Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-04 / 80. szám
PEST MEGYEI VHÁ6 PROLETÁRJAI. EfiYESÜLJcTEK! 07. állami zászlós A i MSZMP PEST M EGY-El BIZOTTSÁGA ES A MEGYE I TANA C S LAPJA IX. ÉVFOLYAM. 88. SZÁM \R\ I FOKIÉT 1865. Április í, vasárnap ünnepi ülést tartott az országgyűlés Dobi István és Ä. I. Mikojan beszéde Törvényt fogadtak el felszabadulásunk történelmi jelentőségéről H úsa esztendő — két évtized. A .történelemben párán y, a magyar nép történelmében a döntő és alapvető változások évszázadokat lehagyó kéit évtizede. Történelem, nem könyvek papirizű fogalmai, hanem egy nép sorsának húsbavágó értelmezése szerint. Más ország ez és más nép: a két évtized tette mássá. Az ország változásával együtt kapott más arculatot a megye is. Más arculatot? Lehet-e ezzel a szóval, hogy más, eléggé érzékeltetni mindazt, ami a felszabadulás óta eltelt két évtizedben itt, a valamikori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, a mai Pest megyében történt? Jászkarajenőnél és Abony- nál léptek először a megye földjére a nagyon áhított (de a történelemben véglegesen még soha el nem nyert) szabadságot hozó szovjet katonák, akik vért, s életet követelő harca hálára kötelezte a népet, s ugyanakkor az első igaz, önzetlen barátot szerezte a hazának. A megkapott szabadság még bátortalan, de •-mindjobban erősödő hitet ültetett az emberek szívéibe: másként lehet, másként kell, hogy legyen itt az élet. Mi volt az ország, s vele a megye 1943-ben? Kifosztott, szegény, romok között tántorgó nép, amelynek fülébe azt károgták a pesszimisták, ötven év múlva sem lesz jtt semmi, s amelynek azt mondta a kommunista párt: miénk az ország, magunknak építjük. És a nép — érezve a szavak igazát — a kommunisták mellé állt. ; Hová jutottunk? Lehetetlen még most, az ünnepi számvetéskor is elsorolni mindazt, amivel megyénk anyagiakban és erkölcsiekben gazdagodott. Bármerre járunk a megyében, mindenütt az új idők tanúival találkozunk. Űj, más emberekkel, más tájjal, ahol égre néző kémények jelzik az ipartelepeket, ahol sok százholdas, összefüggő tábláik a másmilyen, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. M ost alakulnak ki végleges vonalai a második ötéves terv óriásának, a Dunai Köolajfino- mitónak. Évi két millió tonna kapacitással dolgozik majd, a szovjet olajforrások fekete arányát, amely a Barátság találó nevet viselő vezetéken érkezik, változtatja át sokféle termékké. Szomszédságában már áramot ad a Dunamenti Hőerőmű, a megye másik részén, Százhalombattától távol, Vácott a Dunai Cement- és Mészmü három kéménye hirdeti: szilárd kötőanyaggá lesz a Naszályhegy köve. És ez csak három húsz esztendő gazdag terméséből. Ipari megye lett Pest megye: Diósdon csapágyak, Gödöllőn árammérők készülnek, Vácott képcsöveket, tranzisztorokat formálnak ügyes kezek és gépek. Budakalász len- vászonja a világ minden tájára eljut, a Csepel Autógyár gépkocsijai negyven ország útjain öregbítik a magyar ipar hírnevét. Soha nem volt az országban gépkocsigyártás, a Csepel Autógyár tizenöt esztendős fennállása alatt több, mint százötvenezer motort készített el 1 Az elmúlt esztendőben egyedül - ez a gyár P50 millió forint értékű árut exportált, az egész megye ipari exportja pedig meghaladta a két milliárd forintot. A valamikor — valamikor? mijtdöszsze két évtizede — még csak mezőgazdasági termékeiről ismert ország iparilag is ismert, s nem egyszer elismert lett a világon. Megyénk ipari termelésének tizenöt százaléka kerül exportra: nemcsak pénzt hozó, hanem rólunk hírt adó is a tizenöt száza leírót jelentő áru. Ha jó, akkor kedvező hírt adó, ha gyenge, ha időben megkésett, kedvezőtlent. I pari megye lett, de mezőgazdasága is megváltozott. Az elmúlt esztendőben tizenháromezer vagon árut vásároltak fel — a termelőszövetkezetektől! A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság mind biztosabb alapokon állva biztosítja az ország ellátását. Olyan rangos szövetkezetek biztosítják a szocialista nagyüzemi fölényt, mint a dánszentmiJdósi Micsurin, a Galga-viáék közös gazdaságai. A mezőgazdasági gépek solta- sága, például az, hogy gabonáink 85—90 százalékát már géppel aratják — az embertelenül nehéz munkától szabadította meg parasztjainkat, tette életüket könnyebbé, s mégis gazdagabbá. Gazdagabbak lettünk és leszünk minden nappal: a csecsemőhalandóság megyénkben kedvezőbb, mint az országos adat, de országosan is — az 1945 előttihez képest — elenyésző. 1945-ben járásnyi területek maradtak orvos nélkül, 1960-ban már 593 orvos gondozta megyénk betegeit, tavaly pedig hétszáznál is több! Évről évre milliárdok- kal lettünk gazdagabbak, többet magunkénak mondók, 1963- ban például három milliárd kétszázmillió forintot költött Pest megye beruházásokra. Mennyi példa, adat, tény lenne még! A csővári, penci villany, az, hogy a megyében nincs egyetlen község sem, ahol petróleumlámpa világítana, s hogy csak ebben az esztendőben egy millió forintot költenek megyénkben a külterületek villamosítására. Miről kellene még szólni? Arról, hogy tizenhatezer óvodás kap jó gondozást jelentős állami hozzájárulással, arról, hogy ebben az évben kétszázmillió forint jut az alsófokú oktatási létesítmények korszerűsítésére, bővítésére, arról, hogy hetven milliót költünk a kereskedelmi hálózat fejlesztésére? A datok, adatok — megtett utunk jslzőkci- vei. Állomások, kisebbek és nagyobbak azon az úton, amelyet a maga gazdájává lett nép megtett, állomások azon az úton, amely en megyénk eljutott oda, ahol ma tart. Nincs okunk, a szégyenkezésre, élni tudtunk szabadságunkkal, felelős gazdái lettünk a magunk országának. Utunkon voltak buktatók, voltak nehéz időszakok, s voltak tévedések, amelyek időlegesen beárnyékolták az eredményeket. Hibák és tévedések ellenére is új ország épült, s immár majdnem kilenc esztendeje töretlen és egyenes vonalú, a néphez őszintén szóló a párt politikája, az a politika, amely a sikerek forrása, s mind erősebb a nép bizalma, ameiy sikereink biztosítéka. Nem volt könnyű a húsz esztendei út: áldozatot követelt nemegyszer, verítéket, erőink megfeszítését. Az ünnepre, a felszabadulás huszadik évfordulójára való készülődés megmutatta, mit jelent ez a nap a nép, az egyszerű emberek életében. Az ünr.ep tiszteletére kibontakozott nemes Vetélkedésben, a felszabadulási munkaversenyben kiváló eredmények születtek. Olyanok nevét tanultuk meg, mint a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat Zakar Imre brigádja, a .Karikás Frigyes brigád, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában, közepesekből jók lettek, jókból kiválók, s a verseny mindenütt az évi feladatokhoz igazodott: a gazdaságosabb, termelékenyebb munka volt s maradt a végső célja. A Központi Bizottság éecemberi ülésén hozott határozatok megszabják évi feladatainkat: az ünnep egyben számvetés is, az új feladatok elvégzésére, új harcra indulók percnyi pihenője, hogy felmérjék a megtett utat, s lássák, mi van előttük. A két évtizeden áthúzódó út mind magasabbra vezetett. Erkölcsiekben összehasonlíthatatlan a múlttal, az 1945 előttivel helyzetünk. Nemcsak azért, mert nem ismerjük a kizsákmányolást, a munkanélküliséget, a rnegalá- zottságot, nemcsak azért, mert egyenlőek vagyunk, liánom azért is, mert ez az a társadalom — a szocializmust építő magyar társadalom — amely nagyjainJc és jeleseink \ minden álmát, tervét ixxlőro i váltotta, s jóval túl is ment már azokon. A proletár az ország vezetője lett, a paraszt a közös földön is a maga gazdája, az értelmiség alkotóereje, a művészek munkája a szellem napvilágát teszi mind fényesebbé. Felszabadulásunk szorosan kapcsolódik történelmünk szabadságküzdeimeihez: Dózsa nevéhez, 1348-hoz, a Magyar Tanácsihoz társasághoz. Kaptuk, nem kivívtuk ezt a szabadságot, s akik adták: örök barátaink lettek. A felszabadulás ünnepén megyénkben is szinte mindenütt ott vannak a nagy szovjet nép képviselői, van ahol jelképesen, s van, ahol személyesen. Testvén barátság ez, az idősebb, tapasztaltabb és fiatalabb testvér barátsága. Megnyilatkozását 1945- től kezdve tapasztalhattuk. Akkor kenyeret osztottak a szovjet katonák, majd nyersanyag érkezett. Hogy a gyárakban megindul hassanak a gépek, megkezdődhessen a munka. A Béke távvezeték szovjet áramot szállít, a Barátság kőolajvezeték szovjet olajat. Szovjet katonák segítettek a Pilisi hegyek községeinek sok tervük megvalósításában, s a példák itt is kifogyhatatlanul sorolhatók, de kell-e bizonygatni azt, ami mindennapjaink természetes közege? És ahogyan a szovjet néppel, úgy kötött barátságot, testvéri szövetséget népünk a szomszédos államokkal, azokkal, akik ugyanazt a társadalmat formálják, mint ml, s akikkel éppen ezért gondjaink is közösek, de örömeink is azonosak. ■ a nnepel ma az ország, I Is ünnepel megyénk / népe is. Van mit ün- népéin ünk, magunk teremtettük, magunknak. Eredményeink nagyok, terveink biztatóak. Húsz esztendeje nem új. lapot, hanem egészen új könyvet kezdett el írni e nép. A független és szabad Magyarország új történelemkönyvét, amelybe ez a húsz esztendő úgy kerül be, mint a küzdelmek, harcok, szenvedések és győzelmek két évtizede, ahol emberek lettek mássá, s tették mássá maguk körül a világot, az egész országot. Ebbe a történelemkönyvbe úgy kerül be ez a húsz esztendő, mint a visszavonhatatlanul maga útját járó, magának hazát építő magyar nép hőstörté- nete. Ä testvérpártok és kormányok üdvözlete Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést tartott az országgyűlés. Már jóval 11 óra előtt benépesültek a Parlament folyosói, az ülésterem körüli társalgók: megjelentek az ország- gyűlés tagjai és az ülésre meghívott vendégek — a munkásmozgalom veterán- harcosai. a 20 évvel ezelőtti képviselők, közéleti személyiségek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott az ülésterem, amelynek páholyai és karzatai 11 órára zsúfolásig megteltek az önneplöruhás vendégekkel, akik — csakúgy, mint a képviselők — az ünnepi alkalomra felfűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich' Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP ; Politikai Bizottságának tagjai, | valamint a Politikai Bizottság i póttagjai, a Központi Bizott- I ság titkárai és a kormány tagj jai! Jelen volt az ülésen Nemes \ Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A földszinti páholyokban j helyet foglaltak a íelszabadu- j lási ünnepségekre hazánkba : érkezett párt- és kormánykül- j döttségek, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vezetésével a szovjet, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével a román, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese vezetésével a bolgár, Alekszandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Végrehajtó Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezetésével a jugoszláv. Otakar Simunek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, miniszterelnök-helyettes vezetésével a csehszlovák delegáció tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet ; foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vasa Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a képviselőket, majd hosszan tartó nagy taps, ünneplés közben köszöntötte az ülésen részt vevő (Folytatás a 3. oldalon.) MEGÚJULÁS Foto: Gábor «Swf5 KÉT ÉVTIZED
