Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

A komplex tervek és a komplex akarat Azt kérdeztük legutóbb, hogy a nagy hírrel beharan­gozott komplex tervek vajon hoil késnek? Kérdésünkre vá­laszt ugyan még nem kap­tunk, de most szeretnénk egy újabb kérdéssel szolgálni. A kisgyermek is tudja és a verebek is csiripelik, hogy az Idén január elsejével takaré­kossági esztendőt nyitottmik. A kérdés mármost csupán ennyi, hogy vajon számításba vettünk-e nagyszabású terve­inkben minden számba vehe­tőt? No, nem valami titokza­tosan „rejtett” tartalékokra, misztikus lehetőségekre gon­dolunk, sokkal egyszerűbbek­re. Olyasmire, amit mindenki mindennap lát, jószerével bosszankodik is felette, de — á tervből talán mégis ki­marad. Itt van például mindjárt a közvilágítás. Azt mindenki látja a városban, hogy túl korán gyújtják fel az utcai lámpákat és indokolatlanul későn kapcsolják ki őket. Lát­ni mindenki látja, de sokan gondolkodnak is láttukon. Ilyesformán: mi lenne, ha az utcai világítást nem a naptári hónapok és napok, hanem a tényleges sötétedés és világo- sodós szerint gyújtanák és oltanák? Nem tudjuk fejből, hogy a városban hány ezer darab utcai égő ég. Azt sem tudjuk, hogy mennyi energiát fogyasztanak. De azt tudjuk, hogy ha naponta csak negyed, jel órával rövidebb ideig ég­1 S.O.S.! I j Ezzel a jelzéssel kérne f a DÁV a ceglédiek segít- $ % ségét, de távíró hiánya-% $ ban lapunk hasábjain ke-'f ^ resztül tolmácsoljuk a ké- % | rést. $ f Ismeretlen tettesek a ^ ^ Lenin-parkban egy nap| ff alatt harminc darab izzó- $ lámpát tettek használha- ff ff tatlanná. illetve loptak el. ff ff A vandál pusztítók sze- f; (f mélye eddig ismeretlen, ff (de a lakosság segítségé- ff 2 vei nagyobb remény len- ff ff ne kézrekgrítésükre. A ( 4 rendőrségi ■■ feljelentés, meg- ff ff történt és közös erővel ff % gyorsabban megakadályoz­f, hatnánk a további puszii- ff f tást. i ( SOS ... SOS... SOS...Í y / \\v\\\\\v\\\\v\\\^^^ nek a lámpák, az kézzelfog­ható csökkenést jelent a vá­ros kiadásaiban. Azután a mi honi vandál­jaink gyakorta látható kedv­telései, amelyek egyikéről ép­pen ma közlünk a Ceglédi Hírlapban S. O. S.-jeleket. Egyetlen éjszaka harminc lámpát vertek le, loptak el egyetlen parkból! Reméljük, meglesznek a tettesek. De ha füloncsípik őket, a sommás büntetés mellett gondolnak-e majd arra az illetékesek, hogy megfizettessék velük a kárt, amit okoztak? Mégpedig rö­vid úton és teketória nélkül. S nehogy félreértésben le­gyünk: a harminc villanykör­te értéke talán nem több, mint két-háromszáz forint. Bár ezért is kár, de az igazi veszteség ennél sokkal na­gyobb. Arról van itt szó, hogy a garázda fickók lényegében a járókelők szeme láttára tűr­nek, zúznak. Mindig van szem, amely látja, hogy mi­képp döntik ki a padodat, ho­gyan verik szét a szemétgyűj­tő ladikokat, miképp verik be a művelődési ház előtti vitrin és más ablakok üvegét, ho­gyan tépik le a játszótér hin­táit. S az így okozott kár — ismét nem csupán a forintban mérhető, anyagi kár! — sok­kalta nagyobb, mint ahogy el­képzelnénk. Ez erkölcsi kár, amely egy igyekvő, szorgal­mas város levegőjét mérgezi meg. Azt a hiedelmet keltik, hogy ebek harmincadján he­verő Csáky szalmája itt min­den, törhetünk, pusztítha­tunk — kit érdekel!? Erős meggyőződésünk, hogy takarékossági évünk komplex tervei nem nélkülözhetik a határozott tetteket az ilyen közösségellenes vandalizmus­sal szemben. A ceglédiek, miközben tudomásul veszik, hogy kényszerű helyzetünk­ben takarékoskodnunk kell, azt is elvárják és látni akar­ják, hogy miképp gondoslcod- nak az illetékesek a spóro­lás legapróbb mozzanatairól 'és a bőrükbe nem férő dü­höngök megzabolázásáról. er­kölcsi és anyagi mór esve ta­nításáról! E nélkül terveink nem lesz­nek igazán komplexek azok a komplex tervek, takarékossá­gi akaratunk nem lesz való­ban komplex akarat. (-és) IX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1965. FEBRUÁR 4. CSÜTÖRTÖK Beszélgetés kisiparosokkal egy kiállításról, a tanulásról, az anyagellátásról Sehol sem születik döntés róluk, nélkülük Igényét a követelésre elveszítette... A késedelmes perindítás következménye A Munka Törvénykönyvé­nek 148. §-a a munkaügyi vi­tának a bírósághoz való ter­jesztésére határidőt nem álla­pít meg. A Munka Törvény- könyve és az azt kiegészítő szabályok a munkajogi kö­vetelések elévülésének kér­dését nem szabályozzák. De arra való tekintettel, hogy a munkaviszonyból eredő jo­gok érvényesítését illetően a felek nem hagyhatják egy­mást hosszabb ideig bizony­talanságban — kialakult a megfelelő bírói gyakorlat. A Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása szerint az idő múlá­sával nem nehezítheti meg egyik fél a másik fél részé­re a bizonyítást és a mun­kaviszonyból eredő igények érvényesítésével indokolatla­nul hosszú ideig egyik fél sem késlekedhet. Eme elv alapján döntötte el a megyei bíróság a Híd­építő Vállalat és Plangár Pál abonyi lakos munkaügyi vitáját. Plangár Pál 1959. áprilisától 1960. január el­sejéig dolgozott a Hídépítő Vállalatnál. Amikor itt a munkaviszonya megszűnt, a neki kiadott munkaruhából még hátra volt 15 hónapi ki­hordási idő. Ez 310 forintot tett ki. A Hídépítő Vállalat azonban a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatói igazoló lapra nem vezette rá a 310 forint tartozást. 1964. májusában viszont pert indí­tott Plangár ellen, hogy fi­zesse meg a 310 forintot. El­sőfokon a Ceglédi Járásbíró­ság Plangár Pált kötelezte a 310 forint megfizetésére Plangár Pál sérelmezte ezt az ítéletet és megfellebbezte arra való hivatkozással, hogy a tartozást a MIL-lapjára nem jegyezték fel, és munkaviszo­nyának megszűnésétől több mint négy év telt el és csak most áll elő követelésével a Hídépítő Vállalat. A megyei bíróság Plangár Pál fellebbezésének helyet adott és a Hídépítő Vállalat keresetét elutasította. Indoko­lásul kimondotta: a Hídépítő Vállalat semmivel sem tud­ta bizonyítani, hogy miért több mint négy év után in- dította meg a pert? Egyéb- £ ként Plangár Pál lakása idő- í közben nem változott és a| Hídépítő Vállalat után ^ ugyanannál a munkáltatóná1 j dolgozik jelenleg is. A me- ^ gyei bíróság arra az állás-1 pontra helyezkedett, hogy a | Hídépítő Vállalat a jogok 2 jóhiszemű és rendeltetéssze-1 rű gyakorlásának elvét sem ? tartotta szem előtt, indoko-| latlanul késedelmeskedett perindítással és ezért igényét í a követelésre elveszítette. f Pezsgő ügyforgalom tanús­kodik kisiparosaink szerveze­tének, a KIOSZ-nak népszerű­ségéről. A szűkös hivatali he­lyiségben egymásnak adják a kilincset a látogatók. Amíg Józsa Jánosné adminisztrátor­nál — mindannyiuk nagyra- becsült Ilonkájánál — sorra ke­rülhetnek különféle ügyes-ba­jos dolgaikkal, van idő meg- hányni-vetni a világ dolgait. Egyik beszélgető csoport a CVSE erősítéséről és esélyei­ről tárgyal. Erre való illeté­kességük onnan ered, hogy a jelenlevő Kökény-fiúk édes­apja maga is kisiparos és leg­alábbis másodkézből tud adni felvilágosítást. — Lehet bízni a focistákban! — ez végül az általános véle­mény. Pintér Miklós bácsi viszont éppen a munkavédelmi kiállí­tásról érkezett. — Jó az a kiállítás, de hián5To7.nak a mezőgaz­dasági gépekről meg a mérgekről szóló Ismerteté­sek — mondja, majd hozzáteszi: — Az új magasnyomású perme­tezőt megveszi az ember, de nem tudhatja, hogy mire szá­mítson. Meddig lehet használ­ni és mikorra várhatja, hogy egyszer csal: szétdurran a há­tán a gép. Az általam készített permetezőkre írásban vállalok ötévi garanciát. Gondolom, a gyár iránt is nagyobb lenne a bizalom, ha hasonlóan csele­kedne. Dubniczky Mihály KIOSZ- titkárt a vasasok gyűrűjéből szabadítjuk ki. — Február negyedikén a Dunai Vasmű meglátogatására készülünk — adja a felvilá­gosítást. Rendkívül nagy az érdeklődés, de sajnos ceak ötvenen férünk' el a küiön- buszári. Szaktársaink látókö­rüket szeretnék szélesíteni nehéziparunk egyik fellegvárá­ban. — S a lemaradóknak van-e erre lehetőségük? — Természetesen! A téli hónapokban továbbképzést szerveztünk a különböző szakmák részére. Szépen láto­gatják iparosaink és hozzá­tartozóik KlOSZ-akadémián- kat. Énekkarunk sikeres sze­repléséről nemrégiben emléke­zett meg a Ceglédi Hírlap. — Mit nyújt a KIOSZ anya­gi vonatkozásban tagságának? — A hatóságoknál és má­sutt képviseljük iparostársaink érdekeit. Mondhatni: sehol nem születik döntés nélkülünk. Drámai küzdelem az Orosz dűlőben a tűzze! és a sárraI Szociális bizottságunk szá­mos idősebb tagtársunk részé­re intézte el, hogy kivételes nyugellátásba n részesüljön. Szervezetünk intézi a kisipa­rosok anyagldvtalását is. Itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy azok, akik ipari tanulót tartanak, harminc százalékkal több anyagot kapnak. — Vannak-e anyagellátási nehézségeik? — Egyes anyagokból, főleg bőrből és faárukból nem tudunk eleget biztosítani. Iparosaink viszont jobbára javító és szolgáltató tevé­kenységet folytatnak és taka­rékossággal, leleményességgel sokat segítenek magukon, lyiindenesetre igyekszünk fel­sőbb szerveinkkel egyetértés­ben javítani a helyzeten. J. Z. Kis község — sok pénz Takarékosak a kocsériak A három ezerötszáz lakosú Kocséron sok takarékos em­ber lakik: pontosan kilen c- száz. Ennyi tagja van ugyanis a helyi Takarék Szövetkezet­nek. Antal Domokosnak, a Ta­karék Szövetkezet vezetőjé­nek véleménye szerint a ta­valyi év volt eddig a legjobb, ami a takarékoskodást illeti. A helyi fióknak hárommillió forint betétállománya, száshu- szon nyolcezer forint értékű részjegyalapja. és egymillió- hétszázezer forint, értékű köl­csönkerete van. — örömmel nyugtázhatom — mondotta —, hogy a takarékszövetkezet el­érte célját. Nagy segítséget nyújt az em­bereknek és nyugodtan állít­hatom, hogy pótolja az OTP- fiókot. — Milyen kölcsönlehetősé­gek vannak? — Megalakulásunk óta több mint hatmillió forint kölcsönt folyósítottunk. Tudunk adni tizenötezer forintos építési kölcsönt és ezertől hatezerig terjedő személyi kölcsönt. — Mivel foglalkoznak még? — Az utóbbi időben totó­lottó árusítással, a békeköl­csön-nyeremények kifizetésé­vel. autónyeremény-betét- könyvek kiadásával és általá­nos biztosítással. — Terveik? — Szeretnénk továbbfejlőd­ni, különösen a takarékosság terén. Ha felsőbb hatóságaink segítségével székhazunkat a bankfel tét eleknek megfelelő­en korszerűsíteni tudnánk, akkor bizonyára még többet tehetnénk. — (boros) — a szántóföldön hagyott kerék­nyoma után a talajvíz is fel­fakadt. Traktorosok és tűzol­tók szinte egymást felülmúlva izzadlak, küzdöttek, lapátol­tak, kapcsolgatták a vontató­kat, hol előre, hol hátra, ahogy éppen remény volt a szabadu­lásra. Nagy Kálmán tűzoltó­főhadnagy lovaskocsira rakat­ta át a magukkal vitt motoros szivattyút. Miközben emberei már kézi eszközökkel meg­kezdték a mentést, a közel: nagy vizesgödörre állíttatta a szivattyút, ezzel gondoskodott oltóvízről. Az elharapózott tü­zet sikerült megfogni. Sajnos, a füstben megfulladt nö- vendekborjút, a kerékpárokat és kisebb ér­tékeket már nem lehetett megmenteni. A hősies küzde­lemben tűzoltóink mindent el­követtek, amit emberileg tő­lük elvárhatunk. Ugyanígy & traktoros brigád, Balogh Gyu­la, Gallai József, Zsadon Fe­renc és segédvezetőik is tanú­jelét adták, hogy nemcsak munkában, de embertársaik és a társadalom vagyonának megmentése érdekében is tett­re készen állnak. A nap krónikája ezzel még nem volt teljes. A tsz-beli üzenettel egy időben még a Faipari Ktsz-hez kellett kivo­nulni a tartalék tűzoltóegység­nek, este pedig a Nagykátai úti fodrászüzlet rosszul meg­épített kéménye adott mun­kát nekik. J. Z. Az alkohol: öl. butit és nyomorba dönt... Herédi Sándor abonyi tsz- tag házasságát a bíróság felbontotta és úgy rendelke­zett, hogy a közös haszná­latban levő házból Herédi Sándor csak a nyárikonyhát használhatja, míg a ház töb­bi részét a felesége és gyer­meke. A házasság felbontá­sára az adott okot, hogy gyakran ivott, a feleségét durván szidalmazta és bán­talmazta. A múlt nyáron felesége különálló lakását többször felfeszítette, botrá­nyosan viselkedett. Botrá­nyos magatartását a szom­szédok figyelmeztetésére sem hagyta abba és ittas álla­potban a környék lakóinak nyugalmát is állandóan za­varta. A Ceglédi Járásbíróság He­rédi Sándort magánlaksér­tés és folytatólagos garáz­daság miatt tízszázalékos bér- csökkentés mellett tízhónapi javító-nevelőmunkára ítélte és egyben kényszer-elvonó­kúrára is kötelezte. Beszédes válasz egy cikkünkre Még tavaly, 1964. december elsején kisebb írásban java­soltuk, hogy a Rákóczi úton most fektessék le a telefon- kábeleket, most, amikor am úgyis felbontották az út­testet. Cikkünkre a Budapest VADASZAT UTÁN TÖBB FÉNYT! Néhány héttel ezelőtt nu foglalkoztunk a Puskaporos \ utca tarthatatlan állapotával. $ Megírtuk: az utca végén olyan íj sötét van, hogy este veszélyes íj arrafelé járni. A járda is íj gidres-gödrös, az ember még íj azt sem látja, hogy miben tör- íj te ki a lábát. Eddig még nem íj történt szerencsétlenség, de fj ha sokáig várunk — történ- í hét. | Vagy azt feltétlenül meg íj kell várnunk? Vidéki Postaigazgatóságtól r következő válasz érkezett: „A szóbanforgó és ehhe- hasonló munkák összehango­lására minden esetben — ér kellő időben — a beruházó, jelen esetben a Ceglédi Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága az illetékes. Részéről ez irányban hoz­zám megkeresés nem érke­zett. Ettől függetlenül a jö­vő esztendőben tervezett távbeszélőhálózat felújítása kapcsán beépülő föld alatti kábel, nem a cikkben emlí­tett úttestben, hanem a gya­logjáróban kerül elfektetés- re, amennyiben a szükséges hitelfedezet és kábelmennyi­ség rendelkezésemre fog áll­ni. — Nagy Béláné, az igaz­gatóság vezetője." Igazán szívből örülünk. íj Megnyugtató, hogy a Rákóczi íj úton a jelenlegi felfordulás íj megszüntetése után egy újabb- á ra számíthatunk. Nem lehetett volna még:- összehangolni? (Foto: Gábor) — Be lehet költözni. A Bács "j megyei Építőipari Vállalat íj tegnap befejezte a Rákóczi í, úti 37 lakásos társasház épí- íj tését, melynek műszaki át- íj adása is megtörtént. Ezzel íj egy időben megkezdték az í új, nyolctan termes gimná- fj zium alapozását. í, — Zárszámadó közgyűlé- j sót a ceglédi Vörös Csillag íj Termelőszövetkezet február j 6-án tartja. A Vörös Csillag Tsz-ből kedden délután tűzjelzés érke­zett. A vezetőség egyúttal azt is kérte, hozzanak magukkal a tűzoltók vontató eszközöket! A tsz vezetősége maga is tisz­tában volt azzal, hogy az Orosz-dűlő sárteng elével a tűzoltók önmagukban aligha tudnak megküzdeni. A feltéte­lezés helyesnek bizonyult. A százmázsás tűzoltófecskend ő csak traktor segítségével ha­ladhatott a Pörös közepén füstölgő tanya istállója felé. Sajnos, attól 150 méter távol­ságra a bekötő útról lecsúsz­va, végleg a sár foglya ma­radt. Az erősítésül küldött terepjá­ró fecskendő már az általa al­kotott forgalmi akadály miatt nem érhette el célját. Űjabb traktorok érkeztek az elsüllyedtek kivontatására. Volt közülük olyan, amelynek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom