Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-21 / 68. szám

1963. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP T^firlqp 5 JIB1LÁIA PEST MEGYEI KÖNYVTÁROS A Pest megyei könyvtárak módszertani tanácsa negyed­évenként 600 példányban je­lenteti meg 32 oldalas, képek­kel és rajzokkal illusztrált tartalmas kiadványát. Tízéves a Pest megyei Könyvtáros. Az idei első szám vezetőcikkét Gere Géza. az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának helyettes osztályveze­tője írta „A huszadik évfor­duló” címmel. A kis lap be­mutatja az újjáalakított rác- | kévéi járási könyvtárat. Ol­vashatjuk Bakonyi Lászlóné pátyi könyvtáros pályaművét. A tapasztalatcsere rovat pé­csi, miskolci, kaposvári s más rokonkönyvtárak sok hasznos ötletét ismerteti. Gyakorlati tanácsadó és gazdag hírrovat egészíti ki a most megjelent számot, (p. r.) Mit mutat a bírósági „krónika“? Pincevendéglő a „Hableány” alatt Badacsonyban, a Hableány Étterem alatt reprezentatív pincevendéglőt építenek, amelyben Badacsony híres fajborait fogyaszthatják majd a vendégek. A pincevendéglőt a nyári főszezonra nyitják meg. ^V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\‘ | Röntgenen \ j Nagy lárma. íj íj — Maradjatok csöndben. 'íj íj Ilyen nagy gyerekek és ^ íj nem tudnak hallgatni!? f íj Pár perces csönd. Köz- £ íj ben hozzám lép egy, a tár- j íj sainál jóval fejletlenebb 'j \ kislegény. 'j í — Doktor bácsi! íj íj — Tessék?! íj íj Leszegi egyre jobban íj £ kivörösödő szőke fejét. íj í — Mondd csak, kisfiam, 'j íj mit akarsz? £ íj — Tessék mondani, ezö- í íj kön a rögönyökön mög- j íj látszik ha az embör do- íj í, hányzik? 'j \ íj Nevetni akartam és le- íj íj gyinteni. De félúton meg- $ £ állt a mozdulat. íj | — Bizony kisfiam, lát- íj | ni fogjuk és megírjuk a íj | tanító bácsinak ... íj j Bűntudatosan néztem a íj íj hamutartóban sorakozó í íj 40 cigarettacsutkát. £ Máray István íj ld«^N^^XS^XX^VCSV^XVX^XXX^IOC^^VS^XVVX^X^XVV ASSUAN 150 millió ionná vasérc Assuán vidékén, Feiső- Egyiptomban a geológusok újabb vasérclelőhelyre buk­kantak. A lelőhely tartalé­kait mintegy 150 000 000 ton­nára becsülik. Az ítélet Dr Felkerestük dr. Zalka Ká­rolyt, a Pest megyei Bíróság elnökét, és megkértük, adjon tájékoztatást arról, milyen megyénkben a közbiztonság, a társadalmi tulajdon védel­me, a törvényesség, mit mu­tat a bírósági ..krónika”. Dr. Zalka Károly munka­társunknak a következőket mondotta: Közlekedés és közbiztonság — A bűnözés általában csökkent. Szaporodtak vi­szont egyes bűncselekmény- kategóriák, mint például a közúti közlekedés biztonsá­gát veszélyeztető cselekmé­nyek. Az 1962-es évhez ké­pest csaknem 50 százalékkal több személyt ítélt el a bíró­ság közlekedési balesetek oko­zása miatt. Nőtt a testi épség elleni és az erőszakos cselekmények száma. Elszaporodtak a bics­kázások, a különféle garázda­ságok. Ezeket jórészt — az ital hatására — fiatalok kö­vetik el. Ilyen esetekben ko­moly büntetéseket szabunk ki. A Dabasi Járásbíróság pél­dául azt a három fiatal férfit, akik a sértett nőt az erdőbe csalták és rajta mindhárman erőszakot követtek el, hat, öt, illetve négy évi szabadságvesz­tésre ítélte. Az a személy, aki idős munkatársát Gödöllőn fizetés napján az egyik sö­tét mellékutcában leütötte és pénzét elrabolta, négy évi, egy budakeszi szurkáló pedig öt évi szabadságvesztés bün­tetést kapott. A társadalmi tulajdon védelme — A társadalmi tulajdon elleni cselekmények számsze­rűségükben csökkentek. A nagyobb összegű — százezer forintot is meghaladó — kár­okozás, vagy legalábbis a fel­derítettségük azonban növeke­dett. Ez arra figyelmeztet, hogy a közös vagyon védel­me még sok helyen nem ki­elégítő. Tapasztalataink sze­rint a vállalati vizsgálatok legtöbbször csak a hibák megállapítására szorítkoznak, azok kijavításáért azonban keveset tesznek. A belső el­lenőrzések vagy elmarad­nak, vagy ha le is folytat­ják, sokszor csak tessék-lás- sék módon. Igen ritka a köz­benső ellenőrzések során feltárt hiányosságok miatti belső felelősségrevonás. Így azután a lazaságok elöbb- utóbb bűncselekmények el­követéséhez vezetnek. A Gödöllői Járásbíróság egyik ügyéből megállapítható, hogy a HÉV-pénztáros, az ellenőr­zés gyengeségét kihasználva, nevelő és megelőző szerepe Zalka Károly nyilatkozata öt éven át összesen 44 ezer forintot sikkasztott. Polgári peres ügyek — A polgári peres ügyek is szaporodtak. 1960-hoz képest másfélszeresére nőtt az ügy­forgalom. Ez persze, bizonyos értelemben kedvező jeleiniség, mert igazolja az élénkebb gazdasági életet és egyben a bíróságok szerepének növeke­dését is. Érdekes, hogy ép­pen a mezőgazdaság szocia­lista átalakításával egyiáöben következett be a növekedés. A gazdasági viszonyok fej­lődéseved új perbeli szerep­lők jelentek meg a bíróságon. A magánszektor helyett dön­tően a tsz-ek, állami gazda­ságok és egyéb gazdálkodó szervek állnak peres viszony­ban. A termelési szerződésekből származó perek száma csök­kent, ám a kisebb, 4—5 ezer forintos perértéket az 50—100 ezer forintos perértékek vál­tották fel. A csökkenésből azt a következtetésit is levonhat­juk, hogy a perre okot adó rendellenességek részben megszűntek, gondosabbak a szerződéskötések. Természete­sen a felvásárlási egyeztető bizottságok jó munkája is hozzájárult a csökkenéshez, mivel a bírósági eljárást megelőzően már ott egyezség jön létre. Mégis, a kedvező jelenség ellenére az a véle- i menyünk, hogy a jelentősebb összegű perek közül sokat meg lehetne előzni, ha már a szerződések megkötésénél fo­kozottabban igénybe vennék a termelőszövetkezeti jogász segítségét és ha a szerződő vállalatok reálisabb módon tö­rekednének a vállalati és a szövetkezeti érdek összeegyez­tetésére, a termelőszövetke­zetek pedig a szerződési fe­gyelemre. A perekből kitűnik az is, hogy több termelőszövetkezet­nél nagyfokú az adminisztrá­ciós mulasztás. A melléküze­mekkel is bőven van problé­ma. Ezek élére gyakran szak­ismeret, nélküli, erkölcsileg is kifogásolható emberek kerül­nek, akik elsősorban saját zsebükre dolgoznak és akik gyakran vezetik félre terme­lőszövetkezeteink jószándé­kú vezetőit. Jobban kellene vigyázni, és ellenőrizni az ilyen kétes szakemberek elő­életét. Gyakori az is, hogy illet­ményt folyósítanak el nem végzett munkáért is. Az egyik helyen például idénypótlékot adtak — rendelkezés ellené­re — segédmunkásoknak. Indokolt volna tehát a mel­léküzemeket kivétel nélkül csak a jogszabályos keretek között működtetni. Ezáltal elkerülhetők lennének a kár­okozási lehetőségek. Jelenleg a bíróságok előtt melléküze­mekkel kapcsolatos visszaélés miatt három nagyobb jelen­tősebb per van folyamatban. Hatályosabb szakmai és gyakorlati segítségre van szükségük a tsz-eknek a vegy­szerek alkalmazása terén is. Az egyik tsz-ben majdnem 200 ezer forint kár keletkezett, mert a gyomírtószert nem megfelelően alkalmazták. A perből az is kiderült, hogy maga a vegyszer sem volt megfelelően kikisérletezve. Sok a válóper — A múlt évben megyénk­ben változatlanul sok házas­sági bontóper indult. Bírósá­gaink arra törekednek, hogy elsősorban békítéssel állítsák helyre a felborult házasságo­kat. Többször meg is történt, hogy a házastársak kibékülve távoztak el a tárgyalóterem­ből. Tapasztalataink szerint sok a rossz, kellően meg nem gon­dolt, túlságosan fiatal korban kötött házasság. Minderre ak­kor jönnek rá, amikor már gyerek is van. Sajnálatos mó­don az sem ritka, hogy érett­korú emberek kérik sok éves házasságuk felbontását. Ezek­ből a perekből, de általában is azt látjuk, hogy a Legfel­sőbb Bíróságnak a bantópe­reknél alkalmazandó irányel­veit állampolgáraink sokszor helytelenül értelmezik. Ügy gondolják, ha a házasság fel­bontására irányuló közös aka­ratnyilvánításukat bejelentik, a bíróságnak azonnali köteles­sége a házasság felbontása. Természetesen lényeges kö­rülmény a megfontolt „közös megegyezés”, de ez nem men­tesíti a bíróságot annak köte­lező vizsgálatától, hogy tény­legesen reménytelen-e a há­zasság visszaállítása. A megelőzés — ítéleteinkkel elsősorban nevelni és ezen keresztül a bűncselekmények elkövetését akarjuk megelőzni. Ezért vizs­gáljuk az ügyészséggel és a rendőrséggel együtt, milyen okok játszottak közre a cse­lekmény elkövetésénél. Ez a kötelesség a polgári ügyszak­ban lényegében csak bírósá- gainkat terheli, a nagy mun­kateher folytán azonban sok­szor elmulasztják felderíteni a perek mögött álló társadal­mi és gazdasági összefüggése­ket. Nem elemzik mélyebben a cselekmények, a jogsértések indító okait. Érre a jövőben nagyobb gondot kell fordíta­nunk és gondoskodnunk kell a perek gyorsabb befejezésé­ről, illetve bűncselekmény el­követése esetén a gyors fe­lelősségre vonásról. Az ítéletnek nagyobb a ne­velő hatása az elkövetőre és a társadalom többi tagjára egyaránt, ha az elkövetés után nyomban megtörténik a felelősségre vonás, ha a jog­sértést gyorsan követi a jog­következmény. Van tehát még tennivaló az időszerűség terü­letén is, ugyanúgy, mint bün­tetéskiszabási gyakorlatunk­ban, mert különösen a társa­dalmi tulajdont érő támadá­sok esetén egyes bíróságok nem járnak el mindig kellő szigorral a társadalmi tulaj­don ellen vétőkkel szemben. Többet kell tennünk az ál­lampolgárok szocialista tudatá­nak kialakításáért, ítéleteink­kel még következetesebben kell biztosítani pártunk és kormányunk politikájának ér­vényesülését — fejezte be nyi­latkozatát a Pest megyei Bí­róság elnöke. Molnár József Csak igaz ügyben A szerkesztőségekbe naponta özönlenek a le­velek. A miénk sem kivétel. S majd minden újságíró asztalára jut naponta olyan levél, amit csak neki cí­meztek. Szeretjük a leveleket, írójukat, amikor bizalom­mal fordulnak hozzánk és úgy érzik, már csak a köz­vélemény ereje terelheti egyenesbe ügyüket. S most j érkeztem el tulajdonképpeni mondanivalómhoz. Ah- ' hoz, hogy sokan visszaélnek a helyzettel és általunk szeretnék „igaz” ügyüket révbe juttatni. Múltkorjában jó megjelenésű sokbeszédű ember keresett fel. Arra kért, nyújtsak segédkezet öreg apja gondnokság alá helyezéséhez, mert csak így juthat­nak hozzá az örökséghez. Nem is olyan szerény be­osztásban dolgozó házaspár affelől érdeklődött, köz­beléphetnénk-e, hogy társbérlőjük ne nősüljön meg. Levélben kérték, legyek tanú házasságtörésnél, öreg nénike rendszeresen ír, amelyben elképesztő vádakat szór rokonaira. Amikor meglátogattam, szaporán ka­csingatott, el ne áruljam, miért jöttem Nagykőrösre. Senki ne tegye le a tollat, aki igaz ügy védelmé­hez kér segítséget. De senki ■ ne írjon merő pletyka­vágyból. És apró veszekedéseikhez, a semmihez ne hívják a közvéleményt segítségül. Ne higgyék az effajta levélírók, hogy csak az ő szavuk jut el hoz­zánk. Nem vagyunk restek utánajárni az érem má­sik oldalának sem ... K. M. CEGLÉDI NÉPI TÁNCOSOK Foto: Gábor Megindul a gépesített küzdelem a „gyalogló kártevők“ ellen A Pest megyei Hírlap már több ízben foglalkozott dr. Manninger Adolf egyetemi tanár és Páti Nagy Elemér, a zsámbéki felsőfokú mező- gazdasági technikum igazga­tóhelyettesének nagy jelentő­ségű újításával, a porcsíkozó géppel, amely igein hathatós új fegyvernek ígérkezik a mezőgazdaság veszedelmes el­lenségei, a „gyalogló kárte­vők” ellen. Az elmés szerke­zet nagy feltűnést keltett a múlt évi mezőgazdasági ki­állításon, hírét nagy örömmel fogadták az állami gazdasá­gok éppen úgy, mint a ter­melőszövetkezetek. és — mi­után arról is értesültek, hogy a jánoshalmi Vegyesipari Ktsz fölkészült a gép gyár­tására — bíztak benne, hogy már az idén ezzel az új fegy­verrel vehetik fel a küzdel­met a vetés biztonságáért. Az újítók idejekorán kér­ték a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a gyártási en­gedély megadását, de hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy az engedély megérke­zett volna. Legutóbbi közleményünkre a Földművelésügyi Miniszté­rium Gépesítési Főigazgatósá­gától hivatalos értesítést kap­tunk, amely szerint1 a kése­delemnek „szabadságolás és egyéb elfoglaltság” volt az oka, de a gyártási engedélyt január végén kiadták. Ebben előzetesen, a megfelelő nagy­üzemi kísérletek elvégzésének céljából — ötven. gép gyártá­sát engedélyezték. A kísérle­tek kedvező eredményének megállapítása után döntenek a további gyártásról. Telefonon érdeklődtünk eb­ben az ügyben Páti Nagy Ele­mérnél, akitől megtudtuk, hogy a késedelmesen kiadott gyártási engedély alapján a gyártó vállalat azonnal meg­kezdte a gépek gyártását, de a tavasszal már nem állíthat össze annyi gépet sem, mint amennyire időközben meg­rendelést kapott. Így legfel­jebb tíz porcsíkozó gépet he­lyezhetnek most üzembe, egyes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek terüle­tén. á £ ÉRDEKES, sőt, a maga í, nemében szinte páratlan eset- íj re hívnám fel a bűnügyek íj iránt érdeklődő honi publi- íj kum figyelmét. A kuriózus íj esetről az alábbiakat jelenthe- íj tem: bizonyos Marton Ist- íj vánné, született Bársony Er- íj zsébet 24 becsületes, ám hi- íj székeny állampolgárt károsí- íj tott meg 348 ezer forint éré­siéig, folytatólagosan. A nagy- fj stílű szélhámos hölgyet kül­4 földön élő nagybátyja indítot- j ta el egykor a lejtőn, azál- íj tál, hogy jóhiszeműen meg- íj ajándékozta egy Ford-Tau- íjnus-szal. A szellemes amazon íj ugyanis az ajándékgépkocsit íj csak végszükség esetén hasz- íj nálta közúti közlekedésre, íj minden más alkalommal köl- íj csönöket vett fel ismerőseitől, 'j a vonzó külsejű jármüvet £ ajánlva fel biztosítékként, íj Nagy ötlet ez egy olyan or- fj szágban, ahol a gépkocsi be- i csülete már-már nagyobb lesz, íj mint a gépkocsit előállító íj munJzásolié. Elegendő volt íj egyetlen mámoros pillantást íj vetni a pompás gépjárműre íj és már dőlt is a pénz Bár- íj sony Erzsébethez. Akadt olyan íj hiszékeny elem a kárvallot- íj tak között, aki kereken 40 íj ezer forintot adott át az el- £ me óriásának, előlegként a íj formás automobilra. íj EL KELL ISMER- %N I, hogy az élelmes ama- íj zon nem nélkülözte a fan- íj táziát: miután hitelképes is- íj meröseivel végzett, diszkrét 5 apróhirdetésben hívta fel ma- $gára a könnyelműségre hajla- fj mos emberek figyelmét. Ezek- íj kel szemben már lakás-, sőt, íj villatulajdonosi minőségben ^lépett fel, ami hazai reláció­it ban csak az egészen magas állami tisztségekhez hasonlít­ható. Mert aki nálunk tulaj­donosa egy családi házzá szelídült villának, az elmond­hatja magáról, hogy sikerült kivívnia a megbecsülés leg­magasabb fokát, az irigysé­get és ha netalán futó pénz­zavarba kerülne, a karok er­deje mélyed a zsebekbe, hogy segítsen a boldogtalanon. Ha meg ráadásul egy Ford-Tau- nus magaslatáról hangzik el a kölcsönkérő szemérmes-*... E mancipáció ? óhaj, valósággal feljajdul a lakástalan,. s gyalogjáró köz­vélemény, amiért momentán csak 20 ezret adhat, de higy- gye el, asszonyom, amint az OTP folyósítja a kért 5 ezer személyit, azt is tüstént oda­adja. Már hogyisne adná, ép­pen egy hölgynek, akinek autója, sőt, háza van! EKKÉNT TETT SZERT Marton Istvánná, született Bársony Erzsébet 40 éves korában 348 ezer forint­ra, valamint egy terjedelmes vádiratra, amelyet a Közpon­ti Kerületi Bíróság adott ki ellene, rideg hivatali modor­ban tárgyalva a letartóztatott kisiklásait. A tevékeny höl­gyet ugyanis a becsapott la- kástalanok és gyalogjárók be­jelentései alapján időközben letartóztatták és ha valami különösen nagy horderejű esemény nem jön közbe, alig­ha számíthatunk rá, hogy ha­marosan megjelenik a hivata­lában. Joggal kérdezhetné tőlem a türelmes olvasó: ugyan miért szellőztetem én Bár­sony Erzsiké ügyét a nagy nyilvánosság előtt? Talán bi­zony a nők esküdt ellensége vagyok és mint ilyen, a női nem lejáratását tűztem ki cé­lomul? Nos, amennyiben ilyen gyanú valóban felve­tődne, nyugodt lelkiismeret­tel mondhatom: én ártatlan vagyok! Mártonná Bársony Erzsiké jogesetére meg ép- p enhogy azért irányítom a közvélemény figyelmét, hogy mindenki tudja meg, akit il­let: női emancipációról a bű­nözésben egyelőre nem be­szélhetünk. MERT MIT TETT Mar­ton Istvánná, született Bár­sony Bözsike? Szélhámosko- dott egy pompás gépkocsival, úgy, mint a férfiak. Pénzt csalt ki a balga hiszékenyek zsebéből ugyanúgy, mint a hasonló ambícióval megáldott férfiak. Lakással hitegette a rászorulókat, miközben meg­vágta őket a lehetőség hatá­rain belül, a bűnügyi króni­ka férfi hőseit követve. Ám a legkézenfekvőbb bűnt — amelyről oly gyakran olvas­hatunk a lapok rendőrségi hí­reiben — a házasságszédel­gést, éppen azért, mert nő, nem követhette el. Ámbár meglehet, hogy erre is kiter­jedt volna a figyelme, ha hagyják. Csakhogy a rendőr­ség közbelépett és így bár­mennyire furdalja is oldalun­kat a kíváncsiság, egyelőre nem adhatunk megnyutató választ arra kérdésre: vajon egyáltalán képesek-e a nők a házasságszédelgésre, a tár­sadalmi és morális előítéletek mai színvonalán? Ivanics István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom