Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-13 / 61. szám
PEST MEGYEI VILÁG PMLET ARJAI, EGYESÜLJETEK! * AZ MSZMPPEST’MFGYEI B I Z OT TS Á G'A. E S , A MEGYEI TANÁCS,LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM \n\ hi.ü.ér 1965. MÁRCIUS 13, SZOMBAT N<a\p trenden : a társadalmi tulajdon védelme Hiányos ellenőrzés, túlzott elnézés - Milliós sikkasztás — A megyei főügyész tájékoztatója a képviselőcsoport ülésén Tegnap délelőtt tartotta ez évi első értekezletét az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja. Az ülésen megjelent dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Varga Péter, a megyei tanács elnöke és Csata László, a Hazafias Népfront megyei elnöke. Az országgyűlési képviselők számára dr. Bozóky István megvei főügyész tartott tájékoztató előadást a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről és feladatairól. Bevezetőben rámutatott: állami, gazdasági és társadalmi szerveink az utóbbi években több intézkedést tettek a társadalmi tulajdon érdekében és bizonyos mértékig ennek is tulajdonítható, hogy ezen a területen a bűntettek száma nem növekedett. Annak ellenére, hogy a megye nagymértékű iparosodása, a termelőszövetkezetek létrejötte következtében rendkívüli mértékben bővült, nőtt a társadalmi tulajdon » bűnüldöző szervek által megállapított kár összege az utóbbi négy évben mintegy 25 százalékkal csökkent, az okozott kár azonban még így is nagy. A megyei főügyész hangsúlyozta: joggal vetik fel a becsületes dolgozók, hogy miközben ók munkájuk legjavát adva erősítik a társadalmi tulajdont, számos esetben, az üzemekben és termelőszövetkezetiekben és más területen, az ellenőrzés nem gátolja meg a több milliós károkat. A továbbiakban a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények megoszlását ismertette!: ezek ötven százalékát az ipar, ezen belül tíz százalékát az építőipar területén követték el. A termelőszövetkezetekre esik a bűncselekménnyel okozott károk mintegy harminc százaléka, a kereskedelem területére pedig tizenöt százalék. Külön kiemelte azokat a kirívóan nagy karokat és visszaéléseket, amelyeket, egyes termelőszövetkezeteket fölhasználva, melléküzemágak működtetése címén spekulánsok követnek I el. Megemlítette a fóti Vörös- | marty Tsz és a hozzá kapcso- \ lódó másik két szövetkezet példáját, ahol a mezőgazdasági termelésben keletkezett kieséseket törvénysértő melléküzemági tevékenységgel akarták pótolni. Felfogadták Mikó Bélát és társait, akik az ország különböző vidékein több kubikosbrigáddal vállaltak földmunkákat a tsz neve alatt 16 millió forint értékben. Miután semmiféle ellenőrzést nem gyakoroltak fölöttük, Mikó és társai a Dunántúli Kőolajipari Vállalatot hamis számlázással 1 millió 800 ezer forinttal károsították meg. Az ügyben több letartóztatás történt, s most folyik a bűnvádi eljárás. Mivel azonban a három termelőszövetkezet, mint munkáltató. készfizető kezesként felel, ha ezt a nagy összeget | velük fizettetik meg, a szövet- £ kezetek rendkívül súlyos hely- ^ j zetbe kerülnek. A tárnoki Le- ^ ! mn Tsz-nél egy ilyen brigád ^ hasonló munkánál 800 ezer? forintos visszaélést követett * el. Ezek a spekulánsok a szövetkezeti mozgalomnak nagy anyagi és erkölcsi károkat okoznak. tevékenységüket sajnos nem egy esetben, egyes járási szervek tudtával és beleegyezésével végzik. Rendkívül tanulságos annak vizsgálata, hogy milyen okok és körülmények segítik elő a bűncselekmények elkövetését, Megállapított tény, hogy mintegy 35 százalékban az ellenőrzés és a felügyelet elmulasztása, a felet- j tes utasítások, a törvényes | rendelkezések semmibevevé- I se teszi lehetővé a társadalmi tulajdon megkárosító- | sát. Ezek az okok egyenesen ] csábítanak egyeseket arra, j (Folytatás a 2. oldalon.) | GEOLÓGUSOK (Foto: Rotroczo) Szigorúan titkos? Í gaz, colt ilyen. De akkor sok minden is más volt... A -munkaversenyt ma éppen az teszi a termeié sösztönzés hihetetlen motorjává, hogy nem kell, hanem van, mert az öntudatos munkások maguk kezdeményezték, mert a nemes vetélkedésnek, a jól értelmezett virtusnak igenis helye van életünkben, s ezt elsősorban azok értik meg, akik a célok világos ismeretében kötelességüknek érzik, hogy többet és többet adjanak az országnak. Az ö lebecsülésük a verseny lebecsülése, ha nem vesznek annyi fáradságot az érintett vezetők, hogy biztosítsák a rendszeres, úgynevezett számszaki értékelést, s a mozgalmi vezetők a kellő nyilvánosságot, a versenytáblák időszerűségét, a dicsőségtáblák frisseségét, azt, hogy a gyár, vállalat minden dolgozója értesüljön róla — és időben értesüljön! — kik azok, akik sokat tettek, akik állják a szavukat, s kik azok, akik renyhék, akik csak ígértek, de szavuk kötelezöségét maguk sem veszik komolyan. Nagy hiba lenne arra leszűkíteni a versenyt, hogy „majd megjutalmazzuk a legjobbakat.” Ennyi lenne az egész? M indazt, ami heteken. hónapokon keresztül foglalkoztatja a munkásokat, mühejtyek s gyáregységek dolgozóit, elintézhet- jük-e egyetlen ünnepséggel, jutalommal, kézszorítással? Az Egyesült Izzó Tv-képcső- és Alkatrészgyárában a dolgozók hatvanöt százaléka brigádtag, mintegy ötven brigád küzd a szocialista címért. Olyan kisebb termelőegységben, mint a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz is vetélkednek az emberek, A felszabadulási munkaverseny valóban átfogó versenymozgalommá lett. Ehhez méltónak kell lennie a verseny nyilvánosságának, értékelésének is. És ezt az üzem gazdasági és politikai vezetőinek kell biztositaniok. Nem majd, hanem. — még ma! M. O, F annak. persze hogy vannak titkos dolgok. Még szigorúan titkosak is. Államügyek, katonai dolgok. De ez? Mi titok van abban, hogy ki dolgozik jól, példásan, kik vannak az elen, s kik kullognak hátul? Mégis: üzemeink többségében úgy kezelik a munkaverseny eredményeit. mintha azok titkos adatok lennének, mintha alig néhány ember tudhatna csak róluk. A munkaverseny egyik ösztönzője, a többet tevők elismerésének egyik formája a nyilvánosság, az a semmi mással nem helyettesíthető módszer, hogy az élenjárókat a többiek elé állítjuk példaként. Nem véletlen, hogy a felszabadulási munkaverseny kapcsán a legtöbb helyen szóvá tették a munkások: az eddiginél sokkal nagyobb nyilvánosságot biztosítson az üzemekben a gazdasági és politikai vezetés. Van olyan üzem, ahol ma is, március közepén, a november 7-i verseny győzteseit népszerűsíti a versenytab- la ... Mintha azóta nem történt volna semmi, mintha nem is a felszabadulási verseny kellős közepén lennénk! j Magyar Gördülőcsap- yi ágy Müvek Diósdi Gyárában van versenynyilvánosság, Pomázon, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár gyáregységében ezt hiányolják a munkásnők. Min múlik tehát? Miért van kellő „publicitása” a versenynek az egyik ceglédi üzemben, s miért nincs a másikban? Van, ahol mindezt pusztán a kényelmesség. a nemlörödömség számlájára írhatjuk. A döntő azonban nem ez. Az akadályozza a verseny nyilvánosságának megteremtését, hogy sok helyütt ma is, teljesen indokolatlanul, valamiféle „sematizmusnak" hiszik a dolgot, utalva korábbi időszakok valóban sematikus versenyeire, csinált sztárokra, lényeget nem tartalmazó üres csinnadrattára. Felszabad nlási versenyben Ráckeve is csatlakozott a ceglédi felhíváshoz ifjúmunkás nttclkvdik I ttvnii HO paer óra társáéi uhui munka rás közös gazdaságai csatlakoztak a ceglédi termelőszövetkezetek felhívásához. Mint ismeretes, a Csepel-szi- get tsz-ei mind több gondot fordítanak a kertészkedésre, s az elkövetkezendő években itt alakul ki Ünnepélyes megnyitó: április 4 Tanácskozik a vezérkar - Művelődési ház a falu erejéből Az első színházi előadás teremtett új hajlékot a kultúrának. A modern művelődési ház terveit a ceglédberceli születésű Gyenes Béla egyetemi tanársegéd készítette el társadalmi munkában. A tanács a községfejlesztési alap több évi összegével járult hozzá a megépítéshez. A lakosság pedig a talajegyengetéssel, az alapozással, az anyagszállítással, a vízhálózat kiépítésével és nehéz lenne felsorolni mindazon munkálatokat, amit közösen, társadalmi munkában végeztek el a KlSZ-fiata- lok, az iskolások, a nötanács tagjai, a termelőszövetkezet dolgozói, a helyi kisiparosok. Már az utolsó simításokat végzik a szakemberek. Közben tanácskozik a vezérkar. Első és legfontosabb feladata: az április 4-i program összeállítása. Az avatóünnepségre, amelyet a felszabadulás évfordulójának megünneplésével kötnek össze, délelőtt tíz órakor kerül sor. A hivatalos ünnepség után a község önte(Folyiatás a 2. oldalon) A színházterem még a ko- pácsolás zajától hangos. Parkettáznak a mesteremberek. Az irodában azonban már tanácskozik a vezérkar. A vezérkar: Detrei Sándor, a ceglédi járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Márki Péter, járási népművelési felügyelő, Joó Ágostonná, a ceglédberceli tanács vb-elnöke, Balázs Aritól, a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Aszódi Zoltán, a ceglédberceli Hazafias Népfront elnöke, Szántó József, az al- bertirsai művelődési ház igazgatója, Károly Mihály tanító, az átadásra váró ceglédberceli művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója. Ceglédbercelen 1960-ban bontották le a falu lakói társadalmi munkában düledezö művelődési házukat. Azóta jelentősebb kulturális rendezvény nem volt a négyezernyolcszáz lakosú községben. Érthető, ha nagyon várják már a nagy pillanatot: az ünnepélyes művelődési ház avatást. A falu a maga erejéből a főváros zöldségcskertje. A járás termelőszövetkezeteiben a versenyfeltételek között is a legkiemelkedőbb helyet e terv mihamarabbi megvalósítása foglalja el. Többek között vállalták, hogy az idén 12 százalékkal növelik a zöldségtermesztés területét és 8 százalékkal a hozamot. Tavaly 1700 holdon folytattak öntözéses gazdálkodást a kertészkedő szövetkezetek, az idén kétezer holdra növekszik ez a terület. A verseny módosa Iáiról valamint a további célkitűzésekről ezekben a napokban tárgyalnak a szövetkezetek tervtárgyaló közgyűlései. A maglóéi Micsurin Tsz trágyakihordási versenyfelhívásához is több termelőszövetkezet csatlakozott. így például a ráckevei Árpád, a lórévi Duna- mente és a taksonyi Egyesült Erő termelőszövetkezetben a felhívás nyomán megkülönböztetett gondot fordítanak a talajerő visszapótlására. A ke - tészkedő termelőszövetkezetekben egyébként már javában folyik a munka, versenyre keltek egymással a palántanc- velők és zöldségtermesztő munkacsapatok, brigádok. Vácott ugyancsak egyre többen kapcsolódnak be a felszabadulási versenybe. Eddig négyezer ifjúmunkás és diák tett versenyfelajánlást. As üzemi feladatok túl a lelkiismeretes munkán, újításokkal, anyag takarékossággal és más különféle vállalásokkal segítik a gazdaságosabb termelést. Pálmai László a városi KISZ-bizottság titkára elmondotta, hogy különösen a Fliradástechnikai Anyagok Gyára, a DCM, az Egyesült Izzó televíziós képcsőgyára, és a hajógyári ifjúmunkások veszik ki részüket példamutatóan a versenyből. Közel két és félmillió forint értékű anyag- megtakarítást vállaltak. A tanulóifjúság a jobb tanulmányi eredmények elérésével és társadalmi munkafelajánlásokkal készül a felszabadulási évfordulóra. A váci KISZ-erek és a szervezeten kívüli fiatalok 80 ezer óra társadalmi munkát vállaltak. — sp — Tílitt kasó nagygyűlés a Spartcsarnakban A budapesti dolgozók péntek délután a Sportcsarnokban nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. A nagygyűlésen, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezett, mintegy háromezren vettek részt. A nagygyűlést Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg, majd Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT főtitkára, Veres József munkaügyi miniszter és Heang Bao Son, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete mondott beszédet. Verseny a földeken, üzemek- i ben, iskolákban — napról nap- ! ra több részvevővel. Ez jellemzi a felszabadulásunk 20. évfordulójára bontakozó mozgalmat. Szerkesztőségünkbe számtalan termelőszövetkezetből, üzemből, iskolából érkezik híradás, újabb felajánlásokról. Legutóbb a ráckevei já-
