Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
1963. FEBRUÁR 26. PÉNTEK 600 millió érfékben készít a Csepel Autógyár Miért kevés az alkatrész? Ésszerűbb gazdálkodással pótolható a hiány Egyik legnagyobb jármű alkatrész gyártónk a Csepel Autógyár az idén százszorta több alkati-észt készít majd, mint 1950-ben. (Akkor ugyanis hatmillió forint értékű pót- alkatrészt gyártottak, idei tervük pedig 600 millió forint értéket ír elő.) A Vörös Csillag Traktorgyár, valamint a Wilhelm Pieck Járműipari Művek is évről évre fokozza alkatrész termelését — mégis kevés. Az egyre gyarapodó mezőgazdasági, valamint az országúti szállító és vontató gépparkhoz képest az alkatrész-gyártás fejlődése évről évre elmarad. Az Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat például tavaly 1940 darab főtengelyt rendelt a Csepel Autótól, a gyár azonban csak kétszázat igazolt vissza. Az AUTOKER idei globális megrendelésének pedig körülbelül 50 százalékát vállalták eddig a gyárak. A Mezőgazdasági Gép- és Alkatrész-Ellátó Vállalat hasonló helyzetben van: most az év második hónapiénak végén is az idei szükségleteknek még csak a felét látja kielégíthetőnek. Első helyen a készáru terv Természetes tehát, hogy a szakemberek többsége a termelőkapacitás fejlesztését szorgalmazza. Azonban a három nagy pótalkatrész gyárunk mindegeiké elsősorban készáru-termelő. Traktorokat, vontatókat, teherautókat készítenek. Terveikben első helyen a készáru-terv áll. ezt követi az exportterv s csak ezután jön a pótalkatrészgyártási terv. Végső soron ezen nem is szabad változtatni, hiszen pl. egy traktorgyár nem alakulhat át alkatrészgyártó kombináttá. A szakemberek véleménye szerint azonban kapacitás gondjaink ellenére is csökkenthet- nétik az alkatrészhiányt még pedig ésszerűbb alkatrész-gazdálkodással. Becslések szerint az alkatrészhiánynak körülbelül 30 százaléka a gondatlan javításokból és a „hörcsög” szemléletű gazdálkodásból fakad. Az ilyen szemléletű gazdálkodók — a gyűjtögető, felhalmozó alkatrész raktárosokkal azonosak. Ök alaposan „bebiztosítják” magukat: mindenből már eleve szükségleteiknél jóval többet rendelnek. Igaz. a túlzott kívánságokat a készletező vállalatok igyekeznek lefaragni, de ez a „módszer” mégis torzítja a reális szükségleteket, s minden „lefaragás” ellenére mégis nagyon sok helyen tekintélyes készletek halmozódnak fel. Az utolsó nagyszabású és szigorú készletrevízió során is — őt esztendeje volt ez — 90 millió forint értékű alkatrészt e-űjtöttek össze a revizorok, s abban az esztendőben pl. a Csepel Autógyár rendelés-állománya majd a felére csökkent. j Krónikusan hiánycikk a főten- j gely , a kormányorsó, a hen- j gerhüvely, a hengerfej és a I különböző fogaskerekek. Ha ezekből a cikkekből valakinek kell történetesen 10 darab, de éppen „jókor érkezik” a készletező elosztójába. — habozás nélkül megvesz belőlük 20 darabot is. Tekintélyes veszteség az, ha csak egyetlen teherautó is állni kényszerül valahol főtengelyhiány miatt — különösen ha ugyanakkor másutt főtengelyek porosodnak a raktárban. Élelmesség és pazarlás A készletgazdálkodók hibáznak, ha saját készleteikben csak a vállalat raktárállományát látják — a népgazdaság vagyonának szerves részeként kell bán ni ok azokkal a készletekkel is, amelyek felett „első- fokon” ő'k diszponálnak. Itt a társadalmi szerveknek is jobban kellene ügyelniük és nem szabadna élelmességet látni az olyan felhalmozásban, ami népgazdasági méretben pazarlást jelent. Takarékosság és takarékosság között is nagy a különbség. Egy rossz főtengelyt kiszerelni és egy újat betenni lényegesen rövidebb ideig tart, mint a rossz főtengelyt megjavítani, s azt visszaszerelni. A szakmunkáshiány és a rendkívüli olcsó alkatrész árak, igy hát arra ösztönzik a javítókat, hogy az idővel, s az erővel takarékoskodjanak az alkatrészek helyett. Pedig nyersanyagban szegény ország lévén és az elégtelen alkatrészgyártó kapacitásból következően nem mindegy, hogyan gazdálkodunk a járművek és a mező- gazdasági gépek alkatrészeivel. A mechanikus javítómunkát fel kell váltania az értékelő és a gazdasági fontolgatással párosult javításnak. I ! Ha egy 80 ezer kilométert I futó autónak például elromlik J a bal hátsó tengelye, ennek ! helyére újat tenni vétek, hi- ! szén néhány ezer kilométer után már úgyis főjavításra kerül a kocsi. Gyakran megtörténik, hogy a hátsó híd elromlott tányér- és kúpkereke helyére nem tesznek újat, hanem az egész hátsó hidat kicserélik. Az előbbinek ára 3—4 ezer forint, egyetlen hátsó híd pedig 60 ezer forintba kerül. Igaz, sok olyan alkatrész van — például a fogaskerekek — amelyeket nem lehet megjavítani. De a főtengelyeket, hengerfejeket, fékdobokat, önindítókat, kuplungtárcsákat — igen. Ér éppen a főtengelyekből van a legnagyobb hiány. ,,Kicserélem" vagy „kijavítom" ? A „kicserélem” és a „kijavítom” fogalmát összekeverni nem lehet, — összevetni kell. Az alkatrészgazdálkodó mindenütt kitűnően elvégezheti ezt az „összevetést”. Egyszerűen úgy, hogy a raktárból az új alkatrészt csak a rossz darab leadása után adja ki. Ekkor megvizsgálja a rosszat, s így eldöntheti, kiadja-e javításra, vagy selejteztesse. Ha lehet, és még érdemes javítani a leadott alkatrészt, akkor azt javítás után újra elhelyezi a raktárban és számon tartja mindaddig, amíg hasonlóra nincs szükség, s akkor ezt a ja- vítottat adja ki. Az állami gazdaságokban, a gépállomásokon szerencsére terjed már az a módszer. Jó lenne, ha a nagy garázsok és javítóműhelyek is mielőbb bevezetnék. így a javítás gazdaságos lehetne gyors, és a becslések szerint 10—15 százalékkal kevesebb új alkatiészre lenne szükség. Ifj. Gerencsér Ferenc (Foto: Katroczó) Ismerkedés a traktorral Botka Pista megunta a bejárást — „Öreg diák" a tábla mellett Alapfokú tanfolyam a Szentmártonkátai Gépállomáson Iskolává változott a Széni- mártonkátai Gépállomás kul- túrotthona. Mostanában ugyanis „diákok” ülnek napközben az asztalok mellé, részben a már meglevő, de túlnyomórészt a leendő traktorosok. Ismerkednek a mechanikával, kurta sorokat írnak le a jegyzetfüzetükbe, fe- I lélnek a táblánál, „magolnak”, hogy mire elérkezik március 15. — körülbelül ekaor kerül sor a vizsgákra — egyikük se valljon szégyent. Most éppen géptanóra van. Nagy János, a gépállomás szerelője, s egyben az alapfokú traktorostanfolyam előadója beszél a kormányszerkezetről. Kérésünkre néhány percre abbahagyja sz előadást, mi meg föltesszük a kérdést a hallgatóknak, ki honnét jött, milyen szándék hozta a tankönyv mellé, mik a további tervei? Elsőként a nagykátai Botka Pál ad választ. — Itt dolgozom a gépáho máson már négy esztendeje. Traktort vezetek, de edoig csak az alapfokú technikai minimumot szereztem meg. Ennek a tanfolyamnak az eredményes elvégzése viszont feljogosít, hogy univerzális traktorra is ráüljek Mellette ülő testvére, Botka Pista folytatja: — Én postás voltam, bejáró, a 70-es postahivatalban Ki mit vállal a szobi járásban ? i óbb kisiparos — 1 öbb diák — H öbb jószág Szemléltető eszközök - saját erőből Kigyullad a lámpa: helyes a felelet — Életveszély: kapcsol az automata Köszörű, fúrógép, gyalugép esait forint kérdése, bármelyik iskola könnyen beszerezheti. A kisméretű esztergapadot az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat hozza forgalomba. A lesza- bogép már Porpáczy István igazgató fáradságos szerzeménye, a marógép pedig egyenesen kuriózum: még a minisztérium rekvirálta valamikor egy bányában. A műhely gazdája, Vigh István, a szentendrei állami gimnázium fizikatanára már el sem tudná képzelni e gépek nélkül az oktatást. De a gépek nemcsak az 5 -f- 1-es oktatást segítik, lehetővé teszik azt is, hogy a tanú- j lók maguk készíthessék a tanításnál nélkülözhetetlen szemléltető eszközöket. Tény, hogy jelenleg nagy nehézségekbe ütközik a szemléltető eszközök beszerzése. A hiányt a szentendreiek úgy pótolják, hogy a szükséges eszközöket magtik állítják elő. Fizikai kísérleti eszkö- ! zök egész sora mellett ma- [ tematikai, földrajzi és egyéb természettudományi ismeretek oktatásához készítenek szemléltető eszközöket. A matematikai műveletekhez például térfogat-, vagy fajsúly- mérés céljára különböző geometriai formákat esztergálnak többféle fajsúlyú anyagból. Most készül a földrajza oktatáshoz egy szemléltető tábla, az öt földrész fővárosainak megtanulására. A tábla szélén az országokat és a fővárosokat, jelző gombok közül a megfelelő pár benyomása esetén apró lámpás gyullad ki a térképen, jelzi, hogy a tanuló ismeretei helyesek. A gimnázium elektromos gépekkel felszerelt műhelyében a munka teljesen biztonságos. A közelmúltban szerelték fel az érintésvédelmi relét. mely bármelyik gép elektromos hibája, életet veszélyeztető zárlata esetén automatikusan kikapcsolja az áramleört. Sajnos, kevés középiskolánkról mondhatjuk el, hogy a szentendreihez hasonló gépi felszereléssel rendelkezik. Sok iskolában még hely sincs hozzá. S ami még ennél is lehangolóbb: még a r- ist épülő modern iskolák tervezésénél sem gondolnak a tanműhelyek elhelyezésére.- d - j Jelentős a lakosság szolgáltató ellátottsága szempontjából a Szobi Járási Tanácsnak a felszabadulás 20. éves évfordulója alkalmából hozott döntése arról, hogy a járás valamennyi községében kölcsönző boltot létesítenek ez év végéig. Szobon, Szokolyán, Nagybörzsönyben, Nagymaroson és Verőcén már meg is nyílt a kölcsönző bolt. Tavaly, az év elejétől év végéig a szolgáltató kisiparosok számát 187-ről 203-ra növelte a járási tanács, amely ilyen és ehhez hasonló vállalásokat tett Vámosmikolán és Bernece- barátiban a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályának továbbfejlesztése érdekében előkészítő tanfolyamot tartottak és így januárban megnyílhatott az új első osztály. Az analfabétizmus leküzdésére több községben kezdődött alapismereti tanfolyam, összesen 31 növendékkel. A mezőgazdasági jellegű 1470 felajánlásból — amiket több baromfi nevelésére, tojástermelésre, több anyakoca tartására, és sertés-, szarvasmarha-hizlalásra, gyümölcsfatelepítésre tettek — 1081-et már teljesítettek. Társadalmi munkát a fel- szabadulás 20. évfordulójának tiszteletére még a múlt év folyamán 1600-an ajánlottak fel és közülük 986 már a múlt év végéig teljesítette is vállalását. Ez ideig a vállalások terén sorrendben Kóspallag, Mária- nosztra, Kismaros, Perőcsény, I Leikés és Vámosmikola községekben érték el a legjobb i eredményeket. A Ki mit vállal ? mozgalom természetesen tovább folyik az egész járásban. Csaliidtervezps — abortusszal ? Terhességmegszakítás — koraszülés Az Egészségügyi Felvilágosító Társadalmi Tanácsnak Anya- és Gyermekvédelmi Szaktanácsadó Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a terhes nők és a születendő gyermekek egészség- védelmének több fontos kérdését. A tanácskozás középpontjában az abortnszkérdés és a családtervezés állt. A bizottság megállapította, hogy a családtervezés a fejlett országokban az urbanizációval párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül és hazánkban — az életszínvonal növekedésével — ma már a falura is kiterjed. Hiba azonban. hogy sokan a családtervezés legfőbb, vagy éppen egyedüli eszközének a terhességmegszakítást. tekintik. A helytelen szemlélet és gyakorlat súlyos következményekkel, károsodással járhat. Mint a tanácskozáson beszámoltak róla, a Schöpf— Merei koraszülött-korházban például 10 esztendő mintegy 2000 esetét elemezve megállapították, hogy a legtöbb koraszülés és egyéb szülési komplikáció azoknál az anyáknál fordul elő, akik terhességmegszakítás után szülnek először. A legkedvezőbb viszont azok helyzete, akik az első terhességüket kihordják. Ez, és egyéb vizsgálódások tapasztalatai is amellett szólnak, hogy a családtervezés eszközei közül lehetőleg ki kell kapcsolni a művi beavatkozást. A családi élet teljességét, igazi örömét a gyermek jelenti. Ha azonban a fiatalok különböző körülmények figyelem- bevételével mégis várni akarnak az első gyermekkel, akkor se folyamodjanak művi abortuszhoz. Ma már különböző megbízható fogamzás- gátló eszközök állnak rendelkezésre. Ezt a kérdést a fiatalok egészségügyi nevelésében, a nemi felvilágosításban nem szabad megkerülni — hangzott a tanácskozás résztvevőinek állásfoglalása. dolgozom Pesten. Otthagytam a postát, szakítottam s bejáróélettel, kitanultam a traktoros szakmát. Miért döntöttem így? Naponta három-négy órát töltöttem a vonaton, ráment az utazgatásra a pihenés, meg a szórakozás is. Különben ic a gép sokkal jobban érdekel. Ha megszerzőn a jogosítványt, végleg traktoros maradóit. Koncz Gábor hu«zonhat- éves fiatalember a nagyká- tai Kossuth Termelőszövetkezet tagja. Szövetkezetében már eddig is dolgozott, mint traktoros, Utos—45-ös gépet vezetett. — Haladni kell a korral — magyarázza. — Nem elegendő most már csupán a gyakorlati ismeret, tisztában kell lenni az elmélettel is. Hát ezért jöttem ide. Gyermekarcú, csillogó szemű legény Mészáros Ferenc, a nagykátai Kossuth Termelőszövetkezet volt íogatosa. Mindössze tizennyolc esztendős. — Otthagytam a „szőrmotort ” — mondja mosolyogva, virsli lesz az öreg lóból, belőlem meg traktoros. A szövetkezet küldött Mitagadás, jó kedvvel jöttem. Ha a vizsgát leteszem és sikerül, nyomban traktorra ülök. Ha minden jól megy, a tavasz- szal már szántok is. Pesti József, a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet tagja, harminchat éves és most ő is tanulásnak adta a fejét Fölcserélem a gyeplőt a kuplunggal, ha sikerül — mondja. — Szeretnék traktorra kerülni. Ez persze attól függ, hogyan vizsgázom... Nagy János oktató szerint Pesti Józsefnek nincs oka az aggodalomra, szorgalmasan tanul. De elmondható ez a többiekről is. Igyekeznek kihasználni a napi nyolc órát A hét egyik felét az elméleti ismeretek megszerzésével, három napot pedig a műhelyekben gyakorlattal töltenek Szentmártonkátán húsz fő t? nul, Tápióbicskén ugyancsak a gépállomás szervezésében egy másik húsz fős csoport ismerkedik az alapfokú trak- torostaníolyam anyagával. Közölük a legtöbben életükben először most ülnek majd traktorra. Ha megszerzik az oklevelet, visszamennek a tsz-ükbe, s fölcserélik a „szörmotort" gépre. s. p. „Beteg" a légfék
