Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-21 / 68. szám

MÁRCIUSI ÜNNEPRE EMLÉKEZÜNK NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE évfolyam, 22. szám 1965. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP MJ THE KEZD VE: rét- és legelőápolási hónap tdSZ-védnöhsvtj «s aSiciiíprog rtnsn fßtßtt Ezen a szép tavaszi napon, a tavasz első napján egy szép ünnepre emlékezünk, negyvenhat év előtti ünnep­re, amikor győzött Magyar- országon a proletárforrada­lom. 1919. március 21-én kiál­tották ki a Magyar Tanács- köztársaságot. A mai napon szerte az országban az em­lékünnepségeken, a veterán- találkozókon sok szó esik a Tanácsköztársaság dicső napjairól. Annak a hő­si 133 napnak minden órájá- jában született valami, ami a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét szolgálta. Erre emlékszik ezekben a napok­ban a nagylcátai Kolozs Béla, aki mint direktóriumi tag dolgozott Nagykáta élelme­zésének megszervezésében. Hasonló munkát végzett a tóalmási direktóriumi tag, Hangodi János is. A negyvenhat esztendő előtti tavaszi kivirágzás, kivirágzást hozott a magyar munkás- osztály, a magyar nép éle­tében is. A munkásosztály került a hatalomra, s ezt nem tudta elviselni a hazai és a nemzetközi burzsoázia. Minden oldalról megtámad­ták a gyenge Tanácsköztár­saságot. S akkor járásunk szülöttei is fegyvert fogtak az elért eredmények, a fiatal Tanács- köztársaság megvédésére, így állt a fegyverforgatók soraiba, a tápiógyörgyei Oláh János, aki az első va­dász zászlóaljban szolgált, a tápiószelei Takács Gyula, aki a harmincegyedik vörös gyalogezred második zászló- aljában szolgált, vagy a tá- piószöllősi Tanner Lajos. S a neveket még lehetne hosz- szan sorolni. Ezekben a napokban emlé­kezünk azokra is, akik a Ta­nácsköztársaságért vívott harcban, s az azt követő féktelen terror idején életüket áldozták. A Tanácsköztársaság fák­lyájának lángjait, a tüzet nem tudta semmilyen ter­ror, s üldöztetés elfojtani. Sokan őrizték a megmaradt szikrát, nap nap élesztgették — köztük a tápiószentmár- toni Varga József, a nagyká- tai Armut József, a szent- mártonkátai Balogh János — vállalták a szenvedést, a gyötrelmeket. S a megmaradt szikra, húsz éve, 1945-ben újra lángralobbant... Király Antal ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ I IVIondhatta volna... f 'f Nyugodt, kiegyensúlyo- ^ ^ zott embernek ismeri min- £ % denki Monda János nagy- í $ kátai tanácselnököt. Nehe-f % zen lehet öt a sodrából ki-% £ hozni. Annál meglepőbb % £ volt a napokban az, hogy% f egy szükebb körben felhá-% ^ borodva mesélt el egy kis£ ^ történetet. ^ Elmondta, hogy a község £ $ egyik fiatal tanult, diplo-% ^ más emberétől levelet ka- f £ pott. Hivatalos, „kérő” le- ^ £ velet, mely rövid volt ^ í ugyan, alig pár soros, de % fannál „hangosabb”. Felhí-% % vom, — úgymond a levél, ^ ^ — hogy részemre gázpalack ^ ^ kiutalást juttasson!” ^ A levelet nem szó szerint í ^ idéztük, de a lényege ezf % volt, s amiért most mi ^ í írunk: ilyen volt a hangne-% $me. í f Hosszabb kommentár ta-y j! Ián fölösleges is. A jó mo-f 0 dort — erről vagy elfeled-% ^ kezeit a levél írója, vagyf $ nem tudja, s akkor hadd f ^ oktassuk ki! — meg kellf ^ tartani akkor is, ha utasl-% £ tunk, *akkor is, ha kérünk, $ falckor is, ha kevesebb isko-$ f lát végzett valaki, s akkor % ^ is, ha valakinek diplomája $ í van... í v 4 Av\V\\\\\V\\\\\\\\^^ Hau-du-ju-dű ? Tíz év alatt megszoktam, hogy ezen a vidéken az a szokás, a község apraja-nagy- ja köszönti egymást, akár is­merős, akár nem. Már pedig a szokás az nagy úr. Ködös téli reggel volt, ami­kor Tápiószelén jártam és a szokáshoz híven, akivel ta­lálkoztam, köszöntöttem. De mindjárt az első, pirospozs­gás képű, igazi magyar arcú bácsi nagy meglepetéssel szolgált. Mondom én: — Jó reggelt! Mondja ő: —Hau-du- ju-du. Jött egy másik bácsi, ő ugyanígy köszönt vissza. És ekkor lelki szemeim előtt megjelentek gyemekkorom ro­mantikus filmjei és képze­letem az említett bácsikat öltöztetni kezdte. Nagy, szé­les karimájú kalap, szöges nadrág, csizma, na meg per­sze, az oldalukra költ. Érez­tem, sőt, tudtam, hogy meg­fáztam. Igaz, lázam nem volt, mégis úgy éreztem, hogy be­teg vagyok. Mi történt ve­lem? Vagy velük? Betértem a Kedvenc Esz­presszóba. Kértem egy kávét, meg egy fél gint. A cukrász közölte velem, hogy a gin elfogyott. — De hiszen teg­napelőtt még volt vagy hu­szonöt liter! — Ja, igen, de hogy a pálinka itt az esz­presszóban száznegyven fo­rint lett, a gin ára meg száz­öt forintra lement, így liter­számra inkább ezt vitték. Itt a rejtély kulcsa, gon­doltam. Megfelelő italhoz megfelelő köszöntés. Juhász Imre HÍREK Angyali dolgok... Ma már . természetesnek tartjuk, hogy Újszilvás — önálló község, hogy ott van a térképen. Ez az önállósulás azonban 1948-ban komoly problémát jelentett. A mai terület két községhez tarto­zott, Tápiószeléhez és Tápió- györgyéliez. A lakosság hu­szonöt-harminc százaléka ta­nyán élt. Az ott élő jó né­hány húsz-huszonöt holdas gazdának nem volt érdeke, hogy közelebb legyen a falu központja. Ezek széleskörű í ellenpropagandával igyekez-í tek az emberekre hatni. Má-! sok a kereskedelem elsorva-: dását és a postaforgalom: megbénulását jósolták. Ilyen! körülmények között kellett; dolgozni a kommunistáknak j és a haladó gondolkodású; embereknek. Egy tavaszi vasárnapon —: 1948 tavaszán — nagygyű-i lést rendezett a kommunista; párt. Az előadó Kristály Mi- \ liály, az akkori párttitkár | volt. Beszélt az addigi ered-1 ményekröl. — Most azon munkálkodunk — mondotta — hogy új falut hozzunk lét­re. Ez persze a lakosságtól Eügg. Mi vagyunk a legille­tékesebbek arra, hogy ebben a kérdésben döntsünk... A párt azt mondja: legyen új falu! Aki velünk van, írja alá ezt az ívet... Aláírták. Az újföldi és a parcellái FÜggŐVaSlít VISZ capri szigetének legmagasabb csúcsára. A három kupé­ban legalább ötven nemzet fiai. Legtöbben angolok, franciák, gazdag indiaiak, semmittevő nyugatnémet hölgyek, spanyolok, svédek. Magyarok csak mi va­gyunk. Szinte eláll a léleg­zetünk a hegytetőn, ilyen természeti szépséggel még nem találkoztunk. A mennyboltozat valószínűt- lenül kék, s a tenger, ha lehet, még kékebb. Kék vi­lágmindenségben kavar- gunk-szédelgünk. A orom­ról letekintve, nyolcszáz méteres mély meredek sziklafal tövében tajtékzik, háborog hófehér rojtokat szelve a tenger. A sziget oldala, akár a virágos rét. S a zöldrengetegben vil­lák, házak, mint a virágok. Chmely Ödön: Nagykátai turista a nagyvilágban X. A KÉK BARLANG A szép színek orgiája ez. A mély kék vízből égnek me- redező sziklaóriások egyi­kében húzódik meg a Kék Barlang. Ezt meg kell néz­ni! Odalent válogathatunk a csónakokban. Elegáns olasz szinyór segít be a ladikba. Száz líra, tartja a markát. Sóhajtva fizetünk. Jó. más­fél kilométert csónaká­zunk, míg megérkezünk a Kék Barlang alagútszerű bejáratához. ötszáz líra, tartja ismét a markát a szi­nyór. Ez aztán az üzleti fogás. Százzal becsalni az embert a tenger közepére, ötszázzal pedig a barlang­ba. De most már fizetünk, ha belehalunk is! A barlang valóban kék, egyszerű fizikai törvények alapján. Az égboltozat és a tenger kékje verődik vissza a meszes-fehér falakra, az teszi ilyenné. Ezerkétszáz líráért meg­fürdünk az unatkozó mil­liomos úrfiak és leányok között az erre a célra kü­Pályázati felhívás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1965/66-OS TANÉVRE FELVÉTELI PÁLYÁ­ZATOT HIRDET A MARXIZMUS— LENINIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA A hallgatók az első tanévben fi­lozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban a magyar és nemzetközi munkás- mozgalom történetet tanulnak. Fél­évenként vizsgáznak, és a tagozat elvégzéséről az 1088/1957. Korm. sz. rendelet értelmében végbizonyít­ványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés fel­tétele: egyetemi főiskolai, vagy középiskolai, marxizmus—leniniz- mus esti középiskolai végzettség. Az egyetemnek kihelyezett tago­zatai ' lesznek: Aszód, Buda, Ceg­léd, Dabas, Gödöllő, Monor, Nagy- káta, Ráckeve, Szentendre, Szob, Vác járási, illetve városi pártbi­zottságokon, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen és a Csepel Autógyárban. Nagykőrös város te­rületéről jelentkezők a ceglédi ta­gozatra nyernek felvételt. ALTALANOS TUDNIVALÓK: A tanév minden tagozaton szép- tember 1—június 30-ig tart. A je­lentkezők felvételi vizsgát tesz­nek. A hároméves általános tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon háromórás előadás, illetve osztályfoglalkozás van. A fandíj egy tanévre 170,— Ft., amely két részletben fizethető. A felvételi vizsgákat május 5 és 25-e között tartjuk a tagozatok székhelyén. A FELVÉTELI VIZSGA TÁRGYA: A Marxizmus—Leninizmus Esti Középfokú iskolák számára kf* adott tananyag I. és II. kötet. Aki a felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egye­temre, tanfolyamra is jelentkezett, a Marxizmus—Leninizmus ÜEstí Egyetemre nem nyerhet felvételt. Valamennyi tagozatra pártonkí- vüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztá­lyokba való felvételre a munka­hely szerint illetékes járási—városi pártbizottságra kell beküldeni áp­rilis 5-ig. Ugyanitt szerezhetők be a jelentkezéshez szükséges kérdő­ívek és a részletesebb felvilágosí­tást nyújtó tájékoztató. A pályázathoz orvosi igazolást és rövid életrajzot kell csatolni. MSZMP Pest megyei Bizottsága — A Bástyasétány 77. Tá­piószecsőn. Holnap este fél 8 órakor a szecsői művelődési házban mutatja be a dara­bot az Állami Déryné Szín­ház. — Pajkos bocsok Tápió- bicskén. A tápióbicskei út­törők bábszakköre ma mu­tatja be a községben a Paj­kos bocsok című bábjátékot. — Az esti iskolások prob­lémáiról tárgyalt csütörtökön a dolgozók általános iskolája igazgatói értekezlete. Megje­lent az értekezleten a me­gyei tanács képviseletében Végváry Gyula és Gál Imre szakfelügyelő. — Nagy sikere volt a hét­főn Tápióbicskén megtartott úttörő körzeti bemutatónak. Két község, Pánd és Tápió- bicske úttörői szerepeltek. — Száznyolcvanöt KISZ- ista megy az elkövetkezendő hetekben járásunkból társa­dalmi munkára Gödöllőre, az egyetem építkezéseihez. lön fenntartott Piccoló Di­dóban. Valóban émelyítő a semmittevés, amit ezek a gazdag emberek itt mível­nek. Van, aki hatalmas jachtja körül úszkál, lá­nyokkal cicázik. Más ha- lászgat, vagy legalábbis azt mutatja. Ugyanis köztudott dolog, hogy ezen a részen számottevő hal nincs. Egy kopaszodó kövér férfi has­ra feküdve a selymes pá­zsiton hatalmas briliáns­gyűrűjével mintákat rajzol, azután számokat. Talán a millióit számolgatja? Fe­szélyezve érezzük itt ma­gunkat, el innen! Késő este ismét Nápoly- i ban vagyunk. Itt nem volt : szándékunk éjszakai ka- : landokba keveredni, s hogy i mégis így történt, az aka- ; ratunkon kívül történt... | (Folytatjuk) \ — Hát ez meg honnan hul­lott? Komádi István karikatúrája — A Szolnoki Papírgyárat »látogatták meg a szentmár- Stonkátai 2. számú általános \ iskola felsősei. A gyárlátoga- ítás után megtekintették a vá- ; rost és a helyi múzeumot. ! — Ifjúsági nagygyűlést tar­tottak a tápióbicskei KISZ- jesek március 15-én a műve- ílődési házban. Az ünnepi elő í adó Maksa Ferenc tanár volt !Az ünnepély után levetítettél !az Elektra című filmet ! amelyből a jövő héten anké­;tot tartanak. » ! — A fiatal agrárértelmisé !giek tanácsa, amely a járási ! KISZ-bizottság mellett mű jködik, hétfőn tárgyalta meg ja rét-legelő javítás beindító - jsát, és a pocokirtásban való ; részt vételt. — Járási ifjúsági találkozó jlesz Nagykátán május 16-án. : Ennek az előkészületeiről ta- : nácskozott szerdán az előké­szítő bizottság. böző szakkörök működése, s az ifjúsági klub fenntartása így szinte teljesen lehetetlen. A Susmus próbái alatt a sze­replők az egyik középületből a másikba vándoroltak. Igénybe vették az iskolai tan­termeket, még a tanári szo­bát is. Színpadi próbákról csak este 8, 9 óra után lehe­tett szó. A kéthavi fáradság nem volt hiábavaló. Ügy érezzük, kellemes szórakozást nyújtot­tunk a község lakóinak. Ezt bizonyítja a közönség lelkese­dése, vastapsa. Dicséret illet minden szereplőt, a rendező dr. Gidai Mihály körzeti or­vositól kezdve, — aki a ren­dezés mellett még nagyszerű alakítást is nyújtott szerepé­ben! — Bánáti Béla bácsiig és a kis László Janikáig. Ám, a mi lelkesedésünk nem elég ahhoz, hogy tovább lépjünk. Támogatásra lenne szükségünk. Fel akarjuk hív­ni munkánkra az illetékesek figyelmét, támogatásukat akarjuk kérni. Ne engedjék elcsüggedni, elfáradni, ki­aludni azt a lelkesedést, amit oly nehéz volt újra felélesz­teni. Gondoljanak arra, hogy ez a lelkesedés négy szűk fal közé van zárva, olyan négy fal közé, amely összeomlással fenyeget. A próbák alatt, a klub és egyéb foglalkozáso­kon csak vágyakozva sóhaj­tunk. de jó lenne végre egy szép, tágas, új művelődési ott­hon! Tudjuk, hogy ez milliókba kerül, de mi is adunk hozzá másfél milliót. Társadalmi munkát vállalna a község ap- raja-nagyja, csak végre len­ne olyan művelődési ottho- ' nunk, ahol tényleg otthon érezzük magunkat! Csákó Ferenc A kókai színjátszókör sok éves múltra tekint vissza. Ez a múlt sikerekben gaz­dag. A sikerek híre túljutott a község határain is. Sokan tapsoltak a Nagymama cí­mű darabnak, a Mágnás Mis- kának. A községi művelődési ott­hon a Déryné Színházat a szűk színpadon nem tudja fo­gadni. A lakosság kulturális igényeit elégíti ki az öntevé­keny színjátszó csoport. A ha­gyományokat szem előtt tart­va, ezt a csoportot a közel­múltban új életre kellett hív­ni. Ennek az újonnan meg­szervezett csoportnak az első bemutatkozása Szinetár György: Susmus című szatí­rájának előadása volt. A sze­replők nagy feladatot vállal­tak, és még hozzá mostoha körülmények között. A művelődési otthon helyi­ségekkel nem rendelkezik, ahol a lelkes csoportok, köz­tük például a régi hírnévnek örvendő dalárda is próbál­hatna. Akadályozza a község kulturális életének fejlődését az is, hogy a mozi beköltö­zött a művelődési házba. Mondhatnánk, hogy a külön­A négy fal közé zárt lelkesedés Kofának művelődési ház kellene abban, hogy p nagyon fon­tos vállalkozásuk is ered­ménnyel végződik. A legered­ményesebben dolgozó KISZ- alapszervezetek, úttörőcsapa­tok, KISZ-fiatalok, és út­tör őpajtások meg juta lmazá­sára is sor kerül majd a vé­gén. Az akcióprogram eredmé­nyes végrehajtására kérünk fel minden fiatalt! Csatla­kozzanak a KISZ felhívásá­hoz, segítsék elő legelőink és rétjeink javítását, azok ho­zamának növelését, s ezzel az állattenyésztés takarmány­bázisának megteremtését. Kiss Lajos járási főállattenyésztő vállalták, hogy hatezerhárom- száznegyven hold rét- és le­gelő gyomtalanítását, ápolá­sát ez év folyamán végre­hajtják. Ma, március 21-én indul a rét- és legelőápolási hónap, és április harmincig tart. E munkák szervezett végrehaj­tására közös megbeszéléseket tartanak a KlSZ-szerveze- tek és az úttörőcsapatok a termelőszövetkezetek vezetőivel. Fiataljaink a mezőgazdaság megsegítésére a múltban is tettek vállalásokat, és azo­kat eredményesen el is vé­gezték. Biztosak vagyunk Állattenyésztésünk fejlesz­tése, az állatállomány növe­lése, tulajdonságaik megjaví­tása, a termelékenység foko­zása csak szilárd takar­mányalappal lehetséges. Já­rásunkban hétezerhárom­száztizenhat hold legelő és hatezerhétszázhatvanegy hold rét van. Ez a járás szántóterületé­nek mintegy huszonnégy- huszonöt százalékát te­szi ki. Az elmúlt évek során ke­veset tettünk azért, hogy a közös és háztáji állatállo­mány számára megfelelően gondozott, javított és karban­tartott legelőt biztosítsunk. A legeltetési bizottságok sem fordítottak kellő gondot a le­gelők javítására. A beszedett fűbérnek csak kis hányadát fordították gyomtalanításra, műtrágyázásra, vagy karban­tartásra. Legelőink állapota leromlott. A gyomnövények és a sa­vanyú füvek száma sza­porodott, az állatok szá­mára értékes édesfüvek száma pedig csökkent. A jó legelő segíti a növen­dékállatok egészséges felne­velését, a friss levegőn az él­tető napfényben való állan­dó mozgásnál az állat ará­nyosan fejlődik, az ina kemé- nyedik, csontja acélosodik, idegzete erősödik. A legelő fokozza az állatok párzási te­vékenységét, csökkenti az el­lesi nehézségeket. Az állat- tenyésztés hozamának, az ál­latok létszámának növelése az utóbbi években szükség­szerűen felvetette a rétek és legelők javítását, helyes ápo­lását. Erről esett szó a közel­múltban az egyik járási meg­beszélésen, melyen a járási KISZ-bizottság és a járási mezőgazdasági osztály vállalkozott e gondolat felkarolására, s hirdetett akcióprogramot a termelőszövetkezetek, a KISZ- szervezetek és az úttörőcsapa­tok között. A meghirdetett program visszhangra talált. A fiatalok védnökséget vállaltak felette, S megszületett két új község... részen lakók sem ültek tétle­nül. Tápiószelétöl az elszaka­dás nehezebben ment, mint a jegesi részé Tápiógyörgyétöl. Végül is felismerték az elsza­kadásnak egy lehetőségét. összefogtak a Tápiószeléhez tartozó haleszi elvtársakkal, javasolták nekik, hogy ők is önállósuljanak. Ez sikerült, s megszületett két új község: Tápiószőllős és Üjszilvás. Dudás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom