Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! „ JK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST ____ MEGYEI Wj v/umip MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 11, CSÜTÖRTÖK Tanácskozik as országgyűlés Napirenden: a költségvetés A délutáni ülésen felszólalt Apró Antal és dr. Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zo..án, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Po­litikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés — az elnök javaslatára — az 1965. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot tűzte napi­rendre. Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéja Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s megtartotta költ­ségvetési expozéját. Második ötéves tervünk utolsó évébe léptünk. Az el­múlt négy esztendőre vissza­tekintve, megállapíthatjuk, hogy népgazdaságunk fejlő­dése jelentős. Nemzeti jöve­delmünk a négy év alatt 22— 23 százalékkal emelkedett. Az állami ipar termelése 40 szá­zalékkal. Sikeresen haladt előre a mezőgazdaság szocia­lista átalakítása. A mezőgaz­dasági termelés mintegy 10 százalékkal növekedett. Ha­talmas összegeket fordítottunk beruházásokra. A munkások és alkalma­zottak reáljövedelme 18 százalékkal volt magasabb 1964-ben, mint 1960-ban, á parasztság fogyasztásának reálértéke pedig ugyanezen idő alatt 12—13 százalékkal emelkedett. Megváltozott a la­kosság kiadásainak összetéte­le. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 4 év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. A takarékbetétállomány a négy év alatt, 5,5 milliárd forintról 16,8 milliárd forintra nőtt. Szociális és kulturális in­tézmények költségvetése 1964- ben 34 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Jelentős eszközöket fordítottunk ezek­ben az években honvédel­münk korszerűsítésére. Eredményeinket népünk gyümölcsöző munkája, a párt helyes politikája tette lehe­tővé. 1964 mérlege Mégis megállapítható, hogy fejlődésünk nagyobb is lehe­tett volna, ha a termelő mun­kában a gazdaságosság, a ha­tékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a terme­lés minőségi követelményei következetesen érvényre jut­nak, ha irányítási rendsze­rünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházá- lainkat nagyobb koncentrált- lággal és hatásfokkal hajtot­tak volna végre, ha a részér­tékek sokhelyütt nem előzték £olna meg a népgazdaság tgészének érdekeit. Az elmúlt négy év fejlődé­sének pozitív vonásai és hiá­nyosságai jellemzik 1964. évi tervünk és költségvetésünk végrehajtását is. Az eredmények és prob­lémák meghatározzák to­vábbi munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás előirányza­tait is. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján követke­zetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékos­ságok ellen, amelyek a ter­melés és felhasználás terüle­tén jellegzetesek, A költségvetés jellemzői Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4,2 százalékos nö­velését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok el­térő módon fejlődnek. A leg­gyorsabban, 9,3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegy­iparának termelése bővül. Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek össze­állítása. A biztonságos ter­vezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv’ a mezőgazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mint­egy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének elő­irányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. A lakosság fogyasztása tekintetében a fel­adat az eddig elért eredmé­nyek megszilárdítása. A népgazdasági terven alapulnak az államház­tartás előirányzatai is. Az előterjesztett 1965. évi ál­lami költségvetés . kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 6,8 szá­zalékkal haladják még az előző évit. A népgazdasági mérlegek és az államháztartás egyen­súlyának biztosítására több (Folytatás a 2. oldalcm) Ezrek és milliók Cegléden a közelmúltban felmérést végeztek, s megállapították, hogy a városban — zömmel az ipari üzemekben — mintegy tízmillió forint értékű elfekvő­készlet található, kivétel nélkül olyan eszközök és árucikkek, amelyek másutt jól hasznosíthatók, de itt feleslegesek. A megye másik részén, Vácott, egyetlen üzemben, a szövőgyárban az ezzel megbízott kommu­nisták megállapították: hétszázezer forint értékű fe­lesleg halmozódik festékben, alkatrészben, s más anyagban a raktárakban. A példákban említett összeg is tekintélyes sum­ma, s hasonló adatokban nem szűkölködünk. Kivétel nélkül minden üzemben szükség van tehát az ala­pos felmérésre, a felesleges készletek átadására, s arra, hogy az anyaggazdálkodás megszigorításával — mind a vásárlásoknál, mind az anyagkiadásnál — le­hetetlenné tegyék a készletek újbóli egészségtelen felhalmozását. Igaz, az anyagellátás nehézkessége sok esetben arra kényszerítette a gyárakat, hogy nem egy cikk­ből teljes évi, másfél évi szükségletüket előre bizto­sítsák, s tartalékolják, mert „hátha nem lesz akkor, amikor kellene..Nem elég tehát csak az üze­mekben szigorítani, illetve magasabb fokúvá tenni a készletgazdálkodást, hanem sokkal rugalmasabbá, s ezzel eredményesebbé kell tenni a nagykereskedelmi vállalatok, központi elosztók tevékenységét is. Azaz az eddigieknél jobb feltételeket kell megteremteni az üzemi készletgazdálkodásnak — üzemeken belül, s az üzemeken kívül is. A jobb feltételek önmagukban azonban még nem oldanak meg semmit. A feltételek hasznosítása, a lehetőségek jobb kihasználása az em­bereken múlik. Elsősorban a gazdasági, műszaki ve­zetőkön, akik példás munkája kell, hogy serkentő erő legyen. Nehéz ott megértetni a munkásokkal az anyagtakarókosság fontosságát, ahol százezer forin­tok hevernek feleslegesen, ahol tömve a raktár min­dennel, csak éppen az nincs, ami a folyamatos mun­kához kellene. Gyáraink vezetőinek elsősorban ön- maguktól kell számonkérniök, mi a teendőjük, s mit tettek e tekintetben, s csak azután léphetnek fel fo­kozott igénnyel beosztottaikkal szemben. Ezrek és milliók bújnak meg a raktárakban, az anyagkör.yvelés különböző rubrikáiban. Felkutatásuk nemcsak felesleges tehertől szabadítja meg a gyárat, hanem könnyít a népgazdaság készlet- és felhaszná­lási gondjain is. Éppen ezért ez nemcsak feladat, hanem — kötelesség. Mészáros Ottó VERSENYBEN az évforduló tiszteletére Háromezer tonna tüzelő — Csorgák őrségben — Lapátoló­gép védnökség alatt — Támadás és visszavonulás MI ÚJSÁG A PILISI BÁNYÁKBAN? Ha nem is szibériai hideg, az átmeneti meleg után még­is fagyos a mínusz öt-tíz fok, amelynek szenvedő alanyai vagyunk. Hogy bírják a hide­get azok, akiknek a meleg Tanácskozik az országgyűlés szobákat köszönhetjük; mi újság a pilisi bányákban? — Ami a tüzelőt illeti, nem kevesebb mint háromezer ton­na többletet ígérnek bányá­szaink. Egy esztendő alatt hoz­zák felszínre a napi, közel 100 vagon szén mellett. Jó hír ez a jeges február­ban, hiszen a környék s a fő­város kapja a pilisi dombok fekete gyémántjának nagy ré­szét. — Milyen újságolni való akad még? — Elég sok — mondja a szakszervezeti bizottság titká­ra, Harnisch Vilmos. Az iménti hír is egy mostani ta­nácskozás eredménye, ame­lyen a huszadik évforduló tiszteletére vállaltak, minden eddiginél derekasabb munkák — Maradjunk az időnél. — Az ünnepi versenyprog­ramhoz tartozik, hogy tisz- teségesen felkészültünk egy igazi tél fogadására is. Ké­szenlétben áll az eke, hogy megtisztítsa a bányavasút vo­nalát, s a hidegben menet- rendszerű a figyelő őrjárat. Még a csorgákat is szolgálatba állítjuk. — Csorgák? Miféle náció? (A mi emberünk nevet.) A váltók előtt a sinek alatt vá­gunk árkokat, hogy a nappali olvadás vize ott ne maradjon, s le ne fagyassza. — Mi történik odalenn, a föld mélyében? — Mindenekelőtt az, hogy 16 helyett kétannyi szocialista brigád dolgozik együtt, s hogy nem haszon nélkül, arról ta­lán nem is kell sokat mon­dani. A nagyszerű társulásá­nak eredménye, hogy védnök­séget vállaltak a „lapátoló gép” felett... Valójában nem más ez, mint szénrakodó masina s megtakarítja sok bányász erős kezének lapátoló erőfeszítését. Mikor először látták, olyasfé­le viszony keletkezett közöt­tük, mint amilyen a kutyák­ra s a macskákra jellemző. Időszerűen szólva, már meg­tört a jég, s hatvanhárom­ezer tonna súlyt verejtékes embererő helyett bányagép viszi a csillébe. — Rajta lesz a bx-igádok szeme, hogy megóvják és munkabiztossá tegyék a drága Kóta-féle rakodókat. — A legfrissebb? — Kettős akció. Az egyik helyen visszavonulunk, a má­sik helyen már tart a had­művelet. Előbbinél olyan he­lyen kínlódunk, ahol már apadóban a szén s egyre több a meddő. Az itteni em­bereket szép sorban átvezé­nyeljük a támadás frontjá­ra. Uj mezőt nyitunk a föld alatt, ahonnan bőségesebben jövesztjük majd a szenet. Ez a kettős erőfeszítés kívánta, hogy valamennyien normán felüli teljesítményt ajánlja­nak a huszadik évfordulóra, — Emberrel hogyan győ­zik? — Idefönn az irodák kör­nyékén egy kicsit szorosabb­ra fogjuk a gyeplőt. Aki fél­kézzel elvégezhette napi dol­gát, az másik kezére való megbízatást is kapott. így helyettesíthetünk hosszú idő óta hiányzó munkatársat, s megerősíthettük a titkársá­got is. — Hát ennek mi haszna? — Nem adminisztratív ma­nipuláció. Az odakei-ült gyors- és gépíró ezentúl üzemi és bányavezetők sok időt rabló adminisztratív terhét vállaja magára. A mesterek ideje drá­gább annál, semhogy ilyes­mivel töltsék napjaikat. — Illik megkérdeni ilyen­tájt, hogy végződött a tava­lyi év? — A nyereségre gondol? Az bizony mindenkit izgat — zsebre megy a játék. Talán nem iszok élőre a medve bő­rére, ha azt mondom, hogy a tavalyinál többre számítunk; a dorogi tröszt első helye­zettjei közé birkóztuk fel magunkat. Dehát ennél töb­bet nem tudok mondani, mert a számok emberei, a könyve­lők még most dolgoznak raj­ta. Fontos az, hogy ez idén se legyen rosszabbul, ha le­het, jobban mint tavaly volt! (t- Hí-) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom