Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-13 / 87. szám

Szocialista brigádokat avattak a ceglédi Kossuth Bensőséges ünnepségen ad­ták át szombaton délután a művelődési házban a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet vezetői három brigádnak a szocialista oklevelet és jel­vényt. Az ünnepségen megje­lent Szeleczki Mihály, a váro­si pártbizottság titkára és Ko­vács József, a pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je, a tsz vezetői, valamint a három brigád tagjai és a ki­tüntetettek. Tokaji András tsz-elnök rö­vid üdvözlő beszédében elis­meréssel emlékezett elsősor­ban Kaczur Ferenc Béke-bri­gádjáról, mert ők már har­madszor, ifj. Koncsik István­ná vezetésével a Zója-brigád és a B. Kiss Imre vezette Har­cos- brigád másodszor nyerte el a szocialista címet. Elisme­réssel szólt az elnök Kecskés Sándor traktorosról, aki a múlt évben 160 százalékra tel­jesítette a tervét, s most a Ki­váló termelőszövetkezeti tag kitüntetést kapja. Sárkány La­jos a Kiváló állattenyésztő jelvény arany, míg Füle Jó­zsef az ezüst fokozatát’ érde­melte meg múlt évi munkájá­val. B. Kiss Imre, Tarr János és Nagy Ferenc miniszteri di­csérő oklevelet kaptak. IX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1965. ÁPRILIS 13, KEDD LABDARÚGÁS i’vfftvHi Epíiók—3imnor 1:0 (0:0) Vezette: Vasas. Góllövö: Ve­rő vszki. Szemerkélő esőben, jó tala­jú pályán kezdődött a mérkő­zés. A hazai csapat az első percekben már erősen roha­mozott és ennek eredménye­képpen megszerezte a tizedik percben szabályos vezető gó­lunkat, amit a játékvezető nem adott meg. Mindkét csa­pat küzdött továbbra.is a győ­zelemért. A monori csapat egyéni játékkal, míg az Épí­tők csapatmunkával. Sok tervszerűtlen támadás után ért véget az első félidő. A második félidőben a he­lyi csapat vette át a játék irá­nyítását, mégis a bíró jóvoltá­ból, egy műesés következté­ben Monor jutott a hatodik percben egy tizenegyeshez, amit Pánczél kapus remek ér­zékkel kornerra öklözött. Szép adogatás után Verovszki a tizenegyedik percben meg­szerezte csapatának a győzel­met jelentő gólt. A huszadik percben szabályos tizenegye­sünket a játékvezető nem ad­ta meg. A hátralevő időben mind a két csapat próbált még gólt rúgni, de nem sikerült. Mindkét csapat játékosait dicséret illeti sportemberhez méltó játékért. (A monori szurkolókról viszont nem mondhatjuk ugyanezt.) Jók: Hegedűs, Pánczél, Ve- rovszki, illetve Dimoff, Szél, Sarkadi. A bajnokság eredményei A Nyársapáti KSK otthoná­ban a Ceglédi Építők II. csa­patától 5:l-re kapott ki. A Dánszent miklósi ME- DOSZ SK otthonában 3:2-re kapott ki a Nagykőrösi Kinizsi II. csapatától. Kocséron a mérkőzés elma­radt, mert Törtei csapata nem jelent meg. Területi bajnokságban az Abonyi TSZ SK 6:2 arányban győzött Űri község csapata el­len. Megyei bajnokságban a Ceg­lédi Vasutas NB III-as csapa­ta Ercsivel mérkőzött. Az ered­mény döntetlen. A megyei mezei futóbajnokság eredményei Gödöllőn a Palota-kertben hűvös-párás időben zajlott le a megyei mezei futóverseny. A ceglédi járásból a Ceglédi VSE, Nagykőrösi Kinizsi, Al­bertirsai VSK és Abony TSZ SK atlétái indultak. Eredmények: Általános isko­la leány „B”, 300 méter 11. Barna Ilona CVSE, 14. Szabó Irén CVSE. 19. G. Nagy Er­zsébet CVSE. Csapatban: Albertirsa har­madik lett, 33 ponttal. Általános iskola „B” fiú 500 méter. 1. Mátékovics Géza Albertirsa, 2. Mészáros Károly Albertirsa, 3. Bebec Mihály Albertirsa, 8. Túlik István CVSE, Radnóti Gábor CVSE, 21. Varga Sándor CVSE. Csapatban: 1. Albertirsa 6 pont, 4. CVSE 42 pont. Serdülő „A” leány 500 mé­ter. 2. Antal Ágnes Nagykőrös, 4. Bálint Anikó CVSE, 5. Haj­dú Ágnes Nagykőrös, 7. Dobos Erzsébet CVSE. 11. Boldizsár Éva CVSE. 12. Nagy Éva CVSE. Csapatban: 1. Nagykőrös 16 pont. 2. CVSE 22, 5. Abony, 6. Nagykőrös II. 58 pont. Serdülő „B” leány 300 mé­ter. 17. Bálint Katalin CVSE. Csapatban: 4. Albertirsa 38 pont. Serdülő „A” fiú 1500 méter. 1. Radnóti Géza CVSE. 6. Ki­rály Imre CVSE. 7. Mucska Miklós CVSE. Csapatban: 1. CVSE 14 pont. Serdülő „B” fiú 800 méter. 2. Szúnyogh László CVSE. 7. Csanádi László CVSE. 8. Hida­si Dezső CVSE. 9. Séf csík Jó­zsef CVSE. 11. öze Géza CVSE. Csapatban: 1. Albertirsa 18 pont, 2. CVSE. 18 pont. Női ifjúsági 800 méter. 1. Pusztai Ilona CVSE. 4. Győri 3. 1. Teréz Nagykőrös. 5. Kecskés Rozália Nagykőrös. 6. Szegfű Izabella Nagykőrös. 8. Fityó Klára CVSE, 11. Dós Éva Cái\S. Csapatban: 1. Nagykőrös 15 pont, CVSE 19 pont. Felnőtt női 100 méter. Kozma Judit CVSE. Felnőtt férfi 200 méter. 2. Papp József CVSE. 5. Kókai Nagy István CVSE. 7. Molnár Sándor, Abony, 8. Császár Im­re CVSE. 9. Szlovák Mihály Albertirsa. 11. Walner István Nagykőrös. 12. Bolonyi Gé­za, Nagykőrös. 13. Bagi Zs. László, Nagykőrös. 14. Lukács Károly, Abony. 16. Goda Lász­ló, Abony. Csapatban: 2. CVSE 15 pont. 4. Nagykőrös 36 pont. 5. Abony 37 pont. Férfi ifjúsági 200 méter. 5. Bobori Károly CVSE. 6. Szivük István CVSE. 20. Végh József CVSE. Csapatban: 5. CVSE 31 pont KÉZILABDA Vasárnap a Ceglédi Építők mindkét kézilabda-csapata idegenben mérkőzött. Női ké­zilabdázóink Abonyban 3:1 (2:0) arányban győztek. Férficsapatunk kikapott a Váci Fonó jó képességű csapa­tától. Cegléd az alábbi összeállí­tásban játszott: Csendes, Tu- kacs, Monori, Pánczél, Jónás, Iíörömpő. Csere: Naggyör, Bu- jáki, Török. Edző: Budai Zoltán. Gólok: Tukacs 14, Pánczél 3, Monori 2 és Jónás 1. A mezőny legjobbja Tukacs és Pánczél volt. Végeredmény: Váci Fonó— Ceglédi Építők 29—20 (14—7). Soroksárról - Ceglédre A napokban érkezett haza városunk két mezőgazdasági szakembere a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága és a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Pest megyei Szervezete állal a So­roksári Állami Gazdaságban rendezett egynapos tapaszta­latcseréről. A részvevők a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs­termesztés módszereit tanul­mányozták. A ceglédiek — Molnár Jó­zsef, a Kossuth Tsz szőlészeti brigádjának vezetője és Mol­nár Sándor, a városi tanács mezőgazdasági osztályának kertészeti előadója — a helyi tsz-ekben alkalmazzák majd a tapasztalatcserén látottakat és hallottakat. ^XXXXXXXXXXXXXXXXN^NXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN* *. I I Legyen-e ? r V '? Lapunk április 7-i szá- '? '? mában jelent meg Jakab '? '? Zoltán munkatársunk cik- J J ke — Az abonyi karmes- J J tér, amelyben javasolja, J J hogy újból meg kellene ? '? szervezni Cegléden a fúvós- '? ^ zenekart. Ez a javaslat £ J adott indítékot lapunk J J egyik olvasójának, Győrvá- J J ri József ceglédi lakosnak, J ^ hogy levelet írjon szerkesz- ? J tőségünknek. Leveléből J ; idézzük: J ^ „Lehetne fúvószeneka- J J runk, figyelembe véve a J J volt vasutas zenekart, a J J zeneiskolát, a Közlekedés- ? ? építési Gépjavító Vállala- '? '? tot, más vállalatok és szer- '? '? veknél fellelhető zenésze-% '? két... Ha tényleg akarja J J és szereti is a zenét Cég- J J léd város vezetősége ... J £ csak megközelítőleg annyi? ? megbecsülést kell biztosita-'? '? ni, mint a sportolóknak. J '? Hogy zene legyen Cegléden, J % ahhoz a vezetők türelme % J szükséges. Akik ezt vállal- J J ják, azok a napi munka £ ? után vagy az alvásból vagy ? ? a családi otthonuktól sza- '? '? kit ják el az időt, hogy a'? '? társadalomnak adják. Vá- J J rostiakban az elmúlt időkf $ folyamán már több ízben J J megkísérelték a zenekar ^ ? létrehozását... ehhez a '? személyi állomány meg is '? '? volna: idősebb — fiatal al-'? J kalmazottak és gyári mun- J J kások." J í A levélíró ezután visz-'? '? szaemlékezik azokra a pró- J '? bálkozásokra, melyek —'? '? kellő támogatás és megér- J J tés hiányában — abbama- í J radtak, pedig a lelkesedés £ J nem hiányzott a zenekar' '? önkéntes tagjaiból: —...ki-'? '? lométerekei gyalogoltak J '? vagy az egyéni munkájukat J '? tették félre, avagy éppen a J % feltálalt vacsora maradt % J érintetlen’’. J '? Javasolja végül, hogy aj '? megszervezendő ceglédi fű- J '? vószenekarba „megértő, J J meggyőző szóval hasznos £ J volna” bevonni a hivatásos ? ? zenészeket is. '? Í.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXX' — Magyar iparművészeti kiállítás nyílt Varsóban, a Kultúra és Tudomány palo­tájában levő Drámai Szín­ház előcsarnokában. A KÜLÖNÖS EMBER Tánczos Frigyes kiállítása a Kossuth Múzeumban * ! Az anyag igénytelensége él la gondolat, a kifejezés magas- l rendüsége — ez az, ami else l pillanatra szemünkbe ötlík íTánczos Frigyes szobrai láttán \a Kossuth Múzeumban meg- l nyílt kiállításán. A szőlőgyö- í keret, a kiérdemesült szőlői: l „hulladékát” állítja a kifeje­lzés szolgálatába ez a különb: l ember, s faragókése nyomán o l holt anyag megelevenedik l beszélni kezd. Szeszélyesen ki- így óznak, kanyarognak, ágak- ! ra szakadnak a gyökér szála — ezt látjuk mindannyian. Ki hinné, hogy a kígyózásban, l-zavargásban emberek vonag- lanak, kezek kétségbeesett erőfeszítése feszül, groteszkké torzult arcok emberfeletti akarása készül kitömi? Ki hinné, hogy az alaktalan anyag, az önfeledt szatirizá- lást szolgálhatja? Nézzük, nézzük a vitrinek­ben, posztamenseken sorakozó szobrocskákat, szabadjára en­gedjük a címek sugallta asz- szociáció útján fantáziánkat, keressük a modern művészeti irányok ■ kínálta párhuzamo­kat, s betájoljuk a művészt — valahol az expresszionizmus vidékén. Hanem: ezúttal min­den kategorizálási kísérlet csődöt mond! Tánczos Frigyes egyetlen művészi kánonra sem esküszik, egyedül és kizálólag az anyagra: a szölögyökérre, a gondolataira, kifejezendő ér­zéseire. Nem járta végig a művészi kifejezés megkívánta stúdiu­mokat, még a műveltség ele­meit is autodidakta módon szedegette a négy elemi mellé. Művészete — úgy ahogy van, egészében és minden részleté­ben — ösztönös művészet. (Egy önkéntelen párhuzam: ugyanezt az ösztönös művészi látást figyelhette meg a ceg­lédi közönség Benedek Péter festészetében is.) Persze, az ösztönös művész is korának Egy élet terhe gyermeke: témái a mai élet- \ hez kötődnek. S ami az; expresszíonizmust illeti: mint i minden művész — akár ősz- j tönös, akár tudatos —, érzi az \ anyagot, s az expresszív kife-; jezés lehetőségét az anyag j önként kínálja. Sokat és sokszor lehetne ! még beszélni Tánczos Frigyes, í újszilvási traktoros, figyelem-: re méltó kiállításáról, az ősz-; tönös önkifejezés e művészi; értékű példájáról, az első szó azonban mindig az őszinte el-; ismerésé lenne. Szilágyi Miklós múzeumigazgató, ; Gyula í is hozzáláttak a szervezés­hez, hogy a mezei mun­kák idejére az anyákat megszabadítsák attól a sok-sok fölösleges izga­lomtól, melyet a felügye­let nélkül hagyott gyer­mekek okoznak. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egyetlen kis­gyermekre se kelljen rázárni az ajtót, amikor a szülők mun­kába indulnak. A számtalan gyermektragédia, melyekről nap mint nap olvashatunk, elég figyelmeztetés az elővi­gyázatosságra. Való, hogy a községek nagy részében van óvoda, napközi otthon, de mit tegyenek azok az asszonyok, akik öt-hat kilo­méterre levő tanyákon élnek? — Rájuk is gondoltunk — nyugtat meg Kratochwil Edé- né, a járási nőtanács titkára Ezeken az asszonyokon gyermek­megőrzőkkel segítünk. Törteién a tsz vezetősége idén napközi otthont szervez, a szövetkezet központjában. Az alberlirsai Szabadság Tsz- ben a nőtanács szervez napkö­zi otthont. A Dimitrov Tsz- ben állandó jellegű napközi otthon van, itt az óvónők ko­ra reggeltől késő estig vi­gyáznak a gyerekekre. Abonyban nehezebb a dol­gunk. A községi óvoda túlzsú­folt, több gyereket már nem tud befogadni. Idénynapközi- otthont kellene szervezni. Érthetetlen, hogy az anyák erre nem tartanak igényt. A nőtanács válláról levették ugyan a gondot, de végered­ményben a probléma nincs megoldva. Ezért nem meg­nyugtató számunkra az abo- nyi asszonyok „önállósága." — Nyársapáton — folytatja a nőtanács titkára —, a Mé­száros majorban csaknem száz család lakik. Az asszonyok nemegyszer sírva panaszkod­nak, hogy elmennének dolgoz­ni: de hová tegyék a gyereke­ket? Amikor javasoltuk, hogy nyitunk egy napközi otthont, i akkor viszont nem jelentkez­etek munkára a tsz-be. Pedig felkelne a munkáskéz az J Aranyhomokban is. í — Azért mondottam e Í mindezt, hogy érzékeltessem i ; termelőszövetkezetek asszo ; nyaival: : nem elég a nőtanács és a : szövetkezet vezetőségének ; a jóindulatú segítsége. \ Az anyáknak is meg kell ér- ! teniük, hogy legdrágább kin- ! csuk: gyermekük bizlonságá- { ról van szó — mondotta befe- ! jezésül a járási nőtanács tit ! kára. (óná) » * _. - ­• ; Ezúton mondunk hálás köszö- { netet rokonainknak, jó ismero- 5 seinknek. jó szomszédainknak. ; külön köszönetét mondunk a ; Fodrász Ktsz vezetőségének és ; dolgozóinak mint munkatarsak- í nak. akik szeretett jó férjem, j Holkó László temetésén megje- ; leniek, részvétükkel nagy béna* ; túlikban osztoztak, sírjára ko- ; szőrűt, virágot helyeztek. \ özv. Holkó Lászlóné és a gyászoló család J - * * \ Ezúton mondunk hálás köszö- ' netet rokonainknak,v jó isrnerő- 5 seinknek, jó szomszédainknak 5» \ mindazoknak, akik szeretett jó j férjem, felejthetetlen emlékű \ édesapám és nagyapám, Somod í Kálmán temetésén megjelentek £ részvétükkel nagy bánatunkbar \ osztoztak, sírjára koszorút, csők- ' rőt helyeztek. . özv. Somodi Kálmánné, Somod! Kálmán ■ és családja j Hálás köszönetünket fejezzük 5 ki mindazoknak a rokonaink- ; nak, jó ismerőseinknek, jó szom- 5 szédainknak, akik felejthetetlen \ jó édesanyánk, özv. Mlinárcsik j Jánosné. szül. Katreniak Paula ; elhunyta alkalmából együttérző 5 részvétükkel nagy bánatunkban 5 osztoztak, a temetésén megjelen­• tek. sírjára koszorút, csokrot ; helyeztek. A gyászoló család ban — a tagságnak csaknem ötven százaléka nő, helyénva­ló a gyermekek nyári elhelye­zésének problémájával már most foglalkozni. A nőtanács asszonyai már­Járásunk területén a ter­melőszövetkezeti tagság har­minc százaléka nő. Nem nagy ez az arány, de — figyelem­be véve, hogy némely tsz-ben, mint az albertirsai Dimitrov­Egyetlen kisgyermekre se kelljen rázárni az ajtót! A nőtanács megkezdte a nyári napközik szervezését Iskolát az Újvárosnak! Ez újabb 150—200 gyerek­kel növeli a tanulók létszá­mát. A belső iskolák zsú­foltságát is az újvárosi is­kola megépítésével lehetne csökenteni. Újvárosra a húszéves táv­lati fejlesztési terv első vál­tozata is huszonnégy termet irányzott elő. Ez később le­csökkent tizenhatra. A sür­gősségre és a takarékosságra való tekintettel egy nyolctan- terines iskola is sokat javí­tana a helyzeten. Előzetes adatok szerint ugyanis ha az újvárosi iskola már 1966- ra nem épül fel, akkor a Föld- váry iskola harmadik osz­tályaiban negyven-ötven főre emelkedik a létszám. Ilyen tanulószám mellett eredmé­nyes oktatásra nincs lehető­ség. A harmadik ötéves terv­ben a közművesítés folytán mintegy 1500 lakás’épül vá­rosunkban. Bár a gyermek- szaporulat nem a legnagyobb, mégis emelj az iskolai férő­helyigényeket. Szükséges te­hát, hogy sürgős intézkedés történjék az újvárosi iskola megépítése érdekében. Dr. Zoltán Zoltán VITAEST Korszerű olvasás — korsze­rű olvasmány címmel tegnap este 6 órai kezdettel vita­estet rendezett a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársa­ság a ceglédi járási könyv­tárban. Vitaindítót tartott: Maczelka Tibor, szakszerve­zeti könyvtáros. A vitaest nyilvános volt. A napokban készült el az újvárosi iskolakérdés megol­dására a tanulmányterv. Az újvárosi iskolahiány több év­tizede vajúdó probléma. Ami­kor 1ÖÖ0 februárjában a volt református iskola összedőlt, mindenki abban reményke­dett, hogy végre sorra ke­rül az újvárosi iskola épí­tésének az ügye. De nem így történt! A, csaknem hatezer lakosú újvárosi részen jelenleg mindössze egyetlen tanterem van. A nyolc-tízéves gyere­keknek naponta négy-öt ki­lométert kell gyalogolniok az iskolába. Emiatt gyengébb a tanulmányi eredmény. Az ottani tanulás lehetőségei is kedvezőtlenek. Sürgősen szük­ség lenne Újvároson egy nap- Izözi otthonra. Jelenleg mintegy 625 ta­nulót érint ez a probléma. Figyelembe véve azonban a kappanhalmi és körösi úti is­kolák felső tagozatának kör­zetesítését is, még több gye­rekről beszélhetnénk. Ez a nagyszámrí gyereksereg ma a város központjában levő is!:olákba kénytelen bejárni. Ez viszont növeli a belső iskolák zsúfoltságát. A Föld- váry Károly iskolában pél­dául 65 gyerek szorong egy tanteremben. Nincs tornater­mük, politechnikai műhe­lyük. Napközis foglalkozás­ra is mintegy 160 tanulónak kell a Teleki utcába járnia. A külváros külső területei­nek beépülésével (Csen-geri- szél, Öregszőlők), valamint a Rákóczi úti lakóházépítke­zések nyomán újabb gyerek­sereg terheli majd a köz­ponti iskolákat. A Rákóczi úton mintegy 110 lakás épül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom