Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-17 / 64. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1965. MÁRCIUS 17, SZERDA PEST MEGYEI RLAP KÜLÖNKIADÁSA LEVEL A SZERKESZTOSEGHEZ: • • Ot pont a Pap-szigetről Jó lenne, ha a város nagyvonalú távlati tervet dolgozna ki Adottságainál fogva ... Adottságainál fogva a Pap­sziget „kis Margitsziget’’ le­hetne és valószínűleg az is lesz, ha jól alapozzák meg a rendezést. Eddig máris történt egy sú­lyos hiba. Az, hogy a gáttal elzárták a Pap-szigeti Duna- ágat. Annak ezáltal megszűnt a varázsa és vadregényes han­gulata. Elsősorban tehát ezen kell segíteni, már csak azért is, mert az iszap lerakódása a mederben már egy méteres, alacsony vízállásnál pocsolyák éktelenkednek, kellemetlen szagot árasztanak, és szúnyog- invázió lepi el az egész kör­nyéket. így a nemzetközi cam- pingnek nem sok jövőt jósol­hatunk. Hiába épül a sziget közepén bisztró, medencés strandfürdő, üzletház, élelmi­szerbolt — ha a bűzfelhő és a szúnyogok gomolygó felhője elriasztja a vendégeket. Néhány héttel ezelőtt öröm­mel olvastuk, hogy a városi tanács és a vízügyi hatóságok között tárgyalások folynak a Pap-szigeti Duna-meder kikotrása ügyében. Cserébe ezért a téli időszak­ban hajók számára kikötő len­ne itt. Ez nem rossz. De bi­zonyos. íg^ is, úgy is meg kell nyitni a gatat. akár „surrantó- val", akár áthidalással, de új­ra folyhatóvá kell tenni a pap- szigetj Duna-ágat. A Pap-sziget elrendezésére a következőket javaslom: Megnyitni a Pap-szigeti be­járót 25 méter szélességben az innenső oldalon és áthidalással megoldani a bejárót. A sziget közepére tervezett medencés strandfürdőt a meg­maradt bejáró védett két ol­dalára, jobbra és balra kellene elhelyezni úgy, hogy az egyik 50x25 méteres medence a cam- pingezőké, a másik 50x25 mé­teres medence a város lakos­ságáé legyen. Ha a két meden­ce szintje a bejárat magassá­gában épülne, nem kellene földet kiemelni, és a víz be­emelése a Dunából, illetve a víz leengedése a folyó Dunába történne, közvetlenül, kiiktat­va a csatornázás költségeit. A mederből kiemelt iszappal fel lehetne tölteni a medence kö­rüli űrt, és egyúttal ki lehetne szélesíteni a jelenlegi keskeny bejárót is. Ez a két medencés strandfür­dő lenne a Pap-sziget élő reklámja, a leglátványo­sabb vonzerő, amit a műúton elhaladó autó­sok tízezrei mind látnának. A sziget belsejébe tervezett medencés strandfürdő sem rossz gondolat. Költségessége miatt azonban későbbi idő­pontra tolható, amikor sor kerül az 1200 méter mély fúrás folytatására, hogy a Dunakanyarnak is le­gyen legalább egy hőfor­rása. oldalán lévő partot, hason­lóan a városban láthatóhoz, betonkockákkal kellene ki­rakni, hogy megszüntessük a part omlását. A Pap-sziget belsejében lát­ható ősfák csoportja a hatal­mas kiterjedésű zöld pázsit­tal szép látványt nyújt. Még­is, a pázsítos részt mindenütt fel kellene szántani, egyenget­ni és újra bevetni füvei, mert közelről a pázsit hepehupás, ame­lyet semmire se lehet használni, még játékra sem. A szigeten a fű locsolás nél­kül is zöld marad, a legfor­róbb nyárban is. érdemes te­hát az egészet füvesíteni. Ka­száláson kívül az semmit sem igényel. o A sziget szélének feltöltése után körben sétányt lehetne létesíteni, fasort telepítve, pa­dok elhelyezésével. Viszont a Duna-meder innenső és túlsó Irtsd a pockot, ahol éred! Március 16-tól 23-ig szervezett pocokmérgezés lesz Végül sportpályákról kelle­ne gondoskodni. A sziget alsó részén elhelyezhető teniszpá­lya. röplabda. kosárlabda, kézilabda kispálya, stb. Nem. is volna az olyan, rossz ötlet, hogy idegen országokból érke­ző sportolók, vagy ifjúsá­gi válogatottaink küzdőte­re legyen a Pap-sziget, s talán nem is lenne megold­hatatlan. Ha mindezt máról-holnapra nem is valósíthatjuk meg. rendkívül fontos lenne tuda­tosan, ésszerűen valamiféle távlati tervet kidolgozni. Ta­lán üdvös lenne az illetékesek részéről a feladatokat ponto­san megjelölni, s azután egy — esetleg országos — pályá­zatot meghirdetni. Nem két­séges, hogy Szentendre városa gazdagodna általa! Tisztelettel Budai József Ady Endre út 44. Apró hírek — apró megjegyzések Dr. Füves Ödön neohelle- nista: Neumás könyveknek és Zavirász György munkáinak kéziratai Szentendrén c. tanul­mányát a Berlinben megjele­nő BIBLIOTHECA CLASSICA ORIENT ALIS 1964/4 száma is­merteti. Barcsay Jenő nyerte az Iza­bella téri színház mozaikpá­lyázatát. A mester a múlt évi velencei biennálén is mozaik­kal szerepelt. Czóbel Béla február végi genfi kiállításán a gazdagon illusztrált katalógus tanúsága szerint huszonnégy festmény, köztük a Szentendrén készí­tett tájképek, a szentendrei ház, kert és emberek szerepel­nek. „Tűzoltólétrákkal telepitik a soproniak a hamsi gyopárt” — olvastuk az újságokban. Milyen jó lenne egy kis ha­sonló buzgalom Szentendre szépítése terén is ... Aprily Lajos fordításai: Az aranyszarvas. A Dunakanyar költője és műfordítója újabb művét az Európa Kiadó tette közzé. A világirodalom széles körét öleli fel ez a kötet Ra­bindranath Tagorétól Jevtu senkóig. A kötet kritikájából: „Az aranyszarvas műfordító sóinak ott a helyük Babits Mi­hály és Tóth Árpád maradan­dó átültetései mellett.” Több évvel ezelőtt sikeres szentend- j rei estjére visszaemlékezve. I fel kellene kérni a költőt a városi klub egyik estéjén való közreműködésre. „Kiizdőlársaink, az asszonyok” Nőnapi ünnepség a művelődési otthonban BRA VO DOSE, CSAK ÍGY TOVÁBB! A Móricz Zsigmond Gimná­i zium negyedik osztályos ta- ! nulói meleg szeretettel kö­szöntötték osztálytársukat. Er­dős Sándort, aki megnyerte az országos ifjúsági párbajtőh bajnokságot. Porpáczy István igazgató a szombati szokásos „hirdeté­sen" külön dicséretben része­sítette az országos ifjúsági bajnokot. A tanács végrehajtó bizott­sága városunk határában tár­sadalmi védekezést rendelt el a mezei pockok ellen. A véde­kezés március 16-án kezdődik és 23-ig tart. A társadalmi vé­dekezésre kirendelt személyek részére külön bér nem fizethe­tő, de a munkaviszonyban ál­lók részére munkahelyükön munkabér jár. A tsz-tagoknál a védekezési munkában való részvételt a munkaegységek számának megállapításakor fi­gyelembe kell venni. Erre a célra a városi tanács mezőgaz­dasági osztálya Igazolást ad ki, Szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható, aki: „társadal­mi védekezés esetén a zárlati és veszélyes kártevők keresésé­re és irtására szervezett közös munkában való részvételt meg­tagadja, illetőleg a kirendelés­nek nem tesz eleget." A pocokirtás cinkfoszíid tar­talmú Arvalinnal történik. Az Arvalin erős méreg, ezért a mérgezett területeken életve­szély áll fenn március 16rtól 23-ig, sőt az ezt követő két héten belül. A mérgezett te­rületre 16 éven aluli gyerme­keket nem szabad kiengedni, s a háziállatokat a környéken tanácsos zárva tartani. Az eset­leg elhullott háziállatokért kártérítés nem kérhető: Az idő­közben elhullott vadak és há­ziállatok húsának elfogyasztá­sa tilos! A városi tanács MÉG EGYSZER - TOKIÓBAN Olimpiai bajnokunk, dr. Török Ferenc szentendrei hall­gatóságának küzdelmeinek részleteit meséli Sárfröccs II. Szűkre szabott Fő utcánkon elég sok bosszúságot okoznak a keresztülvágtató gépjármű­veink: Szolgáltató szövetkeze­tünk fodrásznője panaszolta el: egyik délben féltizenket- tőkor, mikor szépen felöltözve leánykájával éppen az üzlet­be kívánt belépni, a Fö tér irányából az állomás felé szá­guldó farmotoros busz végig fröcskölte mindkettőjüket, hogy siralom volt rájuk néz­ni. Mivel arcukat is elöntöt­te a sár, a rendszámot képte­lenek voltak megállapítani. Ö rögtön telefonált a MÁVAUT- irodába. A szolgálattevő kér­te, hogy abban az állapotban azonnal jelenjenek meg a MAVAUT irodájában. Ahogy szennyezett ruhájukban vé­gig sétáltak a városon, s az irodába beléptek, megfelelő elégtétel és jóvátétel helyett még további megszégyenítést kellett elszenvedniük. A szol­gálatban levő nő kedvesen hallgatta meg a panaszt, az érdekelt gépkocsivezető azon­ban modortalanul rájuk för- medt: — Szóval azt akarja, hogy egy új kabátot vegyek maguk­nak? Több gépkocsi is végig­ment a városon, más is le­fröcskölhette magukat!” A figyelmetlenül végig szá­guldó s a járókelőket veszé­lyeztető és bemocskoló kocsi­vezető tehát ahelyett, hogy elnézést kért volna, mely eset­ben talán még a tisztítási kár­térítésről is lemondtak volna, durva hangon tárgyalt velük, s indulatosan otthagyta őket. Meddig lesz még ilyen sá­ros a Fö utcánk? Horváth Levente MOZI Szép nőnapi ünnepséget rendezett a nőtanács a műve­lődési otthonban. Az ünnepsé­gen a város és járás asszo­nyainak, üzemeinek asszony- képviselőin kívül jelen voltak az Országos Nötanács, az üze­mek, valamint a helyi szovjet alakulat asszonyküldöttei. A Bajcsy-Zsilinszky úti ál­talános iskola leányúttörői műsorral szórakoztatták a megjelenteket. A műsor után Németh Ferenc köszöntötte a városi pártbizottság és a váro­si tanács nevében az asszonyo­kat. — A húsz évvel ezelőtt megszületett társadalmi rend­szerből következik — mondot­ta —, hogy ma már a fér­fiakkal egyenrangú munkatár­saink, küzdőtársaink az asz- szonyok. Felszabadulásunk az asszonyok számára kétszeres felszabadulást jelentett, mert megszűnt társadalmi megkü- lönböztetettségük, jogfosz- tottságuk is. Az ünnepi köszöntőt a nő­tanács újraválasztása követte. A nőtanács új elnökévé egy­hangúlag Hell Istvánnét vá­lasztották. A választást hangulatos, kellemes, zenés szórakozás kö­vette. A Felszabadulás Filmszin- j házban ma a Komédia a ki- ; linccsel és a kulccsal című csehszlovák filmet vetítik. Holnaptól a Kár a benzinért I című magyar film lesz műso­ron. ★ A Művelődési Otthonban pénteken a Méhkirálynő című olasz filmet vetítik. Vasárnap Vácoit Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a Pest megyei Állami Zeneis­kola tanulói között felszaba­dulási emlékversenyt kezdő­dött. A nemes vetélkedésen csaknem másfélezer növendék vesz részt. Vasárnap a Vá­ci Zeneiskolában az énekesek mutatták be tudásukat. A töb­bi tanszak hallgatói a követ­kező napokban A bony ban, Nagykőrösön, Cegléden és Szentendrén versenyeznek az első helyért. ►XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Egy spiccvasba sem kerül j : Külföldet jói ismerő ba- ! rátáimmal beszélgettem a kö- ! zelmúltban. Beszélgetésünk so- ; rán Szentendréről is szó ke- ; rült és bőven ömlő dicséretük ; hallgatva, tagadhatatlan büsz- 5 keség feszítette keblem. Nem J sokáig. Rövid idő alatt lelo- t hadt a lelkesedés, arcomról le- ? hervadt a mosoly és bensőm legmélyén is csak a mérhetet- £ len szégyenérzet talált helyet. ; Kérem, én nagyon restell- J tem magam, s nem tudtam J mentséget találni az ismeret- 5 len illetékes hibájára. Mert er- re, sajnos, nincs is. A vendég­fogadás elemi szabályait is- £ merni egy ilyen adottságokkal 'r, rendelkező városkában, mint a £ mienk, minden lakosnak — ha £ csak egy icipicit is érdekli vá- £ rosának jövője — kötelessége í lenne. * Miről van szó tulajdonkép- í pen. A Művészünkről. Szánt- J szándékkal írom: „Művé­J szünk”, hiszen a mienk. Az ! enyém, meg a tiéd és azé a ; be vetődő, futó vagy még in- i kább vissza-visszatérő váro- ; sunk-barátjáé, aki az illetékes- J sei ellentétben, törődik vele, s f akit bánt a hozzánemértés, a hanyagság, amivel az ott kiál­lított képeket kezelik, azaz hogy nem kezelik. Végső soron erről van szó. Arról, hogy las­san két év telt el a megnyitó óta, de ma még mindig az ak­kor elkészített katalógusnak kinevezett sajtpapírt tolják az érdeklődő vendég orra alá, az „Érdligeti Bistro-Étterem" ko­pott étlaptartójában. Vegye a fáradságot és nyis­sa ki, kedves Illetékes! „Fogyasszon gyümölcslevet! Frissít, üdít, egészséges!" Nem káprdzik a sze­me! Ez áll ott! Igaz, ez nem a katalógus, ez az italárlap. Egy­szerű, árukapcsolás. Bizonyára úgy gondolták, egy gyümölcslé vagy egy pohár bor után köny- nyebben csúszik le a béka, amely a katalógus látványára ugrik a kellő szépérzékkel ren­delkező látogató torkába. Az sem kelthet nagyobb ellen­érzést, mint ez az összefirkált, agyonjavított, áthúzgált, szél­jegyzetekkel ellátott szakadt és piszkos címjegyzék. Azt már akár meg se em­lítsem, hogy néhány kép mel­lett nincs ármegjelölés. Talán tapintatból? Másik mellett gő­gösen ágaskodik: „Nem eladó!" Ugyan miért nem? De ha nem, miért állították ki? Ott pihen a falon kezdettől fogva, elfog­lalva a helyet egy olyan kép elöl, ami talán el is adható, sót mi több, esetleg meg is veszik? Azután: miért árválkodnak ké­pek név nélkül? Talán nincs is alkotójuk? De én emlékezem, hogy az átrendezés előtt, ezek alatt is ott volt a kis névkár­tya. Ha a hosszú ütőn el is ve­szett, míg az egyik falról átke­rült a szemben levőre, oly nagy munkába került volna azt azonnal pótolni? És az üresen álló helyek miért állnak üre­sen? Nincs talán művész, aki hajlandó lenne képeit rendel­kezésre bocsátani? Feltehető, de bocsássad meg hitetlensé­gem Tisztelt Illetékes, én ezt nem tartom valószínűnek! Utána kellene járni. Szentendre kicsi, a Művészte­lep sincs elérhetetlenül messze. Hidd el, kedves Illetékes, még egy spiccvasadba sem fog ke­rülni. Járj utána. Megéri. Egy ízléses mappa, új kata­lógus, friss képek a hiányzók helyére, fillérekbe kerül csak. Viszont — megéri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom