Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

4 1965. FEBRUAR 28, VASARNAP AVvXXX>XXXX\XVXXXXXXXX\XVXVX\XX\\\XXXXVX'; \ I | Mende alatt... f 4 A 20. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Takarékosság, ütemesebb termelés, javuló m Versenyvdilalások a „Csepel Autó" gyáregységeiben HETI J05I TANÁCSAINK Kérdések, válaszok a Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről Néhány napja hírt adtunk róla, hogy a Csepel Autógyár gazdasági és szakszervezeti vezetősége már az év elején ki-_ adta a szocialista munkaverseny idei irányelveit a gyáregy­ségeknek. Az irányelvek alapján, a decemberi párthatáro­zatra építve nyomban hozzáláttak a vállalások kidolgozásá­hoz. Termelési tanácskozáson beszélték meg a feladatokat és öntötték formába a gyáregységek egész esztendőre szóló ver­senyvállalásait hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. Az elmúlt napokban a gyáregységek eljuttatták vállalásaikat a szakszervezeti bizottsághoz. A legfontosabba­kat az alábbiakban ismertetjük. Motorgyár­6 Sokszor megcsúfolta már az 2 /<VYXXXXXVXXXVAXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXVVvXXXV'. Szívliangok hanglemezen A Medicina Egészségügyi Kiadó egész sor új könyvet bocsát ki az idén. Különös érdeklődésre tarthat számot Kamarás János: Hallgatózás a szív felett című könyve, amely a szívhangok és zöre­jek különböző fajtáival fog­lalkoznak. Ebben a gyáregységben 15 650 motoregység elkészíté­sét írja elő a terv. A vezetők és a dolgozók vállalták, hogy 120 motoregységet készítenek terven felül az év végéig. Az egész Csepel Autógyár­ban, így a motorgyárban is évek óta a legnagyobb gon­dok között szerepelt a hó végi, negyedév végi és év végi haj­rá. Most az ütemesebb terme­lés érdekében vállalták, hogy az első dekádban 25. a máso­dikban 33, a harmadikban pe­dig 42 százalékát teljesítik a havi terveknek. A második félévben a kiadott dekádter- veket egy százalékkal túltel­jesítik. A többi gyáregység zavarta­lanabb munkája érdekében a jelenlegi 11.6 millió forint ér­tékű raktárkészletet 15 millió­ra növelik az első félév vé­géig. Ez év végéig 18,8 száza­lékos lesz a raktárkészlet, ami mér a következő esztendő za­vartalan tervteljesítését lesz hivatva elősegíteni. Száz mo­tor lesz a raktárban, amit a terv szerinti ütemezésben be­szerelhetnek a gépkocsikba. Vállalták továbbá, hogy megszüntetik a tartalékalkat­részgyártás szűk keresztmet­szeteit. Ennek érdekében a második negyedévben, ahol szükséges, a harmadik műsza­kot is megszervezik és mun­kába állítják. A selejiet tizenhat század százalékkal kívánják csökken­teni, s hogy ez a látszólag ala­csony szám mennyit jelent, többet mond róla a körülbe­lül egymilliós forintérték. Az üzemszervezést is zavar­talanul akarják végrehajtani. Az áttelepítendő műhelyek költözködését úgy szervezik meg, hogy közben az alkat­részellátás és az exportterv teljesítése ne szenvedjen csor­bát. A gépek javításának jobb megszervezésével két száza­lékkal csökkentik a gépállás- idöt. A szerszámtákarókos,Ság­gal 450 ezer forint hasznot hajtanak a gyárnak és a nép­gazdaságnak. A munkavédel­mi intézkedések jobb betartá­sával és betartatásával jelen­tős mértékben csökkentik a baleseti lehetőségeket. Az éves versenyen belül a felszabadulás évfordulójáig terven felül 15 motoregységet, továbbá egymillió forint érté­kű tartalékaikat rész-többletet és jelentős exportterv-túltel- Jesítést vállaltak. Járműgyár Ebben a gyáregységben 3200 kis tehergépkocsit, köztük kö­zel kétezer exportrendelteté­sűt. 1728 nagyjárművet, köz­tük 89-et külföldi eladásra és 812 pótkocsit készítenek az idén. Az ütemesebb termelés érdekében azt vállalták, hogy az első félévben minden hó­napban az első dekádban 25, a másodikban 58. a harmadik­ban 100 százalékra hajtják végre a havi tervet. A máso­dik félévben már jobb, az el­ső dekádban 28. a másodikban 62, s a harmadikban 100 szá­zalékos eredményt érnek el. Hajtóműgyár Ütemes termelést vállaltak. Biztosítják a társüzemek za­vartalan alkatrészellátását. Vállalásukban már a jövőre is gondolnák, mert 1970-ig kidolgozzák a műszaki intéz­kedési tervet. Ezzel kívánják biztosítani a termelékenységi terv sikeres teljesítését. A j selejtet 1964-hez képest há- í rom tized százalékkal csök­kentik. Normáliagyár i Azt vállalták, hogy a befe­jezett és a teljes termelési tervet ^gytizcd százalékkal túlteljesítik. A tartalékalkat- rész-gyártás és az export tervét kéttized százalékkal teljesítik túl. Egész eszten­dőre számítva a kiadott nor­maórák két százalékát meg­takarítják, azaz nem hasz­nálják fel. Ezzel jelentős mértékben növelik a terme­lékenységet. * Szerszámgyár Vállalták, hogy a 455-ös bil­lenő tehergépkocsi > szerszá­mait és készülékeit határ­idő előtt két héttel a ter­melő üzemek rendelkezésére bocsátják. Jelentősebb válla­lásaik között szerepel még, hogy a Járműfejlesztést In­tézet által tervezett új mo­torok elkészítése érdekében néhány fontos alkatrészt a szerszámok határidő előtti biz­tosítása mellett saját műhe­lyükben elkészítenek. A Csepel Autógyár többi gyáregysége is jelentős vál­lalásokat juttatóit és jut­tat el a közeli napokban a szakszervezeti bizottsághoz. Ezeket a különböző főosztá­lyok vállalásaival együtt ösz- szesítik és ismertetik a gyár kollektívája előtt, hogy biz­tosítsák a vállalások össze­hangolt teljesítését. A vállalat anyagi fele­lőssége az üzemi balesete­kért és más egészségi ká­rosodásért. Az új rendelkezésekkel a vállalatok felelőssége Is foko­zódott. Általános rendelkezés szerint, ha a munkáltató az óvórendszabályokat nem tart­ja be, vagy a kötelező intéz­kedéseket nem teszi meg, és ennek következtében a dolgo­zót üzemi baleset — foglalko­zási betegség — éri, büntető­jogi felelősségén felül, vala­mint kártérítési felelősségén kívül, a társadalombiztosítási szerveknek is köteles megtérí­teni a felmerült segélyezési költségeket, az esetleges nyug­ellátás összegét. Ha a dolgozónak kára ke­letkezett abból, hogy munka- viszonyában életét, egészsé­gét vagy testi épségét megsér­tette, a vállalat köteles meg- téríteni a kárát. Amíg a ko­rábbi rendelkezések szerint a dolgozóra hárult annak iga­zolása, hogy nem volt hibás, az új rendelkezések szerint a vállalat felelőssége objektív. Csak akkor nem felel, ha bi­zonyítja, hogy a kárt működé­si körén kívül eső ok, vagy ki­zárólag a sérült dolgozó ma­gatartása okozta. Mivel a szabályok szigo­rúbbak lettek, a vállalat és a dolgozó együttes érdeke te­hát a fokozott munkavéde­lem. A munkavédelem egyes kérdéseinek szabályozásá­ról. A Munka Törvénykönyve az egészségvédelmi és baleseti oktatást széles alapokra fek­teti, és részletesen -előírja, a dolgozónak és a vállalatnak ezzel kapcsolatos kötelezett­ségeit. Mindezek a rendelke­zések akkor szolgálják tény­legesen a dolgozók védelmét, ha azokat be is tartják. Itt válaszolunk M. N. váci olvasónknak, aki írja, hogy a baleseti oktatásban való rész­vételt elmulasztotta, és ezért állását felmondta a vállalat. Sérelmesnek tartja a vállalat intézkedését és kérdezi, jogos volt-e munkaviszonyának megszüntetése? A Munka Törvénykönyve előírja, a munkavédelmi sza­bályok megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat. (Pénzbírság kiszabása, fegyel­mi, büntető eljárás kezdemé­nyezése.) A balesetelhárítási oktatás­ban való részvétel az egyes munkakörökben kötelező. Ha ennek nem tesz eleget a dol­gozó, el kell tiltani a munká­tól. Erre az időre munkabér nem fizethető, és ha hibás ab­ban, hogy az oktatást elmu­lasztotta, munkaviszonyát al­kalmatlanság címén meg le­het szüntetni. Ha önhibáján kívül — betegség, iskolai el­foglaltság stb. — nem vett részt a munkavédelmi okta­tásban. akkor pedig más mun­kakörbe kell áthelyezni. Az 1965. január 1. előtt önkényesen kilépőkre vo­natkoznak-e az új rendel­kezések? A módosító rendelkezés előtt — 1964. december 1. napján — önkényesen kilép­tem a Nagykőrösi Konzerv­gyárból. Ez év január 5-én léptem újabb munkaviszony­ba. A korábbi vagy az új ren­delkezések szerint kell-e elbí­rálni esetemet? — kérdezi Cs. E. olvasónk. A módosító rendelkezések végrehajtásáról szóló munka­ügyi miniszteri rendelet (Mü. M. R. 99. §. (2) bek.) értelmé­ben a korábbi szabályok sze­rint az önkényes kilépőkre al­kalmazott hátrányos követ­kezményeket 1965. január 1. utáni időkre is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a ko­rábbi Mt. V. 51. §.-nak sza- badságkorlátozó rendelkezését is alkalmazni kell, pl. ha a dolgozó 1964. december 31. napja előtt önkényesen kilé­pett és 1965. január 5-én lé­pett új munkaviszonyba, ak­kor az említett szabályoknak megfelelően az 1965. és 1966. évre járó alapszabadságának csak a felét kaphatja, pótsza­badságban pedig osak egész­ségre ártalmas munka címen vagy fiatal korára tekintettel részesülhet. Sorkatonai szolgálat munkaviszonyban töltött időnek számít-e? A korábbi rendelkezések szerint munkakönyvembe be­vezették, hogy a háromévi katonai szolgálat alatt a mun­kaviszonyom szünetel. Mivel a jogszabályban előírt két-, il­letve háromévi folyamatos munkaviszonyom az új mun­kahelyemen megvan, kértem az elvesztett munkaviszony­ban töltött idők beszámítását. Minden korábban munkavi­szonyban töltött és igazolt időt beszámították, a sorkato­nai szolgálat időtartamát azonban nem, mivel a munka­könyvemben a munkaviszony szünetelése szerepel. A válla­lat intézkedését sérelmesnek tartom, és kérdezem, milyen rendelkezés alapján fordulha­tok jogorvoslatért. V. I. abonyi olvasónk sé­relme jogos. Bár a korábbi rendelkezések szerint a sorka­tonai szolgálat ideje alatt szünetelt a munkaviszony és azt a munkakönyvbe is be kellett jegyezni. A vállalat te­hát helyesen járt el akkor, amikor a szünetelő munkavi­szonyt beírta munkakönyvé­be. Most azonban, amikor ko­rábban munkaviszonyban töl­tött és elvesztett idejének be­számítására került sor — in­tézkedése törvénysértő, mert a Munka Törvénykönyve he­lyes értelmezése szerint — fi­gyelemmel az -1/1965, (II. 18.) Mü. M. számú rendeletre is — a munkakönyvbe beírt szü­netelő munkaviszonyt is be kell számítani a folyamatos munkaviszonyba, akkor, ha a dolgozó igazolja, hogy ez idő alatt sorkatonai szolgálatát töltötte. Dr. M. J. Falu és ember a történelem sodrában A TÖRTÉNELMET embe­rek formálják, az embereket meg a történelem. És most a huszadik április negyediké tiszteletére országszerte tör­ténészé vedlik át sok-sok ember. Felnőttek meg isko­lás gyerekek. Szülőfalujuk, lakóhelyük jelenbe vezető múltját kutatják. Helytörté­nészek. Az iskola új, mindössze két esztendeje épült. Sokat meg­ért, sokat látott öreg diófák lomboscdtak a helyén, meg­lehet évezredek óta. Ha egy kipusztult, talán magról kelt másik lépett a nyomába, em­beremlékezet óta itt állt, amíg ki nem vágták, a dióliget. Va­jon ezekről a fákról nevezték el Diósának a kis falut, vagy a falu nevéért ültették a fá­kat? Ezt is kutatják, de vá­laszt nem találnak rá a hely- történészek. — Laktak itt már emberek a római időkben, s nyoma van annak, hogy még régebben is — mondja Dezső Lajos iskola- igazgató, akihez a helytörténet adatai befutnak. — Csak nem­rég találtak a határban, a ho­mokbányában néhány felte­hetően több ezeréves „kaptár­követ”. Megmunkált, jókora mészkövek ezek, közepükbe fülkét véstek, olyan formát, amilyent templomok falába szobrok részére építenek. De ilyen kőbe vájt nagy fülkét csak Dél-Amerikában leltek, Ezekbe helyeztek aranyszob­rot, naptemplomukban, palo­táikban például az inkák is. A KÖZÉPKORBAN már szőlőt termeltek Diósdon. ez a kultúra azonban századunk elejére jóformán teljesen ki­veszett. Akkor — mintegy hatvan éve — kezdett a lakos­ság őszibarackkal foglalkoz­ni. Pár esztendeje százholdas táblára telepít barackot a diósdi gyümölcstermelő szak­csoport. Évről évre növekszik a terület, kis része már ter­mőre fordult, nemsokára va­lóságos őszibarackgyár lesz a falu. — Másik gyárunk pedig máris virágzó nagyüzem: a csapágygyár. Hogyan kelet­kezett, fejlődött, ezt kérdez­zék meg Bognár Dezsőtől, a gyár nyugdíjasától, de ott ta­lálják azért most is. Megyünk hát a gyárba és útközben sok mindent hal­lunk Bognárból, mindenki is­meri. 1936-tól 1946 végéig köz­ségi főjegyzője volt Diósának. No, legalább megmondja azt is, hogy mit fejlődött a falu? — Sokat. 1945 óta 230 új lakóház épült, 148 magánépít­kezés, 87 állami, ez utóbbiak­ban 130 lakás van. Ma közel ötszáz házban kétezernél több ember él. Jelenleg is épül vagy hat-nyolc ház. — A gyár? Tulajdonképpen negyvenegyben létesült. Én adtom át az építési, meg a mű­ködési engedélyt a Pyrodhemia Kft-nek, amely a községi legelőből négyezer ölet vásá­rolt és hamarosan hat föld­szintes épületet emelt. Hadi­üzem lett. Kétszázötven—há­romszáz emberrel dolgozott, gyártott repülőgépfegyvergo­lyót, nyomjelző lövedéket, ké­zigránátot és ugyancsak a fegyverekhez csapágyzsírt. ' — A községben sok német ajkú lakott, hogy-hogy egy sem szolgált az SS-ben? — kérdezzük. Az m. kir. hadügy­minisztériumtól parancs ér­kezett 1944 nyarán, jelölje meg a községi elöljáróság azt az idő, amikor a mellékelten felsorolt 140 német anyanyel­vű férfit az SS sorozóbizottsá- ga elé állítja. Bognár főjegy­ző azonnal válaszolt, közölte, hogy a nevezettek magúkat magyarnak vallják és legfel­jebb a magyar hadseregben szolgálnak, ha kell, de nem a németben. — így történt? — Igen. De az iratot Albitz Lajos községi bíró és Zámori István pénztáros is aláírta, mag aztán megbukott rövide­sen a Sztójay-kormány is — kisebbíti a maga érdemét és visszakanyarodik a gyár tör­ténetére. A HAT KIS ÉPÜLET ma is áll, a háború is épen hagy­ta. 45 májusában a tulajdono­sok összeszedtek a régi mun­kásokból huszonöt-harminc embert Diósdon. feltámasztot­ták a Pyrochemiát, csakhogy már nem „tűzvegyészet” lett a célja. Óratengelyt, kályha­festéket, kerékgumisallert, mo­sószappant, lemezárut készí­tettek. 1950. Az államosítás évében szocialista üzemmé ala­kult a kis gyár. Legtöbb mun­kása akkor látott életében elő­ször csapágyat, azt is csak ré­git, javítani valót. Most már a csapágyjavítás lett a diósdi üzem profilja. — Ehhez a gépeket Pestről hozták. Frisch Károly csap­ágyjavító műhelyéből. Jött három munkás is, a három el­ső szakember: Poczolt Lajos, később üzemvezető lett az esz­tergályos műhelyben, tavaly vonult nyugalomba, Payerl Vilmos itt dolgozik ma is, a meó egyik részlegét vezeti, Pethö István pedig a házi gép­javító üzemben művezető. Ak­kor már én is itt dolgoztam az irodán. — Megmondaná mi lett a leventékkel? — Másnap visszajöttek — feleli vontatottan. Megintcsak másoktól szerzett értesülések­re támaszkodhatunk. Jött a parancs, azonnal induljanak a leventék. A főjegyző vonako­dott teljesíteni, elsüllyesztet­te, de két hét múlva futár ér­kezett, vagy letartóztatja és magával viszi a főjegyzőt, vagy elindulnak rögtön a le­venték. Menniük kellett. Bog­nár Dezső azonban levelet adott velük, minden útbaeső falu jegyzőjéhez, kérte, ha úgy látják, a menetelést meg­zavarhatná valami, küldje v'ssza a fiúkat. — így tör­tént? — Igen. Az etyeki kolléga úgy találta. Este értek oda, szállást, adott nekik, reggel visszaindította őket. BOGNÁR KÉSEDELMES­KEDÉSE-és körlevele nélkül ugyan hány egykori diósdi le­vente dolgozhatna ma a csap­ágygyárban? Igen, a gyár... — Ötvenkettőben lett igaz­gató Gáti Ferenc, a mostani. Ötvenháromban még' alig négyszáz dolgozója volt a gyárnak, s ahogy énült tovább, meg jöttek az új gépek, úgy nőtt a létszám. Ma 1423-an vannak. Kifejezett csapágy­szakember a meginduláskor jóformán egy sem volt közöt­tük. mind itt tanulták meg a készítését, mégpedig olyan jól. hogy tizenegy jelveuyes, öt ok­leveles szocialista brigád dol­gozik a gyárban. Idén har­minckét brigád küzd ezért a címért, április negyedikére el­válik, hány kapja meg. Az első esztendőben 45 000 csapágyat készítettek, tavaly 2 631 060 darabot, az idei terv 2 800 000. De ez csak a kúp­görgős csapágyra vonatkozik. Mert múlt esztendő óta tűgör- göst meg hengergörgőst is gyártanak. TAVALY 292 MILLIÓ FO­RINT termelési értékből 186 millió forint értéket exportál­tak és mindössze tizenegy rek­lamáció érkezett, abból is tíz vonatkozott a csomagolásra. Bizonysága ez is a jó mun­kának. Pedig a géppark csak részben korszerű, helyes tech­nológiával fokozzák a terme­lést és növelik a minőséget. Megint a község történetéről beszélünk. Mikor szabadult fel Diósd? — Éppen a karácsonyfa­gyertyát gyújtottuk meg a pincében, akkor dörömbölt az ajtón az első szovjet katona. — És úgy mondják, ön ve­zette azután őket még azon az éjszakán tovább, Budapest ha­táráig. — Igen. Az első háborúban hadifogoly voltam, megtanul­tam oroszul. Megkért az elő­véd parancsnoka, menjek ve­lük mutassam az utat. — Mióta párttag? — 1945 márciusa óta. Most bizalmi vagyok a községi párt- szervezetben. Akkor, az alaku­ló gyűlést az érdiigeti kaszi­nóban tartottuk, ágyudörgés közben. Arról hallgat, hogy ennek a gyűlésnek a megszervezésében nagy része volt. BOGNÁR DEZSŐ idén lesz! hatvanhét éves. de a kora iga­zán nem látszik meg rajta. Az sem, hogy valaha községi fő­jegyző volt. Most a községe helytörténetéhez szolgáltat adó­adatokat. Ki ne feledje vala­hogy a saját történetét, az is a helytörténethez tartozó adat. Szakoly Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom