Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-13 / 61. szám
1965. MÁRCIUS 13, SZOMBAT #*£$1 JHEftVCf '<t-fCírtaf* 3 „Karrierje“ — tipikus Aki mindig bizakodott — Eredményes kísérletek — Ötmillió gazdája - Sokat tanulni AMATŐR FILMESEK Barcza Sándor már azok közé a fiatalok közé tartozik, akik személyes élményeikből nemigen tudják maguk elé idézni a dübörgő Tigrist, a csukaszürke egyenruhás SS-katonát, vagy a földreszabadított pokol más szörnyű alakjait. Három esztendős volt mindössze, amikor szülőfaluján. Albertirsán áthömpölygött a front s csupán egy-egy ágyúlövedék becsapódása, a géppuska-kele- pelés rémlik még fel emlékezetében, ha a háborúról esik szó. Pedig nagyon is szomorú esemény fűzi a világháborús pusztuláshoz. Mielőtt még megismerhette volna az édesapját, hadiárva lett. Anyja nehéz körülmények között nevelte, de lassan, ahogy múltak a háború utáni évek, úgy állt talpra a kis család. És mint annyi fiatal előtt, Barcza Sándor előtt is megnyílt az érvényesülés lehetősége. Szerelmese volt a földnek, a mezőgazdaságnak s a társadalom hozzásegítette, hogy vágya teljesüljön, ag- ronómus lehessen. Amikor Kecskeméten jó eredménnyel elvégezte a mezőgazdasági technikumot, Dánszentmiklós- ra hívta a Micsurin Termelőszövetkezet. Nehéz helyzetben volt akkor ez a gazdaság is. Húsz forintot sem ért a munkaegység, kilencezer forint körül mozgott egy-egy szövetkezeti tag átlagos évi jövedelme, mérleghiány növelte a közös gondokat. Sokan otthagyták akkor a szövetkezetét, de Barcza Sándor hitt a jövőben. Tudta, — Mit csinálnak az asszonyok? — ezzel a kérdéssel nyitottunk be a gödöllői járási nőtanácshoz. — Tanulnak! — jött a válasz. — Egyrészük — főleg a termelőszövetkezeti asszonyok — a téli hónapokat igyekeznek hasznosítani, — Számszerűit? különböző szakmai és politikai tanfolyamokon, mások pedig az állami oktatás keretében gyarapítják tudásukat. — Hosszan sorolhatom! A dolgozók általános iskolája hetedik-nyolcadik osztályába például 127 asszony iratkozott be az idei tanévben. A gimnáziumi tanulók száma 131. Nagy az érdeklődés a mezőgazdasági technikum iránt is- jelenleg 42 nő tanul a kihelyezett osztályokban. Érdekes, hogy amíg néhány évvel ezelőtt mutatóban is alig akadt olyan vidéki nő, aki gépipari technikumban tanult, most csupán a gödöllői járásban 18 asszony választotta ezt az iskolát. Tizenhármán tanulnak a közgazdasági technikumban, huszonegyen a különböző egyetemeken, tizenkilencen pedig főiskolán. Nem vesztegették tétlenül téli pihenőjüket a isz-asszo- nyok sem. A nemrégiben véget ért téli tanfolyamot mintegy hat.százan végezték el a járásban. Az időszerű kérdések szemináriumán 740-en vesznek részt. — örvendetesen növekszik a száma azoknak is, akik magasabb szinten foglalkoznak a marxizmus tanításaival — folytatja a járási nőtanács titkára. — A marxizmus— leninizmus első és második évfolyamán 27, a gazdaságpolitika ipari és mezőgazda- sági tagozatán 53 asszony tanul. Tizenhatan járnak hogy a nehézség csak átmeneti, előbb-utóbb megszilárdul a tsz. Kétkedés, türelmetlenség helyett inkább azt nézte, hogy amit rábíztak, azt kifogástalanul elvégezze. És egyre felelősségteljesebb feladatokkal bízták meg, ami arra is jó volt, hogy az iskolában szerzett elméleti ismereteit sokrétű gyakorlati tudással egészítse ki. Hajnalban kelt és hiába ért véget délután négy-öt órakor a hivatalos munkaidő, addig nem hagyta ott a földet, a tanyát, az istállókat — mikor hol kellett helytállnia —, míg nyugovóra nem tért az állat, vagy be nem fejezték a félbemaradt munkát, biztonságba nem került a termény, a gép vagy a szerszám. Ma már Dánszentmiklós fogalom a környéken a megyében is — jelképe a nagyüzemet mintaszerűen megteremtő, évről évre szilárdabban gazdálkodó termelő- szövetkezetnek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az elmúlt esztendő, amit majd hárommillió forintnyi tartalékkal zártak. Negyvenöt forintos munkaegység mellett átlagosan 24 ezer 118 forintot keresett minden egyes szövetkezeti gazda. Barcza Sándor, nohia mindössze 24 esztendős, máris az egyik legfelelősségteljesebb posztot tölti be: állattenyésztési agronómus. ötvenhét ember tartozik a keze alá, reggelenként ennyi állatgondozót, takarmányost, fogatost igazít al, annyi embernek ad munka közben tanácsot, útmutatást. Körülbelül ötmillió forint értékű állatot bízott gondjaira a közös. Ez pedig — könnyű belátni — nem akármilyen tisztség, nagy megbecsülést és egyben komoly felelősséget jelentő megbízatás. Dánszentmiklóson egyébként nem egyedüli az ő példája, hiszen több mint ötven fiatal dolgozik a termelőszövetkezetben, s közülük jó né- hányan vezető posztot töltenek be. Valaki azt mondta, Barcza Sándor karriert csinált. Mi tagadás, igaza van az illetőnek. Hogyan sikerült ez? A kérdésre a gyermekarcú fiatalember szerényen és röviden válaszolt: nálunk ez térBNV Éled a vásárváros Május 21-től május 31-ig tartja nyitva kapuit az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. Magyarországgal együtt az eddigi jelentkezések szerint 35 ország mutatja be termékeit. Előzetes értesülések szerint mind az európai, mind a tengeren túli országok a legértékesebb produktumaikat hozzák el, úgyhogy az idei vásáron ismét lehetőség nyílik a nagyarányú tapasztalatcserére. A városligeti vásárvárosban már nagy erőkkel dolgoznak a kiáljítási csarnokok, pavilonok felújításán, korszerűsítésén. Már most több mint háromszáz munkás szorgoskodik a vásárvárosban. Az idei vásáron egy érdekes kiállítást is megnyitnak. Tablók, fényképek és egyéb dokumentumok segítségével bemutatják a magyar ipar húszéves fejlődését. Aszódi fiatalok — Budapesten Az aszódi járási művelődési ház ifjúsági klubja jól sikerült egész napos kirándulást szervezett. A kirándulás célja: ismerkedés a főváros nevezetességeivel. Az egész napos program az új Erzsébet-híd megtekintésével kezdődött, majd folytatódott a Várban rendezett sétával. Ezután ellátogattak a Szépművészeti Múzeumba, majd délután megtekintették a Fővárosi Nagycirkusz műsorát. HAJO JÁR AT t.XIttJJv Hétfőtől: BUDAPEST-MOHÁCS Április 4-tól: BUDAPEST—DÖMSÖD Hétfőn megindítja a MAHART Budapest—Mohács között a személyhajójáratot. A korszerű, hétszáz személyes Táncsics, továbbá a Kossuth hajó Budapestről — további intézkedésig — hétfőn, szerdán és szombaton 12 órakor, mig Mohácsról hétfőn, kedden és csütörtökön tíz órakor indul. A hajó egyelőre Harta és Ordas állomásokon nem áll meg. A tervek szerint április 4- én indul a Budapest—Döm- söd közötti járat. mészetes. Aztán Székely István főagronómus fogalmazta meg a lényeget: — Mi megbecsüljük az arra érdemes fiatalokat. Barcza Sándor a szövetkezet egyik reménysége. Sokat várunk tőle, szorgalmas, becsületes fiatalember. Rajongva szereti szakmáját, az állandóan újat kereső, kísérletező ember típusa. Azt is megtudtuk Barcza Sándorról, hogy mostanában azzal kísérletezik: hogyan tudná növelni a takarmány hatásfokát. A sertéseknél például egy kilogramm hús előálításához négy és fél kilogramm vegyes takarmányt írnak elő. Ezzel szemben nála 3,92 kilogramm az átlagos takarmányfelhasználás. De előfordult már olyan időszak is, amikor három kiló 42 deka takarmánnyal is elérte a kívánt gyarapodást. Van egy találmányszámba menő újítása, a farácsos önetiető. Tavaly 60 ezer forintot takarított meg vele a termelőszövetkezet. Hosszan sorolhatnánk még Barcza Sándor jellemző tulajdonságait, milyen lelkesedéssel dolgozik, mennyire szeretik vezetői, de úgyszintén a beosztottjai is. Még csak any- nyit róla; ő a szövetkezet KISZ-titkára is — 46 fiatal ügyes-bajos dolgainak intézője, szervezője. Ami kevés szabad ideje marad, azt a családjával tölti; feleségével és kisfiával. Tervei? Mindenekelőtt tovább bővíteni ismereteit, sokat tanulni. Példája követésre méltó, „karrierje” pedig tipikus. s. p. $! A Diósát Csapágygyár filmszakkörének három tagja. Hi i- £ végi Lajos, Varga Gyula és Hudák Vilmos „Biztonságos gyár- f tás” című kisfilmjükkel a legutóbbi tudományos amatörfilm- 'f fesztiválon különdíjat nyertek. ff Jelenleg egy balesetvédelmi filmsorozatot készítenek elő. ff A filmsorozat a gyár speciális baleseti lehetőségeire hívja fel ff a figyelmet. A képen: Hudák Vilmos felvétel közben. 2 (Foto: Gábor) Életkörülményeink alakulásának tükre színvonal emelkedésének fedezetét adják, tehát a nemzeti jövedelem növekedése, a termelékenység emelése stb. Előreláthatóan idén az egyenleg helyreáll, s 1965 végéig, az ötéves terv záróakkordjaként, végeredményben nemcsak teljesítjük, de némileg túl is haladjuk a reáljövedelemnek — mint az élet- színvonal „gerincét” adó tényezőnek — öt esztendeje elhatározott színvonalát. Az 1965. évi terv szerint ebben az esztendőben stabilizáljuk az életszínvonal eddig elért szintjét. Mit jelent ez? A tények egyértelműen válaszolnak erre! Tény ugyanis, hogy a tervezettnél kissé előbb teljesítettük az ötéves .terv életszínvonal „fejezetének” időarányos részét — miközben az előirányozott - nál valamelyest kevésbé valósultak meg azok a tervszámok, amelyek pedig az életHa csak egy évet vizsgálunk. 1964-et, a következő, rendkívül gyors fejlődés látható: a háztartási elektromos gépek és készülékek forgalma 25 százalékkal, a rádiók-telev - ziók eladása több mint 30 százalékkal, a bútoroké 7. egyéb tartós fogyasztási cikkeké 9 százalékkal nőtt. Fordítsuk még szemléletesebb „nyelvre” ezeket az arányokat: 1964-ben mintegy 200 ezer mosógépet, több mint 50 ezer hűtőszekrényt, csaknem 9000 autót, 40 ezer motorkerékpárt, 200 ezret meghaladó tv-készü!éket adtak el a boltok. (Táviratstílusú egybevetés: nálunk 1964-ben 63 televízió előfizető jutott ezer lakosra, Ausztriában 53, Franciaországban 73.) A korábbinál magasabb színvonalú életforma ismertető jelei úgyszólván valamennyi árucsoportban kimutathatók. Az 1960. évinek mintegy a harmadával többet — 14 milliárdot — költöttünk tavaly vendéglői étkezésre: az élelmiszerforgalom statisztikai „sztárjai” olyan cikkek, mint a kávé, tea, kakaó, déligyümölcs — az egy főre jutó kávé- és teafogyasztás például négy év alatt több mint megkétszereződött. Ruházkodásra megközelítően annyit költünk, mint négy esztendővel ezelőtt — ami egyebek között azt is jelenti: a kiadások szerkezete áttolódott más cikkekre, például a tartós fogyasztási cikkek nagyobb arányú vásárlására —, de a ruházati forgalmon belül a korszerű, műszállal kevert ruhák. textíliák kereslete ugrásszerűen nőtt. (Ismét egy pillantás a határon túlra: a Belkereskedelmi Kutató Intézet által közzétett összehasonlítható adatok szerint nálunk átlag 3.11, az NSZK- ban 3.2 kabátja van egy férfinek; a női kabátoknál 3.55, illetve 4.3 az arány — ami legalábbis arra mutat: jól öltözöttek vagyunk!). A vásárlások ilyen nagymérvű emelkedése mellett a törvényt, amely annak idején feladatainkat, s az élet- színvonal további javítását is törvényerőre emelte. Az ötéves tervről szóló 1961. évi II. törvény kimondja: „ .. .16—17 százalékkal kell emelni a munkások és az alkalmazottak e0V főre jutó reáljövedelmét”. Az immár megvalósult terv szerint, egy esztendővel korábban, 1964 végéig az emelkedés elérte a IS százalékot. A négy esztendeje megszavazott törvény azt is jogerős paragrafusba foglalta, hogy „a kiskereskedelmi áruforgalmat legalább 23 százalékkal kell növelni...” Nos, 1964 végéig a kiskereskedelem forgalma 25 százalékkal nőtt. Ha ezeket a tömörségükben is sokat mondó, de azért átfogó, általános számokat néhány alkotóelemre bontjuk, a mozaikokból még plasztiku- sabban kirajzolódik az élet- körülmények alakulásának tükörképe. Pillantsunk be például a boltokba. A múlt évben. 1964- ben összesen 84.6 milliárd forintot költöttünk el az üzletekben — 16.8 milliárddal többet, mint 1960-ban. (Az emelkedés egyetlen év alatt, 1964-ben 6 milliárd volt!) Érdemes a közgazdaság vizsgáló mikroszkópjával még mélyebbre hatolni és az áruforgalom összetételét, szerkezetét szemügyre venni. Kiderül ebből, hogy az emelkedés ütemében a korszerűbb életformát, a modernebb igényeket kielégítő árucikkek vejutott — méghozzá nem kevés — a takarékoskodásra is: a lakosság takarékbetét-állománya 1961. január 1-én 5.8 milliárd forint volt, s azóta az emelkedés csaknem háromszoros: 1964 végén 16.5 milliárd várta a takarékban, hogy lakássá, bútorrá vagy külföldi utazássá „változzék”. Az adatok tényszerű bizonysága korántsem azt akarja bizonyítani. hogy gondtalanul élünk. Különösen az alacsonyabb keresetű családoknál nem könnyű a hó eleji számvetés. Akad még sok javítani valónk az áruellátásban is. De ezúttal csupán azt a tervben rögzített előirányzatot körvonalaztuk, amely az eddig elért életszínvonal megszilárdítását tűzi elénk erre az esztendőre. Lám — ezt a színvonalat stabilizáljuk! A nemzeti jövedelem gyorsabb ütemű emelése, a termelékenyebb, gazdaságosabb munka alapot teremt ahhoz, hogy a . következő években még magasabbra íveljen az életszínvonal grafikonja. Tábori András | HOLDANKÉNT 30 FILLÉR | - KÖNYVRE í í í Hasznos megbeszélést f f folytattak a ceglédi járási-$ 'f városi könyvtár vezetői az ff ff elmúlt napokban a hét cég- ff ff lédi termelőszövetkezet el- ff ff nőkéivel és párttitkáraival. í ff A megbeszélés tárgya: a ff 'f termelőszövetkezetek ren- ff f delkezésére álló két száza- ff 1 léknyi szociális és kulturá- ff ff lis alap helyes felhaszná- ff ff lásának megtervezése. A ff ff megbeszélés részvevői 'f ff megegyeztek abban, hogy f 'f az idei esztendő legfonto- % £ sabb feladata a tsz-kultúr- ff ff termekben és klubokban az f, ff alapvető dologi feltételek ff f megteremtése. ff ^ y ( A megbeszélések ered-} 'f menyeként a termelószö- ff ff vetkezetek elnökei kötelez- ff f> ték magukat, hogy éven- 'f j ként március 15-ig kataszt- 'f j rális holdanként harmincff | fillért fizetnek be az álla- ff f mi könyvesbolt számlájára, ff ff mely összeget a járási 2 ff könyvtár használhat fel új f !; könyvek vásárlására. Cse- ff ff rébe. a könyvtár vezetői igé- ff ff retet tettek, hogy a hét tér- ff ff melöszövetkezetben össze- ff £ sen tizenegy helyen letéti ff f könyvtárat üzemeltetnek, £ ff amelyek könyvanyagát f ff rendszeresen cserélik, to- % ff vábbá segítik a népműveié- ff ff si ügyvezetők és kultúrfele- ff ff lősök könyvtári tevékeny- ff ff ségét. ff ff A továbbiak során a Vö- ff ff rös Csillag Termelőszövet- ff ff kezet elnöke bejelentette, ff ff hogy még ebben az észtén- ff ff dobén hozzákezdenek kul- ff ff túrotthonuk felépítéséhez, ff 'f Az Alkotmány Termelószö- ^ ff vetkezet elnöke pedig arra f ff tett ígéretet, hogy kezelés- ff ^ be veszik az újvárosi kul- f, f túrtermet s ott termelószö- f, ff vetkezeti klubot hoznak ff 'f létre. á f f BESZÉLŐ SZÁMOK; Sok száz asszony az iskola padjaiban marxista esti középiskolába és kilencen marxista esti egyetemre. Azt mondják, a számok szá- razak, unalmasak. Azt hiszem, nem mindig ... ny. é. Érdemes emlékeztetőül felidézni zetnek. Elsősorban ide sorolható a kereskedelmi szaknyelven „vegyes iparcikknek” nevezett, csoport: erre 1960- ban 19 milliárdot, 1964-ben már 25 milliárdot költöttünk.
