Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Elutaztak a Szovjetunióba Vasárnap reggel utazott el a tizenegy napos moszkva— leningrádi útra járásunk KISZ-istáinak első, 35 fős csoportja. A csoport veizetője Árokszállási István, a já­rási KISZ-bizottság titkára. A másfél hét alatt az emlí­tett városokon kívül szövet­kezeti és állami gazdaságo­kat tekintenek meg, találkoz­nak szovjet fiatalokkal. A csoport tagjai szövetkezete­ink és állami gazdaságaink derék fiataljai, akiket mun­kahelyük küldött ki, s tánul- mányútjuk költségeit a szo­ciális és kulturális alapból fedezik. A második, szintén harminc­öt fős csoport június 10-én indul. Molnár Erzsiké­nek, a nagykátai I. számú általá­nos Iskola nyolca­dikosának kissé fáj a szíve. A nyolcadik osztály­nak van még egy órája, pedig ezen a gyönyörű, nap­sütéses délutá­non már igazán jó lenne a sza­badban lenni... II. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM 1985. MÁRCIUS 25, CSÜTÖRTÖK Bezzeg a hatodi­kosok már men­nek haza. Nevet­gélnek, hisz’ mára vége az iskolának, s jöhet a játék Nagy érdeklődés mellett véget ért a népi ülnökök akadémiája HÍREIT — Megduplázódott az út­törők száma járásunkban négy év alatt. — Földművesszövetkezeti küldöttértekezletet tartottak vasárnap Szentmártonká- tán. Tizenöt eve immár an­nak, hogy hazánkban elő­ször foglalták el helyüket a nép képviselői a bírói emel­vényeken, s az addig a jog­ban járatlan és az állami életből kirekesztett munká­sok és dolgozó parasztok elő­ször hoztak ítéletet a ma­gyar nép nevében. Az elmúlt tizenöt év alatt sokat fej­lődtek és főként demokra­tizálódtak bíróságaink. S hogy ez így történhetett, nem kis szerepet játszot­tak ebben a népből válasz­tott ülnökök. A népi ülnökök mélyen átérzik tisztségük komolysá­gát, az. igazságszolgáltatás­ban betöltött szerepük poli­tikai és társadalmi súlyát. Tisztában vannak azzal, hogy személyükben maga a nép vesz részt az igazságszol­gáltatás nehéz és felelős­ségteljes munkájában. A népi ülnökök józan élet- felfogásukkal, élettapasztala­taikkal és a gazdasági élet­ből magukkal hozott szakis­mereteikkel járulnak hozzá a peres ügyek igazságos eldön­téséhez, a szocialista törvé­nyek betartásához. Népi ülnökeink az elmúlt tizenöt év alatt sokat tanul­tak. Tanulásuk egyre szerve­zettebb formákat öltött. Az Igazságügyminisztérium a TIT- tel karöltve ülnökakadémiá­kat szervezett. Ezeken a népi ülnökök aktívan részt vettek. Járásunkban a részvétel hat­vanöt százalékos volt. Az akadémiákon az előadásokat a megye és a járás legképzettebb gyakorlati jogászai tar­tották. Az idei ülnöki akadémia utolsó előadására március 18-án került sor. A záróelő­adást dr. Zalka Károly, a me­gyei bíróság elnöke tartotta. Dr. Magócs Imre Vasárnap: iparitamiló-kiállítás Hálastafétánk csatlakozik az országoshoz Járásunk fiataljai az ün­nep tiszteletére hálastafétát indítanak, mely vasárnap déli tizenkét órakor indul Tápiógyörgyéröl Monor felé. Ott szerdán csatlakozik az országoshoz. A KISZ jelvényével díszí­tett stafétabotot, nyolc mo­toros díszkíséretével viszik. A staféta érinti útja során Tá- piószelét, Farmost, Nagylcá- tát, Szentmártonkátát és Tá- piószecsőt, ahol négy-négy motoros csatlakozik a kon­vojhoz. A községekben rövid ün­nepség keretében kötözik rá a község fiataljai a staféta­botra piros szalagjukat A nagykátai iparitanuló-is- kola KlSZ-szervezete és a já­rási KIOSZ közös rendezé­sében . hazánk felszabadulásá­nak huszadik évfordulója tiszteletére az ipari tanulók által készített munkákból ki­állítást rendez. A ' kiállítás vasárnap dél­előtt tíz órakor nyílik meg a járási KIOSZ székházának nagytermében (Nagykáta, Ady Endre út 51.) és április 4-ig tart nyitva, délelőtt tíz órá­tól délután öt óráig. Megte­kintése díjtalan. LEVELESLÁDÁNKBÓL SZECSŐI A napokban kedves levelet hozott a posta a Tápió mente címére. Állandó munkatár­sunk, Antal Erzsébet pedagó­Az első szereplés A három jó barát egy kis kitérőt tesz. Megnézik a nagykátai Bazár­sor játékkirakatáí, vajon mit fejlő­dött tegnap óta a kereskedelem! (Vékony Antal képriportja) Egy nagykátai tanár levelei „A fiatalok becsületéért álltái ki.,." Hányszor pirongattalak fel­tűnő ruházkodásod, a hozzád nem illő hajviselet miatt. Mo­solyogtam kamaszos viselke­déseden, kérdő csalódott te­kinteteden, ha egy-egy hibá­dat emlegettem. Csengetés után rohantál az osztályba, sokszor késtél, és naivul vagy a tea forróságára, vagy az ébresztőóra némaságára hi­vatkoztál. Mindig fogadkoztál, fellán­goltál, azután elvesztetted lel­kesedésedet. Féltem, hogy ígé­retedet most sem tartod meg. Elég rég volt már, azóta is folyton eszembe jut... Február 11. Délelőtt 10 óra. Osztálytársaid némán várták a híreket. Sikerült! Hősiesen álltad a szavad. Fe­hér ruhába öltözve feküd­tél, lassan csordogált fiatal véred, vért adtál. Az önkéntes véradóik nap­ról napra növekvő seregébe léptél, jónéhány iskolatárs­nőddel együtt. Most már hisszük neked Margit, hogy az életben is becsülettel meg­állód majd a helyed. Büszke rád nemcsak a gimnázium, hanem bizonyára valamennyi nagykátai leány is. Á szolid kedves Ilonkára és a szomorkás, de soha el nem csüggedő Valira szintén büsz­kén tekinthet Tápióság fia­talsága. Alig érték el a vér­adáshoz szükséges életkort, s az első felhívásra máris je­lentkeztek. A mai fiatalok hibáit so­kan hánytorgatják. Ámde a véradó diákok példamutatá­sa — és még sok-sok apró, de igen jelentős tett — megcá­folja az egész ifjúságra ráfo­gott nemtörődömséget. Ezek­nek a leányoknak a cseleke­dete minden általánosságban elítélő véleményt némán visszautasít. Rada Aladár — Ö az elnökünk! (Mészáros András karikatúrája) GONDOK gus pendített meg néhány gondolatot. Idézünk írásából: „Az 1949-ben épült műve­lődési otthon ma már szűknek bizonyul, nincs hova terjesz­kednie. Maradhatna mozi­nak. de akkor korszerű mű­velődési otthont kellene épí­teni pár év múlva... ... Míg a megszűnt Petőfi Színpadot nem támogatták a szecsőiek, addig a Déryné Színházért rajonganak. Szinte zsúfolva van minden előadás. Ök mégis keveslik a bevé­telt s kérésünkre, hogy gyak­rabban jöjjenek le hozzánk, még csak nem is válaszol­tak ... ... Van Szecsőnek egy főis­kolás, meg egy középiskolás ösztöndíjasa. Most új problé­ma adódott. Van egy cigány kislány, aki a nyolcadik osz­tályt végzi, és elsőtől kezdve kitűnő tanuló. Orvos szeret­ne lenni. Valahogyan elő kellene mozdítani sorsát, mert megérdemli.” Antal Erzsébet pedagógus’ Nápolyban vagyunk. van négy óránk a római ex­pressz indulásáig. Csodála­tosan szép az éjszaka. A Centrál Staccione mellett benézünk egy mellékutcá­ba. Lehet vagy hat méter széles és két kilométer hosz- szú. Hatemeletes bérpalo­ták között kígyózik, lépé­senként egy-egy üzlet és minden áru kirakva az üz­let elé az asztalokra, vagy a földre. Furcsa reklám van a cégtáblák fölött: vagy ezer körte ég kifeszítve. Annyi tranzisztoros rádiót, mosógépet, fridzsidert, szek­rényeket, bőröndöket, hor­dozható televíziót, szárító­gépeket, mellényzsebbe va­ló rádiót még életemben nem láttam! S mellettük egy egész asztalt elfoglaló ócska, 1920-as típusú, első kiadású Marconi-féle rá­dió. Hely csak annyi van, hogy két ember egymás mellett elmehet. S az áru- halmaz fölött a langyos éj­szakai levegőben fehérne­műk, ágylepedők lengedez­nek. Harminc méter magas­ban. Igazi „neorealista" kép a külföldieknek, mert ná­polyi ide nemigen teszi be Chmely Ödön: Nagykátai turista a nagyvilágban XI. Éjszakai kaland a sikátorban a lábát. Néha a tengeri szél erősebben megrezdíti ezt a színes vászontömeget, és az ember úgy érzi, mint­ha valami ünnepélyen len­ne, ahol zászlók erdeje bo­rul reá. A határosok han­gosan kiabálva ajánlják áruikat. Üzlet előtt nem szabad megállni, mert ab­ban a pillanatban elfogja az embert a kereskedő, kö­rülfogja öt a családja, meg­bízottai és olyan Kanda- bandázás kezdődik az üzlet írdekében, amilyent csak íz olasz filmekben lehet lát­ni. tlmélkodva nézegetünk, sétálgatunk feleségemmel, amikor valaki megfogja a karomat.vHátranézek, és el­hűl bennem a vér. Egy rendőr! Te jó isten, mit akar tőlem? Mit követtem el? Miért akar igazoltatni? Hamar kiderül, hogy nincs itt semmi baj. Mind­össze annyi történt, hogy látta: az egyik üzlet előtt egy tranzisztoros rádiót né­zegetünk, s ő egy másik boltban jobbat ajánl ne­künk. Nagy nyomatékkai még azt is hozzáteszi, hogy ez nem „bóvli”, hanem ere­deti japán. „A bolt tulajdo­nosa maga hozta Tokióból“ — így mondja a rendőr. Hebegve köszönjük meg a kedves segítséget;.. Visszaérünk Rómába. Rövid ideig még időzünk, az Olasz—Magyar Társaság székházában, Orsinivel be­szélgetünk. Ebben az épü­letben rengeteg magyar propagandaanyagot hal­moztak fel. Oly jó viszont­látni ebben a' kavargó, for­ró Rómában csak egy pil­lanatra is országházunkat, — Ókori fogkefe. A hin­duk, időszámításunk előtt 150 évvel is már nagy gondot fordítottak a száj higiéniá­jára. Ebből a célból egy nö­vény ágaiból készítettek fog­keféket. — Az április 16-án nyíló tokiói nemzetközi vásáron harminc ország állítja ki ter­mékeit. Az új kiállítók kö­zött szerepel Kuba, Tanzá­nia, Marokkó, Burma és Bel­gium. \\V\\VVVV\\\\\\VVV\\\NWVV\\VV\XV\\V\\X\ vagy a Dunakanyart. Sok kép van a Hortobágyról, a vágtató lovakról, a „Ku- tyakaparóról”. Most egy ki­csit abba a hangulatba esem, mint a külföldiek — ha magyarországi útjuk előtt tájékozódnak hazánk­ról. „Gulasch, tschikósch, paprikásch." Egy kicsit il­luzórikus. Van a mi orszá­gunknak más érdekessége isi Dunaújváros, Salgótar­ján, Kazincbarcika ... Rövid búesú még egyszer Alfonsinében és indulás ha­zafelé. Meghatódunk. S mikor magunkra mara­dunk, a tizenegy órás út alatt felidézzük az emléke­inket. Már emlékek. Har­minc nap van a hátunk mö­gött, amikor Becsben fel- szállunk a budapesti gyorsra. Ismét Burgenland. Szombat van. Ugyan mit csinálhatnak most ilyenkor barátaink Olaszországban? Biztosan most indulnak ví- kendre a tenger mellé. De ni csak! Feltűnik a határ, a sorompó piros-fehér-zöld- je ... Megérkeztünk. De jó itthon lenni! Vége. ZSILETTES MERÉNYLET Dávid Istvánt, aki már egyszer lopás miatt volt bün­tetve, sokan ismerik Tóalmá­son. Hírhedt ember. „Nép­szerűségét” annak köszön­heti, hogy nagyon szereti az italt, s ha berúg, akkor aztán van otthon nemulass! Kis­lányát, két fiát és feleségét rendszeresen veri. Ök ilyen­kor — nemegyszer éjszaka — a szomszédokhoz menekül­nek. Dávid legutóbb felesége nyakát' zsilettel akarta elvág­ni, s az asszony életét csak annak köszönheti, hogy sike­rült elmenekülnie. A garázda Dávid felett a bíróságon mondják ki a ver­diktet. A vád: garázdaság és ifjúság elleni bűntett. I EMLÉKEZÉS i j Húsz év távlatából % nézzük a „jelent”, % mikor a pincét bújtuk í ott a mélybe’ lent De megszokta szemünk f a fénylő napot. $nem akarunk többé fysoha háborút! fjA szabadság: élet, $ a háború: halál, $ munkánk a fegyverünk ía béke barikádjainál, í y Juhasz Imre í HAZAFELÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom