Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

4

1965. FEBRUAR 28, VASARNAP

AVvXXX>XXXX\XVXXXXXXXX\XVXVX\XX\\\XXXXVX';

\ I

| Mende alatt... f

4

A 20. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE

Takarékosság, ütemesebb termelés,

javuló m

Versenyvdilalások a „Csepel Autó" gyáregységeiben

HETI J05I TANÁCSAINK

Kérdések, válaszok a Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről

Néhány napja hírt adtunk róla, hogy a Csepel Autógyár gazdasági és szakszervezeti vezetősége már az év elején ki-_ adta a szocialista munkaverseny idei irányelveit a gyáregységeknek. Az irányelvek alapján, a decemberi párthatározatra építve nyomban hozzáláttak a vállalások kidolgozásához. Termelési tanácskozáson beszélték meg a feladatokat és öntötték formába a gyáregységek egész esztendőre szóló versenyvállalásait hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. Az elmúlt napokban a gyáregységek eljuttatták vállalásaikat a szakszervezeti bizottsághoz. A legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük.

Motorgyár6 Sokszor megcsúfolta már az 2

/<VYXXXXXVXXXVAXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXVVvXXXV'.

Szívliangok

hanglemezen

A Medicina Egészségügyi Kiadó egész sor új könyvet bocsát ki az idén. Különös érdeklődésre tarthat számot Kamarás János: Hallgatózás a szív felett című könyve, amely a szívhangok és zörejek különböző fajtáival foglalkoznak.

Ebben a gyáregységben 15 650 motoregység elkészítését írja elő a terv. A vezetők és a dolgozók vállalták, hogy 120 motoregységet készítenek terven felül az év végéig.

Az egész Csepel Autógyárban, így a motorgyárban is évek óta a legnagyobb gondok között szerepelt a hó végi, negyedév végi és év végi hajrá. Most az ütemesebb termelés érdekében vállalták, hogy az első dekádban 25. a másodikban 33, a harmadikban pedig 42 százalékát teljesítik a havi terveknek. A második félévben a kiadott dekádter- veket egy százalékkal túlteljesítik.

A többi gyáregység zavartalanabb munkája érdekében a jelenlegi 11.6 millió forint értékű raktárkészletet 15 millióra növelik az első félév végéig. Ez év végéig 18,8 százalékos lesz a raktárkészlet, ami mér a következő esztendő zavartalan tervteljesítését lesz hivatva elősegíteni. Száz motor lesz a raktárban, amit a terv szerinti ütemezésben beszerelhetnek a gépkocsikba.

Vállalták továbbá, hogy megszüntetik a tartalékalkatrészgyártás szűk keresztmetszeteit. Ennek érdekében a második negyedévben, ahol szükséges, a harmadik műszakot is megszervezik és munkába állítják.

A selejiet tizenhat század százalékkal kívánják csökkenteni, s hogy ez a látszólag alacsony szám mennyit jelent,

többet mond róla a körülbelül egymilliós forintérték.

Az üzemszervezést is zavartalanul akarják végrehajtani. Az áttelepítendő műhelyek költözködését úgy szervezik meg, hogy közben az alkatrészellátás és az exportterv teljesítése ne szenvedjen csorbát. A gépek javításának jobb megszervezésével két százalékkal csökkentik a gépállás- idöt. A szerszámtákarókos,Sággal 450 ezer forint hasznot hajtanak a gyárnak és a népgazdaságnak. A munkavédelmi intézkedések jobb betartásával és betartatásával jelentős mértékben csökkentik a baleseti lehetőségeket.

Az éves versenyen belül a felszabadulás évfordulójáig terven felül 15 motoregységet, továbbá egymillió forint értékű tartalékaikat rész-többletet és jelentős exportterv-túltel- Jesítést vállaltak.

Járműgyár

Ebben a gyáregységben 3200 kis tehergépkocsit, köztük közel kétezer exportrendeltetésűt. 1728 nagyjárművet, köztük 89-et külföldi eladásra és 812 pótkocsit készítenek az idén. Az ütemesebb termelés érdekében azt vállalták, hogy az első félévben minden hónapban az első dekádban 25, a másodikban 58. a harmadikban 100 százalékra hajtják végre a havi tervet. A második félévben már jobb, az első dekádban 28. a másodikban

62, s a harmadikban 100 százalékos eredményt érnek el.

Hajtóműgyár

Ütemes termelést vállaltak. Biztosítják a társüzemek zavartalan alkatrészellátását. Vállalásukban már a jövőre is gondolnák, mert 1970-ig kidolgozzák a műszaki intézkedési tervet. Ezzel kívánják biztosítani a termelékenységi terv sikeres teljesítését. A j selejtet 1964-hez képest há- í rom tized százalékkal csökkentik.

Normáliagyár

i

Azt vállalták, hogy a befejezett és a teljes termelési tervet ^gytizcd százalékkal túlteljesítik. A tartalékalkat- rész-gyártás és az export tervét kéttized százalékkal teljesítik túl. Egész esztendőre számítva a kiadott normaórák két százalékát megtakarítják, azaz nem használják fel. Ezzel jelentős mértékben növelik a termelékenységet. *

Szerszámgyár

Vállalták, hogy a 455-ös billenő tehergépkocsi > szerszámait és készülékeit határidő előtt két héttel a termelő üzemek rendelkezésére bocsátják. Jelentősebb vállalásaik között szerepel még, hogy a Járműfejlesztést Intézet által tervezett új motorok elkészítése érdekében néhány fontos alkatrészt a szerszámok határidő előtti biztosítása mellett saját műhelyükben elkészítenek.

A Csepel Autógyár többi gyáregysége is jelentős vállalásokat juttatóit és juttat el a közeli napokban a szakszervezeti bizottsághoz. Ezeket a különböző főosztályok vállalásaival együtt ösz- szesítik és ismertetik a gyár kollektívája előtt, hogy biztosítsák a vállalások összehangolt teljesítését.

A vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért és más egészségi károsodásért.

Az új rendelkezésekkel a vállalatok felelőssége Is fokozódott. Általános rendelkezés szerint, ha a munkáltató az óvórendszabályokat nem tartja be, vagy a kötelező intézkedéseket nem teszi meg, és ennek következtében a dolgozót üzemi baleset — foglalkozási betegség — éri, büntetőjogi felelősségén felül, valamint kártérítési felelősségén kívül, a társadalombiztosítási szerveknek is köteles megtéríteni a felmerült segélyezési költségeket, az esetleges nyugellátás összegét.

Ha a dolgozónak kára keletkezett abból, hogy munka- viszonyában életét, egészségét vagy testi épségét megsértette, a vállalat köteles meg- téríteni a kárát. Amíg a korábbi rendelkezések szerint a dolgozóra hárult annak igazolása, hogy nem volt hibás, az új rendelkezések szerint a vállalat felelőssége objektív. Csak akkor nem felel, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső ok, vagy kizárólag a sérült dolgozó magatartása okozta.

Mivel a szabályok szigorúbbak lettek, a vállalat és a dolgozó együttes érdeke tehát a fokozott munkavédelem.

A munkavédelem egyes kérdéseinek szabályozásáról.

A Munka Törvénykönyve az egészségvédelmi és baleseti oktatást széles alapokra fekteti, és részletesen -előírja, a dolgozónak és a vállalatnak ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Mindezek a rendelkezések akkor szolgálják ténylegesen a dolgozók védelmét, ha azokat be is tartják.

Itt válaszolunk M. N. váci olvasónknak, aki írja, hogy a baleseti oktatásban való részvételt elmulasztotta, és ezért állását felmondta a vállalat. Sérelmesnek tartja a vállalat intézkedését és kérdezi, jogos

volt-e munkaviszonyának megszüntetése?

A Munka Törvénykönyve előírja, a munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat. (Pénzbírság kiszabása, fegyelmi, büntető eljárás kezdeményezése.)

A balesetelhárítási oktatásban való részvétel az egyes munkakörökben kötelező. Ha ennek nem tesz eleget a dolgozó, el kell tiltani a munkától. Erre az időre munkabér nem fizethető, és ha hibás abban, hogy az oktatást elmulasztotta, munkaviszonyát alkalmatlanság címén meg lehet szüntetni. Ha önhibáján kívül — betegség, iskolai elfoglaltság stb. — nem vett részt a munkavédelmi oktatásban. akkor pedig más munkakörbe kell áthelyezni.

Az 1965. január 1. előtt

önkényesen kilépőkre vonatkoznak-e az új rendelkezések?

A módosító rendelkezés előtt — 1964. december 1.

napján — önkényesen kiléptem a Nagykőrösi Konzervgyárból. Ez év január 5-én léptem újabb munkaviszonyba. A korábbi vagy az új rendelkezések szerint kell-e elbírálni esetemet? — kérdezi Cs. E. olvasónk.

A módosító rendelkezések végrehajtásáról szóló munkaügyi miniszteri rendelet (Mü.

M. R. 99. §. (2) bek.) értelmében a korábbi szabályok szerint az önkényes kilépőkre alkalmazott hátrányos következményeket 1965. január 1. utáni időkre is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a korábbi Mt. V. 51. §.-nak sza- badságkorlátozó rendelkezését is alkalmazni kell, pl. ha a dolgozó 1964. december 31. napja előtt önkényesen kilépett és 1965. január 5-én lépett új munkaviszonyba, akkor az említett szabályoknak megfelelően az 1965. és 1966. évre járó alapszabadságának csak a felét kaphatja, pótszabadságban pedig osak egészségre ártalmas munka címen vagy fiatal korára tekintettel részesülhet.

Sorkatonai szolgálat

munkaviszonyban töltött

időnek számít-e?

A korábbi rendelkezések szerint munkakönyvembe bevezették, hogy a háromévi katonai szolgálat alatt a munkaviszonyom szünetel. Mivel a jogszabályban előírt két-, illetve háromévi folyamatos munkaviszonyom az új munkahelyemen megvan, kértem az elvesztett munkaviszonyban töltött idők beszámítását. Minden korábban munkaviszonyban töltött és igazolt időt beszámították, a sorkatonai szolgálat időtartamát azonban nem, mivel a munkakönyvemben a munkaviszony szünetelése szerepel. A vállalat intézkedését sérelmesnek tartom, és kérdezem, milyen rendelkezés alapján fordulhatok jogorvoslatért.

V. I. abonyi olvasónk sérelme jogos. Bár a korábbi rendelkezések szerint a sorkatonai szolgálat ideje alatt szünetelt a munkaviszony és azt a munkakönyvbe is be kellett jegyezni. A vállalat tehát helyesen járt el akkor, amikor a szünetelő munkaviszonyt beírta munkakönyvébe. Most azonban, amikor korábban munkaviszonyban töltött és elvesztett idejének beszámítására került sor — intézkedése törvénysértő, mert a Munka Törvénykönyve helyes értelmezése szerint — figyelemmel az -1/1965, (II. 18.) Mü. M. számú rendeletre is — a munkakönyvbe beírt szünetelő munkaviszonyt is be kell számítani a folyamatos munkaviszonyba, akkor, ha a dolgozó igazolja, hogy ez idő alatt sorkatonai szolgálatát töltötte.

Dr. M. J.

Falu és ember a történelem sodrában

A TÖRTÉNELMET emberek formálják, az embereket meg a történelem. És most a huszadik április negyediké tiszteletére országszerte történészé vedlik át sok-sok ember. Felnőttek meg iskolás gyerekek. Szülőfalujuk, lakóhelyük jelenbe vezető múltját kutatják. Helytörténészek.

Az iskola új, mindössze két esztendeje épült. Sokat megért, sokat látott öreg diófák lomboscdtak a helyén, meglehet évezredek óta. Ha egy kipusztult, talán magról kelt másik lépett a nyomába, emberemlékezet óta itt állt, amíg ki nem vágták, a dióliget. Vajon ezekről a fákról nevezték el Diósának a kis falut, vagy a falu nevéért ültették a fákat? Ezt is kutatják, de választ nem találnak rá a hely- történészek.

— Laktak itt már emberek a római időkben, s nyoma van annak, hogy még régebben is — mondja Dezső Lajos iskola- igazgató, akihez a helytörténet adatai befutnak. — Csak nemrég találtak a határban, a homokbányában néhány feltehetően több ezeréves „kaptárkövet”. Megmunkált, jókora mészkövek ezek, közepükbe fülkét véstek, olyan formát, amilyent templomok falába szobrok részére építenek. De ilyen kőbe vájt nagy fülkét csak Dél-Amerikában leltek, Ezekbe helyeztek aranyszobrot, naptemplomukban, palotáikban például az inkák is.

A KÖZÉPKORBAN már

szőlőt termeltek Diósdon. ez a kultúra azonban századunk elejére jóformán teljesen kiveszett. Akkor — mintegy hatvan éve — kezdett a lakosság őszibarackkal foglalkozni. Pár esztendeje százholdas táblára telepít barackot a diósdi gyümölcstermelő szakcsoport. Évről évre növekszik a terület, kis része már termőre fordult, nemsokára valóságos őszibarackgyár lesz a falu.

— Másik gyárunk pedig máris virágzó nagyüzem: a csapágygyár. Hogyan keletkezett, fejlődött, ezt kérdezzék meg Bognár Dezsőtől, a gyár nyugdíjasától, de ott találják azért most is.

Megyünk hát a gyárba és útközben sok mindent hallunk Bognárból, mindenki ismeri. 1936-tól 1946 végéig községi főjegyzője volt Diósának. No, legalább megmondja azt is, hogy mit fejlődött a falu?

— Sokat. 1945 óta 230 új lakóház épült, 148 magánépítkezés, 87 állami, ez utóbbiakban 130 lakás van. Ma közel ötszáz házban kétezernél több ember él. Jelenleg is épül vagy hat-nyolc ház.

— A gyár? Tulajdonképpen negyvenegyben létesült. Én adtom át az építési, meg a működési engedélyt a Pyrodhemia Kft-nek, amely a községi legelőből négyezer ölet vásárolt és hamarosan hat földszintes épületet emelt. Hadiüzem lett. Kétszázötven—háromszáz emberrel dolgozott, gyártott repülőgépfegyvergolyót, nyomjelző lövedéket, kézigránátot és ugyancsak a fegyverekhez csapágyzsírt. '

— A községben sok német ajkú lakott, hogy-hogy egy sem szolgált az SS-ben? —

kérdezzük. Az m. kir. hadügyminisztériumtól parancs érkezett 1944 nyarán, jelölje meg a községi elöljáróság azt az idő, amikor a mellékelten felsorolt 140 német anyanyelvű férfit az SS sorozóbizottsá- ga elé állítja. Bognár főjegyző azonnal válaszolt, közölte, hogy a nevezettek magúkat magyarnak vallják és legfeljebb a magyar hadseregben szolgálnak, ha kell, de nem a németben. — így történt?

— Igen. De az iratot Albitz Lajos községi bíró és Zámori István pénztáros is aláírta, mag aztán megbukott rövidesen a Sztójay-kormány is — kisebbíti a maga érdemét és visszakanyarodik a gyár történetére.

A HAT KIS ÉPÜLET ma

is áll, a háború is épen hagyta. 45 májusában a tulajdonosok összeszedtek a régi munkásokból huszonöt-harminc embert Diósdon. feltámasztották a Pyrochemiát, csakhogy már nem „tűzvegyészet” lett a célja. Óratengelyt, kályhafestéket, kerékgumisallert, mosószappant, lemezárut készítettek. 1950. Az államosítás évében szocialista üzemmé alakult a kis gyár. Legtöbb munkása akkor látott életében először csapágyat, azt is csak régit, javítani valót. Most már a csapágyjavítás lett a diósdi üzem profilja.

— Ehhez a gépeket Pestről hozták. Frisch Károly csapágyjavító műhelyéből. Jött három munkás is, a három első szakember: Poczolt Lajos, később üzemvezető lett az esztergályos műhelyben, tavaly

vonult nyugalomba, Payerl

Vilmos itt dolgozik ma is, a meó egyik részlegét vezeti,

Pethö István pedig a házi gépjavító üzemben művezető. Akkor már én is itt dolgoztam az irodán.

— Megmondaná mi lett a leventékkel?

— Másnap visszajöttek — feleli vontatottan. Megintcsak másoktól szerzett értesülésekre támaszkodhatunk. Jött a parancs, azonnal induljanak a leventék. A főjegyző vonakodott teljesíteni, elsüllyesztette, de két hét múlva futár érkezett, vagy letartóztatja és magával viszi a főjegyzőt, vagy elindulnak rögtön a leventék. Menniük kellett. Bognár Dezső azonban levelet adott velük, minden útbaeső falu jegyzőjéhez, kérte, ha úgy látják, a menetelést megzavarhatná valami, küldje v'ssza a fiúkat. — így történt?

— Igen. Az etyeki kolléga úgy találta. Este értek oda, szállást, adott nekik, reggel visszaindította őket.

BOGNÁR KÉSEDELMESKEDÉSE-és körlevele nélkül ugyan hány egykori diósdi levente dolgozhatna ma a csapágygyárban? Igen, a gyár...

— Ötvenkettőben lett igazgató Gáti Ferenc, a mostani.

Ötvenháromban még' alig négyszáz dolgozója volt a gyárnak, s ahogy énült tovább, meg jöttek az új gépek, úgy nőtt a létszám. Ma 1423-an vannak. Kifejezett csapágyszakember a meginduláskor jóformán egy sem volt közöttük. mind itt tanulták meg a készítését, mégpedig olyan jól. hogy tizenegy jelveuyes, öt okleveles szocialista brigád dolgozik a gyárban. Idén harminckét brigád küzd ezért a címért, április negyedikére elválik, hány kapja meg.

Az első esztendőben 45 000 csapágyat készítettek, tavaly 2 631 060 darabot, az idei terv 2 800 000. De ez csak a kúpgörgős csapágyra vonatkozik. Mert múlt esztendő óta tűgör- göst meg hengergörgőst is gyártanak.

TAVALY 292 MILLIÓ FORINT termelési értékből 186 millió forint értéket exportáltak és mindössze tizenegy reklamáció érkezett, abból is tíz vonatkozott a csomagolásra. Bizonysága ez is a jó munkának. Pedig a géppark csak részben korszerű, helyes technológiával fokozzák a termelést és növelik a minőséget.

Megint a község történetéről beszélünk. Mikor szabadult fel Diósd?

— Éppen a karácsonyfagyertyát gyújtottuk meg a pincében, akkor dörömbölt az ajtón az első szovjet katona.

— És úgy mondják, ön vezette azután őket még azon az éjszakán tovább, Budapest határáig.

— Igen. Az első háborúban hadifogoly voltam, megtanultam oroszul. Megkért az elővéd parancsnoka, menjek velük mutassam az utat.

— Mióta párttag?

— 1945 márciusa óta. Most bizalmi vagyok a községi párt- szervezetben. Akkor, az alakuló gyűlést az érdiigeti kaszinóban tartottuk, ágyudörgés közben.

Arról hallgat, hogy ennek a gyűlésnek a megszervezésében nagy része volt.

BOGNÁR DEZSŐ idén lesz! hatvanhét éves. de a kora igazán nem látszik meg rajta. Az sem, hogy valaha községi főjegyző volt. Most a községe helytörténetéhez szolgáltat adóadatokat. Ki ne feledje valahogy a saját történetét, az is a helytörténethez tartozó adat.

Szakoly Endre