi beszéd után igen zsef Attila szavait: „Nem kö­zépiskolás fokon...” Ezt követően az I/B osztály színdarabbemutatójára került sor. A darab (Moliére: Ké- nyeskedők) előadásáról, me­lyet lapunk hasábjain már ré­gebben méltattunk, szintén csak jót írhatunk. Ezt követően az iskola épí­téséről és életéről készült filmösszeállítást láthattuk. Szerepelt még a műsorban több szakkör mintafoglalko­zása — és végül a fénypont: a diákbál. Az alkalomhoz méltó ünne­pélyességgel zajlott le ez a szép nap. Méltán lehetünk Nagy érdeklődés kísérte a felszabadulási váltófutást MEGNYÍLT A JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI OTTHON KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖRÉNEK KIÁLLÍTÁSA Szombaton délután öt óra­kor Rozgonyi Ernő, a műve­lődési otthon igazgatója nyi­totta meg az otthon képzőmű­vészeti körének a felszabadu­lás tiszteletére rendezett ki­állítását. Megnyitójában méltatta a kör munkásságát. „A mosta­ni kiállítás lemérhetően mu­tatja, milyen fejlődést értek el a kör tagjai az elmúlt idő­ben” — mondotta többek kö­zött. A kiállítás sok értékes mun­kát mutat be. Az itt látottak érdekesen tükrözik, hogy bár a vezetés és irányítás egysé­ges, mégis mennyire külön­böző felfogások szerint feje­zik ki ugyanazon téma ábrá­zolását a kör tagjai. — Különösen a kör fiatal tagjainak fejlődése örvende­tes — mondotta Pirk János Munkácsy-díjas festőművész, a kör vezetője és irányítója. A kiállítás résztvevői. 'oldalt Sziráki Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke A tornászcsapat József Attila szavait juttatja eszünkbe... Rudolf Ferenc, városunk KISZ-titkára átadja a vándorserleget Szombaton este hat órakor rendezték meg városunkban első alkalommal a felszabadu­lási váltófutóversenyt. Kilenc csapat versenyzett a Határ Csárdától a Hősök teréig vezető útvonalon a KISZ végrehajtó bizottsá­ga által alapított vándor­serleg elnyeréséért. A verseny útvonalán, az ér­deklődők sorfala között zaj­lott le a verseny. A rajt után rögtön a Feren­ces Gimnázium A-csapata vá­gott az élre. Később az egész mezőny meglehetősen széthú­zódott; a Marx térnél már nagy időközökben történtek a váltások. Végül is a célnál a Ferences Gimnázium A-csapatának fu­tója nagy előnnyel futott át a célvonalon. Őket követte má­sodikként az Egyesített Tiszti iskola A-csapata, harmadik a Ferences Gimnázium B, ne­gyedik pedig az Egyesített Tiszti Iskola B-csapata lett. Ennek megfelelően a felsza­badulás 20. évfordulója tiszte­letére alapított vándordíj idei és egyben első védője a Feren­ces Gimnázium A-csapata lett. A verseny végén a csapa­tok zárt sorokban vonul­tak a Hősi emlékműhöz, ahol Rudolf Ferenc a vá­rosi KISZ-bizottság titká­ra üdvözölte a résztvevő­ket, s ünnepi beszédet mondott. Ezt követően a csapatok kép­viselői megkoszorúzták az em- ' ékművet. A koszorúzás után Rudolf Ferenc átadta a vándorserle­get a győztes, és az oklevele­ket a helyezést elért csapa­toknak. jól összeállított irodalmi mű­sor következett. Énekszámok­kal, zenével és versekkel tar­kított előadáson, mintegy ke­resztmetszetet mutattak be a felszabadulásunk óta eltelt húsz év történetéből. A ver­sek jó kiválasztása és a kitű­nő összekötöszöveg — a szé­pen szóló énekkarral szövet­kezve — maradandó hatást eredményezett. Az irodalmi műsort disz- torna követte, amely önkén­telenül eszünkbe juttatta Jó­büszkék mi szentendreiek a Móricz Zsigmond gimnázium­ra. — ff — — Moziműsor. Ma a film­színházban a Moszkva—Gettó­vá című szovjet filmet vetítik." Kísérőműsor: Irány a hambur­gi kikötő című kisfilm. — A technikusok köre film­vetítéssel egybekötött összejö­vetelt tart holnap a művelődé­si otthonban. SZENTENDREI EMLÉK \ A SZENTENDREIEK nagy- í szabású kiállítást rendeztek a } felszabadulás emlékére. Mivel } „tanúként” szerepeltem a vá- } ros felszabadításánál, kérem } szorítsanak helyet e pár so- } romnak a kiállításon. } 1944. év őszén a komáromi f rocsó századdal Szentendrére } masíroztam. A városban német } páncélosok dübörögtek. A i kocsmákban nyilas csőcselék } bömbölte: Egy nap a világ. } A Coldberger-vülában náci } tisztek tivornyáztak. Arcunk- } ba csapta a decemberi szél a Í „Minden elmúlik egyszer” { foszlányait. ' Ahogy elcsigázva menetel- } tünk a vasútépítő ezred lakta- } nyája felé, döbbenetes látvány } volt: a járókelő anyák, hitve- f sek fején meglebbenő fekete } fátyol. } A szentendrei vasútépítő ez- } red nyugatabbra vonult. He­'s lyükre a mi utász századunk költözött. Lézengtünk a nagy i laktanyában. Néha beszállásol- } *a magát egy-egy összeverő- } döfi nyilas különítmény is. It- } tak. lövöldöztek a körletben, } aztán megunták a dicsőséget és } szétszéledtek. \ Ml SZERENCSÉRE harci £ feladatot nem kaptunk. Szá- } zadparancsnokunk sajnos, nem } tartotta drágának a magyar vért és egy alkalommal két csónak utásszal ki akarta emelni állásából a túlparton levő szovjet sereget. Rostává lőtték a két rocsót. Életét vesz­tette: Kis Pál tizedes, békési kubikos. Másnap katonai pom­pával temettük el. Sírja már behorpadt. Felesége, két árvá­ja máig sem tudja, hol nyug­szik egykori kenyérkeresőjük. (Talán a temető gondnoka nyomra tudna vezetni?!) Elegünk volt a vitézségből. Tudtuk, hogy egy őrült kaland áldozatai vagyunk. A lakosság is zaklatottan élt. A városparancsnokság futó­árok-ásásra rendelte ki még a nőket is. Épp a papírgyár alatt, a Du- na-parton hányták ki a földet a polgárok, amikor egy fiatal özvegy, akinek a bánat mel­lett még akadt ereje a tréfára, így kiáltott felém: — Ide hallgasson hadapród! Tudja-e. hogy miért ássuk az árkot? Hogy legyen hol fűl­niük. KARÁCSONY ELŐTT már megcsapott a felszabadulás szele. Akinek vaj volt a fején, mentette az irháját. Mi fe­nyőt hoztunk az erdőből, hogy a karácsonyt megüljük. Az üz­letek kifosztva és zárva voltak. A fára díszt a derék lakosság tói kértünk kölcsön. Szenteste mikor az utolsó csillagszórónk villogott, laktanyánk fölött egy rata keringett. A kiskato­nák sírtak: miért nem tájé­koztat bennünket a — hely­zetről — a felsőbb parancs­nokság?! Hol volt a parancsnokság? 1944. DECEMBER 26-AN reggel felhívtam a várospa- rancsnokságo t. Tájékoztatást kértem. — Kérem, itt nincs semmifé­le parancsnokság. Innét min­denki elszökött. — Tájékozta­tott egy jóságos bácsi. — Kivel beszélek? — kér­deztem. — Itt Kukula beszél, a por­tás — hangzott a válasz. Aznap délelőtt annál a fu­tóároknál találkoztunk szembe a szovjet felszabadítókkal, ahol a fiatalasszony megjósol­ta „dicsőségünket”. Egy szovjet lovastiszt elénk vágtatott és felszólított: kár a vérontásért! Századparancsnokunk pán­célököllel rálőtt a lovasra. A ló szügyél talalta el. A szov­jet tiszt az arokba vetette ma­gát. A szovjetek még most sem lőttek bennünket. EGY NEMET KATONAI HAJÓ hirtelen mögénk nyo­mult és tűz alá vette az orosz katonákat, velük együtt ben­nünket is. A futóárok nyújtott <edezéket. A felszabadítókkal együtt lőttük mi is a hajót. Századparancsnokunk a né­metekkel elmenekült. Vasárnap a hajnali órákban két betörés történt Szentend­rén. Ismeretlen tettes a benyo­mott ablakon át behatolt a művelődési otthon presszójá­ba és néhány száz forint kész­pénzt, illetve több csomag ci­garettát vitt magával. A rendőrség megállapította, ' hogy ugyanez az egyén a Béke Étterem kerítésén átmász­va. betört a vendéglőbe, s onnan mintegy kétezer­négyszáz forint készpénzt, valamint egy töltőtollat és egy manikűrkészletet, italokat zsákmányolt és ismét a kerí­tésen átmászva távozott a tett színhelyéről. A\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\' } Miitor kikászálódtunk az } árokból, felsóhajtottunk: a há-} borúnak számunkra vége. Gú-} lábú raktuk a puskákat. Néz-} tem a sebesült lovat: magyar } volt. Delet harangoztak. Az egykori „szentendrei ka-} torták”: Grensperger János} bányász, Bajna, Takács Imre } őrnagy, Zrínyi Akadémia, Fá- } bik Sándor, a Vörös Csillag ci-j pész szövetkezet igazgatója,} Pesterzsébet, Riezmajer Mi-} hály tsz-tag, Vjhartyán, Man-} dasits Ferenc kövező Eszter-} gom, elnézést kérnek a szent-} endrei polgároktól, amiért a } karácsonyi díszeket már nemi tudták visszaadni. Szentendre \ lakossága annál értékesebbet} kapott vissza: a szabadságol. } ÉLNÉK IS VELE. A város} vezetői fantáziával, a polgá-} rok társadalmi munkával, öt- } lettel járulnak hozzá, hogy) Szentendre minél szebb mű-i emlék-város legyen. A Goldberger-villában, ahol} egykor németek dőzsöltek, ma} korszerű szülőotthon áll. Felkerestem a fiatal asz-} szonyt, aki nem is tudta, hogy} az „árok” sokunknak az éle-} tét mentette meg. Az asszony-} ka húszéves fia, ma a televí-} zió megbecsült dolgozója. } És Kukula bácsival mi van?} Egy darabig még szolgálta a} várost, aztán, Tömörkény 1st-} ván szavaival élve: ..kigondol- í kozott a világból” Húsz év'1} távlatából hőssé magasodik} emlékezetemben. } Galgoczy Imre Egy munkahelyen dolgoztak Bravúros nyomozással fogták el a betörőket Három nap múlva ismét be­törés történt a városban. Haj­nalban valaki betörte a Ce­mentipari Vállalat pártirodá­jának ablakát és ellopta a pártszervezet kétszázötven forintját. Megkísérelte a központi pénztár kasszájának felfe­szítését is, de ez nem járt sikerrel. A rendőrség munkája végre eredményre vezetett. Megálla­pították: a Béke Étterembe és a művelődési otthon presszó­jába Molnár János 25 éves új- szilvásí lakos, többször bünte­tett előéletű segédmunkás tört be. A cementművekhez pedig a 20 éves Papp Béla. í A kct betörő között sem­miféle kapcsolat nem volt, csupán annyi, hogy mind­ketten a Cementipari Vál­lalat dolgozói voltak. j Mindkét tettes természetesen ja rendőrség őrizetében van. a : nyomozás ügyükben tovább : folyik. ; Részünkről csak annyit: jó S volna, ha \ egyes vállalatok, intézmé- • nyék tanulnának az eset- ! bői és megfelelő védörá- ! csőt l t \ szerelnének az alacsonyan jfekvő ablakokra. — tó — < ___________ HÍREK : — Kirándulást szervez a ; TIT járási szervezete Székes- ■ fehérvár, Veszprém, Balaton- : fürédre 1965. május 2-án. In- : dulás Szentendréről. Részvé- : teli díj 110 forint. Jelentkezési, ; illetve befizetési határidő áp- ; rilis 20-a. ; Ugyancsak a TIT járási szer­kezete elegendő jelentkező ese- i tén autóbuszt indít Sopronba i május 16-án. Indulás május ; 16-án, vasárnap reggel. Űti- : költség 160 Ft. i Jelentkezni mindkét útra Angyal Zoltán tanárnál kell; Szentendre, Templom tér 1. sz. — Orosz teadélutánt rendez ma, szerdán este, a Móricz Zsigmond Állami Gimnázium a gimnáziumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom