Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-07 / 82. szám

Munkalehetőség nőknek a Szeszipari Vállalatnál A Szeszipari Vállalat az el­ső negyedévi exporttervét száznyolc százalékra, az üzemi tervet pedig száztíz százalékra teljesítette. Jelenleg zellert, fokhagymát és vöröshagymát szárítanak exportra. A zeller- pelyhet Angliába, a hagyma­port pedig Svédországba szál­lítják. Megkezdődött az új szárító építése, ami nemcsak az üzem, hanem a város szempontjából is nagy jelentőségű. A száritó elkészülte után ugyanis mint­egy másfél hónap múlva — száz-százötven munkásnőt tudnak felvenni. Az üzemi eredmények elérésében nagy j segítségükre van a szocialista munkaverseny. A palackozó­ban két, a szárítóban pedig három brigád küzd a szocia­lista cím elnyeréséért. CEGLÉDI J Á R Á ♦ É S CEGLÉD V Á R O S RÉSZÉRE Tovább bővül a vízhálózat A városközpont vízhálóza­tának rekonstrukciós tervei alapján készíti a Mélyépítő Vállalat az új elosztó veze­téket. A Rákóczi út befeje­zése után a Batthyány utcai vezeték építését kezdték meg. A munkálatok • élénk ütemben haladnak. Az új vezeték bőven ellátja majd a víztornyot vízzel. Sajnos, a rendkívül magasan levő ta­lajvíz nemcsak akadályoz­za, hanem jelentősen drágít­ja is az építkezést. A szi­vattyúkat állandóan üzemel­tetni kell, hogy a szerelők za­vartalanul dolgozhassanak. IX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1965. ÁPRILIS 1, SZERDA Fenyőligetek a városban A Kossuth téren már szé­pen díszlik a íenyőfasor. Múlt hét szombatjár. újabb fenyő­faszállítmány érkezett Ceg­lédre. A Szív utca és a Ber­csényi utca találkozásánál levő parkba hatvan korán diszlő csemetét ültettek. Ter­vezik, hogy az Árpád utcai virágsávba is elültetnek né­hány fenyőcsemetét. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\Viv,w^ | Vigyázat, omlik! | 1j Kopp! — mondta a vako-% 1, lat tegnap hajnalban aj % Pesti út 2. előtt, az iskolai % járdáján, amint az emelet-1j 1j nyi magasból lehullva, tom-'j ípa puffanással freccsent i Í szerteszét. Szerencsére i íj nem járt ott, éppen akkor % íj senki. Az egyik ember márf 1j elhaladt, a másik még csak ? 1j közeledett, Aki elhaladt, f í észre sem vette. Aki köze-í ^ ledett, megállt és tűnődve a 'j 1j magasba pillantott. Igen, az^ 1j iskola eresze alatt a pár-'j \ hány maliik, omladozik. í y í Bármely pillanatban lesza- j 1j kadhat róla egy olyan tíz-íj ^ húszkilós vakolatdarab. ^ 1j „Hm. épp elég ahhoz, 'íj Í hogy agyoncsapjon, ha ai | fejemre esik” — gondolta 1, if magában az ember és meg-% i gyorsította lépteit. El is ha-í / y Í tár ózta nyomban, hogy % i ezentúl kikerüli azt a részt. íj y ^ 1. Reméljük, nem lesz sem-í y t ^ mi baja. S egyhamar a kis- j i iskolásoknak sem, hisz' szii-i y £ Í net van. De azért csak jó j 1, lenne valamit tenni, hogylj Í húsvét után se történjék ott ^ | senkivel semmi szerencsét- i Í lenség . .. ^*>XXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXNXXXNX>X\XXXVXXXXXn Tízezren hordják járásunkban a tömegsport jelvényét — Akik már nrmcsak a lelátókra jutnak el _Az ötvenéves abonyi bajnoknő A nyugdíjasok gyűlése Cegléden A nyugdíjasok e szakszerve­zetbén az elmúlt cv decem­berében tartottak taggyűlést. Azóta sok minden változás történt a nyugdíjügyekben, ami a nyugdíjasokat Icözelről érinti. A legközelebbi gyűlé­süket péntek délután kettő órakor tartják a régi vasutas otthonban. A gyűlésen a nyug­díjakat rendező legújabb kor­mányrendeleteket ismertetik. A fontos gyűlésre minden nyugdíjast szeretettel vár­nak. azokat is akii; nem tag­jai a szakszervezetnek. (—sz—; Ráfizetett a „saját vállalkozásra' Nagy István abonyi lakos a korábbi években az abonyi tanács mezőőre volt. Alkal­maztatásának megszűnése után is módot adtak neki ar­ra — családi körülményeire való tekinteltel — hogy al­kalmi munkásként dolgozzék az erdő ritkításában. Ezt a lehetőséget használta fel ar­ra, hogy „saját vállalkozásá­ban” 180 darab akácfát vág­jon ki. A fákat Abonyban tékesítette. A bíróság Nagy Istvánt bűnösnek mondotta ki társa­dalmi tulajdont folytatóla­gosan károsító lopásban és ezért hat hónapi börtönbünte­tésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását — büntetlen előéletére és családi körül­ményeire tekintettel — há­rom évi próbaidőre felfüg­gesztette. • Járásunk egyes'" községéi­ben a nagybirtok volt az uralkodó a felszabadulás előtt. Ezért a nincstelen pa­rasztság forradalmi érzel­mű rétegei a Vörös Hadsereg győzelmét — ösztönösen és tudatosan — a földosztás gondolatával kapcsolták egybe. 1945. január első napjaitól kezdve a paraszt­ság gyűléseken követelte a földek szétosztását. Minden községben földigénylő bi­zottságok alakultak, s össseirlák, elbírálták az igényjogosultakat. Ezek a bizottságok 1945 feb­ruár—március havában minden községben előké­szítették és végrehajtották a nagy történelmi tettet. Érdekes és különálló a mikebudai földosztás. A je­lenlegi község területén két nagybirtokos volt: Ba­kos Géza és Muzsik Oli­vér. Mindkettő elmenekült a birtokáról. A földeket nagyobbrészt ökrökkel mű­velték a föidesurak idején. A harci cselekmények kö­vetkeztében az ökrök el­tűntek, csak tizenkét pár ló maradt a 2200 hóid föld megművelésére. Tavasszal és .nyáron mindem közösen jó f végeztek, s ősszel a betaka vitáskor osztozkodtak. így a földosztás 1945. október végén — belaliarítás után kezdődött. A földeket az albertirsai bizottság osz­totta ki, a mikebudai bi­zottsági tag Markó Pál volt. A földosztás a leg­nagyobb egyetértésben folyt. Akinek gyengébb minőségű föld jutott, az kapott még hozzá egy kis darab erdőt, vagy rétet. 1945 őszén már a saját földjüket művelték a mi­kebudai volt cselédek. Egy­mást mindenben kisegítet­ték, a lovakat sorbaadták, mások tehenekkel szántot­tak. Voltak olyan esetek is, hogy lovat és tehenet fog­tak össze. Ha nehezen is ment, a föld szeretete min­den akadályt legyőzött, s az erdős, ligetes mikebudai határban a megmunkált földek táblái hirdették az ősi per végén az új élet haj­nalát. Pataki Ferenc sunkban már tízezren hordják jelvényét. Közülük hétszázan a KGV- ben vannak, Jászkarajenön pedig több mint ezren. — Ugyancsak jól haladunk a tsz-ekben. Onnan és a falvakból már nem egy or­szágos versenyen szereztek dicsőséget járásunknak. Ta­valy, az országos spartakiádon az albertirsai Szuda Károly elsőként futott be az ezer­ötszáz méteren és második lett a nyolcszáz méteres fu­tásban. A ceglédberceli Dóka Gábor a távolugrásban szin­tén második helyezést ért el. Nincs ezen mit csodál­kozni. A tömegsport talajá­ról természetszerűleg nőnek ki a jó sportolók. A múlt évben csak a községi, a járási verse­nyeken tizenhat verseny- számban vagy háromez­ren indultak. Közöttük szép számban nők is, nem kevesebben, mint hétszázan. A legszorgalma­sabb sportolók az abonyi és a kőcseri lányok és asszo­nyok. — Az idei versenyeket má­jus elsején kezdjük. Eltérően az eddigiektől, ebben az év­ben aktív sportolók a spar­takiádon már nem indulhat­nak. Egyébként a tavalyi há­romezer résztvevővel szem­ben az idén hatezer résztve­vőre számítunk. S hogy kik? Hát az általá­nos iskolásoktól kezdve a nagypapa kordákig — min­denki! Például, hogy mást ne említsek, Abonyban az ötvenéves Szobonya Miklós­áé asztaliteniszben sorra ve­ri a fiatalokat. Tavaly a já­rásban és a megyében első helyezést ért el. Ugyancsak rendszeresen sportol Győré Sándor, az abonyi Kossuth Tsz elnöke és Ragó István, a kocséri iskolaigazgató. Egy­szóval — várunk mindenkit — mondotta végül a JTST el­nöke. (o. 1.) Tizenhárom „öregdiák“ •Részlet a szerző „Front ros körül” című könyvéből. a vá­A kőröstetétleni általános iskolában befejeződött a dolgo­zók iskolájának öthónapos alapismereti tanfolyama. Fel­vételünkön tizenhárom „öregdiák” az írásbeli dolgozatot írja. Közülük tizenegyen szerezték meg a II. osztály bi­zonyítványát Monor és Vidéke Jubileumi kiállítás Gyomron A községi HNF-bizottság ér­dekes kiállításon mutatja be a község 20 éves fejlődését. A helybeli ktsz-ek mintadarab­jai mellett érdekes a gimná­zium történelmi munkacso­portjának a község felszaba­dulását ábrázoló térképe is. A kiállítást április 3-án este nyi­tották meg a gimnázium tan­termeiben. a fáklyás felvonu­lással egybekötött koszorúzási ünnepség után. A Monori Gépjavító Állomás hírei — A napokban tizenöt MTZ és Utos traktort, valamint sok munkagépet adtak el a ter­melőszövetkezeteknek. — Sikeresen zárták a tava­lyi évet, háromszázötvenezer forint tiszta nyereséget értek el. A nyereségrészesedés 20— 22 napi munkabérnek felel meg. pionírok díszes emlékalbumot küldtek a magyar pajtások­nak. Munkaverseny a DAV-nál A DÁV nagykőrösi üzlet­igazgatóságának dolgozói szé­les körű munkaversenyt indí­tottak a felszabadulás 20. év­fordulója tiszteletére. Az idén kétszeresére nőtt a szocialista brigádok száma. Tavaly 13 brigád nyerte el a megtisztelő címet. Jelenleg 26 brigádban kétszázharmincan vállalták, hogy munkájukkal elősegítik a költségek csökkentését, a szocialista munkafegyelem ki­alakítását. A gépkocsivezető brigád tízszázalékos üzem­anyagmegtakarítást akar el­érni. Váci Napló Nagykőrösi Híradó Kirgiz ajándék A Petőfi általános iskola VIII/A osztályos tanulói ked­ves ajándékot kaptak a na­pokban. Kirgiziából szovjet «V^XXXXXXVvXN>^X>XXX>^^>XXSXXXXX>X\>ŐSXX\N> zenekart alapítani Az ottani I zeneiskola úgyszólván ezer-! számra részesített fiatalokat i zenei képzésben. Ügy gondo-} lom, adva volna egy komoly: fúvós, kamara, vagy akár; szimfonikus zenekar szerve-; zésének lehetősége is. Az abonyi kuli úrház klub- ! terme, miközben beszélget- j tünk, benépesült. A „karnagy J bácsi” növendékei jöttek í meg. Nyuli Péter trombitá- í ján már biztos kézzel fog-} ja a hangokat. Liplák Gyuri. í a kisdobos, az Internacionáiét \ már hibátlanul pergeti majd £ a májusi felvonuláson. Zoltán J István, az abonyi karmester í szeretettel tanítgatja őket. j Nem fukarkodik a dicséret- 1j tel. És Szabó Karcsi, Bakos 1j Jóska, Varga Gyuri, Kálló 1, Jóska, a Cseh és a Nyuli fiúk, j meg a többiek, meg is érdem- 1. lik ... ^ J. Z. 1. hallgattuk pompás műsorát. Zoltán István pedig bekap­csolódott az akkor még fia­tal zeneiskola tevékenységé­be. Keze alatt sok, azóta már országos hírű zenész szeret­te és tanulta meg a fúvósmu­zsikát. Az ambiciózus újrakezdés — sajnos — folytatás nélkül maradt. Szakmai súrlódások, lakáskérdés ismét vándor­botot adtak a kezébe. Ezút­tal Abony hívta és juttatta fedél alá. Nem véletlen, hogy azóta ott is félívelt az ifjúsági zenekar csillaga. Zoltán Ist­ván vezényletével ma is ott van minden jelentős társa­dalmi megmozduláson. Sorsa persze most is a ta­nársors. Évente kell újra­kezdenie. De ez már nem a keserűség adója, hanem az élet természetes velejárója. Az elmúlt években túl sok gazdája volt a vidéki sport- mozgalomnak. Irányították azt a különféle tömegszerveze­tek, bábáskodtak felette az üzemek, a termelőszövetkeze­tek, s közben a sok bába között majd elveszett a gye­rek. Végre 1963-ban önálló tömegszervezetté alakultak a sportkörök, méghozzá az MTS irányítása .alatt. Ma már nyu­godtan feltehetjük a kérdést: helyes volt-e, eredményes volt-e az átszervezés? A Ceglédi Járási Testne­velési és Sporttanács el­nöke, Gál Lajos szerint az eddigi eredmények az átszervezést igazolják. Amint mondja, 1963 óta mind eredményesebben von­ják be a sportolásba azokat, akik nem hivatásból, hanem elsősorban szórakozásból, tes­tük edzésére rúgják a lab­dát, futnak a zöld gyepen. — Nagy sikert aratott ta­valy Cegléden az utcák, te­rek bajnoksága — magya­rázza a JTST elnöke. — Ti­zenöt csapatban kétszáznál több lelkes „amatőr” rúgta a bőrt. Olyanok, akik azelőtt a sport­pályán csak a lelátóra ju­tottak el. Igazán jól megy a tömegsport a KGV-nél. Te- kéznek, atletizálnak, házi bajnokságokat rendeznek. Ülőnként kiállnak más, vál­lalatokkal szemben is. — A falvak közül Kocséron. Dánszentmiklóson és Abony- ban él a tömegsport. Rendkívül sokat jelent a Kilián-mozgalom. Járá­Tallózás Testvérlapjainkban olvastuk Versenyeztek az öntők Az ország legjobb tizenegy harmadéves öntőtanulója mérte össze tudását a váci 204. számú Iparitanuló Intézetben. Az első helyre Tóth József nagykanizsai tanuló került, aki az első és második osz­tályt a váci öntőipari iskolá­ban végezte. Műanyag munkaasztal A váci Bátor utcai általános ; iskolában kitűnő a politechni- ! kai oktatás. A napokban be- í mutatót tartottak készítmé- ! nyeikből, amelyet megtekin- ! tett az Országos Pedagógiai ! Intézet politechnikai tanszé- : kének harminc főnyi csoport- ! ja. Különösen megnyerte a í szakemberek tetszését a gaz- ! clagon felszerelt kétszemélyes \ műanyagasztalka, a mellyel a 1 kémiaórákon százhúszféle kí- j sérlet végezhető el. A hasznos ! asztalkát április másodikától : Budapesten a Technika Házá- i ban is bemutatják. I Szentendre : Önkéntes rendőrök dicsérete A városi tanács végrehajtó ; bizottsága legutóbbi ülésén í megtárgyalta az önkéntes : rendőrök tevékenységéről szóló jelentést. Az ülésen jegyzőkönyvi dicséretben ré­szesítették a közlekedési ren­dészet önkéntes rendőri cso­portját odaadó lelkiismeretes munkájáért. A növendékek felnőnek és szétszóródnak. Elmennek Szolnokra, el Budapestre. De az évenkénti érvágás meg sem látszik. Nem is látszód- hat ott, ahol erősek az ala­pok. Márpedig az abonyi karmester az erős, biztos alapozás híve. S évről-évre újabb „mélyépítéshez” fog. Lelkesen, töretlen hittel.' S ha az abonyi karmester ürügyén már megbolygattuk a régi ceglédi sebet, akkor kérdezzük meg az cí vélemé­nyét a ceglédi muzsikáról. Jo­gos a kérdés, hiszen közvéle­ményünk már nemegyszer hangot adott kívánságának: legyen Cegléden fúvószene, térzene. A kérdésre Zoltán István szerényen válaszol. — Lehet Cegléden komoly AZ ABONYI KARMESTER Régi, ismerősünk ő ne­künk, ceglédieknek. Hogyne, hiszen az ő nevéhez fűző­dött városunkban a két há­ború között annak a kiváló ifjúsági fúvószenekarnak a megszervezése, amely annyi­szor szórakoztatta hangula­tos térzenéivel a nagyközön­séget. Igen, Zoltán István ze­netanárról van szó. Róla. aki — mivel a felszabadulás után Cegléden a munkáját, mű­vészetét senki nem igé­nyelte — kénytelen-kelletlen itthagyta városát. Akkoriban a komlói bá­nyászzenekar nyújtott neki helyet. Ott elismerték és megbecsülték tudását. Aztán lassanként itthon is rájöttek, hogy hiányzik. A zenei köz­vélemény hívta, kérte, kö­vetelte, hogy jöjjön haza. Az ötvenes években meg is ér­kezett. Percig sem pihent. Csakhamar kinőtt keze alól ; az úttörőzenekar Örömmel SPORT Kézilabda villámlorna Makón Rossz előjelekkel utazott el szombaton a Ceglédi Építők NB Il-es kézilabdacsapata Makóra. A mezőnyt két cso­portra osztották. A Ceglédi Építők a Tatabányai Bá­nyásszal és a Szegedi Előré- vel került egy csoportba. A Szegedi Előre—Ceglédi Épí­tők közötti mérkőzés 15:13-as, szoros eredményt hozott. Ez után már nem volt esélyünk az első helyre, mert a Sze­gedi Előre legyőzte a Tatabá­nyai Bányászt is Végül a Monori nélkül felállott Ceg­lédi Építők a Tatabányai Bányász ellen csak 16:13-as kis arányú vereséggel hagyta el a játékteret. Földosztás Mikebudán Általános iskolásoktól — nagypapákig

Next

/
Oldalképek
Tartalom