Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

Komplex tervek, hol késtek? Itt a február. Ma, éppen ma, eltréfáLkozunk azon, hogy a mackó kibújt-e a barlangjá­ból, vagy netán visszament, a másik oldalára fordult és alszik tovább? A játékos hu- morizálás mellett azonban ko­moly bosszankodásra is van okunk. Egy jó gondolatból sar­jadt rossz gyakorlatról van szó. Helyes az, hogy egy év eltelte után számvetést csi­nálunk és ezzel alapozzuk meg a következő év gyakorlati tennivalóit. De már az nem egészen helyes, hogy ezt mint rétest — elnyújtjuk. A józan ítélőképességű nagyközönség sokkal gyor­sabb és hatékonyabb intézke­déseket vár az illetékesektől. A közösség túlnyomó többsé­ge érti, érzi és tudja, hogy a munka termelékenységének fokozása, a takarékosság, a munkafegyelem megszilárdí­tása miért és mennyire fon­tos. De éppen ezért várja és követeli a gyors operatív in­tézkedéseket. Márpedig eddig elszaladt harminckét nap, el­hangzottak nagy szavak a gyö­keres javítást célzó komplex­tervekről és — sehol semmi. Sőt, félő, hogy az évből elmú­lik majd a második hónap is, amíg mindenütt elkészülnek azok az úgynevezett komplex­tervek, de még félőbb az, hogy ezeket a jóváhagyott komplex­terveket majd márciusban kezdjük ismertetni az embe­rekkel és elérkezik majd az április hónap is, mire hozzá­foghatunk a tényleges tenni­valókhoz. Jogos tehát az aggodalom, hogy ezzel a csiga lassú elő­készítéssel végül kilenc hónap alatt kell valóra váltanunk mindazt, amit a párt decem­beri határozata tizenkét hó­napra irányzott elő! Komplextervek, hol késtek!? (—és) Az esti tagozatnál jobb lesz a bizonyítvány Félév előtt az A Mészáros Lőrinc iskolá­ban Szécsi Ferencné igazgató- helyettestől érdeklődtünk a napokban az esti tagozat fél­évi vizsgáiról. A válaszból kiderült, hogy nem is egy, hanem háromféle oktatási forma segíti az idősebbeket az általános iskola nyolcadik osztályáról szóló bizonyítvány megszerzésében. Érdekes, új forma a Május 1. Ruhagyárban működő kí­sérleti általános és szakmun­kásképző iskola, amely negy­ven hallgatóval indult az őszön. Ilyen iskola csupán tíz van az egész országban. Saj­nálatos. hogy abból a negyven emberből, aki megkezdte a tanulást, eddig már tizenket- ten lemorzsolódtak. Az esti és levelező tagozaton viszony­lag jó eredménynek számít az előző évhez viszonyítva, hogy eddig csak harmincán hagy­ták abba a tanulást. „öregdiákok“ Amikor arról érdeklődtünk, hogy melyik tagozatnál vár­ható jobb eredmény, az igaz­gatóhelyettes elmondotta, hogy az esti tagozatosok fel­tétlenül előnyben vannak. Nekik ugyanis nemcsak egyé­ni tanulással kell a tananya­got elsajátítani, hanem a rendszeres foglalkozásokon tanári magyarázatok segítik őket. Az esti iskola hallgatói­nak összetétele nem és kor szerint igen változó. Az öt­venhárom éves Asztalos László például az idősebb korosztályhoz tartozik, de ta­nulásban a fiatalokkal is fel­veszi a versenyt. Az utolsó vizsgán elért , 4,8-es átlag eredményéért méltán megér­demli a dicséretet. Bízunk ab­ban, hogy most a félévi vizs­gák ennél a két tagozatnál is jó eredménnyel zárulnak. <F> Több, mint egy évtized után : Elkészült végre az albertirsai atlétikai pálya Munkatársunk a napokban felkereste Stricker Károlyt, az Albertirsai Vasutas SE elnökét, s megkérte, adjon rövid tájé­koztatást a munkájukról. — Az utóbbi két évben — mondotta többek között Stri­cker Károly — én vagyok a negyedik elnök. Egyesületünk nagyon sok nehézséggel küz­dött. Ősz óta az új vezetőség komolyan dolgozik a .sportkör fellendítése érdekében. Öröm­mel emlékezem meg azokról, akik lelkesen támogatják az egyesület vezetőségét. — Tavaly a labdarúgók és az atléták viszonylag jól sze­repeltek. Sajnos, nem lehet est elmondani a birkózókról. A közeljövőben a labdarúgók részére értekezletet tartunk, ahol megbeszéljük a jövő ter­veit. Egy Ki mit tud?-verseny rendezésére is készülünk. Ide többek között Lakat Károlyt Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, Jó ismerőseink­nek. Jó szomszédainknak, akik szeretett Jó férjem, felejthetetlen emlékű édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Mányoki István teme­tésén megjelenlek: részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sír­jára koszorút, csokrot helyeztek. Özv. Mányoki istvánné és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek. jó szomszédainknak, a cse- möt Szabad Föld vezetőségének és tagságának, akik felejthetetlen jó édesapánk, nagyapánk és testvé­rünk, Ronkó András temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvé­tükkel nagy bánatunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak. Jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű férjem, Szenczi István temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút, csokrot helyeztek. özv. Szenczi Istvánná és a gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszöne­tét testvéreimnek, rokonaimnak, jó ismerőseimnek, akik szeretett jó férjem. Farkas Gergely teme­tésén megjelentek, részvétükkel bánatomban osztoztak, sírjára ko- -nrút, virágot helyezlek. özv. Farkas Gergelyné szeretnénk meghívni, olimpiai élménybeszámolóra. Bízunk abban, hoígy a több mint egy évtizede húzódó sportpálya- építés ezen a nyáron befejező­dik és külön pályájuk lesz az atlétáknál! is — mondotta befejezésül Stricker Károly. (Sz) HÍREK — Albertirsán két új transz­formátorállomás szerelését kezdi meg a DÁV február elején. A jobb feszültségvi­szonyok kialakítását szolgál­ja a hálózat felújítása is. — A gerjei pincészet közli a termelőkkel, hogy a két­szer fejtett borok átvételét, csak márciusban kezdi meg. — Uttörőgazdasszonyok. A nyársapáti úttörőcsapat tag­jai Ábrahám Mária csapatve­zető irányításával gazdasz- szonyszakkört alakítottak. Ki letí a gyözíes? A járási versenyértékelő bi­zottság most értékelte a ba­romfitenyésztési versenyt. A verseny győzteseit ma dél­előtt 9 órakor jutalmazzák meg a járási tanács emeleti nagytermében. Megint az ital A közlekedési balesetek statisztikája járásunkban is azt bizonyítja, hogy a legtöbb szerencsétlenség az italozás­sal függ össze. Tudják ezt a gépkocsivezetők is, egyesek mégsem okulnak a sok pél­dából, sőt néha még a bünte­tés sem használ. N. B. J. ceglédi lakost pél­dául már megbüntették ittas vezetés miatt — mégsem használt a figyelmeztetés. Nemrégiben újabb karambol­ja volt. Két személy súlyosan megsérült. A baleset oka is­mét az ital. Most hathónapi börtönre ítélték és öt évre el­tiltották a vezetéstől. IX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1965. FEBRUÁR 2, KEDD „Vízállásjelentés" Feltört, s napok óta emel­kedik a talajvíz a Mezőgaz­dasági Technikum alagsorá­ban. Legutóbb már elérte a 20, sőt az épület lejtősebb ré­szein már a 24 centimétert is. ifßttstttßi problémáik. Iss-ütßyrk. hat rin ine kösértlektt bejelentés tus ér élsó HEß-ti lésén Az. idén megvizsgálják a haszonbérleli szerződéseket A ceglédi tűzoltóság estétől kora reggelig fáradhatatlanul dolgozott, de előreláthatólag újabb „áradás” várható. Addig, amíg nem késő! Aki a tanítási idő előtt és után jár a Jászberényi út tájékán, az szomorúan láthatja, hogy féltve óvott kisiskolásaink mennyi ve­szedelemnek vannak kité­ve, amíg a Szücs-telep há­zaiból szép új iskolájuk padjaiba érnek. A Jászberényi úti vasúti sorompó és a Széchenyi téri általános iskola kö­zötti szakaszon olyan elha­nyagolt a járda, hogy cipő­jükkel bokáig dagasztják a sarat. Tudják, hogy isko­lába rendesen, tiszta láb­belivel illik menni, ök is úgy indultak el otthonról és nem ők tehetnek róla, ha nem úgy érnek az isko­lába. A kocsiút aszfaltján kevesebb a sár, inkább ezt választják. De itt mennyi veszély leselkedik rájuk! Rohanó autók között botla­doznak. Eddig még nem ütötték el őket, de miért kell arra várni, hogy Va­lamelyiket baj érje? Óvjuk őket jobban! Ne kénysze­resük a jármüvek közé, a kocsiútra! Néhány kocsi salak a járdán elterítve — mindent megoldana! Nem érné meg közel százötven Szücs-telepröl járó kisis­kolás védelme? P. R. A népi ellenőrzési bizott­ság a napokban tartotta idei első bizottsági ülését, ame­lyen a gyermek- és ifjúságvé­delem egyes kérdéseit vitatta meg. A gyermek- és ifjúság­védelem munkájával a helyi igazgatási és hatósági szervek foglalkoznak. A társadalmi szervezetek operatív tevékeny­sége összehangolódik a helyi tanácsok munkájával. A gyer­mek- és ifjúságvédelmi állan­dó bizottságok tevékenysége az ellenőrzéseken túl a meg­előzésre és az utógondozásra is kiterjed. Napirenden tartják a ve­szélyeztetett körülmények között élő gyermekek fel­kutatását. Felelősségre vonják az iszákos apát, bírósági eljárást kezde­ményeznek a gondatlan szülök ellen. A gyámhatóságok és az if­júságvédelemmel foglalkozó társadalmi szervek kapcsola­tának mélyítését szükségessé teszik a felmerülő problémák. Kihasználatlan ez a terület még a KISZ-alapszervek ré­széről is. A fiatalság problé­máiról még általában sokkal többet vitatkozunk, mint amennyit konkrétan teszünk. Épp ezért a népi ellenőrzési bi­zottság a lefolytatott vizsgála­tok után konkrét javaslatok kidolgozásával kívánja e tár­sadalmi feladat szerepét nö­velni. A tennivalókat külön­ben az érdekelt szervek bevo­násával ankéton vitatták meg. Vizsgálta, a bizottság a kü­lönböző használati szerződések helyzetét néhány termelőszö­vetkezetben. Miután ezen a té­ren sok kívánnivaló van hát­ra, a tanácsok mezőgazdasági osztályai a közeljövőben Ellenfelek... vizsgálat tárgyává teszik valamennyi termelőszövet­kezetben a haszonbérleti szerződések tartalmát, nyilvántartását, alakiságát. Az ülésen beszámoló jelen­tés is hangzott el a NEB 1964. évi munkájáról. A tervbe vett 18 vizsgálaton kívül kilenc ter­ven felüli vizsgálatot is lefoly­tattak népi ellenőreink. Az 1964. év folyamán közel harminc közérdekű bejelentés érkezett a bi­zottsághoz. A vizsgálatok nyomán két büntetőfeljelentésre is sor ke­rült, A városi-járási népi ellenőr­zési bizottságot a múlt évben is az a cél vezette, hogy az ellenőrzési feladatok végrehaj­tásával minél hatékonyabban segítse az állami határozatok végrehajtását, az állami és ál­lampolgári fegyelem megszi­lárdítását. E célok megvalósí­tása a NEB társadalmi mun­katársainak segítségével jő úton halad. Pcresztegi Rózsa farkas László költő' szerzői estje Régi ismerősünk, barátunk — Farkas László költő — a minap újból ellátogatott Ceg­lédre. Szerzői est keretében találkozott városunk iroda­lomkedvelő közönségével. Farkas László költő útját, az indulástól — az ötvenes évek elejétől — kísérte fi­gyelemmel ez a közönség. Mennyit fejlődött azóta, hogy szűkebb körünkből előbb Nagykőrösre, majd onnan ta­nársegédnek Szegedre került — ezt mérhettük le újabb találkozásunkon. örömmel állapítottuk meg, hogy Farlcas László költé­szete az utóbbi években érettebb, sajátos és ma már egyéninek tekinthető hangra tett szert. Kialakult művészi hitvallása, ahogy mondani szokták „ars poétikája” is. Ezt bizonyította az est kere­tében elhangzott ,.Vojtina újabb levele öccséliez” című verse is. A kor nagy em­beri problémáival való ered­ményes vívódása, mély hu­manizmusa csendült ki ezen­kívül „Nemcsak tanú vagy” és „Óda az erdőhöz?’ című költeményéből. A szűkebb pátria szeretete a „Városok” és az „Iskolák” című versei­ben szólalt meg. A nagy pél­daképre vonatkozóan „Arany tanár úr" című költeményé­ben vallott, mély művészi eszközökkel. Az est második részében Farkas László prózában is igyekezett kifejteni vélemé­nyét a költészetről és a kü­lönböző izmusokról, a diva­tosságról. Velük szemben a költő alázat, az egyszerűség, a közérthetőség szükségessé­gét hangsúlyozta. Úgy érez­zük, hogy a közvetlen, szin­te familiáris hang mellett — amely olyan ritka mai irodalmunkban —, valóban az egyszerűség, a mesterkéletlen- ség Farkas László költésze­tének jellemző és figyelemre méltó vonásai. Szeretnénk, ha törekvéseinek mielőbb önálló verses kötetben is hangot tud­na adni. Az emlékezetes, szép él­ményt nyújtó szerzőestet Szálkái Miklós, a mi „poéta doctusunk” közvetlen, baráti hangú méltatása vezette be. Sikeresen működött még köz­re dr. Hunya Miklós és a gim­názium néhány növendéke a versek tolmácsolásával. Kö­zülük is említést érdemel Btró Mariette, szép vérsmon- dásáért. <Z.) BMW, Simen meg a fühbicK... Ki szeretne autót? Nagyon sokan. De talán az esélye­sebbek közé tartoznak azok, akik megtakarított pénzü­kért gépkocsi-nyeremény- betétkönyvet váltanak. Járá­sunkban eddig tizenkét sze­rencsés betétkönyv-tulajdonos jutott „ingyen” szép és jó gép­kocsihoz. Milyenhez? Közü­lük ketten például BMW-t, illetve Simcát nyertek. Értesülésünk szerint az idén megnőtt a betétkönyv­tulajdonosok száma. A városi lakosok közül január elsejé­től a mai napig mintegy két­millió forint értékű betét­könyvet váltottak és a járás területén is körülbelül ennyi értékű betétkönyv vár húzás­ra. A tavaszi sorsoláson re­mélhetőleg ismét gyarapodik azoknak a száma, akik a nya­rat már saját gépkocsijukkal élvezhetik. KÖZÜGY (Vasárnapi számunkban szóvá tettük, hogy a Kos­suth Művelődési Ház társa­dalmi vezetőségének januári ülése után megerősödött bennünk a meggyőződés: a ceglédi művelődés ügye nem csupán a művelődési osz­tály, a művelődési ház, a könyvtár, a múzeum és né­hány más hivatásos nép­művelési szerv „hivatali” ügye, hanem — közügy. Ugyanakkor ama vélemé­nyünket juttattuk kifeje­zésre, hogy városunk nép­művelésének aktív műve­lői — a lelkes fiatalok — áldozatos munkáját még­sem népszerűsítettük elég­gé. Egy szűk szakmai kör baráti elismerésén kívül alig kaplak valamit. A továbblépés hogyan- jára ezúttal keressük a vá­laszt.) Tavaly egyik termelőszö­vetkezetünk nem tudott mit kezdeni kulturális alapjával. Igv hát tizenkétezer forintos fellépti díjért egy estére — a zárszámadó közgyűlésre — szerződtette az Állami Népi Együttest, ök boldogan jöt­tek, miért is ne? Ez nagy', szép és nemes volt. De a mi fiatal népi táncosainknak még annyi pénzük sincs, hogy egyöntetű ruhába öltözhesse­nek. Vajon elsősorban nem őket kellene kissé megtámo- gatniok termelőszövetkeze­teinknek? Bármerre nézünk az or­szágban, az abonyi „Roz­maring” együttestől a békéscsabai „Balassi Bá­lint” együttesig, a jól mű­ködő csoportok mögött min­denütt áll egy tele pénztár­cáját közület, a mecénás. Cegléden nem lehetne ilyen „mecénást” találni? Önkéntelenül is a sportolók jutnak az eszembe. Nemcsak a ceglédiek, hanem úgy ál­talában. Az ő esetükben ter­mészetes, hogy á versenyzők­nek kell kalóriapénz, üdítő ital. társasvacsora és utazási lehetőség is. Nem tudom mi­lyen furcsa logika alapján II. tagadjuk meg a nélkülözhe­tetlen anyagi támogatást a kulturális munkát végző fia­taloktól? Ne csodáljuk ezek után, hogy a „gyakorlati” nehézségek kedvüket szegik, s a daloló, táncoló, versmon­dó tehetségek inkább elmen­nek a kerek bőrlabdát rúg­ni! öntevékeny csoportjaink­nak több szereplésre, nagyobb nyilvánosságra lenne szük­ségük. „Honoráriumképpen” pedig több utazásra, tapasz­talat-, élménygyűjtésre. Nem pénzt, hanem fejlődési lehetőségei. élményszerű munkát és némi erkölcsi elismerést várnak ők. Ezideig azonban hiába, mert a kultúr munkában úgy látszik jobban köt a költség­vetés — amely jutalmazási rovatot talán nem is ismer — mint a sportban, a bajnoki ve­télkedésekben. Ne feledjük, hogy lehetőség nélkül a „született tehetségek” is elsorvadnak, ha csak vala­mi egészen mélyről fakadó akaraterő, vad, dühös indulat a számtalan kudarc, nélkülö­zés után is végre arra a szel­lemi röppályára nem juttatja, amelyre tehetségük feljogo­sítja őket. Számos nagyszerű példát lehetne felhozni arra, hogy öntevékeny amatőrök miként váltak ismert, hivatá­sos művésszé. Egyik legtehet­ségesebb operatőrünk: Sára Sándor — akinek már első al­kotásai is nemzetközi elisme­rést arattak — az aszódi fotó­körből indult el művészi pá­lyájára. Ugyanígy történt a francia filmművészet forra­dalmasító „új hullám” művé­szeivel. Ezernyi példa igazol­ja, hogy az öntevékeny kul- túrmunkára szükség van. Ez a népművelési forma nem vá­lik túlhaladottá még a televí­zió korában sem, sőt egyre inkább a hivatásos művészet kimeríthetetlen forrásává, utánpótlásává lesz az egész világon. Dr. Zoltán Zoltán (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom