Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

A nyakkendő A Szabadság Termelőszövet­kezet hangácsi üzemegységé­ben klubot alakítottak több mint egy esztendeje, a környé­ken lakó termelőszövetkezeti tagok részére. Nagykőrösön több termelő­szövetkezeti klub is működik, általában szeretik az embe­rek, mert hagyományai van­nak az ös&zejárásnak. Hangá­cson ugyan nem élt ez a ha­gyomány, legalább is hivata­losan nem, legfeljebb a ta- nyázásig, estézésig terjedt ki a társasági élet. Ennél jóval többet, jobbat, érdekesebbet ígért a hivatalosan szervezett és a szövetkezet anyagi ere­jéből fenntartott klub. Volt is közönsége kezdettől fog­va. Eleinte csak úgy munka­ruhában ugrottak be az embe­rek a napi teendők elvégzé­se után. Beszélgettek, ül­dögéltek egy kicsit, aztán mentek haza aludni, mert a parasztembernek még té­len is korán kél a nap. Ké­sőbb aztán, előbb kisebb-na- gyobb ünnepségek, rendezvé­nyek alkalmából, majd egy­re inkább a „szürke” hétköz­napokon is, kezdtek az embe­rek törődni megjelenésükkel, ruházatukkal. Volt eset, hogy ünnepélyes alkalomra szőrö­sen, munkaruhában ment va­laki. S a többiek tapintato­san szóltak neki: „Komám, becsülj már meg bennün­ket!...” S az illető hazament, megborotválkozott, nyakken­dőt kötött, úgy tért vissza a klubba. S éppen erről van szó: az emberek egymás iránti tiszteletéről, amelyet ebben az esetben a nyakken­dő jelképez. Nem azért, mintha kötelező lenne, mert aki különben nem hord nyak­kendőt, még jól meglehet anélkül is, s a többiekkel szemben érzett tiszteletét is kifejezheti ezerféleképpen. De ebben az esetben mégis ez volt a jelkép. A tisztelet, a társasági élet megbecsülésé­nek, a tanyai klub rangjának jelképe. Harsányi Andrásné tanító­nő példaképpen mondta él az esetet, csak a neveket nem árulta el. De nem is a nevek itt a fontosak, hanem az, lám így hatnak egymásra az embe­rek s az, hogy jól érzik ma­gukat, ha együtt vannak. A tanyai világ hajdan volt mozdulatlan, unalmas téli estéivel szemben ünnep­számba megy minden alkalom itt, mindannyiuk klubjában, a villanyfényben, „nyakken- dősen” ... Tenkely Miklós A posta kénytelen volt... Tizenhárom gazda fizet a kóborló kutya miatt A kutyát láncon kell tarta­ni, ha a tanyaudvar nincs be­kerítve. Éjszakának idején ugyan el lehet engedni a ku­tyát, de kölöncöt kell vetni az állat nyakára, hogy elejét ve­gyék a kutya elkóborlásának. A rendelet ellenére sokan szabadon tartják a kutyát. Ez a határban a postások mun­káját nagyon megnehezíti. Helyenként a szabadon levő kutyák miatt a kézbesítők csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják megközelíteni a címzettet. Akad azonban arra is példa, hogy a fogást vicsor- gató hamis jószág megtépi a postás ruháját. Az utóbbi időben egyre több bejelentés érkezett a postahivatalhoz a szabadon garázdálkodó kutyák ügyé­ben. Ezért a posta kénytelen volt tizenhárom tanyai lakos ellen feljelentést tenni a sza­bálysértési előadónál. A szabálysértési hatóság mind a tizenhárom ebtulaj­donost egyelőre még csak fi­gyelmeztető 50—50 forintos bírsággal sújtotta. Eldáridózta az illetéktelenül felvett pénzt A Homolytája 2. szám alatt három Kolompár Rozáliát tartanak számon. Az egyik súlyosan beteg, munkaképte­len. A postás minden hónap derekán beállít és leszámol százötven forintot Kolompár Rozália kezeihez, aki ebből a szerény összegből legalább mindennapi gondjait enyhíti. Nemrég új postás került a területre, aki a sok egyéb kézbesítenivalóval Kolompár Rozália szociális segélyét is vitte. Nem ismerte szemtől szemben a címzettet. Álmá­ban sem gondolt arra, hogy a 2. szám alatt több hasonló nevű is található. Kereste Ko­lompár Rozáliát a pénz átvé­telére. A második számú Kolom­pár Rozália nagyon frissen kapcsolt. Fürgén jelentkezett, a postás nem kételkedett, eléje simította a rózsaszín utal­ványt. A tizenkilenc éves, makkegészséges, munkaképes lány odakaparta a három keresztet és gyorsan odébb­áll t a pénzzel. Még azon a napon a nya­kára hágott a százötven fo­rintnak, fizetett ételt, sört, bort a barátnőinek, s ami­kor délután hazafelé támoly- gott, szemtől szembe találko­zott a kézbesítővel. Szemte­lenül a szeme közé nevetett és megmondta, hogy a pénz nem őt illette. — Tíz fillér még van be­lőle. Köll? — fitogtatta ar­cátlanságát és vihogva to- vábbállt. A derűre azonban csak­hamar megjött a ború. Ko­lompár Rozália a szabálysér­tési hatóság elé került. Rövid tárgyalás után kijárt a két­száz forintos bírság, és a százötven forintot is vissza kell fizetnie. CSALÓDÁS MINDIG érdeklődéssel né­zem a divat változásait. Akár cipőről, ruháról, kalapról van szó. Megfigyelem a púder színét. Azt, hogy milyen rúzzsal dekorálnak a höl­gyek. Nem tagadom, ked­vemre van, ha időnként, né­ha évszakonként más színű hajjal gyönyörködtetnek az asszonyok. Tegnap este megrendítő meglepetés ért. Egy platina- szőke csoda, arasznyi túsar- kokon ringatta magát felém. Férfiak, nők egyformán meg­fordultak utána. Nem bá­nom, ha meg is szólnak érte, én nemcsak megfordultam, hanem szépen kimért lépések­kel haladtam a tipegő tüne­mény nyomán. Boldogan szuggeráltam a neonlámpák csintalan fényé­ben megvillanó platinaszőke frizurát. Már elhagytuk a tér emeletes házait. A szép­ség áttipegett az úttesten. Tündér alakja megfürdött a tejbolt hatalmas kirakatain kióvakodó neonfényben. A bolt zárva volt. A bejárat védelmében megállt a szépség. Kesztyűjét frissen lehúzta. Re- tiküljének zárja finoman kattant. Kezében megvillant az ezüsttel keretezett fésű. PAZAR látványban volt ré­szem. A szépség fésülködött. Fésűjét gondosan húzogatta végig a hullámzó platinaten­geren. De hirtelen — úgy látszik — valami baj történt. A sely­mes hullámok nem engedel­meskedtek. A szépség egyre ingerültebb lett. Indulata te­tőpontján lekapta fejéről a platina tengert. Gyorsan, ügyesen kibontotta a guban­cot, majd gesztenyebama fe­jére igazította és ringó lé­pésekkel visszaindult a tér felé. PERCEKEN keresztül kí­nos meglepetéssel bámul­tam. Szerencsére akadt, aki felvilágosított. A legújabb divat a Hajhoz megszólalásig hasonló fejfedő. Amit időn­ként meg kell fésülni. Csalódásom felmérhetet­len. Döbbenet. Hát már a hajcibálás kis örömétől is megfosztanak minket? (—si—) IX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1965. FEBRUAR 21. VASÁRNAP A Szabadság Termelőszövetkezetben már a korai primőrök útját egyengetik. Pato- nai Ambrusné és Kecskeméti Lászlóné, a kertészeti brigád tagjai, pa őri Ica magot vetnek a keltetőládákba. Szintén a Szabadság Tsz kertészetében két — egyenként húszméteres — üvegházat épít a tsz építőbrigádja. A brigád id. Kása Sámáor brigádvezetővel az élen, lelkiisme­retesen dolgozik. Jövőre már itt is megte­rem a primőr. A harmadik helyezett Utasi Antalné a baromfinevelők versenyé­ben a harmadik helyezést érte el, száz liba, száz pulyka felnevelésével. Ezenkí­vül 11 ezer tojást adott le szerződésre. A jutalom: az oklevél mellé egy háztartási kisgép. Útra készen Tiranába Itt férfi ugyan nem látszik, de a gépjavító ktsz-nél férfiak készítették albán megren­delésre ezt a belsőrészbontó-asztalt. A ti­ranai húsipari vállalat napokon belül megkezdheti a bontást a „nagykőrösi" asztalon. Még az olvadás előtt... Még jóval a szezon előtt kezdődik a kon­zervgyárban a csatornák karbantartása. Vitéz Ferenc szakmunkás az I. telepen végzi a tisztítást. 11 ezer forint - képeslapból Csanádi Árpádné a Ceglédi úti trafikban a közelmúltban 58 ezer forint forgalmat ért el. Ebből tetemes összeg — 11 ezer forint — kizárólag csak képeslapokból eredt. (Godány—Papp—Törő esik) ASSZONYOK FÉRFIAK DICSÉRETE Primőr lesz belőle Alapozzák az üvegházakat HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA ZENEI EST Geszner Jenő zongoramű­vész, holnap este, fél nyolc órakor a művelődési ház emeleti klubtermében zongo­rahangversenyt ad. k Űj székek a moziban. Tet­szetős, világoskék műanyaggal borított székekkel cserélték fel a régi nyikorgóé széksoro­kat a filmszínházban. k SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁS Hétfőn, délután, 4 óra­kor a Kossuth általános iskolában szakszervezeti vezetőségválasztásra ke­rül sor. * Lakatos-, asztalosbádogos­műhelyt építenek még ebben az esztendőben a saját „kebe­lükben” az Épület- és Lakás- karbantartó Ktsz-nél. Tavasz- szál kezdik el az építést, hogy év végére beköltöztethessék a műhelyeket. Háromszázötven­ezer forintot költenek az új műhelyek készítésére. k Nemsokára felújítják a Cif­rákért parkjait, és tovább parkosítják a főútvonalakat. Ezekre a munkákra száznegy- vennyolcezerötszáz forintot költenek. Ugróit «I prémium ! • A bejelentés kétéves. A tető hézagos, a lakás be­ázik. Ha esőre fordul az idő, jön a drukk, csorog a víz, mikor szakad le a mennyezet?! Bejelentés bejelentést ért. Hasztalan. Kétéves „zaklatás” után panasszal a megyei tanács­hoz fordultak. A válasz személyesen érkezett. Né­pes csoport nézte meg a helyszínen a panaszt. A panasz igaz volt. Ténymegállapítás, bocsá­natkérés, intézkedés a tető kijavítására — röviden ez történt. És ... ugrott a pré­mium! Pedig mennyivel egysze­rűbb lett volna a panaszt az első bejelentésre orvo­solni. De esetleg még előbb, a tetőfedés után kel­lően ellenőrizni a munká­sokat, hogy milyen mun­kát is végeztek. A mennye­zet nem ázott volna be, a prémium sem ugrott volna, sőt — kevesebb panasz lenne a Községgazdálkodá­si Vállalatra is, ha időben intézkednének! IRÁNY A BALATON Habár még a Balatont jégpáncél fedi, de az IBUSZ már a tavaszi utazásokat készíti. Má­jus 10—12-ig háromna­pos kirándulást rendez­nek Keszthelyre, külön- vonattal. A programba hajókirándulást is iktat­tak. A részvételi díj száznegyvennyolc forint lesz. k Tíz, csoportos családi há­zat épít ebben az esztendőben az Épület- és Lakáskarbantar­tó Ktsz a tervek szerint. ■ k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Ne hagyd magad, Pitkin! Norman Wisdom új angol filmvígjátéka. Szélesvásznú. Kisérőműsor: 3. Világhíradó. Magyar híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom