Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-26 / 72. szám
MOHOMIDÉn A P CS T MEGYE I HÍRLAP K Ü LÖNKIfr.DÁSA VII. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1965. MÁRCIUS 26, PÉNTEK j Törekedni kell az egyedi takarmányozás általános alkalmazására Beszélgetés a járási főállattenyésztővel Fogadó n apok Hajdúk Bálint járási tanácstag szombaton délelőtt 10—12-ig a monori-erdei tanácskirendeltségen tart fogadónapot. Fogarasi József járási tanácstag szintén szombaton tartja meg fogadónapját, reggel nyolc órától a vecsési tanácsházán. Hét vége Szombaton délután három és este hét órai kezdettel a gyömrői Kossuth Ferenc utcai iskola tanulói három mesejátékot adnak elő a művelődési otthonban. Na:gy tavaszi bált hirdet az ifjúsági otthonban holnap estére a gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet. Vecsésen is bál lesz holnap este, amelyen a közismert monori Haár (új nevén Zenit) zenekar gondoskodik a jó hangulatról. A felszabadulási sportesemények már vasárnap megkezdődnek. Délelőtt Monoron, a lőtéren járási lövész emlékversenyt rendez a JTS és az MHS, délután pedig váltófutás lesz. A futók az Ady úti iskola elől indulnak és a főtérre érkeznek be. Nem sokkal a futók célbaérése után érkeznek meg a motoros staféták is' Tápió- sülyből, Nyáregyházáról és Káváról, melynek ünnepélyes fogadása 17 óra 45 perckor lesz a pártbizottság előtt. Itt adják ki a váltófutás helyezettjeinek is a díjakat. — Üjabb négyezer naposcsibe érkezett a kávai tsz-be. Ma szállítják el az utolsó 1100 da- i rab egykilós pecsenyebarom- J fit. — Megalakult a munkaügyi 1 döntőbizottság a Monori Kefegyárban. Elnök Czirják János, elnökhelyettese Felszner Já-1 nos lett. Munkatársunk felkereste Szabó Ottót, járásunk főállattenyésztőjét, s megkérte, válaszoljon a Monor és Vidéke néhány kérdésére. — Hogyan sikerült közös gazdaságainkban az állatok átteleltetése? — Az elmúlt éveknél sokkal jobban. Ez annak is köszönhető, hogy a szarvasmarhaistállókat és a sertésfiaztatókat télie- síítették tsz-ednk. Ezeknél az állatoknál minimális volt csak az elhullás. Nagyobb probléma csak a vecsési Ezüstkalász Tsz-ben volt, ahol öt növendékmarha hullott el részben tartási, részben pedig helytelen takarmányozási hibából. A sertéshizlalók helyzete azonban ezen a télen sem volt megfelelő, s ezen az idén kívánnak majd javítani közös gazdaságaink. — Kielégítő volt-e a takarmányellátás? — A tél elején abraktakarmányból hatvanhárom vagon hiány mutatkozott. Ezt a hiányt az új termésig érezni fogják az állatok. A központi készletből negyven vagon abrakot osztottunk ki olyan közös gazdaságoknak, amelyek az állam részére megfelelő árut adtak le. , — Mire számíthatunk az idén állami felvásárlásból? — Az állatlétszám emelésén túl az idei gazdasági évben emelkedni kell az állati termékek termelésének. Ebben az évben az állami felvásárló szerveknek el kell adnunk 7000 sertést, 1700 darab hízott marhát, tizenkét vagon baromfihúst, 970 ezer tojást és huszonhat ezer hektoliter tejet. Különösen a vágómarhatervnél kell vigyázni. Ugyanis emiatt a tejtermelésnek sem szabad csökkenni! Arra is kell ügyelni, hogy a tehénlétszám is a megfelelő szinten maradjon. Az értékesítés terén különösen nagy feladat hárul a gombai, a magló- di, a mendei, a monori Kossuth, a nyáregyházi, a sápi és az úri közös gazdaságokra. — Milyen feladatok hárulnak az állattenyésztőkre? — Fokozottan kell törekedni az állattenyésztőknek az egyedi takarmányozás általános alkalmazására és az ellések megfelelő előkészítésére. Ehhez nagy segítséget nyújt a már bevezetett házi törzskönyvezés, melynek a feltételei biztosítottak mindenütt, — Vigyázni kell a meglevő takarmánykészletek célszerű, takarékos felhasználására. Minden termelőszövetkezetben készítettek takarmányfelhasználási tervet. Ezek következetes betartása a fenti célt szolgálja. A zöldtakarmányozásra való áttérést zökkenő- mentesen kell biztosítani! Elvetették a borsót Maglódon Az elmúlt évben jól jövedelmezett a szövetkezetnek a. zöldborsó. Az idén 15 hold korai borsóra kötöttek szerződést a MÉK-kel. A borsó vetését már be is fejezték. ★ A jó idő beálltával megindult a tavaszi munka a földeken. Minden erőgépet munkába állítottak, hogy a vetőágyakat időre előkészítsék. A szántást és műtrágyaszórást jelölték ki fő feladatként a traktorosoknak. * Bár a tsz-nek nincs üvegháza, a kertészetben is nagyüzem van már. Befejezték a palánták melegágy! nevelését és a kertészeti dolgozók pi- kírozással és a palánták sza- badbaültetésével foglalatoskodnak. EGY KICSIT LASSABBAN... A művelődési otthonok politikai nevelőmunkájáról tanácskoztak népművelőink MÁTÓL VECSfiSEN játsszák a Mi olaszok és a nők című filmet, amelynek egyik jelene tét mutatja be képűnk. Furuglyás Géza a járási, Lengyelt József a monori és Somogyi Lajos a vecsési művelődési ház igazgatója a fiatalokkal való foglalkozás nehézségeiről beszéltek. Palotai Sándor gyömrői tsz népművelési ügyvezető, a takarékossági mozgalommal kapcsolatos néhány — nagyon is rnegszív- lelésre méltó — furcsaságról és ellentmondásról szólott. Az eszmecserét követően Fodor Péter, a járási tanács népművelési felügyelője a monori, gyömrői, és tápiósülyi színháztájoló központok kialakításáról kért véleményt az igazgatóktól, akik mindannyian helyeselték ezt a kezdeményezést. Az elgondolás szerint e három helység fogadná a környező községek színházlátogató közönségét, akiknek szervezését tíz százalékos dotáció mellett a községi művelődési otthon igazgatók végeznék A közönség szállítását beiktatott autóbusszal oldanák meg. Reméljük, az ötletes terv mielőbb igazolja majd hasznosságát. V. Á. Legutóbb Monoron, a művelődési házban rendezték meg a függetlenített és "tiszteletdíjas népművelők szakmai továbbképző értekezletét. Az igazgatók figyelemmel hallgatták meg Legéndy Miklós- nénak, a Népművelési Intézet munkatársának „A művelődési otthonok politikai nevelőmunkája” című előadását. Kerekasztal-beszélgetés következett ezután. Fülop Zoltán nyáregyházi igazgató, a 3100 lakosú község művelődési problémáiról szólott. Utalt a három műszakból adódó szervezési nehézségekre és a tv úgynevezett közönség- szívó hatására. Elmondta, hogy 1956 előtt pezsgő kulturális élet folyt a községben, s mintegy kilenc év óta állandóan mérséklődik ez a hév. Jelenleg már sem a népi tánccsoport; sem pedig a színjátszó Szakkör nem működik. MAI MŰSOR Mozik Monor: Vádlott. Vecsés: Mi olaszok és a nők (szélesvásznú). A monori Móricz Zsi gmond utcának az Ady Endre úttól a Marx-ligetíg terjedő szakaszán, a meglehetősen nagy forgalomban, hozzávetőlegesen naponta ötven autóbusz robog oda és vissza. A keskeny úttest burkolata a fokozott igénybevétel következtében alaposan lekopott, a kisebb- nagyobb gödrök egymást érik. Nedves időben a gödrök megtelnek vízzel, az utca porával keveredve sűrű sár lesz, a robogó autók kerekei a gödrökbe huppanva ezek sűrű tartalmát hatalmas ívben röpítik a közeli házak falára, ablakaira, sőt a gyalogos is kaphat belőle egy fröccsöt, ha a kellő pillanatban el nem ugrik. A sárfröccsölésnél súlyosabb baj is származik az adott helyzetből. A nehéz kocsik sima úton is megrázzák a közeli épületeket. A gödrökkel teli szűk utcában gyorsan robogó autóbuszok és súlyosan megrakott teherautók földrengésszerű hatást gyakorolnak a házakra. Remegnek a falak, rezegnek a bútorok, csörömpölnek a poharak és az edények, amikor egy-egy ilyen nehéz kocsi el- száguld az ablak előtti kátyúba zöttyenve. A házak a laza talajon amúgy is ingatagon állanak, a súlyos rázkódtatá- sok következtében a falak veszedelmesen repedeznek az utcaszakasz csaknem minden házán. Mi volna a teendő? Természetesen az úttest sürgős kijavítása, hogy minél kisebb legyen a rázkódás. Addig is azonban, amíg az út megjavítására sor kerül, ezen az utcaszakaszon csökkenteni kellene a gépkocsik menetsebességét. A legfeljebb két-három perces időveszteség senkinek sem jelentene áldozatot, a házak épségére és állaguknak Ezúton mondunk köszönetét mindazon kedves rokonainknak, jó szomszédainknak, ismerőseinknek, az üllői általános iskola tantestületének és tanulóinak, a helyi úttörőcsapat vezetőinek és úttörőinek, valamint azoknak, akik drága jó fiúnk, ii'j, Béky János temetésén megjelentek, sírjára koszorút, csokrot helyeztek el és ezáltal nagy fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló Béky család védelmére nézve viszont komoly biztonságot nyújtana. Ez a kérése az utcaszakasz valamennyi lakójánálÜ. (—ty) Bányére is KISZ-helyiség kellene Uj szakmunkások Aki már hazajött Amikor odaérkezünk, a bényei tanácsháza már meglehetősen néptelen. Bagó András hivatalsegéddel, egy adminisztrátorral és egy előadóval találkozunk, ők is éppen távozóban ... — A tanácselnökünk beteg, a titkár pedig éppen továbbképzésen van — mondja sajnálkozva Bagó András, aki 1961 óta hivatalsegéd Bányán, s aki nagy gondban van: most végzi a VIII. általánost és a napokban lesznek a vizsgák. Azért vállalja egy darabon a kalauzolást, útközben éppen a Népfront Tsz elnökével és főmezőgazdászával találkozunk, sietnek az autóbuszhoz: értekezletre mennek.. Egyedül az iskolában találunk teljes műszakot: a tantermekben a délelőttösök utolsó órái folynak. Németh Gizella igazgatónő Az „öregdiák”: Bagó András Még egyszer az úttörők zenei szemléjéről A vecsési központi iskola leánykórusa A járási úttörőelnökség példásan szervezte meg az idei felszabadulási úttörő kulturális szemlét. A megrendezésért a vecsési művelődési otthont, a modern díszletháttérért két szülőt: Fogarasi Józsefet és Perger Ágostont illeti dicséret. A jövőben — egybehangzó vélemény alapján — célszerűbb lenne a kóiusokat a zeneiskolai jellegű hangszeres muzsikától különválasztani. Bár a hangszeres zene kétségkívül színesítette a kórusok műsorát, de a helyenként túlzott felvonultatás már fárasztólag hatott a hallgatókra. Vitatható, hogy helyes volt-e az amúgyis hatalmas műsorban felléptetni kisdobosénekkart és tánccsoportot. (Jól lehet, mindkettő csak változatosabbá tette a programot!) Ismét felmerült — s talán joggal —, hogy az üllői zenei tagozat kórusát megyei szintű vetélkedőn értékeljék. Mert amennyiben példamutató a produkciója, annyira kedvszegő is a többi kórusra nézve. összegezve: a szemlét szemlélő, jövőbe látó embernek olyan benyomása lehetett, hogy néhány év múlva járásunk zenei élete a fellendülés időszakába lép, s megyei viszonylatban nem kell majd szégyenkeznünk egy-egy KISZ kulturális bemutató alacsony színvonala miatt. Enektanárainkra vár a nemes feladat, hogy az általános iskolákból kikerült dalos ajkú fiatalolcat ne engedjék szélnek. Valentsik István A Monon Állami Gazdaság üzemegységeiben ezekben a napokban zajlanak a termelési tanácskozások. Ennek keretében ismertetik a dolgozókkal az üzemegységek 1965. évi termelési feladatait, a bérszabályzatot és a Munka Törvénykönyvének módosításait. A napokban a páriái üzemegységben volt termelési tanácskozás, amelyen Egedi hazavárják a elmondja, hogy az iskola nevelőinek létszáma az elmúlt időszakban háromról tízre növekedett, most már teljesen osztott a tanítás, 192 tanulójuk van. Problémájuk? Talán csak annyi, hogy három nevelő Budáról jár ki naponta, nekik bizony fárasztó a hosz- szú utazás ... Bekukkantunk egy pillanatra a IV. osztály olvasási órájára: huszonhárom apró emberke hajol a könyve falé, Mészáros Attiláné tanító néni irányítja őket. Szemben egy pici tanteremben gyakorlati foglalkozás: a harmadik osztály szakszerűen és nagy gyönyörűséggel „alkot”: négerbabák készülnek Poprádi Fe- rencné vezetésével. Kovács tanár úr éppen az iskolába készül. Immár 26 éve tanít Bényén. Ű az a „nyughatatlan ember”-típus, aki kicsit mindenben benne van: a Hazafias Népfront egyik vezetője, tanácstag, a dolgozók esti iskolájában tanít, úttörővezető, műveilődési otthon igazgató ... — Szeretnénk megkapni a régi tsz-iroda épületét, s abból KISZ-helyiséget és úttörőszobát rendeznénk be — mondja, amikor terveiről faggatjuk. A tsz épületei felé baktatván, látjuk: a márciusi napfény kicsalta déli pihenőre az istállók körüli teendőket végzőket. Itt tréfálkozik Galambos Pál, Dudás János és Molnár Pál. Vereckei János, a Népfront Tsz elnökhelyettese — egyben brigádvezetője — mondja: — Nemrég volt a zárszámadás. Nem volt rossz évünk, harminckét forintos munkaegységgel zártunk. Csak sok, nagyon sok az idős tagunk. Ferenc, az üzemegység vezetője ismertette a feladatokat. Beszámolójában többek között elmondotta, hogy őszi búzából 15, őszi árpából 17, kukoricából 18 és fél, burgonyából 50 mázsás holdan- kénti termésátlagot kell elérni 1965-ben. Az üzemegység-vezető be-r számolójához nyolc dolgozó és a gazdaság megbízott igazgatója szólt hozzá. fiatalokat A „nyugtalan ember”: Kovács Imre Sokan dolgoznak a faluból Pesten. Talán lassan hazajönnek .... — Az utazás nagy teher, előbb-utóbb meggondolja az ember, hogy érdemes-e... — kapcsolódik a beszélgetésbe Galambos Pál. Ö is azok közül való, akik nemrég hagyták ott a fővárost. Racskó Pált, a községi párttitkárt keressük még fel. — Most volt épp a tsz-nél a szakmunkásvizsga. Szántóföldi növénytermesztésből vizsgáztak tizenöten (közülük tizen bényeiek). A tanfolyamot Racskó Pál vezette, s a vizsga három részből állt: dolgozatírás, gyakorlat, majd- elméleti vizsga, komoly „tételhúzással”. — Mennyiben jelent előnyt ez a képzettség egy tsz-tag- nak? — kérdezzük. — A növénytermesztő szakmában a rendes fizetésen felül körülbelül tíz-tizenöt százalékkal többet jelent, olyan ez, mint az iparban a szakmun- lcásbizonyítvány — válaszolja befejezésül a szaktanár-párt- titkár. Fogarasi Olga (Képek: Péterffy István) Folynak a termelési tanácskozások a Monori Állami Gazdaság üzemegységeiben
