Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-03 / 52. szám

KÉST HEGY Kl kMÍvIop 1965. MÁRCIUS 3, SZERDA Változatos program Színházi előadások, irodalmi est, koncert, bábszínház Változatos programot állí­tottak össze a ráci Madách Imre Művelődési Ház veze­tői március hónapra. Az If­júsági koncertsorozat első előadásaként csütörtökön, március 4-én kerül sor a Magyar évszázadok című hangversenyre, amelynek köz­reműködői Tekeres Sándor, Eőry Zsuzsa és Jancsó Ad­rién. A programban három szín­házi rendezvény szerepel. A sort március 9-én az Állami Bábszínház vendégjátéka nyit­ja meg, a Misi mókus kaland­jait mutatják be két előadás­ban. Március 13-án a buda­pesti Irodalmi Színpad ven­dégszerepei Furfangos cim­borák című zenés ifjúsági műsorával. A műsorban fel­lépnek többek között Berek Katalin, Újlaki László, Hor­váth Jenő, Szentpál Mónika, Pádua Ildikó és Verebes Ká­roly. Március 21-én az Ál­lami Déryné Színház társu­lata látogat e! Vácra. Doni­zetti: Az ezred lánya című vígoperáját mutatják be. Március 18-án pedig a műve­lődési ház vezetői közös mo­zilátogatást szerveznek, amely­nek során az Eg\ csepp méz című angol drámát tekintik meg. Az Irodalombarátok köre rendezésében március 11-én Benjámin László költészeté­ről tartanak előadást a járási könyvtár helyiségében. Az Eszperantó kör tagjai részére március 15-én ren­deznek vetítettképes elő­adást Eszperantóval a föld kö­rül címmel, míg az Ország- világjárók baráti köre dr. Ábellá Miklós előadását hall­gathatja meg Olaszországi ké­peslap címmel. A Művészeti klub két ren­dezvényt is tart március hó­napban. Március 4-én A szobrászat világa címmel Cif- ka Péter művészettörténész tart előadást, majd március 11-én dr. Végvári Lajos mű­vészettörténész Az absztrakt művészet előfutárairól be­szél előadásában. — A pándiak tavaly első helyen végeztek a nagykátai járásban az önkéntes vér­adásban. annak ellenére, hogy véradásukra nem a községben került sor. Az első pándi véradónapra már­cius negyedikén, csütörtö­kön kerül sor. Szentendre közönsége ért­hetően nagy érdeklődéssel nézte végig a most bemu­tatott Rab Ráby című ma­gyar filmet. A nagyfokú ér­deklődés annak tulajdonít­ható, hogy Káby Mátyás küzdelmes életsorsa, a sze­gény, agyonsanyargatott szent­endrei izbég'i parasztok ér­dekében vívott hősies harca, bátor fellépése a hatalmas­kodó, népnyomorító urak el­len, üldöztetése és mártí- romsága kitörölhetetlenül szö­vődött Szentendre történelmi múltjába. Az utóbbi indokol­ja azt is, hogy mi. szentend­reiek a jó szándékú bírálók sorába lépjünk, a magunké­nak vallott Ráby Mátyás éle­tét bemutató filmmel kap­csolatban. Jókainak köszönhető, hogy az 1879-ben írt regényével kiemelte Ráby Mátyás em­lékét a feledés homályából és Ráby küzdelmeinek szín­helyére: Szentendrére irányí­totta az olvasóközönség fi­gyelmét. Az igazi Ráby Mátyást azonban csak újabban is­merhette meg az olvasókö­zönség, amikor Komlós Ala­dár irodalomtörténész 1956- ban magyarra fordította Ráby önéletírását. Márpedig, ha fi­gyelembe vesszük, és ösz- szehasonlítjuk Ráby emlék­iratát és Jókai regényét, azonnal észrevesszük, hogy Jókai csapongó fantáziája sok helyen megváltoztatta a tényeket. Barabás Tibor szövegköny­ve és Hintsek György ren­dezése viszont ugyanezt tet­te Jókai regényével. Elismerjük ugyan, hogy — mint azt Sőtér István is te­szi Jókai és Rab Ráby című tanulmányában — ha a ro­mantikus részeket leválaszta­nánk a történetből, Ráby harcainak puszta története még-oly megrendítő voltá­ban sem lenne elegendő re­gény vagy film formálására. Számunkra mégis érthetetlen, hogy a film, ha már el is tér a regénytől, miért nem köze­lít a tényszerű valósághoz, az önéletrajzhoz, miért kere­kít új történeti motívumo­kat? így például a regényben Ráby felesége Fruzsinka kis­asszony, míg a filmben Tár- halmy Mariska. A regény Fru- zsinkáját, aki Villám, Pista né­ven is szerepel, betyárroman­tika övezi és gondoljuk, ezért esett a választás Mariskára. Az igazság azonban az, hogy Ráby nőtlen volt és nővére vezette szentendrei háztartá­sát. Jókai a katolikus Rábyból reformátust csinál. Ez érthe­tő, mivel antiklerikális volt, hiszen ez is indokolja II. Jó­zsef rokonszenvét. Ennek ér­dekében Jókai református templomot is szerepeltet Szentendrén, holott az igazság az. hogy Szentendrén csak 1912 óta van református templom. Azt is a szerbektől vették, csupán a belsejét ala­kították át. Szentendre Ráby óta, jelle­gében nem változott, ezért érthetetlen, hogy miért vá­lasztottak idegen környezetet és a várost magát csak apróbb jelenetekben szerepeltetik. Annyi más filmen szerepelt már városunk, mint díszlet — sok bosszúságot okozva a le­zárt utcákkal lakóinak —, mi­ért nem éltek a lehetőséggel pont ennél a filmnél? A film egyébként, szerintünk, az „igazi" Rábyt mutatja be, megközelítve az emlékirat hő­sét, aki II. József parancsára jelenik meg Szentendrén és rendíthetetlen bátorsággal egymaga száll szembe a sze­gény népet zsaroló, korrupt szentendrei magisztrátussal és a megvesztegetett vármegyei urakkal. Megszemélyesítője a filmben — Kálmán György — hűen varázsolta elénk Ráby Mátyás alakját, még ha kül­sőre különbözik is a mi elkép­zelésünktől. Komlós Aladár így méltat­ta Rábyt: „A francia forrada­lom mentette meg őt, a ma­gyar forradalom szolgáltat ne­ki igazságot s zárja őt szívé­be”. Ezt segíti elő ez a film. Köszönet érte. Vajda—Wolff Várható időjárás... Hol lehet megtudni ezt, ha nem a meteorológiai központ­ban, a Ferihegyi repülőtéren. — Tegyünk különbségét: két központról van szó. Az egyik a közember számára jelez. A miénk repülés-meteorológia! Az informátor további ér­dekességeidet is mond: — Távgépeink Becsből ve­szik át a jelentést a nyugati viszonyokról. Bukarestnek és Szófiának továbbítjuk. Ami onnan érkezik, azt saját köz­léseinkkel együtt visszafelé sugározzuk. — Hány állomás működik7 — Óránként 120 Európa— Földközi tenger vidéki reptér­rel lépünk kapcsolatba. Az első képen távparancsra rajzol térképet a berendezés. A második felvételen már azt a pillanatot látjuk, amikor az összesített program kerül pa­pírra — emberi kalkuláció sze­rint. — Készül-e távprognózis? — Százharminc repülőtér meteorológiai szolgálata, há­rom óránként kilenc lírára előre szóló jelzést sugároz. (Foto: Csepregi) + + * A katonák özönlöttek 'j vissza és ellepték a falut. A $ kórházvorw.t kint állt meg a $ tanya mellett, s a lábadozó % betegek leszálltak a kocsikról. í Bakk János tartalékos zászlóst \ lesegítette az ápoló, s a sebe- ; sült köpeny nélkül indult a \ házak felé. Melegen sütött a \ nap, a verebek felröppentek a j rügyező fákról és a zászlósnak Jjó kedve volt. A Balaton mel- } lett tmilövést kapott, a kulcs- ! csontjából elrepült egy darab. ; — Ez egy tízezerpengős lö­' vés zászlós, — bólogatott az l ezredorvos, és beutalta a tá- \ bori kórházba. A kórház a tó Í mellett volt, húsz kilométerre f a víztől, a felvonulás és a í visszavonulás lázában ottfe- í lejtették, közvetlenül az arc- '( vonal mögött. Bakk János tanító a Don í mellett hallotta először a Ka- ; tyusákat, s minden éjszaka '( reszketett, amikor az égen ész- í revette a párhuzamos égő esi- \ koltat. \ — Tízezerpengős lövés, ma­> ga befejezte az egészet. Egy \ fél év múlva se tudja kihúzni j a kardot — mondja az orvos, ( és ö megírta az édesanyjának: \ minden a legnagyobb rendben > van. ! Bakk János zászlós beért a í fűzfák közé, — ezt a részt li- í getnek nevezték el a faluban, ! amikor még azt énekelték, ! hogy ,.Ojjé a liget beh nagy- í szerű!” ! A liget berekfákkal és ! bokrokkal benőtt hajdani kert \ volt, ahol rengeteg madár vert ! fészket és szívesen eltévedtek 5 a szerelmesek. A háború kise- í perte a férfiakat a faluból, í azóta a liget: verébparadicsom, í Bakk János sétálni ment a \ ligetbe. FÉG-puska hangját \ hallotta, s a csettenés után t egy veréb leesett a fáról. í Üjabb csattanás, újabb ma- J dár. A bokrok szétnyíltak, elő­bújt a vadász is. Tisztelgett, mert csak három csontcsillag­ja volt. És Kovács Gábor szakaszve­zető folytatta a vadászatot. Meg is unta már, de a nagy­pénteki nap felmelegítette a zubbonya hátát; amint kilépett a fák közül. Ismét betöltötte a puskát és megcélzott egy sárga madarat. Falusi ember volt, itt született a közelben, de ilyent még nem látott. Az a madár tetszett neki. Felemelte a puskáját, de Az egyik csikk megakadt a szalmában, s a kazal ötmé­teres lánggal égett, egyikük sem merte kihozni a szalma- eduba rejtett gépkocsikat. Amikor meghallották a jajkiáltást, meg hogy a ké­szültséget hívják, azonnal el­tűntek, behúzódtak a fáskam­rába, s tisztogatni kezdték a puskákat. Bakk János zászlóssal nem törődött senki. A készültség beszaladt a ligetbe is és elfog­ta a szakaszvezetöt. — előttük hirdették ki a halá­los ítéletet. Kovács Gábor még akkor sem tudta mi történik, amikor felállt a kivégző osz­tag a liget mellett. Akkor mondta az első értelmes mon­datokat: Nem én lőttem. Nem lőttem a zászlós úrra ... A katonák tüzeltek. Négy golyó a fején találta. A sortűzre felrepült a sárga madár. Megérkeztek e katonai mentők, — Tüdőlövés — mondja az ezredorvos, aki mielőbb löhette volna, valaki más lőtt. Katona puskával — és abban a pillanatban egy ember felordított. A liget mel­lett, a kerítésnél egy katona összeesett. A melléhez kapott, lerogyott a földre, s a száján dőlt a vér. — Készültség! Készültség! Készültség! A készültség öt perc múlva került elő — a falu másik vé­gén éppen bort rekvirált. Mi­re odaértek a katonák, híre- hamva sem volt a gyilkosnak. A szomszéd udvarban a kerí­tésre tették az üvegeket a német katonák és célbalöttek rá — szórakoztak. A magya­rok féltek tőlük: tegnapelőtt felgyújtották, az autóikat. Két éretlen német baka úgy verte el az éjszakai szolgálat unal­mát, hogy égő cigarettákat dobott át a szalmakazalon. Kovács Gábor nem tudta, miért veszik el tőle a puskát, miért szorítja hátra a kezet két katona, miért megy mö­götte a másik kettő előretar­tott fegyverrel. Az emberek megrökönyöd­tek, hogy a liget felől vezetik a foglyot, mert a lövés az ud­varból jött, ezt többen is ál­lítják. A konvoj parancsnoka, egy fiatal, nyilas karszalagos százados odament a katoná­hoz, és kesztyűs kézzel pofon ütötte. Megalakult a rögtönitélő bíróság. Kint az utcán ültek le — odahozták a csicskások az asztalt és a székeket, A szakaszvezető nem értette a vádat — még töltve volt a puskája, oka se volt a lövésre, az áldozatot csak egyszer lát­ta, akkor is tisztelgett neki. Az utcán megálltak a ro- hangászó, szaladgáló asszonyok annak idején irigyelte tőle a tízezer forintos lövést. — Még él. De ne vigyék be a műtő­be. Nem érdemes. • Vadas Gábor honvéd, Nagy István gépkocsivezető, Hant András őrvezető és Kiss Já­nos szakaszvezető — Kovács Gábor katonacimborái — ás­tak sírt neki, mellé tették a szakaszvezetőt is. Kovács Gá­bornak fejfát faragtak — egy­szerűt, otrombát — nem is volt idő jobbra. Reggel hatkor riadó volt. Kapkodás, zűrzavar, fejetlen­ség. Nagy István gépkocsija azonnal elindult, Vadas Gá­borral, Hant Andrással és Kiss Jánossal. Fékezett a hídnál és a tizedik kilométer­kőnél bekanyarodott az erdő­be a fák közé. A gépkocsivezető túráztat- ia a motort, bennmaradt a kocsiban. Vadas Gábor vet­te a puskát és a gránátokat, Hant András és Kiss János a géppisztolyokat és kihúzód­tak az erdő szélére. Messziről porzott az út. A fegyverek töltve voltak. Va­das Gábor ráhúzta a gráná­tot a puska csövére. Vártak. Az egyik autó kibontako­zott a porbó1: nagy kövér kereszt volt rajta. — Német — mondja Va­das, és leereszti a puskát. Az ötödik kocsiban a tisz­tek ültek. A sofőrön kívül csak a hadbíróság fért el benne — úgy látszik, a pa­rancsnok sem merte meg­előzni a németeket. A gépko­csi a hídra ért, ahol elkanya­rodott az út. Lassított. Az urak tájékozódtak, a főhad­nagy elővette zsebéből a szarvasbőrt, hogy odaadja a századosnak, aki éppen a szemüvegével bajlódott. Vadas Gábor a motor elé célzott és meghúzta a ra­vaszt. A kocsi ezer darabra hullott, s a következő autó is abban a pillanatban meg­állt. Nem tudták, honnan jött a lövés, nem mertek to­vább menni, féltek, hogy alá­aknázták az utat. Kimerészkedett az egyik al­orvos, hogy konstatálja a hő­si halált. Tíz perccel később megló­dult a menet. A fák között Nagy István begyújtotta a motort, s a gép elindult, ahogy beszálltak Va­dasék. De nem tértek vissza a többiekhez, a sima talajú erdőben kapaszkodott a gép. Odaértek a patakhoz. Es ott valamennyien befe‘ jezték a háborút. A fegyvere‘ két bedobálták a sáros vízben és sorsot húztak: Ki mondja meg Kovács Gábor szakaszve zető özvegy édesanyjának^ hogy mi történt a fiával. Krajczár Imre I ÍW\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V­I í! | BARÁTSÁGBÓL í- KITÍAO ^ A szentendrei Móricz $ Zsigmond gimnázium I B ; ^ osztályának diákjai a $ Gyapjúmosó- és Szövőgyár [ f. budakalászi üzemegységé- £ be járnak az ősz óla poli- £ technikai foglalkozásra. Ott \ í ismerkedtek meg egy ti- \ % zenhat éves fiatalemberrel \ ^ N. Károllyal. Az ismeret- i $ ségből barátság alakult, s ; a barátságból egy várat- \ lan felfedezés: a tizenhat • ^ éves fiú nem tud sem írni, £ sem olvasni. A felfedezést i f követően a gimnázium: í diákjai elhatározták, hogy ;! | a legrövidebb időn belül : 'f megtanítják az írás—óira-' ^ sás tudományára új barát- ■ > ^ julcat. í; Az első órát már meg- tartották. | N. Károly előtt — ha le- $ tette az alapfokú vizsgákat j j; —, megnyílik az út, hogy \ ^ segédmunkásból szakmun- ; i; kassá képezhesse magát. [ I “ P “ | AXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXYXX A Balaton déli partjának egyik legforgalmasabb üdülő­telepén, Balatonbogláron, egy régi malomépületből túri na­szádot alakítanak ki. Az épü­letben 5-1 szálláshely lesz. Idcdi Í*dáhu szentendrei őzemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom