Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

PEST HEGYEI sJCírlap 1965. FEBRUÁR 11, CSÜTÖRTÖK MÉRLEGEN A KENYÉR Miért rossz az ellátás szombaton ? — A fel nem épült gyár leszállított gépei — Furesa takarékosság — A népi ellenőrzés vizsgálata a sütőüzemekben Tanzániába utazott... TRIFENOX azaz CSERJEIRTÓ A Budapesti Vegyiművek idei tervei között fontos he­lyet foglal el a növényvédő- szer-gyártás fejlesztése. A gyomirtók csoportja új­fajta szerrel bővül. Az új szer, a Trifenox, eddig védte­len mezőgazdasági területek­re, a legelőre terjeszti ki a gyo­mok elleni védekezést. A Tri- fenox elejét veszi a legelő­kön tenyésző gyomok, vad­cserjék burjánzásának, meg­akadályozza, hogy a bokroso- dó gyomnövények elsatnyít- sák az állatok táplálékát, a füvet. Az új növényvédőszer fél- iizenti kísérleteit az első. fél­évbén befejezik és hozzálát­nak az üzemszerű gyártás megvalósításához. Ml ti íi s c íz rév reform Az Egészségügyi Miniszté­rium a közeljövőben tovább fejleszti a daganatos betegek ellátását. A fejlesztés lényege, hogy fokozatosan a kórházakra, kli­nikákra kerül át a daganatos betegellátás súlypontja. Fokozatosan bevezetik a kórházakban, klinikákon fek­vő összes betegek kötelező rákszűrését, amely a tudomá­nyos és szakmai lehetőségek­nek megfelelően különböző da­ganatokra terjed ki. PYM.OH YS A budapesti lengyel keres­kedelmi kirendeltség bemu­tatta a Pylorys nevű másoló- berendezést, a lengyel ipar ér­dekes új termékét. A géphez sem fényérzékeny negativ anyag, se folyékony előhívó vegyszer nem kell. Bármi­lyen írásos szöveget, vagy képet 2—2.5 perc alatt át­másol papírra, fára, mű­anyagra, alumíniumfó’xara vagy egyéb anyagra. A lakosság ellátása szem­pontjából rendkívül fontos vizsgálatot tartott a népi el­lenőrzés Pest megye 35 állami és föidművesszövetkezeti élel­miszerboltjában, valamint a váci és dunafaaraszti sütőipari vállalatok 24 üzemében. A szerteágazó, mindenre ki­terjedő ellenőrzés megállapí­totta: a lakosság ellátása a sütő­ipari termékekből biztosí­tott és az üzemek a kereskedelem igényeit — kisebb kivételek­től eltekintve — kielégítik. Azonban — éppen mert alap­vető élelmiszercikkről van szó — minden hiba és fennakadás1 nagyon érzékenyen érinti a lakosságot. Különösen súlyo­sak a szombati kenyérellátás­ban mutatkozó hibák és a szállítási zavarok. A hét vé­gén kétszer annyi pékárura van szükség, s ez, a többnyire korszerűtlen kis sütőüzeme­ket nagy feladat elé állítja. Emiatt az előre sütött kenye­rek mennyisége meghaladja az engedélyezett 20 százalé­kot. Ugyanakkor a szállítások nagy része szombaton a dél­utáni órákra húzódik át, s ezért délelőtt kenyérhiány mutatkozik. Példa erre a váci 10. sz. bolt, hol a kenyér 40 százaléka csak délután érke­zik meg. a ráckevei önkiszol­gálóboltban pedig szombaton 10—15 óra között egyáltalán nem lehet vásárolni. De a szombati kenyerek minősége sem jó: nyers, sületlen, alak­talan, égetett. Az igényeket a sütőipar nem tud,ja kielégíteni péksüteményekből sem. i Ezt a terméket a vásárlók reggel fogyasztanák el, a leg­jobb esetben azonban csak 8— 9 óra után érkezik a boltok­ba. Különösen vonatkozik ez az olyan ipari településekre, mint Vác, vagy a nyaraló- kirándulóhelyekre a szentend­rei járásban. A próbamérések azt is bebizonyították, hogy esetenként a kenyerek öt-tíz dekával könnyebbek, a 40—46 gramm szabványsúlyú tejes- kifli pedig, például Tökölön. Párnázom és Szobán 5—7 grammal kevesebb. Ennek el­lenére a boltvezetők a „jó kapcsolatok” érdekében nem élnek kifogással. De a vizsgálat a kereske­delmet másért is elma­rasztalta: elsősorban a pékáru helytelen, szaksze­rűtlen tárolásáért, kezelé­séért. A szentendrei járásban bolt 'közül 8-ban nem tárol ták megfelelően a kenyeret. | A péksüteményekhez , sehol 1j nem adnak zacskót, sőt az íj önkiszolgálóboltokban a süte- 1j ményt abba a kosárba kény­telen a vevő papír nélkül be­letenni, amely az előző vásár­lás miatt vegyianyagtól szeny- nyezett. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság jelentése rá­mutat: a fennálló hiányossá­gok egy részét az okozza, hogy sok sütőüzemben a termelés elavult és igen súlyos a vál­lalatok raktárhelyzete. Ennek a helyzetnek a megjavítását nagymértékben hátráltatja, hogy az új kenyérgyárak épí­tése késik, illetve az elkészült üzemeknél sok a műszaki hiba. Vácott például már tavaly áprilisban kellett volna megkezdeni egy kenyérgyár építését. Az idén sem lesz' belőle semmi. Az itt tervezett gyár két év múlva már nem tudná ellátni a vá­ros lakosságát, ezért sokkal célszerűbb lenne, ha helyette egy nagyobb üzemet létesíte­nének. Lehetetlennek tűnhet, de igaz: a jövendőbeli ke­nyérgyár gépeit már leszállí­tották, mintegy másfél millió forint értékben, s azokat ki­használatlanul kénytelen a sütőipari vállalat tárolni. A pékáru időbeni szállítá­sát késlelteti a fuvaresz­közök hiánya is. Az azonban már semmikép­pen nem fogadható el „objek­tív” nehézségként, hogy a rendelkezésre álló teherautók vagy lovaskocsik, motorke­rékpárok tisztaságára nem fordítanak elég gondot. Nem megnyugtató jelenség az sem, hogy egyes vállala­tok a termékek előállításánál különböző, úgynevezett járu­lékos anyagokat, például va­jat, tejet, stb. takarítanak meg jelentős mennyiségben. Ezzel megkárosítják a vásár­lókat, hiszen a pékáru minő­sége romlik. Annál is inkább furcsa az ilyenfajta megtaka­rítás, mert a Fővárosi Sütő­ipari Vállalatnál a járulékos anyagokból elért megtakarí­tás prémiumkizáró ok. A Pest megyei üzemek­nél is helyes lenne Ilyen feltételt szabni. A népi ellenőrzés jelentése — a már említettekén kívül — külön pontban foglalkozik a sütödék tisztaságával és megállapítja; sok helyen, mint a szentendrei, sziget- szentmártoni, a dömsödi 37. és a dunaharaszti 1. sz. üzemek­ben tarthatatlan a helyzet. Ezeket az állapotokat nagy­mértékben elősegítette az, hogy sem a vállalatok veze­tői, sem a különböző felügye­leti szervek — elsősorban a megyei- tanács ipari 'osztá­lya— eddig nem sok gondot fordítottak a pékségek el­lenőrzésére. Hogy mennyire nem, azt bi­zonyítja a kiskunlacházi üzem ellenőrzőkönyve, amelyben 1962 októberében kelt a leg­utóbbi bejegyzés, a szentend­rei sütöde egészségügyi ellen­őrzőkönyvében pedig 1963 jú­liusában. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság egy egész sor javaslattal fordult a megyei tanácshoz annak érdékében, hogy gyors intézkedésekkel megszüntessék a megye ke- | nyer- és pékáruellátásában fennálló hibákat. (h. f. p.) Egyesztendős tanzániai gyüjtőútra utazott dr. Szu- nyoghy János, a Természettu­dományi Múzeum osztályve­zető helyettese. A Tanzániá­ban élő, magyar származású dr. Nagy jlndrás hívta meg, akivel négy évvel ezelőtt egy Kelet-Afrikában járt expedí­ció tagjaként találkozott. Dr. Szunyoghy János első­sorban a múzeum tudomá­nyos jellegű gyűjteményeit akarja bővíteni, s zsákmá­nyának terve a rovaroktól az emlősökig kitérjed minden jellegzetes kelet-afrikai ál- ’ latfajra. Ezenkívül van egy | aktuális feladata: megszerez- j ni a Természettudományi Mú- j zeum készülő afrikai kiállí- i tásának még hiányzó anyagát. Tófej védelmi bemutató a váci járásban Tavasszal nagyszabású ta­lajvédelmi munkálatok kez­dődnek a váci járásban, a Gombás patak vízgyűjtő terü­letén. A gyakran áradó pa­tak, s i a belvíz ezen a tájon mintegy 17 080 holdat ve­szélyeztet. Első lépésként a termelőszö­vetkezetek kialakítják a ta­lajvédő vetésforgókat, elvég­I zik a szükséges táblásítást és ’ j elkészítik a gyepes vízleveze­tőket. A tervek szerint ezen a területen i talajvédelmi bemutatókat rendeznek majd az erózió , és az egyéb károk elleni védekezés korszerű agrotechnikai, bioló-' giai módszereinek demonstrá­lására. I *.■; ; •; T .-.,V SZÜRET ELŐTT Nem korai februárban a szü­retről szólni? Az üvegházak mélyén nyár eleje van, S akik a szüretre készülnek a rác­kevei Árpád Tsz asszonyai 16 8 A GYILKOS Reprezentatív alkotások A Magyar Tudományos Akadémia nyelv és irodalom- tudományi osztályához tarto­zó akadémiai intézetek és tanszéki kutatóhelyek idén olyan reprezentatív alkotá­sokon dolgoznak, mint a Magyar Etimológiai Szótár, az Vj Magyar Tájszótár, va­lamint a Magyar Nyelvjárá­sok Atlasza. Az irodalomtudósok a meg­kezdett kritikai kiadások to­vábbi köteteinek előkészíté­sén kívül Petőfi, Ady, József Attila, Kosztolányi életútját és írói pályáját dolgozzák fel. A néprajztudomány műve­lői nagyszabású új művet készítenek elő a magyarság néprajzáról. A Bartók-archi- vum két alapvető jelentősé­gű zeneesztétikai, művet is gondoz. „A történeti zeneesz­tétika forrásai” címmel ké­GCBEUNEXPORT szül ő munka az ókortól nap- 8 jainkig ismerteti a filozó- 8 fiai zeneesztétika alapvető 8 műveit. j A Pest megyei K&ka, Dáily, 4 Tóalmás, Tápiósüly, Zsám bök, 8 Tápiószecső, Szentiörinckáta '4 községekben mintegy 2200 nő '4 foglalkozik gobelinhímzéssel. ^ Több mint száz különböző '4 mintájú gobelin között leg- j gyakoribb a virágokat, figu- (4 rakat ábrázoló hímzés. Készí- '4 tésükhöz csaknem kétszáz kü- | lönféle színű szálat használ- '4 nak fel. Az idén 15 millió fo- '4 rint értékű gobelint szállttá- | nak külföldre. A Pest megyei '4 asszonyok kezemunkája országba jut el. 12 '4 í HAJNAL volt. Már túl a kísérte­tek óráján, de in­nen az első ka­kasszón. A leg­jobb idő a gyil­kosságra. Az ál­dozat ilyenkor alussza legmé­lyebb álmát, egy nyikkanás, — és vége. Ennyit min­den gyilkos tud, aki csak valamit is ad a mestersé­gére. Mert gyil­kolni csak nagyon hajnalban lehet. A GYILKOS te­hát, túl a kísérte­tek óráján, elő­vette hatalmas kését, s gondosan fenni kezdte. Öreg és szakavatott gyilkos volt, tá­jékozott e nemes mesterség minden titkában, járatos az anatómia ama fejezetében, amelynek ez volt a címe: „Hová szúrjunk”. Dú­dolt közben, vi­dáman és megelé­gedetten, mint ahogy egy ki­egyensúlyozott, munkáját szere­tő és munkája eredményében minden körülmé­nyek között bíz­ni tudó ember szokott. Valami egyszerű kis da­locska volt, amely­nek a refrénje ez volt... ide szúrj... oda szúrj... fő a nyugalom .. S nyugalomban ná­la nem volt hiány. Megszokta ezt a szakmát, kése már szinte magától in­dult halált osztó útjára, egy hatá­rozott, váratlan és gyors döfés, fáj­dalmas hörgés és aztán csend ... Ezt a csendet szerette. ez a csend volt az ö győzelmének har­sonája, ez a csend volt az. amely megelégedéssel és a jól végzett mun­ka nyugalmával töltötte el. MEGNÉZTE a kés élét, óvatosan végighúzogatta ujjait rajta, aztán a hegyét próbál­gatta, megcsóvál­ta a fejét, nem stimmelt még va­lami, újból fenni kezdte tovább ... Aztán kihúzott be-! egy hajszálat csülstes munká- 8 ban meglcopaszo- '4 dott fejéből és vé- 8 gighúzta rajta a (4 kés élét. A haj-1 szál kettéesett! s — Na, kezdhet- 4 jük — mondta í magabiztosan, 4 remegés, különö- 8 sebb izgalom nél- 8 kül és a kést csíz- 8 mája szárába dug- '4 ta. Így szokta '4 meg. Kéznél van'4 és az áldozattal (4 való birkózás köz-(4 ben — ha neta- 4, lántán lenne erre sem zavar. A VÉGZET el-Z indult útjára. A '4 gyilkos gyilkolni 8 ment. (4 A disznó felnyö- 8 gött álmában: 8 moslékról álmo- 8 dott és az undor (4 töltötte el. Aludta '4 a sertések röfögő (4 álmát és még nem (4 tudta, hogy né- (4 hány pillanat és '4 megszabadul un- 4 dórtól, vértől, sör- '4 tétöl és sonkáitól $ egyaránt. A végzet teljesedett. Nem három bokor — ahogy a nóta mondja —, de 150 ezer fej saláta érik. A rövid hónap utolsó napjaiban jön el az „aratás” ideje szükség I — még- 4. V be- '4 Gyurkó Géza 4 Egy cserép — paradicsom. Már érett szem is akad. Sok pénzt fizet érte az ínyenc vásárló, s a kertészetnek az át­vevő (Gábor felv.) r C.\Wv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\XWv I HÁZINYIJL.EXPORT \ 4 i 4 Dús fehérjetartalmú, j í könnyen emészthető hú- íj | sáért az ínyencfalatok kö- $ 1j zé tartozik a házinyúl, de 1j ff mivel a hazai vásárlók kö- 1j ^ rében nem túl nagy a ke- íj $ resiet, a TER1MPEX ex- 1j | portálja. A vágott nyúl ex- 1j 1j portja az utóbbi két évben íj 4 lendült fel, s a vállalat íj 4 tavaly már 70 vagonnal 4 ítudott szállítani Olaszor-4 f szagba, Németországba, y ^ Svájcba. Ebben az évben í is több mint félmillió nyúl f 1j exportjára számítanak. 'j IVvVvX\V<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXX\X\X$ Üdültetésre 3 millió forint A Közalkalmazottak Szak- szervezete az idén mintegy 3 millió forintot irányzott elő a családos-, illetve gyermek- üdültetésre, a külföldi csere­nyaralta tásra és az üdülők’ fenntartására. Ebben az év­ben sor kerül a vidéki taná­csi dolgozók budapesti üdül­tetésére is. I Ebből lesz a paprika! Egy ki­csit később ugyan, de most virágzik. Negyvennyolcezer tő terem néhány hét múlva a gyorskezű kislány porzó­botja nyomán (Felső kép) XXXXXV'XXX'XVÍVXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXNXXV.V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom