Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-14 / 88. szám

A költészet napja Abonyban Abonyban a községi irodal­mi kör nyilvános ünnepi ülé­sén rendezték meg a költészet napját. Á c E G l € D I J Á R Á * É S C E G t, É D V Á R O S R É S Z É R E IX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 19ű3. ÁPRILIS 14. SZERDA Péter Ida, az irodalmi kör vezetőjének megnyitója után, Temesközy Istvánné méltatta a magyar költészet napját, melynek különleges fényét az adja meg, hogy a magyar nép első proletárköltője, József At­tila születésnapján rendezik. Az irodalmi esten József At­tila, Kassák Lajos, Illyés Gyu­la költeményeit adták elő. Matusinka Lászlót, Fodor Edi­tet, Füleki Erzsébetet és Har- gitay Lajost megérdemelten tapsolta meg a közifaség. Az ünnepség után Péter Ida elmondotta: — Irodalmi körünk 1959 februárjában hat taggal ala­kult. Azóta a taglétszámunk harminckettőre emelkedett. Zártkörű foglalkozásainkon megbeszéljük belső problémá­inkat és felkészülünk a nyil­vános ülésekre. A kör célja az irodalmi továbbképzés és a versek megszerettetése. Fodor Edit verset szaval KARCSI BÁCSI Perneczky Károly kocs^ri tanító. Negyven éve oktatja, neveli a község gyermekeit. A jubiláló „Karcsi bácsi” diákjai körében Irén számomra meg­testesült nő. Ő volt néhai ifjúságom gyönyörű szerel­me, néhány év múltán az ideális menyasszony, ké­sőbb az ifjú hitves, a nagy­szerű anya, élettárs, s most a komoly, meglett házi­asszony. Most az ő egyik kedves szokásáról szólnék néhány szót. Irén szenvedélyesen vá­sárol. Okosan és gazdasá­gosan. Képes már hajnali fél ötkor sétálni a piacon. Gondosan odahajol a por­tékához. Az árakat kétszer is megnézi. Tovább bal­lag és előírói kezdi. És bármily’ furcsa, a hosszú és alapos keresgélés után mindig drágábban vásárol, mint mások. Imád ajándékot ven_ ni. Mindig és mindenkinek. Több órás tanakodás után az ajándékboltban vázát vásárol a sógornőjének. Hazahozza. Perceken ke­resztül rakosgatja ide-oda. Az asztal közepére, a toa­lettre, a vitrin sarkára. Végül úgy dönt, hogy a vá­zát megtartja és másnap reggel vesz Sárikának egy csokor gladioluszt. így telt Erzsiké szilvakék ballon Irén ajándéka pulcsijával is. Addig néze­gette, simogatta a tükör előtt önmagán, míg végre kereken kijelentette: — Niksz. Mit kaptam én Erzsitől a névnapomra? Egy pakli römikártyát. Majd bolond leszek neki háromszáz forintos puló­vert ajándékozni. Kap egy hortenziát és kész. Így maradt otthon a tel­jes Shakespeare, amit Pé­ternek vett, no meg a mok- káskészlet mókás történe­téről bővebben. Mária hugunk tavaly többször megjegyezte: — Ne vegyetek nekem mást a névnapomra, csak egy mokkáskészletet... Irén boldog volt. Ezen a vásárláson nem kell so­káig törni a fejét. Igaz, így is eltöltött másfél órát az üveqboltban. De végül is megérkezett a készlettel. Persze, nem volt sürgősebb dolga, mint az, hogy az új készlettel megterítsen. Amikor már az abroszon állt a hat szép csésze, vál­Péter Ida bevezetőjét mondja Az albertirsai áldetektlv A történet a fővárosban kez­dődött és a ceglédi rendőrsé­gen végződött. ★ A Vörösmarty sportüzlet ve­zetőnője kilépett az utcára. Alig ment pár métert, amikor egy fiatalember lépett elébe. — Asszonyom, én önt letar­tóztatom! — De ... kérem ... ? — Semmi tiltakozás! Sznopka karon ragadta az asszonyt, de annak sikerült ki- j szabadítania karját és vissza- ! szaladt az üzletbe. A „nyomo- I zó’’ utána rohant. Az üzletben a pénztárosnőre is rászólt: — Letartóztatom! Ám amikor az üzletvezető- nő rendőrért kiáltott, a „nyo­mozó” megfutamodott. A rend­őrök elfogták, de még előttük sem hagyott fel a szélhámos­kodással. — A Honvédelmi Miniszté­riumtól olyan megbízatást kaptam, hogy még a rendőrö­ket is letartóztathatom. ★ Az áldetektív Sznopka Pál, Albertirsa, Homokrész 34. szám alatti lakos szélhámoskodásá­ért 1000 forint pénzbüntetést fizetett. B. M. A labdarúgás „bátor emberei“ Szombaton este befejeződött a Járási Labdarúgó Szövetség tízhetes játékvezetői tanfolya­ma, melyen nyolc fiatal vizs­gázott sikeresen. Tóth Lajos, a fiatalok „La­jos bácsija”, a Járási Labda­rúgó Szövetség elnöke „bátor emberek'‘-nek nevezte a fiata­lokat, ha ki mernek állni a zöld gyepre huszonkét játékos közé, nem félve a szurkolók szidalmazásaitól. A fiatalok — név szerint Szántai Sándor, Szalag Tibor, Pálinkás Imre, Vngureán László, Király György abonyi intéző, Bujáki Gyula, Slezák István és Bállá József — már vasárnap a já­tékvezetővel együtt futottak ki mint partjelzők a labdarú­gó-pályákra. (B.) Ami a 20:0 mögött volt Vasárnap szép számmal je­lentek meg a szurkolók a Kossuth Művelődési Házban a Ceglédi Vasutas SE ökölvívók ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v lamra hajtotta fejét és el­sóhajtotta: — Bolond szép ez a va­cak. — Nekem is tetszik — hagytam rá. Ez kapóra jött neki. Azonnal belelendült. — Neked is? — kérdezte felragyogva. — Akkor majd hülye leszek odaadni. Mária szépen beéri egy doboz bonbonnal. Harminc-, negyven forint. Ö sem szokott rám többet költeni.] Hát Így volt ez J mokkás készlettel. Csak i azért jutott eszembe, mert i Irén nagy csomaggal cipe-i kedett haza tegnapelőtt, ] — Apukám — borult a ] nyakamba — sok boldog] névnapot kívánok neked.j erőben és egészségben — s: ezzel kibontotta a csórna-: got. Gyönyörű herendi ál-j lólámpa volt benne. — Tet-i szik? j — Nagyon — rebegtem j meghatva. — Tessék megköszönni: — mondta ő huncutul. Jobbról-balról megeső-1 koltam. Irén gondosan! megfogta a lámpát és oda-! tette az éjjeliszekrényre. \ Az ő éjjeliszekrényére. \ (rossi) t területi mérkőzésén. Az ér­deklődés érthető volt, hiszen Cegléden régen volt ökölvívó bajnoki küzdelem. A szurkoló tömeg azonban a szolnokiak i sportszerűtlen magatartása \ miatt csalódottan távozott. \ Kukuk János, a CVSE ökölví- j vó szakosztály vezetője, nyi- \ latkozott ebben az ügyben: 1 — Sajnálatos körülmények ! között győztünk 20:0-ra a ; Szolnoki MTE ellen. A sza- ; bályok szerint a bajnoki küz­• delemre a tíz súlycsoportban 1 kell kiállni. Nagy megdöbbe- 1 néssel vettük tudomásul, hogy | a Szolnoki MTE nyolc ver- \ senyzővel érkezett. Ezzel a \ létszámmal még meg kell tar- \ tani a bajnoki versenyt. A \ mérkőzés előtt derült ki az j is, hogy egy versenyzőjüknek \ nem volt érvényes orvosi iga- j zolása, egy másik pedig túl 1 volt a súlyhatáron. A szabá­• lyok szerint így is kötelesek I voltak kiállni a versenyre, de i ez már csak barátságos jel— ; legű lehetett. így aztán vala- ; mennyi pontot mi kaptuk i meg. : — Reméljük, hogy az lile­: tékes területi vezetőség fel- i figyel erre az esetre és gond- i ja lesz rá, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A sajnálatos esetről nem mi tehetünk és kérjük a kedves drukkereinket, hogy ezután is támogassanak bennünket. Leg­közelebb április 25-én mérkő­zünk idehaza a Szolnoki MÁV jó képességű csapatával. (Sz) — Nőgyűlés. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a járási ta­nács nagytermében tartja meg újraválasztó gyűlését a járási nőtanács. — Jó hír. Határidő előtt elkészült a Rákóczi úton az új tizenhat lakásos társasház. A Bács megyei Építőipari Vállalat munkásai bebizo­nyították, hogy nemcsak a felszabadulási verseny meg­hirdetése idején hoztak lel­kes határozatot, hanem most is állják a szavukat. — Termelőszövetkezeteink közül öt — az Alkotmány, a Vörös Csillag, a Lenin, a Dózsa Népe és a Táncsics — szerződést kötött a ter­meltető vállalatokkal az idei zöldségtermésre. Ezáltal biz­tosították az értékesítést, mert a tagoknak kiosztott, vagy a piacon értékesített zöldség is a szerződéses kötelezettségbe számít. A terven felüli mennyiséget is átveszi a MÉK, illetve a konzervgyár. HÍREK — Labdarúgó-mérkőzés lesz ma délután négy órakor a Ceglédi Vasutas és a Ganz- MÁVAG NB I B csapata kö­zött a vasutaspályán. — Nyugdíjasgyűlés volt a múlt héten a vasutasotthon­ban. A nyugdíj rendezésé­ről szóló új kormányrendele­tet ismertette a résztvevők­kel Szamosvölgyi Imre, a nyugdíjasok helyi szerveze­tének elnöke. — Sportközgyűlés. A Ceg­lédi VSE sportolói hétfőn este tartották közgyűlésüket. Utassy József elnök ismer­tette az egyes szakosztályok múlt évi tevékenységét. A sportkör gazdasági helyzetét Mogyoróssy Kálmán vázolta. — KRESZ-oktatás. A me­gyei rendőrkapitányság köz­lekedésrendészeti osztálya va­sárnap délelőtt 9 órakor a művelődési házban KRESZ- oktatást tart a gépjárműve­zetők részére. A resztvevők a megjelenésről igazolást kapnak. Megújul a régi sétány Alig három éve, hogy elké­szült az Árpád utcai virágsáv. Rövid ideig pompázott, utána jöttek a csatornaépítők, s a földhalmok súlya alatt a nö­vényzet nagyrésze tönkrement. Azóta már befejeződött a csa­tornaépítés ezen a szakaszon. A környékbeli lakosság teg­nap társadalmi munkában megkezdte az új virágsáv ki­alakítását. A városi kertészet Kiskunfélegyházáról rózsatöve­ket, s az erdőgazdaságból fia­tal fenyőfákat hozatott. A tár­sadalmi munkások felássák a földet, a kertészek elültetik a cserjesort. Mire a tavasz iga­zán beköszönt, megújulva áll a régi sétány. D. //f> ti kalappal! Az Állami Biztositó Sza­badság téri bejárata fölött lelóg egy nagyon régen el­szakadt telefondrót. Erő­sebb széljáráskor annyira himbálódzik, hogy a vigyá­zatlan járókelő kalapját is képes leütni. „Le a kalap­pal” az ilyen reklám előtt, melyről azonban hiányzik a megfelelő reklámszöveg: Kössön életbiztosítást! — és Egymillió kilaméter itat nélkül,, figg€*lmesen A Yolán-brigá«l másodszor is elnvorle a szocialista rímet — Elégedett vagyok — mondja csendesen —, nehéz, de szép munka a mienk. Nem is cserélném fel semmi mással. Szeretem a tv-t, mo­zit, rádiót, s vasárnaponként még a „Magyarba” is elné­zünk ... — Nagyszerű fiúk ezek — lép hozzánk Bellér György, a főnökség vezetője. — Külön­ben április negyedikén már nyolc brigádot értékeltünk. Hat elnyerte a szocialista cí­met. Ebben az évben újabb két brigád kapcsolódott be a mozgalomba. Béla fiam is velünk dolgozik, s együtt kaptuk meg most a jelvényt. — Sokat tanultam édes­apámtól — mondja ifj. Stum­mer Béla. Öt éve vezetek s remélem sikerül megszerez­nem a középfokú jogosít­ványt ... . Keresztúri Károly harminc­öt éves, jó kedélyű, zömök ember. Tizenöt éve vezet, és lefutott kilométereinek a szá­ma negközelíti a nyolcszázez­ret. Negyedszer tüntették ki most a „Kiváló dolgozó” cím­mel, harmadszor kapta meg a jelvényt. Ttilif} taxii Ceglédnek! a vasútállomásnál is várakoz­tatni állandó jelleggel leg­alább egy kocsit, mert akkor a lakosság tudná, hogy van, igénybe venné és nem jelen­tene gondot, ha esetleg bete­get kell szállítani. (kecskeméti) — Halló központ? Kérem a taxiállomást. — Itt a MÁVAUT-megálló. — Bocsánat, én a taxit kér­tem. — Sajnos, nincs bent, há­rom napja egyetlen kocsi sem. A GELKA Szerviznél vannak. — Tessék mondani, hogyan lehetne taxit kapni, a kór­házba szeretnék menni? — Sajnos, kérem . Cegléden nincs taxi — mondja a vasútállomásra érkezőnek a kapus. De ugyanígy jár az is, aki a kórház portájánál vagy a szállodából távozva akar taxi­hoz jutni Cegléden. A városnak ugyan van há­rom taxija, de a lakosság eze­ket nem veheti igénybe, mert állandóan vállalati fuvarban Vannak. A taxisofőrök sze­rint annyi Cegléden a ma­gánautó, hogy vállalati fu­var nélkül nem tudnak meg­élni. Ha netalán valakinek sürgős elintézni valója van, jobb ha magánkocsi után néz, mert Cegléden lehetetlen taxihoz jutni. Más hasonló vidéki váro­sokban öt-hat taxi van a köz­ponti állomáson és a vasút­állomáson, s bármikor lehet szabad kocsit kapni. Évekkel ezelőtt a ceglédiek igényeit a konflisok elégítették ki, mel­lettük megélt azonban két magántaxj. Most azonban a rossz szervezés és az állandó kocsihiány miatt a probléma • megoldatlan. Helyes lenne a taxiállo­mást visszahelyezni ere- i deti helyére, I i Az I. AKÖV ceglédi főnök­sége Volán brigádjának tagjai átvették a „Szocialis­ta brigád” jelvényeket, most boldogan gratulálnak egymás­nak a fehér asztal mellett s fogadják a felettesek, a csa­ládtagok jókívánságait. Borbás Antal, a brigád ve­zetője, a házigazda. Nehéz vele szót váltani. Helyette a piros bőrbe kötött brigád­napló beszél. Két évvel ezelőtt elnyerték e szocialista oklevelet, a múlt év pedig meghozta a jel­vényt is. Tervüket a felaján­lott százhárom helyett százöt tzázalékra teljesítették. Több, mint tizennégy­ezer forint ára üzemanya­got takarítottak meg. Hatan kapták tizenhármuk .iözül a „Balesetmentes köz­lekedésért” jelvényt. (A bri­gádvezető a második fokoza­tot.) Rendszeresen tartottak családi összejöveteleket. Se­gítették egymást a házépí­tésben és más munkákban. Állandóan tájékozódtak a na­pi politikai eseményekről. El­határozták, hogy óz idén meg­szerzik a szocialista címet, már harmadízben. A gépkocsivezetők általában szűkszavú emberek. A hosz- szú utakon megszokták a hall­gatást. Borbás Antal sem ízetet beszélni, különösen lem — önmagáról. Mégis megtudjuk róla: tizennégy éve gépkocsi­vezető. Tizenkét éve dolgozik jelen­legi munkahelyén. Több, mint félmillió kilométeren keresz­tül markolta már éjjel-nap- ->al a volánt, de még soha sem volt balesete. Az igazi ,ó pilótának legnagyobb eré- iye — mint mondja: — ital léikül, gondosan karbantar­tott kocsival, figyelmesen ve­zetni .. . Jd. Stummer Béla a mun­kából érkezett az ünnepségre. — Jogosítványomat 1938-ban izereztem. Azt hiszem, több mint egymillió kilométert vezettem. Tapasztalataim? Azt tudom tanácsolni minden gépjárművezetőnek, ha csak Törteire megy is, olyan fel- készülten induljon, mintha egalább Sopron lenne a célja. \Tem emlékszem, mikor ma- 'adtam utoljára az úton le­rohadva ... Nagyon szeretem a brigádot. Úgy élünk, mint egy nagy család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom