Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-26 / 48. szám

MA: Ingyen kóstoló két üzletben ! Aki még nem ismeri a Mirelitet, most megismerheti! Régi ismerőssel találkoztunk a napokban az Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalatnál. Bars Károly, a Hűtőipari Vállalat képviselője nem először járt most Cegléden, nem egy Mi­relité árubemutató szervezése fűződik a nevéhez. — Talán most is ilyesmire készülnek? — Igen, pénteken » nagy Népboltban és a Rákóczi úti önkiszolgáló boltban érdekes bemuta­tót tartunk. Sokféle készítménnyel állunk a vásárlók rendelkezésére. A Mtrelite-éruk forgalmára kü­lönben nincs panasz. Most, a tél végén egyre többet vásá­rolnak a mélyhűtött gyümöl­csökből. Pénteken egész nap szakember áll a pult mögött és válaszol az árukra vonatko­zó kérdésekre. Felvilágosítást nyújt a felhasználásukra vo­natkozóan és természetesen feljegyzi a kívánságokat, a panaszokat is. Jelenleg a legnagyobb sikere a zöldbab és a paraj mellett a finomfőzeléknek van. Ennek a negyven százaléka borsó, negyven százaléka sár­garépa és húsz százaléka kar­fiol. Kiválóan alkalmazható a kisgyermekek vitaminszükség­letének kielégítésére. — A gyümölcsök közül kü­lönösen keresik a szilvát, a sárga- és az őszibarackot és most újabban az epret. A fél kilogrammos csomagokban kapható áru nem drága. A készételek közül a lecsót, a sertés- és marhapörköltöt, a székelykáposztát, a rakotifcká- posztát és a szalontüdőt vi­szik a leginkább — mondta a szakember. A mai bemutatót külön­ben kóstolóval kötötték egybe. Aki még nem ismeri a mély­hűtött készítményeket, a bolt­ban meggyőződhet arról, hogy milyen ízletesek. CEGLÉDI JÁRÁS* ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1965. FEBRUÁR 26, PÉNTEK A takarékossági gondolat jegyében: mutassuk be városunk alkotó képességét Rendezőiünk hiúllitdst ír l szabad u Uísunh 20. évfordulójára ■ fi va- fi Tessék megkóstolni, ma ingyen lehet. \ ísasr *bT F FÓRUM Mezőgazdasági versenyre szólítunk benneteket! A KISZ járási bizottsága és a járási tanács mező­gazdasági osztálya az alábbi felhívással fordul a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok­hoz. FIATALOK! Az 1965. évi tervek mara­déktalan végrehajtása érde­kében lendületes és haté­kony közreműködéstekre szá­mítunk. Ezért versenyt in­dítunk az egyes munkacsa­patok között. Jelentkezhetnek a verseny­be a termelés bármely terü­letén dolgozó munkacsapa­tok: növénytermesztők, ku­koricatermelő- és silózóbrigá­dok, sertésgondozók, trakto­rosok, nagyüzemi kukorica- termesztők, zöldségtermesz­tők. Az ifjúsági termelési versenyben részt vehet min­den harminc éven aluli fia­tal. Brigádok, munkacsapa­tok jelentkezése esetén a tel­jes létszám hatvan százalé­ka legyen fiatal. Minden versenyágban az el­ső három helyezett díjazás­ban részesül. A verseny értékelése évi két alkalommal történik. Arra kérünk benneteket, hogy minél többen vegyetek részt a járási szocialista if­júsági munkaversenyben! A verseny részletesebb fel­tételeiről a KlSZ-álapszerve- zetek titlcárai adnak felvilá­gosítást. Zsuffa Ervin, a járási tanács mező- gazdasági osztályának vezetője Gyigor József járási KISZ-titkár M«*s terviig« A KIOSZ járási városi szer- ■ vezeténél hallottuk, hogy azok részére, akik rendelkeznek a megfelelő feltételekkel lehe­tőség nyílik a mestervizsga le­tételére. A KIOSZ harminc­hat órás mestervizsgáé lökészí- j tő iparigazgatási tanfolyamot szervez. Ha lesz elég jelent­kező, márciusban rendezik meg a tanfolyamot, amely után vizsgát tehetnek a mes­terjelöltek. Mindössze néhány hét vá­laszt már csak el bennünket felszabadulásunk nagy ün­nepétől, A termelésben szé­les körű mozgalom van ki­bontakozóban. Reméljük, hogy e vérsenymozgalmak nagy eredményeket hoznak. S talán a I'ersenyek értékelésével és elismerésével többet törőd­nek majd az idén az illetéke­sek, mint az utóbbi években. Sok helyütt élénk vita fo­lyik arról, hogy az idén a? eddig szokásos külsőségek mellőzésével csak a bensősé­ges ünneplésre kell törekedni. Indokolásként a szigorú taka­rékosságot emlegetik és va­lószínű, hogy megfeledkeznek arról, hogy a bensőséges meg­emlékezésnek is kell némi kül­ső formát biztosítani. A drága pénzt, időt, fáradságot és anyagot igénylő túldckorálás helyett arra kellene töreked­ni, hogy a munkaversenyek baj­nokainak, teljesítményük­nek nagyobb nyilvános­ságot és ezzel együtt na­gyobb erkölcsi megbecsü­lést is tudjunk biztosí­tani. Ez az álláspont sok tekin­tetben megfontolást érdemel. Mégis, e mellett megkockáz­tatnék egy javaslatot. Bár rö­vid az idő. de még most sem volna késő felkészülni arra. hogy április 4-re egy külsőségekben szerény, de mégis nagyszabású kiállítást rendezzünk. Erre a kiállítás­ra csupán csak őzt kellene összegyűjteni, amit eddig mér elkészítettek, vagy éppen most készítenek a munkások, tsz- tagok és az értelmiségiek. Ar­ra gondolunk például, hogy a város lakossága itt Ceg­léden megismerhetné a helyi ipar termékének egy részét. El lehetne hozni erre a kiál­lításra például a Villamosipavi Gépgyár legújabb finom- mechanikai mérőműszereit. vagy a Cipőipari Vállalat új üzemének makettjét. Be le­hetne mutatni, hogy jelen­leg mit gyártanak a Május 1 Ruhagyárban és a ceglédi em­berek talán arra is kíváncsiak, hogy milyen az a szőnyeg, vagy kesztyű, amit a Háziipari Szövetkezet exportra gyárt Hasznos volna bemutatni az utóbbi évek legsikerültebb újításait és azok pontos mű­Kiválóan vizsgáztak az új boltvezetők Kedden délután az ipari- tanuló-intézet folyosóján hú­szán várakoztak, hogy bejus­sanak a vizsgabizottság elé. Az arcokon izgalom, a vizsga előtti „lámpaláz” feszült. Drukkolt ott a hallgatók kö­zött az ötvenéves bácsi és a huszonhárom éves fíaUilasz- szony egyéránt: két év mun­kájáról kellett beszámolniok. Két évvel ezelőtt jelentkez­tek a Belkereskedelmi Mi­nisztérium által szervezett boltvezetői tanfolyamra. A vizsga eredményéről Petrá­nyi Ferenctől, az. intézet igazgatójától érdeklődtünk. — Örömmel közölhetem, hogy a húsz hallgató, köz­tük nyolc férfi és tizenkét nő, eredményesen végezte el a tanfolyamot. — Indul-e még ilyen tan­folyam és mikor? — Igen, Most folynak a fel­vételi vizsgák, melyre har­mincán jelentkeztek. A tan­folyam március 3-án kezdő dili. (Cs.-né) szaki leírásait is. Kiegészít­hetnék és egyben nagyszerű hátterét képezhetnék en­nek a kiállításnak a ceglédi, fotósok legfrissebb képei és feltétlenül helyet kellene biz­tosítani a helyi képzőművé­szek alkotásainak. Mindezek rendelkezésünkre álló kész dolgok, amelyeket ha alkotó­iktól elkérünk, nemcsak a kiállítás látogatóit tájé­koztatjuk városunk alkotó képességéről, hanem a kiállított termékek alkotói is érzik majd a munkájuk iránti megbecsü­lést és érdeklődést. Régi probléma a helyi iro­dalmi tevékenység elsorvadá­sa. Ilyen nagyszerű alka­lom érdemes volna irodal­mi pályázat meghirdetésére. A legjobban sikerült no­vellát, verset vagy egyéb irodalmi terméket a zsűri pél­dául azzal jutalmazná, hogy meghitt, barátságos hangu­latú műsoros est keretében elő­adásra kerülne a győztes irodalmi mű. A hallgatóság által is zsűri­zett, helyezést elérő alkotá­soknak nyilvánosságot biztosí­tana a Ceglédi Hírlap is. Egy ilyen rendezvény nem menne a takarékosság rová­sára és méltó színfoltja len­ne a felszabadulási ünnepsé­geknek. —és— A SZERKESZTŐSEG POSTÁJÁBÓL I 'niáss Óvók Katalinnak A múlt héten megjelent bí­ráló írására nemcsak az fmsz- étterem, hanem, úgy érzem, valamennyi vendéglátóipari üzem nevében válaszolok. A „Mosdó vagy mosogató” című írás, úgy gondolom, elsősor­ban nem a vendéglátóipari al­kalmazottakra vet fényt, ha­nem a kedves vendégekre. A vendéglátóipar mindent elkö­vet annak érdekében, hogy a vendégeket, igényeiknek meg­felelően, a legtökéletesebben kiszolgálja. így teszünk, hi­A tavalyi legjobbak jutalma A járási KISZ-bizottság teg­nap délelőtt kilenc órakor me­zőgazdasági nagyaktívaülést tartott, ahol értékelték az el­múlt évi munkaversenyt. A győzteseknek átadták a jutal­makat. Az abonyi Kossuth Tsz si­lózó brigádja 8800 köbméter teljesítményével megérdemel­te a jutalmat. Az oklevél mel­lé kétszer forintot is kaptak. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz hibrid kukorica termesz­tő munkacsapata is megdol­gozott a dicséretért, a kétezer- ötszáz forint jutalmat ugyan­csak megszolgálták. A fiatal sertéstenyésztők győztesei szintén a dánost Micsurinból kerültek ki. Lénder Sándor jelentős abrakmegtakarítást ért el. Egy kilogramm hús előállításához csak 3,27 kg. ve­gyes abraktakarmányt hasz­nált fel. Az ő jutalma 600 forint. A második helyezett kiváló sertéstenyésztő Sedró Józsefné pedig 500 forintot kapott jó munkájáért. Az ail- bertirsai fiatalok közül a Di­mitrov Tsz fiatal traktorosa, Csernák Pál megyei első lett az egyműszakos gépek verse­nyében. Megérdemelten kap­ta a hatszáz forint jutalmat. Támogatást, több támogatást kisiparos dalkörünknek! A ktsz-ekhpz fordulunk kérő szóval... „Alapittatott 1698-ban”. Ez a cég-, vagy inkább céh­bejegyzés szerepelhetne kez­dő időpontként a ceglédi ipa­rosok „szépmíves” vállalko­zásainak, testületi dalárdá­juknak megalapításához. Jegyzőkönyvüket, amely a ré­gebbi idők értékes kuriózu­mait tartalmazza, a városi levéltár kérte el megőrzésre. A hagyományok persze tovább folytatódnak. Tóth Ferenc szabómester, aki 1918 óta dalos és húsz éve ügyvezető, tollával a mai ese­ményeket veti papirra. Nincs könnyű dolga. Mert nem köny- nyű hűen rögzíteni azt a lel­kesedést, áldozatkészséget, amit a dalosok tanúsítanak. A művészetnek, a dalnak azt a buzgó szeretetét, amely be­lőlük árad. Miklós István ko­vácsmesternek, Demjén And­rás cipésznek, Kovács István asztalosnak, Koncz János, Tóth Lajos, Vincze Sándor, Matusz Ferenc ktsz-tagoknak a pihenőidejük rövidül meg az önként vállalt kötelezett­ség miatt. Tóth Imre ven­déglátós és tenorszólam erős­sége, Bálint János bádogos és vlzvezetékszerelő, szólóéne­kes. Mellesleg pedig kerületé­ben tanácstag, a munkája mellett. Nem múlhat el dalóra a ve­teránoknál Bogdán Pál nyug­díjas és Molnár Sándor nél­kül, aki 1918 óta énekel, Hö- r&mpő Pál sem hiányzik so­ha, aki a cipész-spangli mel­lett görnyedve már két nagy lányának értelmiségévé ne­velését kalapálta össze. Kezdődik a próba. A szűkös KlOSZ-irodahelyiség két órán keresztül a múzsák templo­mává válik. Péntek Lajos karnagy biztos kézzel inti be a Bárdos-mű kezdő akkord­ját. „A szekszárdi pincében” — tör fel a négyszólamú dal­lam, érces férfitorkokon. Dalostalálkozóra készül­nek. Bárhol szívesen előadják egész estét kitevő műsorukat, ha hívják őket. Régebben sok­felé szerepeltek, a legkülön­bözőbb alkalmakkor. Most valahogy nincs impresszárió­juk, nincs támogatójuk. Egyet­len mecénásuk a KIOSZ, de az még megfelelő próbater­met sem tud részükre nyúj­tani. Az iparosság és képvise­lete ugyanis maga is mintegy megtűrt vendégként, szűk he­lyiségében kuporog. Fellebbezhetnének még tá­mogatásért a dalosok a ktsz- efc vezetőihez. Annál is in­kább, mert egy részük amúgy- is a ktsz tagja. A kisiparosok és a ktsz-tagok igazán közeli rokonok. S ha az erősebb ro­kon megfogná a gyöngébb ke­zet, mindketten erősödnének vele.. Dübörög a kórusmű finálé­ja a dalosok ajkán. Harsog­jon a felhívás azok felé. aki­ket illet: becsüljék meg a kul­túra lelkes munkásainak igye­kezetét, áldozatvállalását, az egyetemes kultúra iránti önzetlen tevékenységét! (jakab) Szen ez a feladatunk. Arról azonban nem tehetünk, hogy helyiségeinket egyes — ma­gukról meg)'eledhezett — ven­dégek nem a rendeltetésnek megfelelően használják, ön­nek tudnia illene: a mosdó­ban talált nyomok nem azt bizonyították, hogy alkalma­zottaink ott mosogatnak, ha­nem azt, hogy vajamelyik kedves vendégünk vétett a tisztaság szabályai ellen. Tabányi Ferencné, az fmsz-étterem vezetője Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó Ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik sze­retett jő édesapánk, nagyapánk, dédnagyapám, id. Szebeni Pál te­metésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjá­ra koszorút, csokrot helyeztek. Szebeni Pál és családja TELEVÍZIÓK ÉS RÁDIÓK javítása garanciával CEGLÉDI VASIPARI KTSZ rádió- és televízió­javító részlegében, Cegléd, Szabadság tér 5. (volt Banos és Vukovits szaküzletében, sarok) rövid határidővel készül. Megrendelésével feltétlen keresse fel ktsz-ünket. Pontos és udvarias kiszolgálás. 1 KÖZÜGY f j A Ceglédi , Hírlap mai íszámában közzé adunk egy $ válaszlevelet. Közre ad­ujuk, de nem azért, mert f egyet értünk vele, hanem $ mert az eredeti levelet is í közöltük. y í A panasz világos volt és ^ egyszerű. Valaki az újság f nyilvánossága előtt pana- f szólta el, hogy piszkosnak f találta az fmsz étterem f mosdóját. A válasz ha­lj sonlóan világosan szól: a f vendégek rondították ösz- $ sze. f Kész. Ennyi az egész. Ha $ nem tetszik, a panaszos vi- '/. selkedjék illedelmesen, a •j többi kedves vendéggel 2 egyetemben. Nagyon saj­ti nálják, ez minden, amit mondhatnak — ez a szel- <f lem árad a válaszból. 4 Csakhogy itt több bök- £ kenő is van. Az egyik: í- száz százalékra biztosan ki- fa jelenthetjük, hogy nem a ?■ panaszos mocskolta be a mellékhelyiséget. A rá­fi laszt tehát máris rossz j helyre adresszálták. A má- í sodik: a .,kedves vendége- f két” illető gúnyos megszó- f litás is vaktában durran, $ mert a vendégek többsége f — kedvesen, vagy kedvet- f lenül — de tiszta önmagára f és a környezetére. Akár- f csak a vendéglátóipar al- j kalmazottai. A harmadik: i; a közegészségügyi, a higié- í niai, a jóízlésbeli, s nem utolsósorban az európai fa Írott és Íratlan szabályok fa nem azt követelik meg a fa nyilvános helyiségek gaz­fa dóitól, hogy naponta egy- fa szer takarítsanak, hanem fa azt, hogy helyiségeikben fa mindenkor tisztaság fa Jegyen. . / ^ S ennek megértése már £ nem köztisztasági ügy, ha- fa nem — közügy. § . ' ÉMtNi

Next

/
Oldalképek
Tartalom