Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Köszöntjük őket Ma ünnepük világszerte a nemzetközi nőnapot. Ezen « napon különös tisztelettel és szeretettel fordulunk a nők fe­lé s köszöntjük őket. Az édes­anyákat, a feleségeket, s lá­nyainkat. üdvözöljük azokat, \§tír IOßß-rn gontlolnah A városi tanács művelő­désügyi osztálya a napokban értekezletet tartott az áltar- lános iskolák igazgatói részé­re. Győré Sándor osztályve­zető részletesen ismertette az j 1965/66-os tanév előkészítésé­nek feladatait. akik nem félnek az újtól és tehetségüket azokon a pályá­kon érvényesítik, ahol eddig nem volt rá mód. Egyre többen tanulnak kü­lönböző tanfolyamokon, isko­lákban. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy megállják a he­lyüket. A ceglédi mezőgazda­sági tanfolyam nappali tago­zatán 260 diák közül 99 lány, az 519 levelező tagozaton ta­nuló felnőtt közül pedig Í6S... Szabó Erzsi fővárosi kis­lány. Édesapja vasas és ő mégis a mezőgazdaságot vá­lasztotta. Tanulmányait az egyetemen szeretné folytatni. Törtei! Éva az idén végez és jelentkezik egyetemi felvételre. A városi tanácstól jelentjük: Reális tervekkel fejlesztik a várost ez idén Nagy gondban van a vá­rosi tanács községfejlesztési főelőadója. Szeretné, ha az el­múlt évhez hasonlóan az idén is jól szerepelnénk a megyei községfejlesztési versenyben. Tavaly sikerült a tervet az utolsó pontig megvalósíta­ni, az idén egyelőre azonban komoly akadályok tornyo­sulnak. A tavalyi év vé­gén készített előtervben sok olyan elgondolás szerepelt, amelyekre ugyan szükség van, de az építőipari vállalatok nem vállalják a munkát. Nem tudják vállalni, már­pedig annak semmi értel­me nincs, hogy olyan célki­tűzéseket tartsanak számon a városfejlesztési tervben, amelyek az idén nem való­sulhatnak meg. Így esik ki az előtervből a kijózanító szo­ba, s a bölcsőde, amelynek az idén legfeljebb a műszaki ter­ve készülhet el. Jó lenne, ha külterületen üzletház épülne, de az építőipar ezt sem tudja ez idén felépíteni. A helyzet reális értékelése azért mégis hoz újabb lehetőségeket. — Olyan javaslatokat sze­retnének a tanácsülés elé ter­jeszteni, amely számíthat a tanácstagság és lakosság hozzájárulá­sára. Ha a tavaly készített terve­zeten változtatni kell is, van még a tarsolyban sok olyan igény, amelynek kielé­gítése a város egészét vagy egy-egy részét erősen érinti, s amelyre van pénz és lehe­tőség. — Különösen nagy építke­zésekre nem gondolnak, hi­szen a különböző miniszté­riumok, több mint száz­millió forintból fejlesztik a várost, a benne levő objek­tumokat. A községfejlesztési alap terhére elsősorban a ki­sebb lélegzetű, helyi jelentő­ségű feladatokat tervezték. Minaenekelőtt: folytatni akarják a jól bevált járdaépítési ak­ciót. Azt kérik a tanácsüléstől, hogy új járdák építésére, aszfaltozásra egymillióhat­százezer forintos fedezetet adjon. Számolnak azzal. — Aminek örül a lakosság — Járdaépítés — előnyben — A villanyórákon a sor hogy minden érdekelt utca bekapcsolódik a járda építé­sébe. Itt legalább hatszázezer forint értékű társadalmi munkára gondolnak. Így az év végére a járdák értéke több mint kettőmillió fo­rinttal növekedne. Szeptem­ber végéig az új aszfaltjár­dák elkészülnek azokon a helyeken, ahol tavaly az ala­pozás megtörtént Több mint kettőszázezer fo­rinttal akarják megterem­teni az előfeltételeket a rég­óta hiányzó, hatvan férőhe­lyes bölcsőde építéséhez. Hamarosan befejezik a gázcseretelep építését Szerepel az előirányzatok között az OTP-házak terüle­tének villany, vízvezeték és szennyvízcsatorna-hálózat építése. Ezenkívül, — ha a tanácsülés jóváhagyja — az általános iskoláknál politech­nikai műhelyt is építenek. Elkészíttetik egy új általános iskolai napközi otthon ter­veit S végül megjavítják az utcai órá­kat. Az egész hálózatot újjáépí­tik, hogy reggelenként keve­sebb legyen a bosszankodás. — Mindent egybevetve: ötmilliót szánnak ebben az év­ben közvetlenül a város fej­lesztésére. Nagyon jó lenne, ha ebből nyolcszázezret a városi lakosság kétkezi mun­kájával vállalna. Válasz sok színházi bérletes kérdéseire: A hiba nem az Ön bérletében van... Az elmaradt Shakespeare helyett nívós darabot hoznak Többször írtunk már arról, hogy a művelődési ház bér­letes előadássorozata közön­ségsikert aratott. Mostanában azonban gyakran hallunk pa­naszokat a bérletesektől. Az előadások időpontja eltoló­dik, a bérleteik nem mindig érvényesek a hirdetett ren­dezvényekre. Mi lehet ennek az oka? — erről érdeklőd­tünk a művelődési házban dr. Zsengellér Ferenctől, a műve­lődési ház előadójától. — Hat hónapja múlt már — hangzott a válasz —, hogy a szegedi Nemzeti, a kecske­méti Katona József, az Állami Déryné Színházzal és az Or­szágos Rendező Irodával lét­rejött megállapodások után megindítottuk a tíz előadás­ból álló bérleti sorozatunkat. A meghirdetett tíz előadásból eddig hatot rendeztünk meg pontosan azzal a programmal, amelyet bérleti felhívásunk­ban ígértünk. Hogy ezek egy részét nem a tervezett idő­pontban tarthattuk meg, az nem rajtunk múlott. Szalma Ferenc operaénekes betegsége j miatt például már bérleti mű­sorunk első előadását is ké­sőbbi időpontra kellett halasz- tanunk. — A hátralevő négy elő­adásból kettőnek az időpontja már biztos. A szegedi Nem­zeti Színház balettestjét ápri­Törökdúlás vagy városfejlesztés? Vaslemezes ba­rikádok zárják el a város központ­ját. Akit szeren­csétlen sorsa pél­dául a járásbíró­ságtól a Földvári Károly iskola felé kényszerít, az ugyancsak gondol­kozhat: merre to­vább? Hétfőn délután a kompresszorok hangja verte fel a csendet, kedden már a mélyben dolgoztak a mun­kások. Készítik a helyet a vízháló­zat főnyomóveze­tékének. Its 4-én, a kecskeméti Katona József Színház a Salemi bo­szorkányokat május 22-én mu­tatja be nekünk. Igyekezetünk, hogy ezeket az előadásokat a terv szerinti napon tarthas­suk meg, hiábavalónak bi­zonyult. Sajnos, kénytelenek vagyunk a színházak műsor­beosztásához alkalmazkodni. Példa erre a következő. A kecskeméti színház január 3-ra Ígérte Shakespeare: A felsült szerelmesek című víg­játékát Ez az előadás is el­maradt, mert a színház ezzel a darabbal csak a jövő szín­házi szezonra tud elkészülni. Miután a szolnoki színház műsortervében is szerepel egy Shakespeare-vígjáték, őket kértük meg ennek Cegléden váló előadására. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy Shakespeare-darabra egyáltalán nem készülnek. Ezekután — helyette — meg­próbálkoztunk a bérletesek­nek elhozni Mesterházi: Pes­ti emberek, vagy Fejes: Rozs­datemető, Jakobi: Leányvásár, esetleg Maugham: Imádok férjhez menni című darabját Sajnos — ezek az elgondolá­saink szintén dugába dőltek. Részben azért, mert a kért darabbal nem járnak vidék­re, részben pedig azért, mert az előadásért lehetetlenül ma­gas összeget kérnek. Bérlőink részéről felvetődhet az a gon­dolat, hogy ha így áll a hely­zet, miért nem iktattuk bér­leti előadásaink közé a már­cius 6-i Mária főhadnagy elő­adást? Ennek a darabnak a lekötésekor még volt kilátá­sunk arra, hogy valóban ní­vós darabokkal szolgáljunk közönségünknek. — Megnyugtatásul annyit mondhatok, hogy az elmaradt Shakespeare-vígjáték helyett ilyen színvonalas előadást hozunk, egyebekben pedig az előadások idejének eltolódá­sáért szives elnézésüket kér­jük — fejezte be tájékozta­tását a művelődési ház elő­adója. A Május 1 Ruhagyárban a közel hétszáz asszonyt és leányt ez évben szerény kere­tek között, de bensőségesen köszöntik a nemzetközi nő­napon. A Pest megyei Szesz-Szikvízipari Vállalat ceglédi gyáregysége felvételre keres TMK-vezetőt aki jártas a gépészeti és olajtüzelésű kazán szerelésben. Fizetés kollektív szerint. lavítása garanciával CEGLÉDI VASIPARI KTSZ rádió- és televízió- lavító részlegében, Cegléd. Szabadság tér 5. (volt Banos és Vukovits szaküzletében, sarok) rövid határidővel készül. Megrendelésével feltétlen keresse tel ktsz-ünket. Pontos és udvarias kiszolgálás. IX ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1965. MÁRCIUS 7, VASÁRNAP A városszeretet iskolája a. Kell-e könyvtár, kell-e múzeum ? rajta a fejüket, lehetetlenség, \ hogy ne találnának megoldást. \ Ha ezt nem tesszük meg, so- j káig vissza nem térő lehe- \ tőséget szalasztunk el. Szegednek más vonatko- i zásban is szerencséje volt.: A vidék legnagyobb könyv- i tárához, a Somogyi könyv- i tárhoz 1880-ban nagy adó- j mány révén jutott hozzá : Somogyi Károly esztergomi j kanonok volt az adományozó, j aki az adomány átadásánál j ezt mondta: „Szegednek nemcsak gazdag : városnak kell lenni, hanem i művelt városnak is, mert az i Alföld porától csak ezzel le- i hét európai magasságra emel-; kedni. Liverpoolt a tíz, Ham- j burgot a tizenhat nagy könyv- j tára legalább annyira vitte \ előre, mint népe szorgalma. | Szegednek kultúrát kell adni j addig is, míg egyetemet kap,\ s ez az én szándékom." Azt hiszem, ennél frappán-; sabb módon nem lehet kife-: jezni azt. hogy egy városnak, j amely még nem rendelkezik; főiskolával, egyetemmel, mi-; ért van szüksége jelentős könyvtárra, múzeumra? Mert az egyik vonzza a má­sikat. Dr. Zoltán Zoltán (Folytatjuk.) fikiállítást rendezni, mert ott szép tágas termek vannak." No, persze ettől mi már egy kicsit távol járunk. De ha a múzeum, vagy a kultúrház fejlesztéséről beszélünk, ak­kor mindig találunk ennél „hasznosabb” és „előbbre- való” dolgokat. Például a Múzeumi Központ a közel­múltban félmillió forintot helyezett kilátásba a Kossuth Múzeumnak, ha a benne la­kókat és a varróműhelyt ki tudjuk költöztetni. Ebben az esetben az állandó Kos­suth emlékkiállítás mellett, egy állandó Dózsa kiállítás is nyílhatna, a technikai fej­lesztésről és az időszaki ki­állítások tágasabb lehetősé­geiről nem is beszélve. Ügy fest a dolog azonban, hogy ebből nem lesz semmi, mert a műhelynek és a la­kóknak nem tud a város má­sutt helyet adni. Látszólag valóban nem. De ha többen és nagyobb akarattal törnék kivéve. Ezek a fiatal újság­írók tanították meg Szege­det valóban szegedinek lenni. Ök voltak Szeged szíve, lel­ke, sőt esze is. Ök emeltek országos rangra számos sze­gedi kiválóságot. Ott tevé­keny, alkotó ember nem bú­csúzhatott el az élők sorá­ból megtisztelő nekrológ nél­kül, amely az ő tollúk alatt, mindannyiszor bronzszobor­nál méltóbb emlékművé vált. Maga Móra — mint a könyv­tár és múzeum igazgatója — hivatalból is sokat foglalko­zott Szeged kulturális kér­déseivel. A sokszor tapasz­talt meg nem értés szinte vál­toztatás nélkül adaptálható a régi Ceglédre is. íme egy példa: „Már hallottam né­hányszor, hogy a kultúrpalota fölösleges luxus,' mert ott vagy regényt imák, vagy regényt olvasnak, de semmi haszonra való dolgot nem művelnek. Sőt egyszer oz a terv is fölmerült, hogy a kul­túrpalotában kellene barom­A városokban fejlődéstörté- ; netük tanúsága szerint — vajon milyen intézményekre ; ven szükség? E kérdésről ; sok érdekeset olvashatunk i Móra Ferencnek a közelmúlt ■ ban megjelent „A szegedi tu- - lipános láda" című cikkgyúj­• teményében. Móra itt az : 1879-i nagy szegedi árvíz ide- : jenek krónikáját írja meg. : Ez az időszak volt az, amely- j ben a korábbi erősen falu- \ sias jellegű Mező—Szeged ; nagyvárossá vált. Móra Sze- ; ged-szeretete az egészséges lo- \ kálnatriotizmus iskolájává • teszi ezt a könyvet. : Mitő! is nőtt tulajdonkép- í pen naggyá Szeged az újjá- ! építés idején? Korántsem a ! romvárosnak juttatott csá- í szári-királyi ajándéktól. Sok- ; kai inkább, az ezen nagyará- í nyú munkával együtt ki- í bontakozó jelentős szellemi áramlattól. íj Szegednek sajtóját és közvé- J .eményét ugyanis olyan ki- ; váló tollú írók formálták, í mint Mikszáth Kálmán, Tö- % mörkény István, Pósa Lajos, jj Gárdonyi Géza és maga Móra jj Ferenc. Ilyen ötösfogattal az- '/ óta sem dicsekedhet egyet- j. len városunk sem, a fővárost Dobozi Ilonka még nem dön­tött. De az érettségi után ta­lán ő is tovább tanul valame­lyik főiskolán. Én a termelőszövetkezetben szeretnék dolgozni az érettsé- : gi után — mondja Szemők ■ Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom