Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-13 / 87. szám

«II «tent x/fírlap 1.965. ÁPRILIS 13. KEDD Támadás €onco szigete ellen Ezerszáz lövész útrakészen áll — Sajtóértekezlet Hanoiban Vasárnap reggel amerikai repülőgépek és hadihajók tá­madást hajtottak végre az észak-vietnami Vinh Lính tar­tományhoz tartozó Conco-szi- get ellen. A meglepetésszerű táma­dást a szigeten állomásozó fegyveres erők és lakosság hősiesen visszaverték. Egy amerikai repülőgépet lelőttek, a támadó hadihajó­kat pedig visszafordulásra kényszerítették. A hét végén Dél-Vietnam­ba szállított tengerészgyalogos egységeken kívül legújabb je­lentések szerint mintegy 1100 főnyi lövészalakulat is útraké­szen áll, hogy elinduljon az amerikai egységek megerősíté­sére. Egyes amerikai lapok azt írják, hogy Washington kész akár Halálra ítélték Ait Ahmedet és társait Az algíri büntető törvény­szék szombaton hirdetett ítéle­tet a forradalom ellenségeinek április 7-én megkezdett bűn- perében. Ait Ahmedet az állam­rend megdöntésére szőtt fegyveres összeesküvés vezetőjét és legközelebbi munkatársát Ahmed Ben Wohamtnedet a bíróság halálra ítélte. Ä jelenleg külföldön tartóz­kodó Mohammed Khidert, Mohammed Budiafot és az el­lenforradalmi szervezkedés több más résztvevőjét távol lé­tében ítélte halálra a törvény­szék. Ait Ahmed — mint emléke- zőtes — társaival együtt kö­rülbelül két évvel ezelőtt be­vetette magát a kabiliai he­gyek közé, s egészen 1964 ok­tóberében bekövetkezett letar­tóztatásáig innen irányította az ellenforradalmárok: tevé­kenységét, Az őrizetbevételkor lefoglalt okmányok azt bizo­nyítják, hogy a lázadók kül­földi beavatkozást szorgalmaz­tak. Az összeeskiivési per ha­lálra ítélt fővádlottainak ügyvédei vasárnap este több mint fél órás tanács­kozást folytattak Ben Bel­la államfővel. A védőügyvédek Ait Ahmed és Mohammed Ben Ahmed halá­los ítéletének életfogytiglani börtönné változtatását s a többi — öt évtől húsz évig ter­jedő börtönre ítélt — szemé­lyek büntetésének csökkenté­sét kérik. Az ügyvédek a tár­gyalás után nem nyilatkoztak azok eredményéről. százezer főre is növelni Vietnamban az amerikai csapatok létszámát. Hétfőn sajtóértekezleten is­mertették az újságírókkal a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzetgyűlésének április 8-tól 10-ig Hanoiban megtartott ülésszakán hozott határozatokat. Az ülésszakon az Egyesült Államok agresszív cselekmé­nyei következtében kialakult helyzetet vitatták meg. A kér­désről Pham Van Dong mi­niszterelnök mondott beszé­det. Az ülésszakon, amelyen Ha Si Minh, a VDK elnöke is fel­szólalt, határozatot hozlak a nemzetgyűlés állandó bizottsá­gának rendkívüli meghatal­mazásáról, továbbá a hadköte­lezettségi törvény módosításá­ról és kiegészítéséről. KUALA LUMPUR Röpcédulák Malaysiái repülőgépek hét- ; főn hajnalban berepültek In- 1 donézia légiterébe és propa­gandaanyagot tartalmazó röp­cédulákat szórtak. Az indo­néz légvédelem működésbe lépett. A malaysiai kormány szóvivője szerint valamennyi gép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. TIZENKÉT DÜHÖS EMBER... Hegycsúcsnak ütközött egy „zarándok-repülőgép“ VERSAILLES LÁNGOSZLOP Beynesben. Párizs egyik pe­remvárosában szombaton este I még 25 kilométer távolságban is látható lángoszlop csapott az égre. A tűzvész egy 350 millió köbméter gáz tárolására szolgáló földalatti tartálynál tört ki. Húsz párizsi kerület mozgósított tűzőrségének gyors beavatkozása megakadályozta nagyobb károk keletkezését. Szombaton ebéd után a li­banoni szálloda halijában rendezni kellett azt a kínos ügyet, hogy ki marad le a 62 főnyi európai turistacsoport tag­jai közül a jeruzsálcmi ki­rándulásról — a libanoni hatóságok ugyanis valamilyen oknál fog­va nem adtak leszállási enge­délyt a British Caledonian Airwaystől bérelt különgép- nek, s helyette a Bajram-ün- nep okozta csúcsforgalom mi­att, csak egy gép, a Jordániái királyi légitársaságé jöhetett számításba. Ezen viszont csak 50 hely volt. A társaság tagjai önkén­tes jelentkezés alapján dön­töttek. A türelmesebb turisták 12 főnyi csoportja délután 5­kor szomorúan baktatott a bejrúti kikötőben vára­kozó hajóhoz, amely Egyiptom felé tartott, a másik ötven — örvendezve a szentföldi kirándulásnak — este fölszállt a Jordániái gép­re. Ez utóbbiak sohasem tértek vissza. Gépük Szíria légiterében, Damaszkusziéi körülbelül 20 kilométerre, eddig is­meretlen okokból ncki- repült egy hegycsúcsnak. Hétfőn reggel közölték, hogy az 50 utas és a négytagú sze­mélyzet közül senki sem ma­radt életben. Az utasok túl­nyomórészt belgák voltak, de szerepeltek köztük hollandok és svájciak is. , Magyar utas a gépen nem tartózkodott. Az űrhajózás napja Hétfőn Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában ün­nepi estet rendeztek az űrha­józás napja alkalmából. Több mint hatezer moszkvai üdvö­zölte a 11 tagú szovjet „űr­hajóscsapatot”, valamint a kozmikus technika alkotóinak — a tudósoknak és a gépszer­kesztőknek — népes seregét. Az ünnepségen megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan. valamint a párt és a kormán’ több más vezetője. Cedcnbal Moszkvában Hétfőn mongol párt- és kor­mányküldöttség érkezett Moszkvába. A delegációt, amely az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány meghívásának tesz eleget, Ce- denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Mongol Népköztársaság miniszterelnö­ke vezeti. A küldöttséget Leo­nyid Brezsnyev fogadta. A Cedenbal vezette mongol párt- és kormányküldöttség hétfőn látogatást tett Leonyid Brezsnyevnél, Alekszej Koszi­ginnál és Anasztasz Mikojan- nál. A küldöttség tagjai test­véri, szívélyes eszmecserét tar­tottak a szovjet vezetőkkel. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet miniszterta­nács hétfőn a nagy Kreml-pa- lotában díszebéden látta ven­dégül a mongol párt- és kor­mányküldöttséget. A díszebéden szovjet részről megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan és több más szovjet vezető. Kuwait A rendőrfőfelügyelő megmenekült... Bahreini jelentés szerint vasárnap merényletet kísérel­tek meg Mohamed Bin Szal­mán Al Khalifa, rendőr­főfelügyelő, a bahreini ural­kodó öccse ellen. A jelentések szerint Al Khalifa kocsijára kézigránátot dobtak: a rendőr­főfelügyelő éppenhogy meg­menekült, kocsija azonban tel­jesen tönkrement. Ugyancsak Bahreinből je­lentik, hogy folytatódnak a néhány héttel ezelőtti zavar­gások. Vasárnap báhreini na­cionalisták felgyújtottak egy angol petróleumtársaság tu­lajdonában levő garázst. Har­minc autóbusz leégett: a kár ;a feltevések szerint egymillió ^ rúpia. Azonnali belépéssé1 felveszünk csúcsesztergályosokat, gép- és szerkezetlakatosokoi szerkezeti munkára. Jelentkezés: Országos Bá­nyagépgyártó V. Bpesti Bányagépgyára, Bpesf IV. Baross utca 91—95. Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat felvesz: PARKETTÁS SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá magasépítőipari segédmunkásokat. Jelentkezés: Bp. Vili., Csokonai utca 6. Munkaügyi osztály / Szabad kapacitásunk van f. év II—III—IV. negyedévé­ben kotrógéppel és doser- rel történő földmunka vég­zésére, Budapesten és vidé­ken egyaránt. Megrendelé­seket kérjük Főv. Csatorná­zási Művek, Budapest V. Beloiannisz utca 12. meg­küldeni. íriBfll KÁROM PARÓKA Három kislány és két hölgy látható képünkön. Közülük hárman — parókát viselnek. Ez azt jelenti, hogy az igazi hajukat, amely nyilván nem tetszett nekik és nem felelt meg a divathóbort követel­ményeinek — levágatták. Regrutákhoz illő kopaszsá­gukat persze, műhajjal ta­karják. Parókájukat a pá­rizsi Claude Maxim cég ké­szítette és Figaro néven hozta forgalomba. A fotós, amikor közzétette a képet, csúfondárosan tette fel a találós kérdést a néző­nek: mit gondolnak, höl­gyeim és uraim, a bemuta­tott öt hajviselet közül me­lyik három a paróka? A dön­tés megkönnyítése céljából azt sem titkolta, hogy a két hölgy nem a saját haját vi­seli. A harmadik paróka te­hát a három kislány valame­lyiké. De melyiké? (Felelet: a középső kislányé ...) A második világháború legfurcsább dokumentuma gáltatni. Ilyesmit lehetetlen titokban tartani. Az ellenséges hírszolgálat is tudomást sze­rezne róla és semmi esetre sem mulasztaná el, hogy rá­dió útján világgá kürtölje. Hitlert az egész világ gigász­nak tartja. Nélküle nem való­sulhat meg az Északi-tenger­től az Uraiig terjedő nagy Né­met Birodalom. Mit jelent eh­hez mérten az a körülmény, hogy röviddel művének bete­tőzése előtt megbetegedett? Kersten nem kezelte Hitlert — de birtokába jutott a náci Németország egyik legnagyobb titkának. Kezelte tovább Himmlert, naplójában szapo­rodtak az ilyen bejegyzések: „Ma kegyelmet eszközöltem ki negyvenkét halálra ítélt hollandi számára.” — „A sze­rencse ma is kedvezett, negy­ven hollandi kegyelmet ka­pott. — Himmlernek nagy fáj­dalmai voltak, gyenge pillana­tában teljesítette minden ké­résemet. — Sikerült kiszaba­dítanom a koncentrációs tá­borból három észtet, négy let­tet, hat hollandit és egy bel­gát.” 1943 szeptember ' elején a finn kormány a berli­ni követ útján felszólította Kerstent, hogy jelentkezzen Helsinkiben, mert szeretne ál­talános németországi helyzet- jelentést kapni tőle. Himmler nem ellenezhette orvosának elutazását, hiszen Kersten finn állampolgár, a finn had­sereg tartalékos tisztje volt. Ütrakészülődése közben még egy meghívást kapott: a svéd követ tudomására hozta, hogy a svéd kormány nagyon szí­vesen látná, ha útját Stock- í hóimban megszakítaná, mertj a kormány tagjai különféle £ felvilágosításokat akarnak tő-; le kapni. Kersten félt, hogy; nem kap engedélyt a svédor- í, szági utazásra, azonban az ott í tartózkodó finn sebesültek! meglátogatása ürügyén végül: is megkapta a hozzájárulást.: De két nagyobbik fiának azon- \ ban Németországban kellett j maradnia. Kerstent Güntner külügy-: miniszter fogadta lakásán, j Először is köszönetét mondott j az orvosnak, hogy közbenjá- j rásával megmentette a Len- \ gyelországban kémkedés vád-j jával halálra ítélt svéd mérnö- i kök életét. — Remélem, hogy előbb-1 utóbb szabadon bocsátásukat: is sikerül kieszközölnöm — vá- : laszolta Kersten. — Ez felülmúlná minden várakozásunkat r— örvendett a külügyminiszter. — De nem emiatt kérettem ide, hanem sokkal fontosabb ügyben. A szövetségesek napról napra jobban sürgetik, hogy Svédor­szág lépjen háborúba Német­ország ellen. Ez ellenkezik ha­gyományos semlegességünk­kel, de érdekeinkkel is. Né­hány órával a hadüzenet után a német bombavetők rom­halmazzá változtatnák Stock­holmot. Hadüzenet helyett nagy, humánus célt tűztünk magunk elé, amivel a szövet- : ségeseknek is szolgálatot te­szünk. Arról van szó, hogy ] minél több embert kiment-: sünk a koncentrációs táborok- : bői. Hajlandó-e nekünk segí- : teni? D. F. (Folytatjuk.) X. ^A jugoszláviai Magyar Szó nem sokkal ezelőtt hosszabb cikksorozatot közölt dr. Félix Kerstenről, aki öt éven át volt kezelőorvosa Heinrich Himmlernek, a náci Németor­szág második emberének és e pozícióját felhasználva nagy szolgálatokat tett a fasizmus ellen küzdő erőknek. Himm­ler — akit borzalmas fájdal­maitól csak dr. Kersten keze tudott megszabadítani — ha­tártalan bizalommal viselte­tett orvosa iránt. Többször mondta neki: „Kedves Kers­ten, ön az egyetlen barátom és egyetlen ember, aki meg­ért engem.” Dr. Kersten 1942 elején ér­tesült arról a szörnyű tervről, hogy Hitler ki akarja telepí­teni a holland lakosságot. A Führer Himmlert bízta meg a kitelepítés végrehajtásával. Himmler a következő intéz­kedéseket tervezte: három­millió férfi gyalog menetel Hollandiából Lengyelországba. A nőket, gyermekeket és te­hetetlen öregeket hollandiai kikötőkből hajókon Königs- bergbe, onnan vonaton Lub- linba szállítják. Az akciót Hitler születésnapján kellett megkezdeni. Kersten megborzadl a pokoli tervtől és eltökélte hogy meghiúsítja a kitelepítést. Aki időt nyer, életet nyer — gondolta, s hozzákezdett a miunkához. Heteken át, min­dennap szóbahozta Himmler előtt kérését: halasszák el a hollandiai kitelepítést. Himm­ler azonban ellenállt, állan­dóan Hitler parancsára hivat­kozott. Egy héttel a kitelepítés megkezdése előtt — sorozatos fájdalomrohamok után — vé­gül is Himmler jelentést tett a Führernek: betegségére és idegállapotára való tekintet­tel nem tudja megkezdeni a kitelepítést és engedélyt kért a határidő elnapolására. Az engedélyt megkapta. Kersten határtalanul boldog volt. Újra győzött. Közben telt az idő. Kersten folytatta akcióit, segített, ahol csak tudott. 1942. december 12-én, amikor Kersten meglá­togatta Himmlert, betegét szo­katlanul rossz hangulatban ta­lálta. Megkérdezte, hogy mi bántja? Himmler kérdéssel vála­szolt. — Sikerrel kezelhetne-e egy beteget, aki állandó fejfájás­ban és álmatlanságban szen­ved és gyakran szédül? — Lehetséges, hogy sikerrel kezelhetném — válaszolta Kersten —, de mielőtt végső választ adhatnék, szükséges, hogy az illetőt megvizsgál­jam. Minden attól függ. hogy ml okozza a fenti tüneteket. Himmlernek szinte elakadt a lélegzete. Fojtott hangon vá­laszolt: — Megadom a betegnek a nevét, de esküdjön meg, hogy senkinek sem árulja el azt, amiről most beszéltünk. — Reichsführer úr, ez nem az első eset, hogy mint orvos­ra, titkokat bíznak. Ez a hi­vatásomhoz tartozik. Himmler a páncélszekrény­hez ment, kinyitotta a kom­binációszárat, egy fekete map­pát vett elő, abból pedig egy iratcsomót. — Olvassa el. Szigorúan tit­kos jelentés a Führer betegsé­géről. Az irat csomó hatvannégy lapból állt. Átfogó és részletes jelentést tartalmazott Hitler egészségi állapotáról, mégpedig attól az időtől kezdve, amikor a pase- walki kórházban kezelték. Kersten a következőket tudta meg az iratokból. Hitler fiatalkorában vérbajt szerzett. A pasewalki kórház­ból gyógyultan elbocsátották, de 1939-ben újra jelentkeztek a betegség tünetei. 1942-ben a tünetek már kétségbevonha- tatlanul azt mutatták, hogy a Führer „paralis progresivá- ban” szenved. Kersten olyan dolgokról szerzett tudomást, amit el sem akart hinni. — Most már tudja, hogy mi bánt engem — mondta Himm­ler. — Őt nem lehet egy ideg- gyógyászati klinikán megvizs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom