Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-26 / 72. szám

1965. MÁRCIUS 26, PÉNTEK M« HECKI stMírlap SZEPTEMBER 1-11: mezőgazdasági újítási kiállítás Jelentkezési határidő: március 31 Szeptember elején rendezik meg Budapesten a mezőgazda­sági újítási és találmányi ki­állítást. Ezen bemutatják mindazokat a bevált és siker­rel alkalmazott mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi újításoikat, találmányokat, amelyek alkalmasak a szé­lesebb körű elterjesztésre. A kiállításon részt vehetnek a termelőszövetkezetek, gépállo­mások, erdészetek, állami gaz­daságok, tangazdaságok. Március 31-ig jelenthetik be megyei felügyeleti szer­veiknél a részvételt. A bemutatásra kerülő újításo­kat, találmányokat szakembe­rekből álló bizottság vizsgálja felül. Az elterjesztésre java­solt legjobb újítások, találmá­nyok szerzői között három ötezer forintos első dijat, hat háromezer forintos máso­dik díjat és tizenkét kétezer forintos harmadik díjat oszla- pak ki. Emellett az arra méltó újítások és találmányok szer­zői elismerő oklevélben ré- j szesülnek. Az ezer „tó" határa Újjászervezik az asszonybrigádot Ki lesz a győztes? Cegléd környékén is „kilu­bickolhatják” magukat a ko­ra tavaszi napsugarak, annyi a földeken támadt apróbb- nagyobb belviztó, hogy csak úgy kéklik tőlük a határ. Szántásokon, zöldülő vetések között, vagy gizgazos lapá­lyokon egyaránt ott a bel­víz — gondjára,' mérgére a szövetkezeti gazdáknak. Úgy ám, mert hiába csalogatja a kifelé a jó idő, ezek Nyugalomban a péklapát... A legkorszerűbb sütőüzem 35 ezer ember kenyere Ki mire panaszkodik? SZIGETSZENTMIKLÓS ON vagyunk, illetve a falu egyik terebélyesedő „városrészében”, a József Attila lakótelepen. Ügy értesültünk: most kezd dolgozni a 4. számú Pest me­gyei Sütőipari Vállalat leg­újabb „gyáregysége”, mely pil­lanatnyilag arról Is nevezetes, hogy itt gépesítették legna­gyobb mértékben a munkát. Ünnepélyes avatás, ceremó­nia ... miként új hajók vízre- bocsátásakor lenni szokott... Vajon mit vágnak az üzem falához? Talán e célra külön beszerzett keletien kenyeret? Vagy ünnepélyesen összetörik a péklapátot? Nos, hervadj ri­porteri fantázia. Nem ünnepi hangulatot, hanem kialakult, kész, köznapi panaszokat ta­lálsz. A KENYERESAUTÖ SO­FŐRJE azért panaszkodik, mert egy hónapja idejár s gu­miját tönkreteszi a félkész te­rep. Az üzemvezető kéri: írjuk meg, hogy a miklósi malom miért nem ad egyenletes, egy­között — az maradjon a szak­emberek titka. A lényeg az, hogy a kemencékben szaporán és rendszeresen sül már a ke­nyér, s a kocsik szorgalmasan szállítják a telep, a falu, s a közeli autógyár üzleteibe. Egyelőre egy műszakban ter­mel az üzem, s naponta 25 má­zsa kilós kenyeret gyárt, de pár hónap alatt két műszakkal megduplázza a termelést, s 35 ezer embert lát el kenyérrel és különleges sütőipari termék­kel. — A hibák mellett ne feled­kezzünk meg az eredmények­ről — szól a főmérnök, ki őr­ködni óhajt riportom „politi­kai vonalán”, s büszkén mutat mindent, ami mutogatásra itt érdemes. Végigkísérjük a liszt útját. Korszerű lisztraktár, az­tán egy gépi sóadagoló („előle­gezzünk bizalmat, hogy hosszú életű lesz”), érlelőhelyiség, ahol szabályozva kapja a hőt, s a nedvességet a tészta, centrifu­ga szita („jaj, inaskorunkban mennyit szitáltunk”), vízkeve­rő, dagasztócsésze, („jaj, meny­nyi vizet cipelt s mennyit da­gasztott valaha a pék”), gépi adagoló („nézze, Bodri Józsi bácsi kézzel csinálta ezt har­minc évig, s hogy belegör­A gépsor háromnegyedrész­ben kiküszöböli a fizikai mun­kát fél futballmeccs. És nem kell péklapát. NEM KELL LAPÁT. Mi is lesz a pékek mesterségének címerével? Nyugalomba ke­rül? Nos, csak olyan félnyug­díj ez egyelőre. Ott szerényke­dik egy az olajfűtésű automa­tikus hő- és nedvességszabá­lyozóval vezérelt, modern ke­mencéhez támasztva. Amolyan ötszáz „forintos állást” vállalt. Kell még egyelőre a kiszedés­hez. (Szöveg: András. Foto: Gábor) gépeket miatt a tavacskák miatt nem mozoghat szabadon a traktor. Tokaji András, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöke — akit a nyársapáti—csemői részen a tavaszi munkákról faggatunk — türelmetlenül mutatja a könnyű szélre fi­noman fodrozó belvizeket, s hozzáteszi: — Csak legalább a szél erősebben fújna, hogy jobban szikkadna a határ. Ez persze nem jelenti azt, hogy emiatt a Kossuth Tsz gazdái ölhetett kézzel vár­ják a jó időt. Ahol lehetett, eddig is dolgoztait, s ahol a talajviszonyok en­gedik, ott már zúgnak a gépek. A zab földbe került, mire ezek a sorok megjelennek, az öt- venholdnyi borsót is elvetilt. Kétszánegyven holdon két­száz szövetkezeti gazda kez­dett hozzá tegnap a mag­répa ültetéséhez. Valóságos kis gépállomása van már a Kossuth Ter­melőszövetkezetnek: 30 erő­géppel, több tucat különféle munkagéppel, szerelőműhely- lyel. A téli hónapokat — ahogy az elnök mondja — lelkiismeretesen kihasználták a szerelők. Eltekintve egy­két traktortól — amely al­katrészhiány miatt még ja­vításra vár — valamennyi üzemképes. Sőt, már kint is van a földeken. A szá­razabb részeken, javában szánt-vet A belvizek okozta gondo­kat tetézi a vetések álla­pota. Az 1700 holdnyi ke­nyér- és takarmánygabona bizony nem a legjobban te­lelt Itt-ott ritkulás, másutt felfagyás mutatkozik. Körösi Gyula főagronómus legfris­sebb teendői közé sorolja most a vetések ápolását Hat gép most fejezi be a fejtrágyázást s amint lehet hozzáfognak a szükséges hengerezéshez, fo­gasoláshoz. Máskülönben a szövetkezet Ankét a munkáról Március 27-én, szombaton délután négy órakor jelentős összejövetel színhelye lesz az aszódi járási művelődési ház. A mezőgazdászok járási klubjának tagjai számára az Élet és Irodalom című iro­dalmi hetilap munkáról szó­ló cikksorozata alapján anké- tot rendez a járási könyvtár. Az összejövetelre meghívták Erdei Ferencet, a Hazafias Népfront főtitkárát is Az ér­dekesnek ígérkező vitadél­utánt nagy érdeklődés előzi meg Aszódon. valamennyi üzemágában szor­gos munka folyik. A ker­tészetiek nevelik a palántákat, a szőlőkben nyitnak és met­szik a gyümölcsfákat. Most kezdenek hozzá a szőlőtele­pítéshez harmincöt holdon. A ceglédi Kossuth Terme­lőszövetkezet azoknak a kö­zös gazdaságoknak egyike, amelyek megyénk termelőszö­vetkezeteit versenyre hívták, önkéntelenül felvetődik a kérdés: vajon a verseny kez­deményezők tettek-e valamit a nemes vetélkedés érdeké­ben. Tóth Ferenc párttitkár nem jön zavarba a kérdés hallatára. Mondja, hogy a kint megindult mun­kák is a verseny jegyé­ben folynak, s a kommu­nisták igyekeznek példát mutatni. Az I-es üzemegységben Kon- csik Istvánná női szocialista brigádját (minthogy három tag a közelmúltban ment férjhez) újjászervezik. A Il-es üzemegységben B. Kis Imre traktorosbrigádja szintén pél­dát mutat. A brigád most kapja majd meg a szocia­lista címet és a jelvényt. Ugyanígy a négyes üzem­egységben dolgozó Kacur Fe­renc brigádja is a legjobbak közé tartozik. Rövidesen új brigádok kelnek versenyre egymással a megtisztelő, szo­cialista cím elnyeréséért. És ha még a szokásosnál több gondot okoz is a tavaszi munkák meggyorsításánál a belvíz, a szövetkezeti gaz­dák munkalendülete, lelkese­dése úrrá lesz a gondokon. (s. p.) Tanulmány készül a villanyhálózat bővítésére Pest megyében már 1959-ben eljutott a villamosáram vala­mennyi községbe. A következő években nagy ütemben foly­tatódott a belterületi hálózat- fejlesztés: állami költségve­tésből és községfejlesztési alapból, sok helyen a lakosság önkéntes társadalmi munká­Félautomatikus vetőszerkezet segítségével kerül a kenyér az olajfűtésű, elektromos hő- és gózszabályozású kemen­cékbe forma minőségű lisztet. Egy kőműves a kenyértárolóban a padlót bontogatja, miközben illetlen szavakkal illeti a ter­vezőt, aki „elszabta” a mérleg helyét. — Hiszen ez egy tetőtől tal­pig kipróbált üzem, főmérnök elvtárs! önnek semmi panasza nincs? — Van egy kevés — sze­rénykedik Tóth István. — A Vegyiipari és Radiátorgyártól kapott vetőszerkezet nagyon gyatra. Az Élelmiszeripari Gépgyártól nem kaptuk meg a kelesztőberendezést s a Sze- r elv ény szer elő Vállalat sem szerelte még be az olajfelnyo- mót. Kézzel kell az olajat a kemencékbe nyomni... Közli egyébként, hogy mind­ezeknek a fogyatékosságoknak a hátrányát már február eleje óta érzik a bőrükön — amióta az üzem komplex kipróbálása tartott. És mától kezdve? Má­tól kezdve hivatalos próbater­melés. S a „rendes” termelés? Az majd egy hónap után kez­dődik. HOGY MI A KÜLÖNBSÉG a komplex próba, a próbaüze­melés és a hivatalos termelés bűit”), a gömbölyítő, a hossz­formázó („nem kell szakember melléje, az a nő ott három he­te még sütőüzemet se látott’), s a vetőszerkezet („ez egyelőre csak nálunk van még”). Fél­automata. 45 perc egy sütésfor­duló — csak mig 240 darab ki­lós kenyér a két kemencébe kerül, s pirosra sül. Mint egy AVATAS: Óraszíj gyár — szobában A tegnapi nap ünnepi ese­mény a kívülről szerény csa­ládi ház féle épületben. — Ez az a pillanat, amikor hivatalosan jelenthetem az indulást. Az elnök, Varró Károly, a Budai Járási Háziipari Szö­vetkezet vezetője — egyéb­ként is szép szál ember — most egy gondolattal jobban kihúzza magát. A tavaly anyagilag igen rosszul szere­pelt törökbálinti háziipari szövetkezetét most vette át és már ilyen eseményt ül­hetnek. — Mehetünk, Szatmári bá­csi? A szövőgép válaszol. Zaka­Ahol soha senki se késik! Lenin Kohászati Művek A Lenin Kohászati Művek legegyenletesebben, legmeg- bizhatóbban dolgozó üzeme már hosszú idő óta a vasön­töde. Tíz éve mindig pon­tosan teljesíti évi tervét Há­rom éve pedig, amióta a szo­cialista gyárrészleg címért küzd, különösen pedig, ami­óta ezt a címet el is nyerte, szírte mintaszerű az üzemben a termelés, a rend, a fegye­lem. A gyár vezetősége most kü­lönleges elismerésben része­sítette a vasöntöde dolgozóit. Elrendelte, hogy az üzem blokkolóóráját „helyezzék nyugdíjba”. Nincs szükség ugyanis rá, hogy ellenőrizzék, ponto­san járnak-e be a dolgo­zók munkába és mikor távoznak onnan, mert soha egy pillanatot sem késnek és sosem fordul elő, hogy korábban távoznának. tolva csattog s egyszerre több sávban elkezdi engedni a mű­szálból szőtt széles-keskeny óraszíjnak valót. — Január végén még kocsi­derékban volt. Mikor lerak­tuk az udvaron: egy halom rozsdás ócskavas. A fogad­tatás — gúnyos nevetés. Szat­mári bácsi csodát tett. Az élete végéig alkotni kész iparos típusa a nyugdíjas szövőmester. Azt mondják öt kilót fogyott, amíg a ki­dobott ócskavasból masinát épített. Nem nézte az órát. Most fáradt és nagyon bol­dog. Pohár is koccan az örömre. Úgy közben kérdem: hány óra egy nap? — (Mosolyog) Amennyi be­lefér! Nem is olyan régen odaha­za szőtték a hosszú szalag­anyagot. Ez az egy gép ma­ga annyit produkál, hogy 300 ezerre való is futja egy év alatt. Csaknem minden centiből dollár lesz. — Egy-két embernek jó üz­let volt — állapítja meg egy kicsit keserűen az elnök. — Fél perc alatt, amíg a sza­bás s az óraszíj lyukainak el­készítése tart, négy forin­tot keresett, aki csinálta. Csoda-e, ha ez a könnyen ke­resett, könnyen kifizetett rengeteg pénz elvitte a szö­vetkezet jövedelmét. Most tartja premierjét egy csoda ügyes kis gép is. Egy mozdulatra, néhány másod­perc alatt fillérekért végzi, amin mások meggazdagod­tak kispénzű társaik kárá­ra. Úgy működik, mint a vetítőgép, csakhogy a felrol- nított műanyagszalagot to­vábbítja s szabdalja a kí­vánt méretre. — Mit szólnak az emberek ma? — A rosszindulatú akna­munkát, a legyintő gúnyoló­dást egyszerre kivédtük. A mai nap bizonyítja, hogy le­het mindenki számára hasz­nosan dolgozni s becsület­tel kenyeret keresni! (t. gy.) javai, évi átlagban 50 kilomé­terrel bővült a villamosveze­ték. Az egyre fejlődő külterü­leteken, új településeken is nagyok az igények, különösen Cegléden, Daba- son, Vác környékén, valamint a nagykátai és ráckevei járá­sokban. De a leggyorsabban fejlődő budai járásban is: Érden, ahol az elmúlt két év­ben 14 kilométer vezeték épült, ezenkívül Törökbálin­ton, Budaörsön, Solymáron nagy területek várnak még a hálózatbővítésre. Éppen ezért a járási tanácsok részlete­sen felmérték az igénye­ket községenként külön rögzítve az utcákat, a fogyasztók szá­mát, a szükséges vezeték hosszúságát. Ennek alapján a Pest megyei Tanács most rész­letes tanulmányt készít, amely figyelembe véve az áramszolgáltató vállalatok teljesítőképességét is, tartal­mazza a harmadik ötéves tervben fontossági sorrend­ben megvalósítandó villamos- hálózat építési javaslatokat. : Szombaton: Színházi világnap A IV. szinházi világnap al­kalmából március 27-én, szom­baton a világ valamennyi színházában, így a magyar színházakban is, az esti elő­adás előtt rövid megemléke­zést tartanak a színjátszás otthonainak a kulturális élet­ben betöltött szerepéről. E cseri lakodalmas — Amerikában A Magyar Állami Népi Együttes ezekben a napokban háromnapos dél-amerikai tur- , néra készül. Három egész es- I tét betöltő műsorral lépnek majd a közönség elé: az Ecseri | lakodalmas és a Muzsikáló tá- \ jak című folklór műsorokkal, valamint egy önálló ének- és zenekari koncerttel. Az első fellépés színhelye Mexico City. Innen Panamán, Columbián, Ecuadoron, Perun, j Chilén, Argentínán át Brazí- j liáig számos latin- illetve | dél-amerikai nagyvárosba jut- i nak el művészeink. Tavaszi gondok a ceglédi Kossuth Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom