Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-14 / 62. szám
IG "¥/í/r?(ip 1965. MÁRCIUS 14, VASÁRNAP — Útvonal? — Párizs. Algír. Kairó, Damaszkusz, Bagdad. — Az egzotikus és misztikus arab világ. — így vártam én is — gyerekkorom sok emlékezetes arab meséjének tagadhatatlan hatása alatt. Belekavarunk a hazai feketébe. íze mégis olyan, mint a fogalommá lett arab kávéé. A százhalombattai olajváros főmérnöke, Pécseit Béla, az első korty után Afrika fölött jár... Tűz a sivatagban — ... Az arab éjszakák is mélyfeketék. A repülő vakon süvített, a rádió irányította a cél felé. Egyszercsak világosodni kezdett. Derengett, aztán éles fehér fénnyé alakult. — Valami baj? — Furcsa érzés volt az éjszaka kellős közepén... Az ablakon át lenyűgöző látvány: vagy 25 méteres gázláng lobogott. Mint a mesebeli, palackból szabadult óriás fáklyája. — Kitörés? — Nem, nem. Első állomásunkon, a gázkutaknál napi egymillió köbmétert égetnek el! (Budapest napi méltó erőfeszítéssel kötötték meg a növényzetet, a virágokat Buiazöld, fáktól árnyas, szökőkutas egy-egy mesterséges oázis, ahol az olajmunkások vagy kutatók töltik pihenő óráikat. A szállások levegője kondicionált. Az ilyen centrumokban természetesen villany világít, s vagy százkilométeres környezetben megjelenik az elektromosság. Kifizetődik a tőkésnek. Az irányítás francia, de helyi szakemberek dolgoznak vezető posztokon is. — Működnek-e a karaván- utak? — Az élet-halálra szóló küzdelem, az átkelés a víz- telen, nehezen járható homokbuckák között, már in-' kább a kaland és útleíró regényeknek marad. Széles autósztráda vezet célhoz sok helyen, száznyolcvannal robogó kocsikkal. — Egzotikumok? Tranzisztoros müezzin Az egyik régi oázisban láttam: mint másutt, itt is középen áll a torony, a mina- rett. Erről énekli napszakonként a müezzin: Allah, il Allah! — számunkra Buda szükséglete.) Csak a másik egymilliót továbbítják a még viszonylag kevés fogyasztóhoz. — Milyen a Szahara? Szökőkút a homoktengerben — A Szahara a legnagyobb élmény. Szinte félelmetes: kő, kő, kő. Kockák, táblák, törmelékek, ameddig xellátni. Utána homok... Egyszer- csak barátságos, zöld oázis, kórót rágó juhokkal és legeltető beduinokkal. — Az oázis az egyetlen természetes menedék? — Már ahol természetes. Az olajmezöket nem éppen az oázisokban találták meg. A bőség, a szemet, szájat ellepő homok miatt pokoli lenne védtelenül élni. — Megoldás? — Mesterséges oázis! Kétezer méter mélységből hozzák fel a vizet Bámulatra egy hónapig tartó mohamedán böjt. Napkeltétől napnyugtáig nem esznek, csak éjjel. A hivatalokban is ehhez alkalmazkodnak, később jönnek, korábban mennek. — Bazárok? — Páratlan, színes élmény. Először nem tudtam mire vélni; többféle basa módján tróGázmező — örökégő fáklyákkal egykori török uralmának jelképe ... — És ott is megjelent az előimádkozó? — Nem, olyan magasra nem kapaszkodik. Abban a kis kunyhók övezte településben is kényelmesebb megoldást választottak. Mikrofonon, hangszóróval hívja imára a mohamedánokat a „tranzisztoros müezzin”. — Tehát hódit a híradás- technika? — Irakban sárkunyhók tetején láttam tv-antennát A jellemző nagy kontraszt számomra mégis a bagdadi kép; hipermodern amerikai kocsik között, oszlophoz kötve egy kóró-üzemanyagos csacsi parkírozott. — Események? Míg a nap világít — öthetes utunk nagy részét végigkísérte a Ramadán, az noló, méltóságteljes arabok. Látszólag érthetetlenül, egyiktől a másikig rohangáló arabok, szőnyegeket lobogtatva. Hol itt, hol ott kiabáltak egyet. Nyilván elégedetlenségüket fejezték ki — szőnyegvásár tanúi voltunk. A hallgatag nagyurak a kereskedők voltak. — Milyenek az arab nők? — Akiket látni — mármint a fátyolt nem viselőket — általában szépek. Keresztény családoknál szűnt meg először a fátyolviselet. Annál szigorúbb a konzervatív, pusztán élő családoknál. Asszonyt sehol nem látni, ha vendégségbe érkezik egy férfi... Ide tartozik egy nekünk furcsa kis história. A férj kávét inni tért be. Az őt követő két fátyolos feleség (még elnézik a többnej őségét) bizony az ajtó előtt várta meg, míg uruk elfogyasztotta a presszófeketét.... — Szakmai érdekesség? Végállomás a tenger — Láttuk a szaharai nyersolaj távvezeték végállomását Algírban, a parton. A több helyről befutó, különféle olajok minőségét radioizotópos mérők jelzik. Általában 30—50 ezer köbméteres tartályokban tárolnak. Nálunk tízezres a legnagyobb, mert a tűzoltók nem engednek nagyobbat építeni. — Gázt nem hajóznak el? — Cseppfolyós állapotban. Mínusz 165 fokon tartják, míg célhoz nem ér. Rengeteg helyet nyernek, hiszen ily módon egy 25 ezer köbméteres tartályhajóba másfél millió köbméter gázt tölthetnek. — Vadállatok? — Sakálokat láttam sétálni az országúton. Gazellát csak állatkertben. Én magam is csodálkoztam, hogy milyen kevés a teve. — Apróbb jószágok? — Nem. Ezt nem tapasztaltuk ... Különben szerencsések voltunk, mert Észak-Afriká- ban tél volt és sem a bogarak, sem a legyek nem szemtelen- kednek ilyenkor. — Tél? Milyen a tél a Szahara világában? — Reggel, este átmeneti kabát, délben ballon — ezt viseli az utas. — Mit profitál a főmérnök? — Ugyanazt a francia mű- szer-vezérlőparkot szerelik a szakemberek, mint amit kőrútunk során láttunk — munkában. Egy seregre való ötlettel okosabbak lettünk ... Mint utazó, csak annyit mondhatok; a realitások korában is a Kelet varázsát éreztem. így gondolok vissza utazásomra évtizedek múltán is. Tóth György a gyalogosok Járműfolyam az utakon — Zebra, átkelőhely, kanyarodás — Tanuljuk meg a KRESZ-t Megyénkben 46 509 gépjármű, autó- és motorkerékpár van. Óvatos becslések szerint is legalább még 20 ezerrel több jár a megyében. Ugyanis a Budapestről vagy Budapestre érkező járművek is a mi útjainkon haladnak át Ez a hatalmas forgalom nagy balesetveszélyt rejt magában. A közlekedési szabályokat összefoglaló KRESZ-t ez év február 1-én módosították. Sajnos, jó néhány tévhit terjedt el a megváltozott KRESZ- szel kapcsolatban. A 42. § ad okot a legtöbb félreértésre, hiszen a gyalogosok azt hiszik, hogy minden esetben előnyt élveznek a gépjárművekkel szemben. Holott az új törvény rögzíti, hogy a gyalogos kötelessége: O az úttestre lépés előtt meggyőződni az áthaladás veszélytelenségéről; O meggyőződni arról, nem zavarja-e a járműforgalmat. A gyalogosnak ezenkívül további kötelességei is vannak. Nem léphet az úttestre akkor, ha a jármű már olyan közel van, hogy annak vezetője nem állhat meg, nem biztosíthatja a gyalogos veszélytelen áthaladását. Késedelmeskedés nélkül kell a gyalogosnak az úttesten átmennie és minden olyan megnyilvánulástól tartózkodnia kell, amely a jármű vezetőjét megtévesztheti vagy megzavarhatja. Lakott területen levő főútvonalon a gyalogos csak a kijelölt gyalogosátkelőhelyen vagy kereszteződésnél a járda meghosszabbított vonalában mehet át az úton, illetve a legrövidebb utat kell az átkelésnél választania. Szabálysertést követ el az a gyalogos, aki az úttesten megállva beszélget, vagy más módon zavarja a járművek forgalmát és ezzel a járművezetőt irányváltoztatásra vagy kitérésre kényszeríti. Lényeges rendelkezése az új törvénynek az is, hogy álló jármű, vagy a szabad kilátást gátló egyéb akadály (hirdető- oszlop, stb.) előtt vagy mögött a gyalogos csak az akadálytól olyan távolságra léphet az úttestre. hogy a közeledő jármű vezetője még kellő időben és távolságról észrevehesse. Mikor van tehát elsőbbsége a gyalogosnak a gépjárművel szemben? O Kijelölt gyalogátkelőhelyen (zebrasávon) vagy az úttest hossztengelyére merőleges széles kettős szaggatott vonalnál; O a villamos- és buszmegállóhely járdaszigete, valamint a közelebb eső járda közötti útszakaszon. a jármű kanyarodása esetén. A gyalogos elsőbbsége azonban még ilyen körülmények között sem feltétlen! A közeledő járművek távolságát figyelemmel kell kísérnie és csak akkor léphet az úttestre, ha a közeledő jármű szükség esetén még meg tud állni! Lakott területen belül például a személygépkocsi megengedett sebessége 60 kilométer. Ha egy ilyen sebességgel haladó gépkocsi elé 60 méteren belül gyalogos lép — mivel ez esetben a fékút több, mint 60 méter —, egyáltalán nem biztos, hogy a kocsi meg tud állni. Arról nem is beszélve, hogy ez a féktávolság köd, eső és egyéb ok miatt növekedhet. A gépjárművek vezetői mindent elkövetnek adott pillanatban, hogy a közlekedési balesetet elkerüljék, de ehhez az is szükséges, hogy a közlekedésben egyenrangú félként részvevő gyalogosok i< betartsák a KRESZ vonatkozó rendelkezéseit. Huszka János, rendőr alezredes, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészet osztályának vezetője Diákalapítványok a ráckevei gimnáziumban A ráckevei Ady Endre gimnázium két tanára, a latin— orosz szakos Fejérdy Győző és a magyar szakos dr. Kovács József figyelemre méltó módszert vezetett be a diákok tanulási kedvének fokozása és a tanulmányi eredmények javítása érdekében. Mindketten az érettségiig felvezetett osztályaikkal három-háromezer forintos alapítványt létesítettek, amelynek kamatait évről évre a legjobb eredményt elérő diákok jutalmazására fordítják. Fejérdy Győzőnek már két alapítványa van; az egyik kamatával azt a diákot jutalmazzák, aki évközben a legjobb tanulónak és egyszersmind a legjobb sportolónak bizonyul. Ez az alapítvány a gimnázium egyik tragikus körülmények között elhunyt diákjának, Bruszt Mihálynak az emlékét őrzi. Bruszt Mihály 1962 nyarán Szigetcsép- nél, miközben egy vízbe esett kisgyerek életét akarta megmenteni, a Dunába fulladt. A második Fejérdy-féle alapítvány kamatából minden évben azt a diákot jutalmazzák meg. aki a magyar nyelvben és az irodalomban a legjobb eredményt éri el. Dr. Kovács József érettségi ző osztálya „a márciusi fiatalok emlékére” tett ugyancsak háromezer forintos alapítványt. Ennek kamatát az diák kapja, aki a legszebb eredményekkel vesz részt helytörténeti kutatásban és eredményeit a legjobban do! gozza fel pályázatában. XXXXX'X^XXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXVvXXVSXVO^^XX^XVvV^CCXXXW^^^XXXX^XX'XXN^VsXXX'NXXXXXXV.XVvXXXVXXXXVXXXXVXYS.XXXXVCVXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXNVXXNXVX 11945 1965 Oázis a forró sivatagban közvilágítás (Komád! rajza) SZAHARA A 42. §. Amit rosszul tudnak j
