Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-07 / 56. szám

10 “"kMmm’ÍOP 1965. MÁRCIUS 7, VASÄRNAP Hoí vagytok, fiúk? NAGY KALAND AZ US ARMYBAN Az amerikai hadsereg szá­razföldi erőinek volt vezérka­ri főnöke, George H. Tecker egy nyilatkozatában kijelen­tette: „Véleményem szerint nagy háború viselése a követ­kező évtizedben, illetve nagy­jából ebben az időszakban nem lesz a feladatunk. Ez­zel szemben felforgató tevé­kenységet kell kifejtenünk, ti­tokba^ be kell szivárogni az ellenseg területére, terror- cselekményeket kell szervez­nünk.” Eszerint tehát: kor­látozott háborúkra, kisebb akciókra kell számolni, ame­lyek a különleges haderők, a Special Forces feladatkörébe tartoznak. A különleges haderők ka­tonáimak kiképzése is külön­leges; különlegesen nehéz és különlegesen embertelen. A kockázat, amelyet vállalnak, — az is különleges. Éppen azért a „különleges katonák” egy része nem is az amerikai állampolgárok közül kerül ki; hazátlanokból, bevándorlók­ból, emigránsokból, disszi- densekből válogatják össze őket. Ezekben az alakulatokban magyar származású fiatalok is szolgálnak, akiket 1956-ban az amerikai toborzók karjai­ba sodort a kalandvágy. Ró­luk szól Komáromi Ferencnek a Kossuth Kiadónál megje­lent könyve: „Hol vagytok, fiúk?” Jól figyelj és pofa be!' ”S„ alakú templom, ásópapucs Feltárták Ó-ÁSmást A bajai Türr István mú­zeum irányításával Bácsalmás határában befejeződött egy XV—XVI. századbeli település romjainak feltárása. A körül­belül 400 éves Ö-Almás nevű falu legérdekesebb része az ltS"-alakú templom, amelynek az ásatások nyomán elkészí­tették a pontos tervrajzát. Feltárták a település egykori temetőjét is. Negyvenkilenc sírt ástak ki, s a leletek kö­zül a legértékesebb egy „ásó­papucs”. A fából kifaragott, ásóra húzott vaséi a középkor mezőgazdaságának egyik fon­tos munkaeszköze volt. Ehhez hasonló régészeti lelet ezenkí­vül csak egy van az ország­irányítása alatt álló táborban sok száz magyar öltötte fel az amerikai egyenruhát és lepőd­hetett meg a kiképzők rr.űve- letlenségén, amikor arra kel­lett válaszolnia: Budapest hány óra. járásnyira van vona­ton? Vagy — mint a diósgyő­ri Menner Lórándtóí megkér­Moszkitók, aligátorok, kígyók A könyv címlapján gázál­arcos katonák rohannak füstbe, tűzbe. A felvétel bi­zonyára békés körülmények között készült, de a fényké­pezőgép kattanhatott volna akár Dél-Vietnamban, vagy Laoszban is ... Az arcok fel- ismerhetetlenek, ki tudja, ki van a gázálarc mögött? Ko­vács András a Dohány utcá­ból? Szabó Dénes Ambrózia­fal várói? Anyagási István, Nyikos László, Czikora Bar­nabás? Vagy Pásztor Miklós és Szőke György, akik Panamá­ban szolgáltak, míg szüleik azt hitték, hogy egyetemen tanulnak? Vagy Boros Kazay András, aki az István gimnázium har­madik B osztályából indult el, s ma már őrmester a kü­lönlegesek között? Szívós és fáradhatatlan. Rövidlátó, de addig gyakorolta a céllövé­szetet, amíg pisztolylövésben is jó eredményt ért el... Járt Japánban, Dél-Koreában, Ha­waiiban, Wake szigetén. Ki­lábalt a maláriából, őrmes­terségig vitte, s ma már ököl­lel és gumibottal támad az elégédetlenhedő,,, zajongó újoncokra. És „igazi bevetés­re” vár... De Feil József már arra sem vár: édesanyja távira­tot kapott, amelyben tudatták, hogy fiát halálos szerencsét­lenség érte» s a parancsnok­ság biztosítja részvétéről... Miért mentek a magyarok a különleges alakulatokhoz? Hét évvel ezelőtt fogadták el az USA-ban a hodge-törvényt, amely kimondja, hogy „fiatal I európai menekültek felvéte­lüket kérhetik az Egyesült Ál­lamok hadseregébe, főleg kül­földi szolgálatra, azzal, hogy ötévi katonai szolgálat jogot ad nekik az amerikai állam- polgárság elnyerésére.” A kiképzésről azt mondta egy amerikai őrmester a Frankfurter Rundschau mun­katársainak: „Ezeknek el kell felejteniük apát, anyát, test­vért, nem szabad, hogy ide­jük maradjon a honvágyra. Nem vagyunk jóléti intéz­mény. Csak azt ígérjük, hogy haditengerész lehetsz, s előt­ted minden nyitva áll. De semmit sem adunk ingyen. Mindenért meg kell szolgál­ni. Jelszavunk: Jól figyelj és pofa be?‘ Fort Jackson Az első állomás: Fort Jack­son. A Costello vezérőrnagy És a dzsungeikilíépzés. Er­re a nyolcadik héten kerül sor a Murray vagy a Marion tó, esetleg a Congare-folyó mocsaraiban. Itt a mocsara­kon történő átkelés a fő tan­tárgy, az átkelést pedig mosz- kítók, aligátorok, mérges kígyók zavarják — békeidő­ben is. Egymással lazán össze­kötött katonák mennek, fel­szerelve szúnyogsisakkal és dzsungelkéssel. Ezzel nyitják az utat a dzsungelben, s ez­zel ütik le a kígyó fejét, ha észreveszik, hogy feléjük csap. Ha valaki elmerül a mocsár­ban: a többiek kihúzzák. Ruhájuk a víz hatására megkeményedik: a kisebb kí­gyók és rovarok harapása el­len is véd. A tizenhatodik hét után harminckiloniéteres menet- gyakorlattal összekötött záró­vizsga következik. Ezután már „csak” a szakkiképzés van hátra. Ilyen célra számtalan tábor áll az US Army rendel­kezésére. Az egyik tábor: Fort Leo­nard Wood. Itt a koreai há­ború idején élénkült meg a forgalom, de a magyarok öt­venhat után kerültek ide. A budapesti Dénes Bálint így írt Chicagóba: „Tartsák ti­tokban, ne mondják el senki­nek, hogy Fort Leonard Woodban szolgálok, nehogy Magyarországon megtudják. Otthoni rokonaimmal nem a katonai címeimen levelezek.” Voszatka József bicskei „me­nekült” így emlékszik vissza egy gyakorlatra: „A mocsarak kellős közepén tankokkal ka- tonásdit játszunk. Sátrakban lakunk. A körülmények rend­kívül nehezek. Nemrég ejtő­ernyős ugrás volt. Drágáiátos fiatokat a frász törte ki, mi­re a földre ért a két ernyő­vel. A háternyő nem nyílt rög­tön, én elsősorban magamra gondoltam és kinyitottam a hasernyőt. Utána reszkettem, mint a kocsonya.” A másik tábor: Fort Cam­bell. Itt az előkészítő torna­vizsgán 27 fekvőtámaszt kí­vánnak, hetvenszer kell fel­ülni hanyatt fekvésből, pihenés nélkül, nyolcvanszor felugrani guggolóállásból, s tízszer kell hűzódzkodni. Aki ezeket a kö­vetelményeket teljesítette, az kap egy számot, cserébe a ne­véért. A kiképzés következő foko­zata: a katonák teljesen hábo­rús körülmények között él­nek. Ha sötétedés után valaki rágyújt, azonnal odarepúl a gránát, vagy megszólal a géppuska. Ha valaki el­hagyja a tábort, elfogják, leütik, s húsz-harminc kilo­méternyire elhurcolják, onnan kell visszatalálnia a táborba. Magyarok szolgálnak a nyu­gat-németországi, dél-koreai, okinawai támaszpontokon, de ott is, ahol „igazi háború” fo­lyik; nem hiányoznak Dél- Vietnamból sem. Szuperkatonák Ide kerülnek a „szuperkato­nák”, akik feltűnés nélkül tudnak ölni, akik a gyilkosság mind a százhuszonnégy fajtá­ját ismerik. A tananyagban feketén-fehéren olvashatják a „növendékek”: A késsel vagy szuronnyal végrehajtott meg­semmisítésnél ügyelni kell, hogy a kés hegyét a lapocka alatt, a szív magasságában tolják hangtalanul a megköze­lített őr hátába, aztán könyök­ben behajlított bal karral a torkán átkapva bele kell rán­tani a késbe. A torokszúrásnál felfelé vagy lefelé kell irányí­tani a kést, oldalirányban, hogy a fő verőeret, a jagulárist át lehessen vágni. Szúrás után is tartani kell az áldozatot, nehogy a lezuhanó test zajt okozzon. Ezekben a táborokban ké­szítik fel a kalandvágyó fiata­lokat, hogy bármikor bevet­hessék őket Dél-Vietnamban, Panamában vagy másutt, ahol az imperializmus tűzzel-vassal, vérrel — magyar fiatalok éle­te árán is — fenn akarja tar­tani uralmát. (K. 1.) Lehet két szóval több? Miért ne? Ki tatja meg, hogy egy kicsit többet mond­junk a kelleténél. Hogy finomabban fejezzem ki magam: szeretünk egy kicsit — nagyot mondani. Lassan olyan meg­szokottá válik ez, hogy szinte észre sem vesszük. Nem akarom embertársaimat két szóval sem megbá tani, de... Hányszor halljuk, hogy: — Menjünk a kocsi belsejébe! Üres! Mi az, hogy üres? Szeretném én látni azt a pesti villa­most, vagy autóbuszt, amelyik akár félig is üresen közle­kedne! Nemrégiben hallottam egyik közlekedési szakemberünk nyilatkozatát:-nsr-6 — A módosított KRESZ megoldotta a gyalogosforgalom problémáját. . , Nana! Az azonban tény, hogy egy kis önbizalmat adtunk gyalogosainknak. De lovagoljunk a szavakon tovább. Miért mondja az élelmiszerüzletben a kiszolgálóé: ‘-Lfü?­— Friss árunk van, ma kaptuk, kérem! Hát ez szintén merész dolog egy kicsit, mert lehet két dekával több, de... inkább legyen két szóval kevesebb! Va­gyunk mi olyan, hogy is mondjam, bátrak, hogy felszállunk a zsúfolt autóbuszra, át merünk menni az utca túlsó oldalá­ra, megesszük a friss árut... És még többet is merünk, csak egyet nem: Leszokni arról, hogy két szóval többet mondjunk. Komádi István Jöhet a tavasz John és Sanzon 1965 — Feketézők — (Komáét! rajza) A ruházat! kereskedelem felkészülten várja a ta­vaszt. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Ruházati Főigaz­gatóságának tájékoztatása sze­rint eltekintve egy-két külö­nösen keresett cikktől, a tavaszi ellátás megfe­lelőnek ígérkezik. Kivételt képeznek a Yester alapanyagú női ruhák, ame­lyekből ugyan 30 százalék­kal többet kap a kereskede­lem, de ezzel még mindig nem tudják az igényeket ki­elégíteni. Ugyancsak kevés még a szintetikus anyagú alj és férfiöltöny, valamint a creppnylon harisnyanadrág. A felsőruházati cikkek mennyisége és választéka egyaránt kielégítő. Tavaszra állami ipar, többségében új anyagokból 17 diva­tos női kabát-modellt ké­szített. Kísérletképpen kétféle át­meneti kabát, a kabát anya­gából készített szoknyával kerül forgalomba. A válasz­tékot jónéhány újfajta ka­bátanyag bővíti. Most elő­ször hoznak forgalomba szürke, Esterházy-kocká­„John” és sötétszínű, alkalrr. jellegű „Sanzon” elnevezésű műszálas női kosztümöt. Az igényeknek megfelelően több műszálas blúzt kap­nak az fizietek tavaszra. A főigazgatóság szerint a női és a férfifehérnemű-ellá­tás is kielégítő. Rövidesen megjelenik a boltokban a ha­zai gyártmányú, ragasztót: kézelőjű és gallérú nylo> férfiing. AXXN>A>NXWV.VWAX\.X>AXX\XN>XXXAXXAXXXN­1 A , Í | Az öreg busz f | és a repkény \ ^ Dunabogdányban ezelőtt f J tizenegy évvel Szabó Palit j bácsi még fiatalember t j számba ment — mindösz-1 t szé hatvanadik évét tapos- % t ta — amikor egy kis föl-1 t det vásárolt. Az országút- % t tol jó háromszázötven mé- } t terrel beljebb fekvő tel- $ t kecske egyik vonzóereje £ f egy jókora autókarosszéria $ volt. Pompás — gondolta % j, az öreg — legalább nem % <i kell naponta vinni-hozni a £ % szerszámot, amikor kér-£ £ tészkedem. ^ ^ Igenám, de közben nagy í í erővel hozzáláttak a Duna- 'j t kanyar rendezéséhez. Nem- t t csak tervek születtek, ha- $ t nem a valóságban is állan- t t dóan járták a terepet, néz- t ték, mit lehetne szépíteni % t rajta. Így fedezték fel a ré- $ $ gi karosszériát. Végre va- $ 2 lami, amihez pénz sem kell, $ % mégis változás. Gyorsan % £ megnézték a szentendrei íj ^ járási tanácsnál, adtak-e % í erigedélyt a felállítására. £ Bizony, sem a karosszéria, % í sem a gazdája nem rendel- j '/ kezett ilyesmivel. Le kell j $ bontani — közölte erre a % í hivatalos írás. í V r — Most mit tegyek? — ^ ^ töprengett az öreg. De nem ^ ^ sokáig. Takaros levelet írt % £ az építési osztályhoz, ahol % ^ megértőbbek voltak: 1964. ^ j október végéig adtak enge- | ? délyt, csupán azt kötötték £ f ki, húzzon kerítést eléje és ^ legalább nyáron repkény, í $ napraforgó talíarja szem % % elől. Ültette az öreg szór- % $ galmasan a növényeket, rejtezett a busz, mint a % % széplány, jó szemű volt, aki % f észrevette. í y v ^ Amikor eljött a határ- £ í idő, Pali bácsi tovább fu- % tott, most már a megyei ta- £ $ nácshoz, ahonnan szintén g ^ írást Icapott. Ha megígéri, | továbbra is növényzettel ? % takarja a régi buszt, még % ^ két évig pihenhet beülte, -f $ ha hetvenegy évével ná- % ^ gyón elfárad gyümölcsfái $ $ ápolásában. | így a buszügy egy időre % 5 ismét megoldódott. Megelé- | f gedésére nemcsak a tulaj- | donosnak, de a községben « ^ mindazoknak, akik hallót- í $ tak felőle és szurkoltak a $ i kedvező elintézésért. í j —mi—da j 4 r dezték — Magyarország az USA melyik államában van? De nem sokáig morfondí­rozhattak az amerikai katonák műveletlenségén, mert követ­kezett a kiképzés. A tatabá­nyai Jancsek Tibor egy gáz­kiképzés után ezt írta jegyzet- füzetébe: „így kopaszon, a gázkiképzéshez használt ruhá­ban pocsékul nézünk ki. Ép­pen azt tanultam, hogyan kell felvenni a gázálarcot, amikor a tízperces cigarettaszünetben elém toltak három füstbom­bát. Ez rohadt dolog, marhá­ra csípi az emberek bőrét. Akkor kezdődik az igazi sírás, amikor földi harc lesz. A leg­közelebbi gyakorlaton már igazi golyóval fognak ránk lő­ni, de mi lent leszünk hassal a földön, mert ha valaki fel­áll, az kinyiródik.” Persze, ezek a fiúk sem gondolhatták komolyan, hogy misszionáriusokat nevelnek belőlük. Gázkiképzés és aknamező kiásása... Gázálarcban me­net- és futógyakorlat. Éjsza­kai harc, éjszakai lövészet. Lőkiképzés, több tucatnyi ká­rából yféleséggei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom