Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-03 / 79. szám
10(55. 4 PRIMS 3, SZOMBAT ri9J Uff. if. I y^pfgp 3 Befejezés előtt a mezeipocok irtás Tél a tavaszban Érdekes természeti jelenség tanúi lehetnek most a Bükk- hegységet járó erdészek és ki- ; ránduiók. A szélárnyékos, napsütéses domboldalakon sző- nyegszerűen virít az ibolya, az északi fekvésű domboldalakon viszont 8—10 centiméter vastag hófoltok idézik a telet. Nagymező környékén, a fenyő- : erdőkben 20—25 centiméteres J a hó a fák alatt. Egyes helyeken a tavaszból egyenesen a „télbe” érkeznek a természet- járók. A hőmérséklet a Bükkben nulla fok körüli s reggelente fagyott a föld. Általában sikeresnek mondható a védekezés I A megyében 105 000 hold te- | rületen pusztított a mezei pocak. Március 15-én kezdődött meg az irtás, hol tartanak a j munkával, milyen tapasztala - ! tokát szereztek a védekezés során, erről kértünk tájékoztatást Farkas István növényvédelmi megbízottól. — A megyében két lépcsőben folyik a védekezés, j napjainkban Cegléd városban I és járásban, a ráckevei, a ; nagykátai járásban és Nagykőrösön. A többi járásban és J városban a március 15-től i március 30-ig tartó időszakban védekeztek a pocok ellen. — Sok tapasztalatot szereztünk az akció során, így többek között azt, hogy ahol lelkiismeretesen szervezték meg a munkát, ott a siker nem maradt el. A megye lakossága végrehajtotta a rendeletben előírtakat. Csupán Penc községben kellett szabálysértési eljárást indítani néhány, a munka alól magát kihúzni akaró ellen. Általában betartották az előírt szabályokat, de ilyen tekintetben is akad kivétel. Cegléden és Abonyban főként az ipari munkásokat osztotta be a tanács erre a munkára, noha a rendelet kimondja: elsősorban a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság feladata a mezei pocok irtása. Hernádon a föld tetejére szórták ki az Arvalint, így sok fácán és fogoly elpusztult. Személyek mérgezéséről, illetve megbetegedéséről nem érkezett jelentés. Néhol azonban előfordult, hogy a kötelező mosakodási lehetőséget nem biztosították. Külön meg kell dicsérni a fiatalokat, illetve az iskolásokat, akik rengeteget segítettek. A jó munkának meg is van az eredménye, a pockok túlnyomó többsége elpusztult. A védekezés a közeli napokban befejeződik. Sok kicsi sokra megy AZ ÉJFÉLI MISE — TÁPIÓSZECSŐN A Tápiószecső és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet és a helyi Damjanich Művelődési Ház közös színjátszó csoportja hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója alkalmából ünnepi díszelőadás keretében mutatja be április 3-án. szombaton este fél nyolc órai kezdettel Peter Karvas: Éjféli mise című há- romfelvonásos drámáját Ofel- la Sándor rendezésében. Az előadást másnap, április 4-én este megismétlik. Visssaétí a Tí A váci járási ügyészség idén márciusban folytatólag elkövetett társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés és hivatali vesztegetés bűntette miatt vádat emelt Nyilas Sándor 44 éves mérnök, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának volt igazgatója ellen. Ennek az embernek az életpályája hosszú időn keresztül felfelé ívelt. Agrárproletárból lett mérnök a felszabadulás után, s a nép államának bizalma magasra emelte: volt minisztériumi iparági igazgató, főmérnök. gyáregységvezetö a Dunai Vasműben. 1957-ben nevezték ki a váci gyár igazgatójává, s itteni állása tavaly novemberben szűnt meg fegyelmi elbocsátással. Miért jutott ide, hogyan élt vissza az iránta tanúsított bizalommal? Az első lépéseket, ha .ezek nem is minősülnek bűncselekménynek, Nyilas Sándor már akkor megtette, amikor rosszul kezdte értelmezni vezetői beosztását, túlértékelte saját személyét. A vezető beosztás nemcsak a nagyobb felelősség, a több munka kötelezettségének érzését növelte benne. Azt hitte, sok olyat megtehet, amit mások, az „egyszerű” emberek nem. Neki nemcsak az volt természetes, hogy az igazgatói munkakör ellátása érdekében, helyesen és jogosan, több előnyt, kedvezményt élvezhetett, mint a gyárban egy műhelyben dolgozó munkás, vagy akgr egy mérnök. O enné) többet. sokkal többet is természetesnek tartott. Xmiik worjába ii A gyár személyautója elsősorban az ö rendelkezésére állt. Joga volt hozzá, hogy naponta felsögödi lakásáról Vác- ra, s onnan haza vigye a kocsi, s hivatalos utakra is bármikor igénybe vehette. Nyilas igazgató azonban ezt a kocsit és a később beszerzett másikat is. úgy használta, mintha a sajátja lenne. Látogatások Csongrádra, lakodalom Vósd- rosnaményben, üdülés a Balatonon? Az csak „természetes”, hogy a vállalat gépkocsijával utazott családjával együtt mindenhova. Különböző építési anyagokat, egyebeket kellett hazajuttatni Felsőgödre? Neki mindig rendelkezésre álltak a gyár autói. A vállalatok, intézmények dolgozói esetenként magáncélokra igénybe vehetik munkahelyükön a gépkocsikat, — az előírt önköltség megtérítése mellett. Nyilasnak ez a rendelkezés — enyhén szólva — elkerülte a figyelmét. Sőt: egy 270 kilométeres magánuta- ' zás alkalmával a személykocsi karambolozott és ennek következtében 9559 forint kár keletkezett. Ezt is a vállalat fizette meg. De egyebekben sem voltak gátlásai, ha saját érdekeiről volt szó. Házi pálinka- | főzőre volt szüksége, megcsi- ! náítatta a gyárban. „Természetesen’1’ a vállalat anyagából. munkaidő alatt. Az c-gyik szakmunkás 65 órát dolgozott rajta. Vaskapu kellett a felsőgödi házhoz. így készült az is. A cserépkályha bontását, a vízvezeték szerelését, egyéb átalakítást a lakásában, ugyanígy végeztette el. Igazán olcsó volt mindez: a huszonöt százalékos közterhet is felszámítva, óránként 12 50-be, naponta 100 forintba került a gyárnak, hiszen a munkák egy részét hivatalos idő alatt végezték el, s eképp is számfejtették. Hogy ezt látva, mi volt a véleménye a gyár dolgozóinak ? Ugyan, mit számít az! Mint ahogy az sem számított: mit szólnak majd a római utazáshoz, amelyet az igazgató a gyár másik négy vezető munkatársával együtt tett 1960- ban — éppen az olimpia időszakában. Az utazás költségeit, összesen 27 265 forintot ugyanis, a vállalat fizette meg, — mégpedig külföldi tanulmányút címén. Igaz. akkor nem volt Kómában semmiféle híradástechnikai, vagy műszeripari kiállítás, tanácskozás. de Nyilas és társai kárpótolták magukat az izgalmat, kitűnő szórakozást Kiállítás — Érden Felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából képzőművészeti kiállítást rendez az érdi Nagy Ba'ogh János képzőművészeti kör. A kiál-! lítás ünnepélyes megnyitására I április 4-én, vasárnap délután három órakor kerül sor. A kiállítást április 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Egy kiló zsírnak való szalonna bolti ára tudvalevőleg 24 forint, falun azonban nem kelendő áru. Falusi élelmiszer- bolt jóformán sohasem rendel belőle. Farmos szövetkezeti húsboltjának viszont a Húsipari Vállalat ceglédi üzeme mégis 710 kilót szállított sízaBESZÁMOLÓK ELŐTT. Foto: Kotroczó bályos számlával. Ez a be mázsánál is nagyobb mennyiség nyilván nem is kellett * btnaos laknak, így azután amikor hanem hónappal a szállítás után véletlenül betoppant a boltba a Pest megyei Állami Kereke delmi Felügyelőség, még mindig talált belőle közel másfél mázsát. Igaz, besózva, így már 32 forint kilója. Ennyiért is árusította Varga Béla boltvezető, a földművesszövetkezetnek ellenben, csak zsírszalonna árával, vagyis mázsánként 800 forinttal kevesebb összeggel «sámWtt el. Emiatt meg is bírságolták. Találtak az üzletben három fémtartályt is, olyant, amiben hús és felvágottfélét szállítanak és ami csak húsipari vállalatok, tehát az állam tulajdona lehet. Varga azonban kijelentette: mind a három az övé, évekkel ezelőtt vásárolta. A kereskedelmi felügyelőség mindenesetre levelet írt Ceglédre a Húsipari Vállalatnak, s felszólította, vigye haza a farmos! húsboltböl a három értékes edényt. Ennek ellenére, a kontroli- vizsgálatkor, mind a három tartályt még mindig ott találták. Azt mondta a boltvezető, jártak ugyan nála, de az edényeket ott hagyták, mondván, azokra semmi szükségük. Lehet. Csakhogy a társadalom tulajdonát képező minden tárgyra vigyázni kell. Mellesleg a második ellenőrzésikor éppen birkahúst árultak a boltban — egységáron. 16 forintért. Pedig a birka elejének csak 14 forint 20 fillér az ára. Egy forint 80 fillér nem nagy pénz, sok kicsi azonban sokra megy! Kukoritatermesztő traktorosok Csökken az önköltség Mindenkinek előnyös Nemegyszer hangzott el az évek során: „rossz volt a talajmunka, azért gyenge a termés. A traktoros csgk a maga normálholdjait szaporítja, s jöhet utána az özönvíz.” — Nos, ennek a vádnak néha volt alapja, gyakorta nem. Tény j azonban, hogy a traktorost j semmi érdek sem fűzte ahhoz, i hogy a tsz többet és minőségi- j leg is jobbat termeljen. Sok j fejtörést okozott már nem egy vezetőnek, miképpen lehetne a traktorost is érdekeltté tenni a terméshozamok növelésében. Azzal, hogy a gépek javarészt a tsz-ek kezelésébe kerültek, ez az érdekeltség közvetlenebbé vált. Méginkább fokozza a traktorosok anyagi érdekeltségét az az új módszer, amit Pest megyében harminc-egynéhány tsz- ben valósítanak meg az idén, egyelőre a kukorica termesztésében. A bevált kísérlet Azok a traktorosok, akik részt vesznek a kukoricatermesztésnek ebben az űj módszerében, nemcsak megszántják a földet, hanem el is vetik a kukoricát, elvégzik a növényápolási munkákat, egészen a törésig. Egy-egy traktoros akár 200 holdnyi kukorica | teljes gépi munkáinak az elvégzését is vállalhatja. A módszert ugyanis a Gödöllői Agrártudományi Egyetem segítségével már három éven át kipróbálták, s e bevált kísérlet tapasztalatai alapján folyik most a traktorosok területvállalása a megyében. Az új módszer bevezetését gondos előkészítés előzte meg. Februárban Fenyőharaszton 36 tsz-ből 51 traktoros és 9 brigád- és üzemegységvezető több napos tanfolyamon vett részt. Neves szakemberek tartottak előadást a kukoricatermesztés komplex gépesítéséről, a gépi vetés, növényápolás és betakarítás jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről. Ismertették a kukoricatermesztés üzemgazdasági, munkaszervezési problémáit, valamint a vegyszeres gyomirtás módját a kukorica- táblákon. A cél ugyanis az, hogy a „kukoricatermesztő traktorosok” műszaki felkészültségük mellett fokozatosan ; elsajátítsák e növényfajta kor- : szerű termesztésének minden ; tudományát. A tagság érdeke is ; A kísérletek igazolták a ; módszer előnyeit. Hasznos a ; traktorosnak, mert a normál- ! hold teljesítés után járó ! munkabéren felül a termés- l eredmény alapján prémium- ! ban is részesül. A helyesen ! megállapított pnémiumfelté- \ teleken keresztül a traktoros ! anyagilag is érdekeltté vá- ; lik valamennyi gépi munka ; minőségi végzésében. A munkafolyamatok többségének gépi erővel történő elvégzése — a tsz gazdálkodásában — mindenekelőtt a termelési költségeket csökkenti. A traktorosnak kifizetett munkabér és prémium még mindig kevesebb, mint a kézi művelés kisüzemi módszereinek a költségei. S ami igen fontos: több takarmány marad a közös állatállomány részére. Nem utolsósorban pedig a gépi munka sok munkaerőt szabadít fel, melyet a gazdálkodás más ágazataiban lehel hasznosítani, — ott, ahol" még nem eléggé gépesített vágj gépesíthető a munka. Ami „elvesz" a réven... Ürge van a határban... az első fogás, vagy vadászaton a legelső csővégre kapott nyúl — igencsak nagy élmény. Sikere-ku- darca — legalábbis a babonásabbak szerint — meghatározhatja az idény kilátásait. Persze Dombi Péter csak afféle kedvtelésből űzi nagyapja egykori mesterségét. Az öreget még a sok- gyermekes család eltartása kényszerítette az ürgeöntésre — a foglalkozása szerint ipari tanuló unokát — az apáról fiúra öröklődő hajlam passziója hajtja szabad idejében ürgézni. Közben az sem mellékes, hogy egy-egy jó fogással ö is előteremti a család ebédjét, vagy a vacsoráját. Hat- hét ürgéből ugyanis valameny- nyien jóllaknak. Aki nem evett, el sem hinné — legalábbis Dombi Péter szerint — milyen pompás eledel az ürgehús. Búzán, ár.pán, kukoricán nevelkedik a mezők apró vámszedője s még ilyenkor márciusban is valóságos kis éléskamra táplálja odalenn a föld gyomrában. HANEM HAT A NAP... ez mégiscsak tőrbe csalja az A tagságnak is csak haszna van belőle. Mentesül a fárasztó kapálástól, de nem esik el a természetbeni kukoricajuttatástól sem. A törést és a szárvágást még jó ideig csak kézi erővel kell végezni, amiért a végzett munka arányában kaphat kukoricát. Egyébként is, ami „elvész” a réven, megjön a vámon. Az itt felszabadult, s máshol hasznosított munkája folytán a jövedelme kiegyenlítődik. Légióként pedig a jobban tartott közös állatállomány — lévén több kukorica e célra — az eddiginél több részesedést eredményez a közös alapból. Végső soron pedig a modern gazdálkodási szemlélet elsajátításáról van szó. Arról, hogy többet és olcsóbban, tehát a világpiacon is versenyképesen, termeljük meg nemcsak a kukoricát, hanem — az olcsóbban előállított takarmánnyal — az állati termékeket, amik viszont fő bevételi forrásai minden korszerű mezőgazdaságnak. Ferencz Lajos ■ iÚNIUSBAN NŐ! AUTÓVERSENY Júniusban — a nemzetközi nőnap tiszteletére — női autóversenyt bonyolítanak le. A j küzdelmet két részben ren- dezik: a résztvevők először a ; Budapest—Várna—Budapest útvonalat futják meg, majd 1 a magyar fővárosba való visz- j szatérés után Budapest—Ti- : hány táv leküzdésére kerül i sor. í nyújtó olimpiai versenyekkel. Igaz az is: nem sóikkal azután, hogy hazajöttek, ezt a „szabálytalanságot” a felettes hatóság felfedte. VaLameny- nyi érdekelttel megfizettették a ráeső összeget, az igazgatót Írásban figyelmeztették, s ezzel az ügy el volt intézve. Ar. illetékes ügyészség, amely Nyilas Sándor sok éves működése közben elkövetett visszaéléseit vizsgálta, ezt a kéjutazást nem tartja a fentiek szerint el- intézhetönek. Mintahogy azt a hivatali vesztegetést sem. 'amelyet az igazgatói szobában, személyes részvételével és beleegyezésével követtek el az új vállalati személyautó beszerzésekor. De a ténylegesen elkövetett visszaélések nem mérhetőek a még meg nem térített károk összegével. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában kialakított elvtelen kis „haveri” klikk tagjainak autós italozásai, szórakozásai, a jogtalan előnyök gátlás nélküli igénybevétele, a vezető beosztással való folyamatos és állandó jellegű visszaélés, olyan erkölcsi károkat okozott ebben az üzemben, amelyet lehetetlen fölmérni. Nem egyszerű eltévelyedésről van itt szó: olyan erkölcstelen, korrupt magatartásról, a szocializmustól idegen életstílusról, amely fölött szigorú ítéletet kell mondani. Mégpedig olyat, ami ebben a gyárban, s másutt is, minden becsületes dolgozó jogos felháborodását és egyben elégtételét fejezi ki. Hctesi Ferenc Pál VÉGRE BEKÖSZÖNTÖTT a tavasz — s ezt nemcsak a földekre sereglett szántó-vető gépek, az újult kedvű gazdák, hanem az ürgeöntő is tanúsíthatja. Vgy ám, ürgeöntő Dombi Péter, aki a hosszú téli hónapok után tegnap ismét nekilátott alkalmi mestersége gyakorlásához a ceg- ledberceli határban. Vette a két vizes- í vödröt, nyakába \ akasztotta a táskát. ! aztán illaberek-nád \ a kert osont ki a vá- : sártér felé, hogy ; meglesse, fölcsalják-e i már a lyukakból a ; langyos sugarak a ki- • váncsi ürgéket. I A SZEZONNYITÓ ! ürgeöntés — akár- ! csak a horgászoknál V\k\\>XN\\\\\\Vk\\\\^^^ ürgét. Ennek köszön- 'j hette a berceli ürge- % öntő is az idei első és !j nem is akármilyen £ zsákmányt. Hamar j rátalált a frissen túrt i lyukakra, s mire \ nyolc-tíz vödör vizet $ — a szomszédos pa- $ takból — beléjük % zuttyantott, egymás} után „adták föl” a J vajatok a menekülő; ürgét. Egy siklott $ csak ki Dombi Péter í ujjai közül, ám ehe- \ lyett még hármai ! nyakoncsípett. ELÉGEDETTEN\ fűzte drótra a nyolc j jól fejlett darabból 1 álló zsákmányt és; kedvenc dalát dúdol- i gatva indult hazafelé : az első vadászatról: j Ürge van a határ- j ban.., (s. p.) í
