Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
hiuiikabr.n az időközi elnökség Ki lesz az új megyei tanácstag? Az időközi tanácstagi választások során február 28-án betöltik Monoron a Tóth András elhunyta miatt megüresedett megyei tanácstagi helyet. A választásban a 35. számú megyei választókerülethez tartozó utcák lakói vesznek részt. A község különböző helyein kifüggesztett hirdetmény tartalmazza az érdekelt utcák felsorolását. A rendelkezéseknek megfelelően megalakult a választási elnökség is. Elnöke Magócsi Károly, az Ady Endre úti általános iskola igazgatója, helyettes elnöke Babinszki András, titkára Simon Henrik, tagjai Kajli Sándomé és Várfoki József. A hivatali eskü letétele után a választási elnökség megkezdte működését. Az érintett terület lakóiról összeáilítoitt választói névjegyzéket az érdekeltek február 15—17-e között a községi tanácsnál megtekinthetik és az esetleges észrevételeid megtehetik. Február 11-én, csütörtökön délután három órakor a községi tanácsteremben a jelölő gyűlés előkészítése céljából értekezletre gyűlnek össze a község, a Hazafias Népfront, a vállalatok és intézmények vezetői és képviselői. (huszty) LEBONTOTT VENDÉGFOGADÓ Több helytörténeti feljegyzés emlékezik meg a vecsési vendégfogadóról. ,.A szolnoki út mentén vendégfogadó, korcsmaépület állt és ez a Czifra Csárda híres volt.” Hatalmas épületét később lebontották, s helyére barokkos stílű uradalmi épületet építettek, amely később uradalmi magtári épület, majd újból korcsma lett. Ez az épület egyemeletes volt, főhomlokzata hat-, oldalhomlokzatai kéttengelyesek. A templommal szemben állt. A római katolikus egyház vette meg, az 1940-es években pedig lebontották. Helyén földszintes családi házat építettek, amely jelenleg templom céljául is szolgál. Morzsák a mérkőzésről — Balogh a bombázó — ezt mondták a csapat tagjai Bandira. Érdekes jelző. Ilyennel általában a keményöklű „bunyóst” szokták megtisztelni. De Bandi is megérdemli ké- zilabdásként. Egy jól eltalált suhintása, még Listont is megingatná. ★ — Nem tudtam a szélén érvényesülni — kesergett Ka- cziba a meccs után. — Állandóan nekilöktek a falnak. Ügy látszik, a kézilabdát összetévesztették a jégkoronggal. ¥ — Szófogadó fiúk ezek — hallottuk a vonaton hazafelé. — Hanusznak az egyik szurkoló azt mondta, hogy hat szép gólt szeretne látni tőle. Nos láthatott is. Pontosan hatot. Pedig több helyzete is volt. De máskor a szurkolók legyenek igényesebbek. ¥ — Hajrá Gyömrő! — üvöltött be egy stentori hang a pályára néhány perccel a befejezés előtt. — Mutassátok meg a Korvinosoknak, hogy milyen az a szezon végi kiárusítás. A huszonegy „dugó” tényleg valami ilyesmire emlékeztetett. ★ — Kovács Gyula is hatot dobott. Volt olyan gólja is, amelyet háttal a kapunak lőtt. — Mintha szeme volna a labdának — mondták. — Legalább a labdának legyen, ha már a gólbírónak nincs! — mondta valaki, akinek három gólból csak egyet adtak meg. ★ — Nemcsak a labda volt kerek, hanem néhány néző szeme is a csodálkozástól a parádésabb gólok után. Nemcsak a játékosok izzadtak, hanem néhány néző is az izgalomtól. Nemcsak a szurkolók örültek a győzelemnek, hanem az ellenfél játékosai is. Annak, hogy csak ennyit kaptak ... (is) A LO FÖLÖTT P E S T M E'G.fE I HiRLA P K Ül ÓNK IADASA VII. ÉVFOLYAM. 34. SZÁM 1965. FEBRUAR 10, SZERDA #/ Negyvenötig meg se álljunk! tii/iimöles ftaópsóffhihéival * BZikulih Aícnyhért vagyont* A ntendvi Lrnin Tcrmvlőssöeeilicaet számadása Zsúfolásig megtelt múlt i szombaton a mendei müve- I lödésí ház nagyterme — ek- | kor tartotta zárszámadó köz- ! gyűlését a Lenin Termelöszö- j vetkezet. A gyűlést Fabók János, a | községi tanács elnöke nyitotta meg, majd Fazekas Károly tsz-elnök tartott beszá- > mólót. Elmondotta, hogy 1950-ben tizenkét családdal 230 hold földön alakult meg a tsz. Kezdetben sok volt a gond és csalódás, ám a közös gazdaság napról-napra fejlődött. A munka meghozta gyümölcsét: a semmiből egymillió nyolcszázezer forintra növekedett a tiszta vagyon. 1950 óta a taglétszám 327 főre nőtt, a földterület 2556 holdra. S a közös gazdaság a gyenge tsz-ek közül a közepesek közé küzdötte fel magát. Az elnök ezután ismertette a termelési mutatószámúdat. Pl: kenyérgabonából 1963-ban 9,1 mázsa, 1964-ben 9,4 máj zsa, takarmánygabonából j 1963-ban 8,2 mázsa, 1964-ben 11,4 mázsa volt a holdankénti termés. A növénytermesztés a tervezett egymillió 484 ezer forint helyett kétmillió 540 ezer forintot hozott. Jók az állattenyésztési eredmények is. Egy liter tehéntej az előző évű 3.61 forint he- | lyett 1964-ben már csak 2,99 j forintba került. A hízómarha „önköltsége” az idén 17,60, a múlt évben 21.30 forint ; volt „Az idén”, vagyis az elmúlt esztendőben már 9.2 malac jutott egy anyakocára. A tavalyi gazdálkodás eredménye kétmillió 925 ezer forint. Ez — 1963-hoz mérve — 22 százalékos növekedést jelent. — De fejtette ki az elnök — a tsz 30—35 százalékos növkedést is felmutathatott volna, ha a közös gazdák mindegyike jobban, szervezettebben dolgozik. A munka gyümölcse így kissé szépséghibás lett. Egy munkaegység azonban így is 36 forint, s a tagság személyes jövedelme meghaladja a kétmillió százezer forintot. A tsz-elnök végül a legsürgősebb feladatokat ismertette, majd az ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A hozzászólások sorát Dudás János bácsi nyitotta meg. Bírálta a traktorosokat, akik jóval nagyobb felelősséggel is kezelhetnék a nép vagyonát. Ezután Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke, ország- gyűlési képviselő üdvözölte a párt és a tanács nevében a közgyűlést, majd értékelte a tsz 1964. éves- munkáját. Megállapította, hogy a tsz tagsága büszke lehet ezekre az eredményekre. Felhívta a tagságot pártunk december 16-i határozatának végrehajtására, s az ebből fakadó feladatokról beszélt. Lantos Sándomé, a nőbizottság elnöke azokat a tennivalókat ismertette, amelyek végrehajtásával elérhető a legközelebbi nagy cél, a 45 forintos munkaegység. ígéretet tett az asszonyok mozgósítására — ők is sokat tehetnek ezért a 45 forintért. Németh Pál, a Hazafias Népfront elnöke azt kérte, hogyt a szociális keretből jobban segítsék a kiöregedett isz-tagokat. A hozzászólások befejeztével újjáválasztották a tsz- vezetőséget és a különböző bizottságokat. Az elnök ismét a közbizalmat élvező Fazekas Károly lett. És most következett a fénypont: az egész évi munkáért járó bér kifizetése. Gazdára találtak a százaskötegek. Mi- kulik Menyhért, aki 796 munkaegységet szerzett, összesen 28 666 forint 44 fillért, valóságos vagyont keresett. S a háztáji termésével együtt legalább 31 666 forint 44 fi! lért. Romhányi Sándor 663 munkaegységet ért el, s a háztájit is számolva, 26 896 forint jövedelemhez jutott. Érthetően jó volt a hangulat. Az emberek közt szinte jelszóvá vált: negyvenötig — a jövő évi 45 forintos munkaegységig — meg se álljunk! Spenger István FARSANG Bál a Vigadóban A Vigadóiban szombaton megtartott rendezvényen — a kisiparosok hagyományos farsangig bálján — két zenekar, a pilisi Miklós-fé\e dzsessz- és a monori Suha-ié- le népi zenekar szolgáltatta a zenét. így a táncoló párokon kívül az asztaloknál üldögélő vendégek is jól szórakoztak. A másnap reggel hatig tartó bálon Kondorosi Nagy Zsuzsa magyar nótákat énekelt, s a jól ismert helyi rigmusfaragók: Magócsi Lajos és Petrik Sándor csasztuskákat és magyar nótákat adtak elő. A jó hangulatot — amelyet a tombola is fokozott — nagyrészt a főrendező Kinder Mátyás óráskisiparosnak és rendezőgárdájának vólt köszönhető. (—h —y) Szalagavató a gimnáziumban A szép számú közönség, mely főleg szülőkből állt, először az iskola énekkarát hallhatta. Gáti Imre vezetésével Liszt Ferenc: Hajnalozó című művét adták elő nagy sikerrel. Ezután Ádori Erzsébet III/D. osztályos tanuló József Attila: HÍRADÓ Tanítások című versét adta elő nagy sikerrel, majd nagyszerű négykezes zongorajáték következett, Oberle Lenke és Burján Judit tolmácsolásában. Ök Liszt II. rapszódiáját szólaltatták meg. Varga Judit a harmadik osztályosok nevében búcsúztatta a negyedikeseket. Ezután Pálinkás Ágnes megköszönte az ünnepséget a harmadik osztályosoknak és átadta a szót Oláh Istvánnak, az iskola igazgatójának. — Nehéz a válás, de hamarosan búcsúzni kell tőletek — negyedikesektől. A legfőbb célotok most: felkészülni az érettségire. Az idén szeretnénk elérni azt, hogy az érettségire ne félve jöjjetek, hanem frissen, felszabadulva. Reméljük, szorgalmatok majd a „nagy próbán” is megmutatkozik — mondotta az igazgató. Ismét az énekkar következett, majd a konferanszié, Babinszky Katalin bejelentette a műsor végét. Az ünnepség után a harmadikosok és negyedikesek a zsibongóban táncolhattak a közkedvelt Bambó (Haár) zenekar muzsikájára. (gér) (Péter ffy András felvétele) Bolti szarkák avagy: „magas a vérnyomásom“ Nagy Miklósné monori asz- szony az önkiszolgáló boltból egy fél kiló szalonnát és negyed kiló kolbászt akart elvinni fizetés nélkül. Harminc forintért tette kockára a becsületét. A szabálysértési hatóság 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak 300 forintra bírságolták Nagy Julianna mo- nori-erdei foglalkozás nélküli lakost, aki szintén az önki- szolgáló boltból akart „ajándékba” vinni 59 forint értékű csokoládét. Süveges Kálmán Vecsés, Szabadkái üti lakos még ennél is kisebb értéket, egy csomag Kossuth cigarettát akart ellopni egy budapesti üzletből. A Kossuthra így 100 forint „felárat” is fizetett, büntetésként. Két csomag paprikát és két csomag Kossuth cigarettát tett a zsebébe Punk József monori lakos. A bírság kiszabásánál figyelembe vették idős korát, büntetlen előéletét, de még így is száz forinttal többe került neki a vásárlás, mintha a kosarába tette volna az árut. M a ff as vérnyomására hivatkozott Hunka Mihályné Péteri, Madách úti lakos, amikor a pénztáros a kendője alá rejtett cukorkás és teászacskókról érdeklődött. Azt mondta, hogy elfelejtette már, hogy odatette. „Feledékenysé- géért” 100 forintra bírságolták. LEGKÖZELEBB: MÁRCIUSBAN Keddi lapszámunkban hírt közöltünk arról, hogy az igazgatói munkaközösség legközelebbi értekezletét január 14-én tartják meg. A híren többen csodálkoztok, főleg amiatt, hogy ilyen előrelátónk vagyunk: jó időben közöljük a jövő évi értekezlet időpontját. Akik azt hitték, tévedtek. Sajnálatos módon egy rég idejét múlt hír került be a lapba. Az értekezlet nem „lesz”, hanem megtörtént január 14-én — a legköze- lebbire márciusban kerül sor. A gyér piacon ko- f saraik mögött topog- ^ va, dideregve álldo- ^ gólnak az árusok. A 'j választék ilyenkor $ nem nagy. Sárgaré- ^ pa, zöldség, burgo- ^ nya, káposzta, cék- f la, túró, tojás és al- % ma. % Mit lehet itt ven- $ ni? — nézek körül, $ majd pillantásom $ megállapodik három f kosár almán. De mi- ^ lyen almák! Fénye- j sek, szépek. Szabá- ^ lyosan gömbölyűek, $ pirosak, sárgák, $ bumfordi cirmosai:. $ Ezek azok az almák, $ amelyekbe sajnál be- ^ leharapni az ember. £ Csak bámulom őket g és magam előtt lá- % tóm az almafa virá- gait. — Hol voltatok í ti még akkor? ti al- £ mák — kérdezem ^ magamban. Azután, $ hogy a szirmok le- ^ hulltak kis zöld bo- j gyökként gyámoltalanul kapaszkodtatok az ágakon, aztán szél, eső, napfény és levegő színezett, ízesített benneteket ilyen gyönyörűvé, pirossá, arannyá. — Tessék! — szól rám a bekecses legényke. Rábökök arra a kosárra, amelyikben a cirmosok vannak. — Egy kilót kérek — mondom és egy cseppet sem sokal- lom érte az öt forintot. A legényke már méri is azzal a bizonyos húzós mérleggel. Sokat tett rá szemre is, nemcsak a mérleg szerint. Rajtahagyja. Ám kucsmás bácsi- kája rámordul: — Ejnye már, no! A fiú ijedten lekap egy jókora almát. A mérleg még így sincs egyensúlyban, de már dönti is a kosaramba. Egyik kezében maradt az üres mérleg, a másikban még mindig ott van a levett alma. A bácsika közben valakivel beszédbe elegyedik és úgy látszik érdekli a téma, mert se lát, se hall. Megkörnyékezem a legényt: — Igazán ráadhatná azt az almát — mondom. Ő lapos pillantást vet a bácsikára és bedobja a kosaramba. Cinkosan mosolygunk egymásra. Fizetek és húzom a kesztyűt. Ö megint bá- csikájára pislant, aztán két kézzel belenyúl a kosárba és áttesz az enyémbe még három kövér almát. Még egyszer összenevetünk és már iszkolok is, mert a kucsmás bácsi befejezte a diskurzust. Halállal végződött a ,,balesetszünet" A Monori Járási Rendőr- kapitányságon Kovács György rendőr főhadnagy, közrendvédelmi parancsnok örömmel közölte, hogy az elmúlt héten járásunk területén közlekedési baleset nem történt. Hétfőn azonban megszakadt ez a szerencsés balesetszünet. A vecsési állomás mellett figyelmetlenül haladt a sínek között Bújdosó István ceglédi lakos. Egy arra haladó vonat halálra gázolta. mo-Y f Téli spartaklád 1965 A járási KISZ- JTS- és MHS-szervek 1965. március 31-ig együtt rendezik meg a téli spartakiádot. A téli spar- takiád műsorában a hagyományos asztalitenisz- és sakkversenyek mellett lábtenisz, teremfoci, röplabda, sífutás, sílesiklás, gyorskorcsolyázás, ródlilesiklás is szerepel. Benevezés a KISZ-, sport- és MHS-szerveknél. Borbély ötperc - Lajossal Alig több mint egy éve, hogy a messzi Hajdúságból községünkbe költöztek. Az ottani kis faluban élt „druszája”, Puskás Lajos is, a Debrecen, majd a Vasas kitűnő csatára. Lajos, aki most itt dolgozik a községben, mindig áradozva beszélt a „kis” Puskásról. Nyolcadik osztályba járt ideérkezésük után. Akkor a legnagyobb gondja a pályaválasztás volt. Hosszú hetekig tartó töprengés után úgy határozott, hogy fodrász lesz. így is lett, ma első éves ipari tanuló. Kis termete ellenére nagyon ügyes. Á félévi vizsgák idején azonban kissé izgult. Hogy miért? Félt a vizsgáktól. Aztán teljesen feloldódott az izgalom, amikor megtudta, hogy munkáját négyesre értékelte a bizottság. — Mi volt a feladat? — kérdezem tőle. — Borotválás és haj vágás. A hajvágást csak félig csináltam meg, aztán a mester kivette a kezemből az ollót. Már-már kezdtem megijedni, de a mester bíztatása — jól van, öcsi! — megnyugtatott és ekkor már tudtam, hogy nem sikerülhetett olyan rosszul. A neve: Rábai Lajos. (*ér) MAI MŰSOR Mozik Gomba: A rendőrségen történt. Gyömrő: Morál, 1963. Maglód: 2x2 néha 5. Monor: Aranyfej (széles). Nyáregyháza: És a te szerelmed is. Pilis: 8 és fél. Tápió- süly: Sikoly. Úri: A 66. szélességi foktól északra. Üllő: Párduc I, II. (széles). Vasad: Miért rosszak a magyar filmek? Vecsés: Szigorúan titkos (széles). Mende: Két vasárnap. Sárgarépát veszek a közelben, közben át-átpillantgatok az almásokhoz. — Ejnye már, no! — hallom megint az öreg megrovó hangját és ismétlődik az előbbi eset. A bácsi megint tereferél, a legény megint rádob a vevőnek. Munkahelyemen, eldicsekszem, milyen jó vásárt csináltam. Kolléganőm is elmondja, hogy a legényke neki is többet adott. Kinézek a folyósó \ ablakán. Látom az\ almásokat, a bácsi\ ismét tereferél. A: legényke méri az al-l mát, no’iszen ha-: mar kiméri. Sürgő- \ lödik a legényke —j és úgy látszik mint-; ha megszépülne az j egész piac, enyhéb- j bé válna a tél ésj minden ember mo-j solyogna. \ Fcrcnczy Hanna \ Az almát mérő legény
