Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-03 / 52. szám
KÉST HEGY Kl kMÍvIop 1965. MÁRCIUS 3, SZERDA Változatos program Színházi előadások, irodalmi est, koncert, bábszínház Változatos programot állítottak össze a ráci Madách Imre Művelődési Ház vezetői március hónapra. Az Ifjúsági koncertsorozat első előadásaként csütörtökön, március 4-én kerül sor a Magyar évszázadok című hangversenyre, amelynek közreműködői Tekeres Sándor, Eőry Zsuzsa és Jancsó Adrién. A programban három színházi rendezvény szerepel. A sort március 9-én az Állami Bábszínház vendégjátéka nyitja meg, a Misi mókus kalandjait mutatják be két előadásban. Március 13-án a budapesti Irodalmi Színpad vendégszerepei Furfangos cimborák című zenés ifjúsági műsorával. A műsorban fellépnek többek között Berek Katalin, Újlaki László, Horváth Jenő, Szentpál Mónika, Pádua Ildikó és Verebes Károly. Március 21-én az Állami Déryné Színház társulata látogat e! Vácra. Donizetti: Az ezred lánya című vígoperáját mutatják be. Március 18-án pedig a művelődési ház vezetői közös mozilátogatást szerveznek, amelynek során az Eg\ csepp méz című angol drámát tekintik meg. Az Irodalombarátok köre rendezésében március 11-én Benjámin László költészetéről tartanak előadást a járási könyvtár helyiségében. Az Eszperantó kör tagjai részére március 15-én rendeznek vetítettképes előadást Eszperantóval a föld körül címmel, míg az Ország- világjárók baráti köre dr. Ábellá Miklós előadását hallgathatja meg Olaszországi képeslap címmel. A Művészeti klub két rendezvényt is tart március hónapban. Március 4-én A szobrászat világa címmel Cif- ka Péter művészettörténész tart előadást, majd március 11-én dr. Végvári Lajos művészettörténész Az absztrakt művészet előfutárairól beszél előadásában. — A pándiak tavaly első helyen végeztek a nagykátai járásban az önkéntes véradásban. annak ellenére, hogy véradásukra nem a községben került sor. Az első pándi véradónapra március negyedikén, csütörtökön kerül sor. Szentendre közönsége érthetően nagy érdeklődéssel nézte végig a most bemutatott Rab Ráby című magyar filmet. A nagyfokú érdeklődés annak tulajdonítható, hogy Káby Mátyás küzdelmes életsorsa, a szegény, agyonsanyargatott szentendrei izbég'i parasztok érdekében vívott hősies harca, bátor fellépése a hatalmaskodó, népnyomorító urak ellen, üldöztetése és mártí- romsága kitörölhetetlenül szövődött Szentendre történelmi múltjába. Az utóbbi indokolja azt is, hogy mi. szentendreiek a jó szándékú bírálók sorába lépjünk, a magunkénak vallott Ráby Mátyás életét bemutató filmmel kapcsolatban. Jókainak köszönhető, hogy az 1879-ben írt regényével kiemelte Ráby Mátyás emlékét a feledés homályából és Ráby küzdelmeinek színhelyére: Szentendrére irányította az olvasóközönség figyelmét. Az igazi Ráby Mátyást azonban csak újabban ismerhette meg az olvasóközönség, amikor Komlós Aladár irodalomtörténész 1956- ban magyarra fordította Ráby önéletírását. Márpedig, ha figyelembe vesszük, és ösz- szehasonlítjuk Ráby emlékiratát és Jókai regényét, azonnal észrevesszük, hogy Jókai csapongó fantáziája sok helyen megváltoztatta a tényeket. Barabás Tibor szövegkönyve és Hintsek György rendezése viszont ugyanezt tette Jókai regényével. Elismerjük ugyan, hogy — mint azt Sőtér István is teszi Jókai és Rab Ráby című tanulmányában — ha a romantikus részeket leválasztanánk a történetből, Ráby harcainak puszta története még-oly megrendítő voltában sem lenne elegendő regény vagy film formálására. Számunkra mégis érthetetlen, hogy a film, ha már el is tér a regénytől, miért nem közelít a tényszerű valósághoz, az önéletrajzhoz, miért kerekít új történeti motívumokat? így például a regényben Ráby felesége Fruzsinka kisasszony, míg a filmben Tár- halmy Mariska. A regény Fru- zsinkáját, aki Villám, Pista néven is szerepel, betyárromantika övezi és gondoljuk, ezért esett a választás Mariskára. Az igazság azonban az, hogy Ráby nőtlen volt és nővére vezette szentendrei háztartását. Jókai a katolikus Rábyból reformátust csinál. Ez érthető, mivel antiklerikális volt, hiszen ez is indokolja II. József rokonszenvét. Ennek érdekében Jókai református templomot is szerepeltet Szentendrén, holott az igazság az. hogy Szentendrén csak 1912 óta van református templom. Azt is a szerbektől vették, csupán a belsejét alakították át. Szentendre Ráby óta, jellegében nem változott, ezért érthetetlen, hogy miért választottak idegen környezetet és a várost magát csak apróbb jelenetekben szerepeltetik. Annyi más filmen szerepelt már városunk, mint díszlet — sok bosszúságot okozva a lezárt utcákkal lakóinak —, miért nem éltek a lehetőséggel pont ennél a filmnél? A film egyébként, szerintünk, az „igazi" Rábyt mutatja be, megközelítve az emlékirat hősét, aki II. József parancsára jelenik meg Szentendrén és rendíthetetlen bátorsággal egymaga száll szembe a szegény népet zsaroló, korrupt szentendrei magisztrátussal és a megvesztegetett vármegyei urakkal. Megszemélyesítője a filmben — Kálmán György — hűen varázsolta elénk Ráby Mátyás alakját, még ha külsőre különbözik is a mi elképzelésünktől. Komlós Aladár így méltatta Rábyt: „A francia forradalom mentette meg őt, a magyar forradalom szolgáltat neki igazságot s zárja őt szívébe”. Ezt segíti elő ez a film. Köszönet érte. Vajda—Wolff Várható időjárás... Hol lehet megtudni ezt, ha nem a meteorológiai központban, a Ferihegyi repülőtéren. — Tegyünk különbségét: két központról van szó. Az egyik a közember számára jelez. A miénk repülés-meteorológia! Az informátor további érdekességeidet is mond: — Távgépeink Becsből veszik át a jelentést a nyugati viszonyokról. Bukarestnek és Szófiának továbbítjuk. Ami onnan érkezik, azt saját közléseinkkel együtt visszafelé sugározzuk. — Hány állomás működik7 — Óránként 120 Európa— Földközi tenger vidéki reptérrel lépünk kapcsolatba. Az első képen távparancsra rajzol térképet a berendezés. A második felvételen már azt a pillanatot látjuk, amikor az összesített program kerül papírra — emberi kalkuláció szerint. — Készül-e távprognózis? — Százharminc repülőtér meteorológiai szolgálata, három óránként kilenc lírára előre szóló jelzést sugároz. (Foto: Csepregi) + + * A katonák özönlöttek 'j vissza és ellepték a falut. A $ kórházvorw.t kint állt meg a $ tanya mellett, s a lábadozó % betegek leszálltak a kocsikról. í Bakk János tartalékos zászlóst \ lesegítette az ápoló, s a sebe- ; sült köpeny nélkül indult a \ házak felé. Melegen sütött a \ nap, a verebek felröppentek a j rügyező fákról és a zászlósnak Jjó kedve volt. A Balaton mel- } lett tmilövést kapott, a kulcs- ! csontjából elrepült egy darab. ; — Ez egy tízezerpengős lö' vés zászlós, — bólogatott az l ezredorvos, és beutalta a tá- \ bori kórházba. A kórház a tó Í mellett volt, húsz kilométerre f a víztől, a felvonulás és a í visszavonulás lázában ottfe- í lejtették, közvetlenül az arc- '( vonal mögött. Bakk János tanító a Don í mellett hallotta először a Ka- ; tyusákat, s minden éjszaka '( reszketett, amikor az égen ész- í revette a párhuzamos égő esi- \ koltat. \ — Tízezerpengős lövés, ma> ga befejezte az egészet. Egy \ fél év múlva se tudja kihúzni j a kardot — mondja az orvos, ( és ö megírta az édesanyjának: \ minden a legnagyobb rendben > van. ! Bakk János zászlós beért a í fűzfák közé, — ezt a részt li- í getnek nevezték el a faluban, ! amikor még azt énekelték, ! hogy ,.Ojjé a liget beh nagy- í szerű!” ! A liget berekfákkal és ! bokrokkal benőtt hajdani kert \ volt, ahol rengeteg madár vert ! fészket és szívesen eltévedtek 5 a szerelmesek. A háború kise- í perte a férfiakat a faluból, í azóta a liget: verébparadicsom, í Bakk János sétálni ment a \ ligetbe. FÉG-puska hangját \ hallotta, s a csettenés után t egy veréb leesett a fáról. í Üjabb csattanás, újabb ma- J dár. A bokrok szétnyíltak, előbújt a vadász is. Tisztelgett, mert csak három csontcsillagja volt. És Kovács Gábor szakaszvezető folytatta a vadászatot. Meg is unta már, de a nagypénteki nap felmelegítette a zubbonya hátát; amint kilépett a fák közül. Ismét betöltötte a puskát és megcélzott egy sárga madarat. Falusi ember volt, itt született a közelben, de ilyent még nem látott. Az a madár tetszett neki. Felemelte a puskáját, de Az egyik csikk megakadt a szalmában, s a kazal ötméteres lánggal égett, egyikük sem merte kihozni a szalma- eduba rejtett gépkocsikat. Amikor meghallották a jajkiáltást, meg hogy a készültséget hívják, azonnal eltűntek, behúzódtak a fáskamrába, s tisztogatni kezdték a puskákat. Bakk János zászlóssal nem törődött senki. A készültség beszaladt a ligetbe is és elfogta a szakaszvezetöt. — előttük hirdették ki a halálos ítéletet. Kovács Gábor még akkor sem tudta mi történik, amikor felállt a kivégző osztag a liget mellett. Akkor mondta az első értelmes mondatokat: Nem én lőttem. Nem lőttem a zászlós úrra ... A katonák tüzeltek. Négy golyó a fején találta. A sortűzre felrepült a sárga madár. Megérkeztek e katonai mentők, — Tüdőlövés — mondja az ezredorvos, aki mielőbb löhette volna, valaki más lőtt. Katona puskával — és abban a pillanatban egy ember felordított. A liget mellett, a kerítésnél egy katona összeesett. A melléhez kapott, lerogyott a földre, s a száján dőlt a vér. — Készültség! Készültség! Készültség! A készültség öt perc múlva került elő — a falu másik végén éppen bort rekvirált. Mire odaértek a katonák, híre- hamva sem volt a gyilkosnak. A szomszéd udvarban a kerítésre tették az üvegeket a német katonák és célbalöttek rá — szórakoztak. A magyarok féltek tőlük: tegnapelőtt felgyújtották, az autóikat. Két éretlen német baka úgy verte el az éjszakai szolgálat unalmát, hogy égő cigarettákat dobott át a szalmakazalon. Kovács Gábor nem tudta, miért veszik el tőle a puskát, miért szorítja hátra a kezet két katona, miért megy mögötte a másik kettő előretartott fegyverrel. Az emberek megrökönyödtek, hogy a liget felől vezetik a foglyot, mert a lövés az udvarból jött, ezt többen is állítják. A konvoj parancsnoka, egy fiatal, nyilas karszalagos százados odament a katonához, és kesztyűs kézzel pofon ütötte. Megalakult a rögtönitélő bíróság. Kint az utcán ültek le — odahozták a csicskások az asztalt és a székeket, A szakaszvezető nem értette a vádat — még töltve volt a puskája, oka se volt a lövésre, az áldozatot csak egyszer látta, akkor is tisztelgett neki. Az utcán megálltak a ro- hangászó, szaladgáló asszonyok annak idején irigyelte tőle a tízezer forintos lövést. — Még él. De ne vigyék be a műtőbe. Nem érdemes. • Vadas Gábor honvéd, Nagy István gépkocsivezető, Hant András őrvezető és Kiss János szakaszvezető — Kovács Gábor katonacimborái — ástak sírt neki, mellé tették a szakaszvezetőt is. Kovács Gábornak fejfát faragtak — egyszerűt, otrombát — nem is volt idő jobbra. Reggel hatkor riadó volt. Kapkodás, zűrzavar, fejetlenség. Nagy István gépkocsija azonnal elindult, Vadas Gáborral, Hant Andrással és Kiss Jánossal. Fékezett a hídnál és a tizedik kilométerkőnél bekanyarodott az erdőbe a fák közé. A gépkocsivezető túráztat- ia a motort, bennmaradt a kocsiban. Vadas Gábor vette a puskát és a gránátokat, Hant András és Kiss János a géppisztolyokat és kihúzódtak az erdő szélére. Messziről porzott az út. A fegyverek töltve voltak. Vadas Gábor ráhúzta a gránátot a puska csövére. Vártak. Az egyik autó kibontakozott a porbó1: nagy kövér kereszt volt rajta. — Német — mondja Vadas, és leereszti a puskát. Az ötödik kocsiban a tisztek ültek. A sofőrön kívül csak a hadbíróság fért el benne — úgy látszik, a parancsnok sem merte megelőzni a németeket. A gépkocsi a hídra ért, ahol elkanyarodott az út. Lassított. Az urak tájékozódtak, a főhadnagy elővette zsebéből a szarvasbőrt, hogy odaadja a századosnak, aki éppen a szemüvegével bajlódott. Vadas Gábor a motor elé célzott és meghúzta a ravaszt. A kocsi ezer darabra hullott, s a következő autó is abban a pillanatban megállt. Nem tudták, honnan jött a lövés, nem mertek tovább menni, féltek, hogy aláaknázták az utat. Kimerészkedett az egyik alorvos, hogy konstatálja a hősi halált. Tíz perccel később meglódult a menet. A fák között Nagy István begyújtotta a motort, s a gép elindult, ahogy beszálltak Vadasék. De nem tértek vissza a többiekhez, a sima talajú erdőben kapaszkodott a gép. Odaértek a patakhoz. Es ott valamennyien befe‘ jezték a háborút. A fegyvere‘ két bedobálták a sáros vízben és sorsot húztak: Ki mondja meg Kovács Gábor szakaszve zető özvegy édesanyjának^ hogy mi történt a fiával. Krajczár Imre I ÍW\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VI í! | BARÁTSÁGBÓL í- KITÍAO ^ A szentendrei Móricz $ Zsigmond gimnázium I B ; ^ osztályának diákjai a $ Gyapjúmosó- és Szövőgyár [ f. budakalászi üzemegységé- £ be járnak az ősz óla poli- £ technikai foglalkozásra. Ott \ í ismerkedtek meg egy ti- \ % zenhat éves fiatalemberrel \ ^ N. Károllyal. Az ismeret- i $ ségből barátság alakult, s ; a barátságból egy várat- \ lan felfedezés: a tizenhat • ^ éves fiú nem tud sem írni, £ sem olvasni. A felfedezést i f követően a gimnázium: í diákjai elhatározták, hogy ;! | a legrövidebb időn belül : 'f megtanítják az írás—óira-' ^ sás tudományára új barát- ■ > ^ julcat. í; Az első órát már meg- tartották. | N. Károly előtt — ha le- $ tette az alapfokú vizsgákat j j; —, megnyílik az út, hogy \ ^ segédmunkásból szakmun- ; i; kassá képezhesse magát. [ I “ P “ | AXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXYXX A Balaton déli partjának egyik legforgalmasabb üdülőtelepén, Balatonbogláron, egy régi malomépületből túri naszádot alakítanak ki. Az épületben 5-1 szálláshely lesz. Idcdi Í*dáhu szentendrei őzemmel
