Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! „ JK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST ____ MEGYEI Wj v/umip MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 11, CSÜTÖRTÖK Tanácskozik as országgyűlés Napirenden: a költségvetés A délutáni ülésen felszólalt Apró Antal és dr. Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zo..án, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés — az elnök javaslatára — az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéja Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költségvetési expozéját. Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése jelentős. Nemzeti jövedelmünk a négy év alatt 22— 23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 százalékkal. Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Hatalmas összegeket fordítottunk beruházásokra. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, á parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a lakosság kiadásainak összetétele. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A takarékbetétállomány a négy év alatt, 5,5 milliárd forintról 16,8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális intézmények költségvetése 1964- ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezekben az években honvédelmünk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehetővé. 1964 mérlege Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehetett volna, ha a termelő munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei következetesen érvényre jutnak, ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházá- lainkat nagyobb koncentrált- lággal és hatásfokkal hajtottak volna végre, ha a részértékek sokhelyütt nem előzték £olna meg a népgazdaság tgészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődésének pozitív vonásai és hiányosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. Az eredmények és problémák meghatározzák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás előirányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és felhasználás területén jellegzetesek, A költségvetés jellemzői Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok eltérő módon fejlődnek. A leggyorsabban, 9,3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv’ a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. A népgazdasági terven alapulnak az államháztartás előirányzatai is. Az előterjesztett 1965. évi állami költségvetés . kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 6,8 százalékkal haladják még az előző évit. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyensúlyának biztosítására több (Folytatás a 2. oldalcm) Ezrek és milliók Cegléden a közelmúltban felmérést végeztek, s megállapították, hogy a városban — zömmel az ipari üzemekben — mintegy tízmillió forint értékű elfekvőkészlet található, kivétel nélkül olyan eszközök és árucikkek, amelyek másutt jól hasznosíthatók, de itt feleslegesek. A megye másik részén, Vácott, egyetlen üzemben, a szövőgyárban az ezzel megbízott kommunisták megállapították: hétszázezer forint értékű felesleg halmozódik festékben, alkatrészben, s más anyagban a raktárakban. A példákban említett összeg is tekintélyes summa, s hasonló adatokban nem szűkölködünk. Kivétel nélkül minden üzemben szükség van tehát az alapos felmérésre, a felesleges készletek átadására, s arra, hogy az anyaggazdálkodás megszigorításával — mind a vásárlásoknál, mind az anyagkiadásnál — lehetetlenné tegyék a készletek újbóli egészségtelen felhalmozását. Igaz, az anyagellátás nehézkessége sok esetben arra kényszerítette a gyárakat, hogy nem egy cikkből teljes évi, másfél évi szükségletüket előre biztosítsák, s tartalékolják, mert „hátha nem lesz akkor, amikor kellene..Nem elég tehát csak az üzemekben szigorítani, illetve magasabb fokúvá tenni a készletgazdálkodást, hanem sokkal rugalmasabbá, s ezzel eredményesebbé kell tenni a nagykereskedelmi vállalatok, központi elosztók tevékenységét is. Azaz az eddigieknél jobb feltételeket kell megteremteni az üzemi készletgazdálkodásnak — üzemeken belül, s az üzemeken kívül is. A jobb feltételek önmagukban azonban még nem oldanak meg semmit. A feltételek hasznosítása, a lehetőségek jobb kihasználása az embereken múlik. Elsősorban a gazdasági, műszaki vezetőkön, akik példás munkája kell, hogy serkentő erő legyen. Nehéz ott megértetni a munkásokkal az anyagtakarókosság fontosságát, ahol százezer forintok hevernek feleslegesen, ahol tömve a raktár mindennel, csak éppen az nincs, ami a folyamatos munkához kellene. Gyáraink vezetőinek elsősorban ön- maguktól kell számonkérniök, mi a teendőjük, s mit tettek e tekintetben, s csak azután léphetnek fel fokozott igénnyel beosztottaikkal szemben. Ezrek és milliók bújnak meg a raktárakban, az anyagkör.yvelés különböző rubrikáiban. Felkutatásuk nemcsak felesleges tehertől szabadítja meg a gyárat, hanem könnyít a népgazdaság készlet- és felhasználási gondjain is. Éppen ezért ez nemcsak feladat, hanem — kötelesség. Mészáros Ottó VERSENYBEN az évforduló tiszteletére Háromezer tonna tüzelő — Csorgák őrségben — Lapátológép védnökség alatt — Támadás és visszavonulás MI ÚJSÁG A PILISI BÁNYÁKBAN? Ha nem is szibériai hideg, az átmeneti meleg után mégis fagyos a mínusz öt-tíz fok, amelynek szenvedő alanyai vagyunk. Hogy bírják a hideget azok, akiknek a meleg Tanácskozik az országgyűlés szobákat köszönhetjük; mi újság a pilisi bányákban? — Ami a tüzelőt illeti, nem kevesebb mint háromezer tonna többletet ígérnek bányászaink. Egy esztendő alatt hozzák felszínre a napi, közel 100 vagon szén mellett. Jó hír ez a jeges februárban, hiszen a környék s a főváros kapja a pilisi dombok fekete gyémántjának nagy részét. — Milyen újságolni való akad még? — Elég sok — mondja a szakszervezeti bizottság titkára, Harnisch Vilmos. Az iménti hír is egy mostani tanácskozás eredménye, amelyen a huszadik évforduló tiszteletére vállaltak, minden eddiginél derekasabb munkák — Maradjunk az időnél. — Az ünnepi versenyprogramhoz tartozik, hogy tisz- teségesen felkészültünk egy igazi tél fogadására is. Készenlétben áll az eke, hogy megtisztítsa a bányavasút vonalát, s a hidegben menet- rendszerű a figyelő őrjárat. Még a csorgákat is szolgálatba állítjuk. — Csorgák? Miféle náció? (A mi emberünk nevet.) A váltók előtt a sinek alatt vágunk árkokat, hogy a nappali olvadás vize ott ne maradjon, s le ne fagyassza. — Mi történik odalenn, a föld mélyében? — Mindenekelőtt az, hogy 16 helyett kétannyi szocialista brigád dolgozik együtt, s hogy nem haszon nélkül, arról talán nem is kell sokat mondani. A nagyszerű társulásának eredménye, hogy védnökséget vállaltak a „lapátoló gép” felett... Valójában nem más ez, mint szénrakodó masina s megtakarítja sok bányász erős kezének lapátoló erőfeszítését. Mikor először látták, olyasféle viszony keletkezett közöttük, mint amilyen a kutyákra s a macskákra jellemző. Időszerűen szólva, már megtört a jég, s hatvanháromezer tonna súlyt verejtékes embererő helyett bányagép viszi a csillébe. — Rajta lesz a bx-igádok szeme, hogy megóvják és munkabiztossá tegyék a drága Kóta-féle rakodókat. — A legfrissebb? — Kettős akció. Az egyik helyen visszavonulunk, a másik helyen már tart a hadművelet. Előbbinél olyan helyen kínlódunk, ahol már apadóban a szén s egyre több a meddő. Az itteni embereket szép sorban átvezényeljük a támadás frontjára. Uj mezőt nyitunk a föld alatt, ahonnan bőségesebben jövesztjük majd a szenet. Ez a kettős erőfeszítés kívánta, hogy valamennyien normán felüli teljesítményt ajánljanak a huszadik évfordulóra, — Emberrel hogyan győzik? — Idefönn az irodák környékén egy kicsit szorosabbra fogjuk a gyeplőt. Aki félkézzel elvégezhette napi dolgát, az másik kezére való megbízatást is kapott. így helyettesíthetünk hosszú idő óta hiányzó munkatársat, s megerősíthettük a titkárságot is. — Hát ennek mi haszna? — Nem adminisztratív manipuláció. Az odakei-ült gyors- és gépíró ezentúl üzemi és bányavezetők sok időt rabló adminisztratív terhét vállaja magára. A mesterek ideje drágább annál, semhogy ilyesmivel töltsék napjaikat. — Illik megkérdeni ilyentájt, hogy végződött a tavalyi év? — A nyereségre gondol? Az bizony mindenkit izgat — zsebre megy a játék. Talán nem iszok élőre a medve bőrére, ha azt mondom, hogy a tavalyinál többre számítunk; a dorogi tröszt első helyezettjei közé birkóztuk fel magunkat. Dehát ennél többet nem tudok mondani, mert a számok emberei, a könyvelők még most dolgoznak rajta. Fontos az, hogy ez idén se legyen rosszabbul, ha lehet, jobban mint tavaly volt! (t- Hí-) I
