Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-04 / 80. szám
ms. Április 4, vasárnap MSI HEGYEI Kfltrhm Az országgyűlés ünnepi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) párt- és kormányküldöttségek vezetőit és tagjait, az ülés külföldi és hazai vendégeit. Majd bejelentette, hogy az ünnepi ülés napirendjén a magyar nép felszabadulása történelmi jelentőségének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat szerepel, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke nyújtott be. Ezután nagy taps közben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke lépett a szónoki, emelvényre. Dobi István beszéde Tisztelt országgyűlés! Zászlódíszt öltött, ünnepel Magyarország. Az ünnep melegét' szívében érzi a nép. A szívekben élő hála vezet, amikor elsőnek én is kedves vendégeinket üdvözlöm. Hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóján ünnepi ülés_,nk nevében köszöntöm a magyar népet. Tisztelt országgyűlés! A felszabadulás előtt Magyarország rendkívül nehéz helyzetben volt. Az 1919-es Tanácsköztársaság tragikus bukása után negyedszázados áldozatos, kemény és keserves küzdelem folyt itt a nemzet haladó erői és az országra nehezedő zsarnokság között. A harcot a munkásosztály forradalmi pártja, a kommunista párt vezette. A magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal — élén járt az önálló nemzeti létért, függetlenségért, szabadságért folyó küzdelemnek. Ebben a harcban szövetségesekre talált minden dolgozó ősz.ály- ban és társadalmi rétegben. Az elnyomott tömegek az élenjárókra figyeltek, onnan vártak jelzéseket, irányítást — biztatást is a jövőre —, s elmondhatjuk, hogy ezekben a háborúellenes és antifasiszta küzdelmekben született mag a nemzet összefogása. A haladó és antifasiszta békebarát erők mozgalmai, harcai, véráldozatai nem voltak hiábavalók. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk most azokra, akik fegyveresen szervezkedtek és harcoltak Magyarország német náci megszállói és a nyilas banditák ellen, a partizánharcok és az ellenállási mozgalom hősi halottaira, vértanúira. Érdemeik és áldozataik örökké emlékezetesek maradnak. Hála és tisztelet Számunkra Valóban megváltás volt a felszabadító seregek megjelenése hazánk földjén. A szabadságot hozták nekünk, a felemelkedést, az emberi élet lehetőségét sok millió elnyomott magyar számára. Népünk és országunk életében forradalmi és történelmi fordulatot jelentett a felszabadulás, ezért nevezzük és érezzük április 4-ét legnagyobb nemzeti ünnepünknek. Kérem kedves vendégeinket, elsősorban szovjet barátainkat, s mellettük azoknak az országoknak a képviselőit, amelyek a szovjet seregek oldalán részt vettek Magyarország felszabadításában, az itt megjelent román, bolgár, jugoszláv küldötteket, fogadják a hála és tisztelet kifejezését, amit népünk, országgyűlésünk és a magam nevében tolmácsolok, érezzék, hogy ez a hála és tisztelet népünk szívéből-lelké- böl árad országuk és népeik felé. A hitleri háború legször- nyűbb szenvedéseit a viselSzovjetunió népei ték, ők hozták a legnagyobb áldozatot a fasizmus megsemmisítésére létrehozott nagy szövetség teljes győzelméért, s a mi felszabadításunkért is. Ezért érez népünk soha el nem múló hálát és testvéri barátságot a szovjet népek iránt. Ezért megbonthatatlan és örökérvényű a szövetség, amely Magyarországot a Szovjetunióhoz fűzi. Tisztelettel emlékezem meg ezen az ünnepnapon a fasizmus ellen harcolt szövetség többi országáról és népéről is, külön kegyelettel azokról az angol, amerikai és lengyel katonákról, akik itt haltak hősi halált, magyar földön pihennek, s csehszlovák barátainkról, testvéreinkről, akik velünk egyek voltak a szenvedésben és partizán harcaikkal a mi sorsunkon is enyhítettek. Ma ünnepel az ország, a magyal' nép. Kérem kedves vendégeinket, osztozzanak örömünkben, s szeretném, ha a nagy ünnepség örömében a szocialista család és valameny- nyi szomszédunk részt venne. Emlékezés a múltra Tisztelt országgyűlés! Virágzó országból, olyan életből, amelyben már igen sok a beteljesedett szándék és szépek, biztatók a jövő kilátásai, tekintünk vissza a húsz év előtti helyzetre, a romokra, a kifosztott- ságra, arra a szomorú állapotra, amit a múlt rendszertől örökségben kaptunk: íme: mekkora munkára, teljesítményekre képes egy felszabadult nép, ha egységes az építés szándékában, az emberi munka és szorgalom tiszteletében, ha hisz saját erejében, képességeiben és bízik a jövőjében. így kezdődött... Az újjáépítéshez a nép fogott hozzá: roncsokból gépet csináltak, mozdonyt építettek, helyükre tették a síneket, felállították a villanypóznákat, a parasztok egy lóval, tehénnel szántottak, ha az sem volt, kapával kezdtek dolgozni. így kezdődött A kommunisták vezettek a tömegek harcát a népi hatalomért, közben munkára mozgósítottak és hirdették, hogy bíznunk kell önmagánkban, szorgalmunkban, tehetségünkben, két kezünk munkájában, népünk jövőjében, holnapunkban és cselekednünk is kell érte. A politikai és társadalmi harcok közepette, ahogyan a nép erői fokról fokra fölénybe kerültek, ahogyan a hatalom átment á nép kezébe, úgy lett a népé a gyár, a bánya, a közlekedés, a bank, a kül- és belkereskedelem is. Eközben megszületett az új államforma, a Népköztársaság, megalakultak a tanácsok és megteremtődött a nép államapparátusa, a közoktatás, felelősségét a népi hatalom vállalta magára: így nyílott meg hazánkban a szocialista építés lehetősége. Számadás Most két évtizedes szabadság, sokszor nehéz és küzdel- | mes, de a magunk javára végzett munka eredményeit, vesz- szük számba. Nem feledhetjük azonban, hogy miközben a nép éhezve építeni kezdett, már a felszabadulás utáni első időkben komoly politikai erők, nem lebecsülhető hagyományokra támaszkodva, egy letűnt világ szemlélete és fogalmai szerint tervezték a jövőt, a múlt átmentésén fáradoztak. Régi zsarnokságot próbáltak újjáéleszteni, személy öltben és intézményekben a nép nyakára telepíteni. Ezzel próbálkoztak többször is, később is, a hatalomért folyó harc idején. Reményeik véglegesen 1956-ban hiúsultak meg, amikor tapasztalnánk kellett, hogy a magyar nép szocialista rendje megdönthetetlen. A kommunisták mindvégig hirdették, Hogy nem engedhetünk, nem topoghatunk egy helyben. Különben visszajön a múlt és véle a nagybirtok, a nagytőke, a földtelenség, a munkanélküliség, a nyomor, a dolgozó ember jogtalansága és megalázása. Hinnünk kell a jövőbeni A nép két évtized társadalmi harcai közepette mind nagyobb bizalommal fordult a kommunista párt és a vele szövetséges következetesen haladó, . baloldali erők felé, a jobboldal, a reakció pedig döntő, történelmileg visszavonhatatlan vereséget szenvedett. A legfőbb, hogy a hatalom szilárdan a munkásosztály vezette dolgozó nép kezében van, szocialista az ipar, a mezőgazdaság, megszűnt a -tőkés kizsákmányolás, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait. Örökre eltűnt a hárommillió koldus országa A múlt, a hárommillió koldus, a nyomor, a munkanélküliség, a szellemi sötétség, az urak Magyarországa örökre eltűnt. Űj ország született, a dolgozók Magyarországa, amelyben a hatalmúra egyedül hivatott, arra egyedül jogosult, a dolgozó nc.p uralkodik. Független Magyarország születet, amelynek kül- és belpolitikáját nem külső hatalmak, hanem kizárólag a nép érdekei irányítják. A nép áldozatos munkájával nemcsak a romokat takarítótSzovjet vendégeink Soroksáron, Gyálon és a Csepel Autógyárban Szombaton a hazánkban tartózkodó szovjet veteránküldöttség egyik csoportja, Ku- rucz Béla, a megyei pártbizottság titkára, valamint Barát Károly, a pártbizottság osztályvezetője kíséretében a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságába látogattak. A megye egyik kiváló mező- gazdasági nagyüzemében Szőke János központi agronómus fogadta a vendégeket, akik nagy érdeklődést tanúsítottak a gazdaság szervezeti felépítése, termelési eredményei, valamint a dolgozók javadalmazása iránt. Többek között megtekintették a tangazdaság szarvasmarhaállományát és természetesen a kertészetet is. A látogatás után Szemion Alekszejevics Birjukov, a veteráncsoport vezetője nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Hálás köszönetét mondott a meleg baráti fogadtatásért és megígérte: visszatérve a Szovjetunióba, fáradhatatlanul munkálkodik a két nép barátságának további elmélyítésén. Ez annál inkább természetes, mert Birjukov elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke. A megyében látogató - csoporthoz a délutáni órákban csatlakozott Hlosztyakov admirális, az egykori szovjet dunai flottilia parancsnoka. A vendégek délután Gyálra indultak. A küldöttség egyik tagja Jafcou Petrovies Peszlwv a távoli Krim-félszigetről érkezett hazánkba, hogy a felszabadító harcok során hősi halált halt és Gyálon eltemetett fia sírjánál lerója kegyeletét. A délutáni gyászünnepségen a dabasi járás dolgozói méltóan emlékeztek meg arról az 1387 szovjet hősről, akik a hazájuktól távol a gyűli, temetőben alusszák örök álmukat. A gyáliak is bebizonyították, hogy húsz év után sem fakult meg hálájuk a hősök iránt. Ezrek sorakoztak méltóságteljes menetbe. Öregek és fiatalok, felnőttek és KISZ- esek, úttörők és katonák. Felemelők voltak a megemlékezés peroei. A díszes emlékműnél Hlosztyakov admirális tolmácsolta a szovjet nép forró testvéri üdvözletért,. Míg a gyáli ünnepség az emlékezés és a hála jegyében zajlott le, addig a Csepel Autógyárban rendezett találkozó a felszabadulás örömét tükrözte. A Csepel Autógyár művelődési otthonában a nagy Pest megyei üzem és a ráckevei járás hálás lakói adtak estélyt a felszabadulás évfordulója alkalmából hazánkba érkezett vendégek tiszteletére. Az ünnepélyen Bárány József, a vasasszakszervezet titkára mondott beszédet. A megyei pártbizottság, a járás, valamint a gyár vezetőinek képviselőin kívül számos dolgozó, kétkezi munkás ünnepelt együtt a küldöttekkel. ta el, hanem megteremtette a szocialista építés elengedhetetlen alapfeltételét, a nehézipart — előbb csak a szükségletek nyomában haladva, később azonban már a nép megmöve- kedett igényeinek megfelelő módon fejlesztettük a könnyűipart, mind gazdagabban tudtuk ellátni közszükségleti cikkekkel a kereskedelmet. Iparvárosokat új, hatalmas építettünk üzemekkel, kényelmes korszerű lakónegyedekkel. Néhány iparágban elértük a világszínvonalat, sok árucikkünk a legnagyobb ipari országok áruival is versenyképes. Húsz év tapasztalataiban joggal látjuk annak zálogát, hogy a munkásság, a műszaki szakemberek és a gazdasági vezetők biztosítani tudják a jövőre vonatkozó ipari terveink beteljesedését is. . Parasztságunk két forradalmat élt át A magyar parasztság két forradalmat élt meg a húsz év alatt: a feudális nagybirtok- rendszert felszámoló földosztást és a falu szocialista átalakítását. Mind a kettő történelmi jelentőségű lépés volt a falu és a parasztság életében. Ma már szemmel láthatók az eredmények. A parasztok szorgalma, a földhöz, a mezőgazdasághoz való hűség, a munka szeretete évről évre erősíti a szocialista nagyüzemi gazdaságokat. A szövetkezeti parasztság ter- melőakarata népgazdaságunk egyik nagy és megbízható erőforrása. . Munkásosztályunk a nép vezetőjévé vált Nagyot fordult e húsz évben a munkásság sorsa. A munkásosztály az ország, a nép vezetőjévé lett, soraiból pártvezetők, államférfiak, gazdasági vezetők kerülnek ki. Az elmúlt húsz évben a munkásosztály bebizonyította, hogy hivatott az ország vezetésére és kész hazájáért, népéért minden áldozatra. A hatalmas ipari fejlődés megháromszorozta a munkások számát. Sok százezer munkás dolgozik szocialista brigádokban, ahol a munkában bontakoznak ki a szocialista társadalom új emberének erkölcsi tulajdonságai. A parasztember is megszabadult a létért, a fennmaradásért vívott küzdelem gyötrelmeitől. A közösségi, nagyüzemi munka lehetővé teszi, hogy új ház építésére, ruházkodásra, művelődésre, gyermekei neveltetésére gondoljon, s túlnézzen faluja határain, érdeklődjön az ország, a világ dolgai iránt. A parasztemberek hú szövetséges társként ott állnak a munkások mellett. Magas állami, társadalmi posztokat is betöltenek, megyei és országos feladatokat vállalnak. Régi és űj értelmiségünk egybeforrt A régi értelmiségnek is megvoltak a forradalmárai, bátor, haladó emberei és nem is csekély számban. A szocializmus vonzása évről évre erősebben hatott a tanult emberekre. Közben felnőttek a munkásosztály és a parasztság soraiból érkezett fiatal értelmiségiek és azt tapasztaljuk, hogy ma már az építőmunkában az öregebbek és a fiatalok, a régi és áz új értelmiség egybeforrt. Eredményeik mögött megtaláljuk a régi értelmiség erőfeszítéseinek, építő, jószándékú közreműködésének bizonyítékait és a fiatalok kezenyomát. Töltse el egész értelmiségünket elégedettséggel az a tudat, hogy munkájával a népet, az emberi haladást szolgálja. Ifjúságunktól azt kívánjuk, hogy tisztelje a felszabadulás és az utána következő évek sokat fáradozott idősebb nemzedékét és képességeit, a népi hatalom intézményeiben szerzett tudását forradalmi lendülettel fenntartás nélkül bocsássa a szocialista építés rendelkezésére. A jövőért való felelősseget fokról fokra a fiataloknak kell vállalniok. A szocialista építés gazdasági és politikai erőfeszítései közben sikerült népünket a műveltség magasabb fokára emelni, ebben az iskolai oktatásnak, a népművelésnek, a sajtónak, az irodalomnak és a művészeteknek egyaránt megvolt a szerepük, érdemük. A könyv, a nyomtatott betű ma már mindenkihez eljut. Kultúrforradalmunkat jellem zi azon egyetlen adat is, hogy 1964-ben — fiatalok és felnőttek — kétmillióan részesültek államilag szervezett oktatásban. Nemzeti jövedelmünk ma már valóban a nemzet jövedelme A nép életszínvonala állandóan növekedik. A nemzeti jövedelem 1938 óta megháromszorozódott, s nyugodtan mondhatjuk, hogy ez most már valóban a nemzet jövedelme. Nem kiváltságos osztályok fényűzésének, pazarlásának eszköze és nem folyik ki az országból a nemzetközi tőke csatornarendszerén. A munkások és alkalmazottak reálbére 1949 óta 70 százalékkal nőtt, s hasonlóan emelkedett a parasztság fogyasztásának reálértéke. A lakosságnak majdnem teljes egésze társadalombiztosításban részesül. Rombadőlt országot örököltünk, százezreknek- nem volt a fejük felett hajlék, s ma az ország népének egyötöde, kétmillió ember új lakásban él. amit már mi építettünk. Városaink és falvaink fejlődnek, tele vannak új épületei,r kel, az új otthonokban más(Folytatás a 4. oldalon.)
