Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

"kMírlap 1965. FEBRUÁR 21, VASÁRNAP \ Ötcen Bs&bráciió Soron kívüli lobtósorsol ást | rendezett a Sportfogadási és j Lottó Igazgatóság. A múlt évi 51. és 52. heti lottószelvénye­ken ugyanis különféle kérdé­seiére kért választ a lottózók­tól az igazgatóság. A közvéle­ménykutatásra 241 004 szelvé­nyen válaszoltak a lottózók, s közöttük 50 Madison zsebrá­diót sorsoltak ki. A húzásról készült nyere- ményjegyzéket hétfőtől te- ; 'kiüthetik meg az érdeklődők a totó-lottófi ókokban, a pos- tahivatailokban és az OTP-fió- kokban. A nyertes szelvények számait a Sportfogadás című lap is közli. Meghpta szobatársait Matykó Sándor, 44 éves, ve­szélyes bűnözőként nyilván­tartott budapesti lakos a Cse­pel Autógyár egyik munkás- szállásán több szobatársát meglopta. A rendőrség előze­tes letartóztatásba helyezte, s a nyomozást tovább folytatta, mert alapos a gyanú arra, hogy Matykó másoktól is ló­ik) tt. Hatott a lopott bor Három segédmunkás, a Pi- liscsabán lakó három Ba- lázs-testvér, a 26 éves Ferenc, a 24 éves Antal és a 21 éves Gergely betört egy pincébe és ellopott onnan egy 30 li­teres hordót, teli borral. A zsákmányt azonnal „felosztot­ták”, nekiestek, s miután jól felöntöttek a garatra, randa­lírozni kezdtek. Kerítéseket törtek ki, ledobálták a villany- körtéket. őrizetbe vették őket.- Nagyot löktem estében a tanító nénin, nehogy az állat maga alá temesse. Felborul­tunk. A ló is. Ilyen út ez! Most még istenes, mert fa­gyott a föld. Ha azonban meg­indul az olvadás, esik az eső, emberfia ki nem talál a Baki tanyára — meséli Kecskés Miklós, aki naponta fuvaroz­za Sári Edit húszéves tanító nénit Pécelről a tanyára. Nyolc kilométeres szakasz ez, de milyen nyolc kilomé­ter! Most dicsérik az utat, pedig a vér meghűl az ember ereiben a lélekvesztő görön­gyök, szakadékok, borulok láttán. Ahol két hete felfor­dult a fogat, Lebukinak hívja a nép. Sok-sok keserves ta­pasztalat ragasztotta ezt a ne­Udvarldsi tilalom — verekedéssel Ifjú G. Béla 17 éves fez-tag, farmosi lakos nem nézte jó­szemmel, hogy Kovács Mik­lós 21 éves traktoixjs az egyik lánynak udvarol. Egyik ba­rátja, Pető Ferenc 29 éves foglalkozásnélküli, büntetett előéletű, ugyancsak farmosi i lakos, szintén „kifogásokat” emelt az udvarlás ellen. A két barát egy este összeta­lálkozott a lakására igyekvő Kovács Miklóssal, akit egy kerékpárpumpával leütöttek és megvertek. Kovács könnyű sérülést szenvedett, támadói ellen eljárás indult. Mi leszel Laci? MAGYAR AKUPUNKTÚRA Orvosok, biológusok és fi- ziológusok kis csoportja ha­zánkban is elkezdte az ősi ke­leti gyógymód, az akupunktú­ra tanulmányozását. Kínában, Japánban, általában a Távol- Keleten több ezer éve gyógyí­tanak azzal, hogy vértdcnül megszúrják a test valamelyik meghatá­rozott, a beteg szervtől néha egészen távol fekvő pontját. Például a tenyér élén. majd­nem a hüvelykujj leágazásá­nál egy pont megszúrásával Értesítjük vásárlóinkat, hogy knví<*K- «>»» hwcituk­bánránkbaii a kiadás márciusi 15-ig szünetel a beállott fagy miatt. Vác és vidéke Körzeti FMSZ KÍSÉRLETEK megszüntetik a legmaka- csak fejgörcsöt ! is. A vakbélgyulladást a térd- I hajlat alatt, a szívpanaszokat ! a bokacsont táján, a magas | vérnyomást a csukló tenyér felőli oldalán alkalmazott ke- j zeléssel gyógyítják. ! Külföldön ma már az élet- j tan és a fiziológia legkorsze- j rűbb eszközeivel is sokfelé ta- 1 nulmányozzák ezt az ősi gyó- I gyító tudományt. Azt például | már kiderítették, hogy köz- | vétlenül a bőr alatt, sőt in- j kább a bőr alsó rétegében va- [lóban egy j egészen különleges „veze­tékrendszer” szövi körül a testet, az úgynevezett meridiánok hálózata. | Ezeknek a vékony, egymással j összekapcsolódó, csőszerű szá- j laknak a rendszerén — amely egyébként nem azonos sem az ér-, sem a nyirok-, sem az ideghálózattal — összesen csaknem 950 olyan pont van. amelynek megszúrásával a gyógyhatás elérhető. A kis magyar csoport tag­jai egyelőre a külföldi szak- irodalmat tanulmányozzák és j arra készülnek, hogy rövide­sen megkezdik kísérleteiket az akupunktúrával, természe­tesen egyelőre csak állatokon. vet a veszélyes vidékre. Ki­csit távolabb van az „Ember­ölő”, ezt is a nép adta ismer­tető névként a dombhátnak. Nemcsak a tanító néni, de Pálinkás Pali és Erzsi, Orosz Erika is négy-öt kilométert gyalogol az iskoláig. A szüne­tet sem mindig akkor tartják itt, amikor másutt. Ha jár­hatatlan az út, vagy a tüzelőt sem tudják felszállítani, ak­kor a tavaszi vagy a nyári szünetben pótolják a mulasz­tottat. Mi sem találnánk fel az isten háta mögé, vagy még több akadályba ütköznénk, ha Szekeres István, aki erre na­gyon ismerős, — nem mutat- , ja az így sem biztonságos, de ! mégis kedvezőbb járású utat. Mire felérünk a tanyára könnyebben lélegzőnk. Néz­zek az iskolát, az egyetlen kis füstös szobácskát, néhány padjával. A kendőben, a sap­kában ülő kisdiákokat. Ti­zenhat gyerek tanul itt, Kér­dezzük Kovács Lacit, hánya- dikos? — Elsős — és mutatja, hogy csak ketten vannak elsősök. — Es te? — Én hatodikos — feleli egy életrevaló fiú az utolsó pád­ból, Pál Laci. A kis Kovács gyerek a fű­tő, van, aki a takarítást vál­lai la. Ezek a gyerekek értik a munkát, a szülők alaposan befogják őket a ház körül is. Most valamennyien együtt ülnek: elsősök és hatodikosok. A tanulás színvonala, mély­sége elképzelhető, milyen. S, ha tapasztalt, sok gyakorlatú tanító tanítana is, kétséges lenne, mire jutna kinn a ta­nyán, az embertelen körül­mények között. Sári Edit pe­dig nem is gyakorlott, nem is képesített pedagógus. Húsz­éves, nem rég érettségizett. Szorgalmas kislány, aki vál­lalta a lehetetlent és a kör­nyék joggal hálás is neki. Az ő lelkesedése, bontakozó hivatásszeretete küzdi le a naponta tornyosuló nehézsé­geket. A legnagyobb hideg­ben is félül a fogatra, utazik másfél órát reggel, másfelet délután. A tizenhat gyerek miatt. Hogy belopja a ta­nulási vágyat oda, ahol se villany, se más jele nem lel­hető a kultúrának. A Rákoshegyi Állami Gaz­daság pedig — a gazdaság­ban dolgozók gyerekei ta­nulnak itt — fizeti a nyugdí­jas Kecskés Miklós fogatost. Külön lovat tart az iskola miatt. Havonta ezernyolc­száz forintba kerül csupán a tanító néni utaztatása. Mondjuk ki! nyomorúságos iskola ez így, Péceltol nyolc kilométerre, Budapesttől har­mincra Az egyik gyerek ott­honába is bekukkantottunk, Pál Péterekhez. Az édes­anya a szűk kis kunyhóban kenyeret dagaszt. A teknőben tizenhárom személyre készül a kenyér. Hetente kétszer süt, — a tíz gyerek sűrűn kér en­ni Valamennyi nebuló utá­nunk tódul a piciny konyhád­ba. Itt minden eseményszám­ba megy. Az leginkább, ha valaki erre a vidékre téved. Okosan, értelmesen válaszol­nak a kérdésekre. Az égjük rt ég titkot is tud: — Az apukámék örülnének, ha kollégiumba kerülnénk. Nagj’on megérné az a havi ke­vés pénz, amit fizetni kellene érte. Tehál a gyerekek közül többen hallották, hogy va­lami készül. Valami, de na­gyon nehezen. Cser László, a péceli központi iskola igaz­gatója reménytelenül próbál­ja megértetni a szövevényes j históriát. — Tanyai kollégiumot akar- 1 : tunk. Lett volna épületünk is, de sajnos nem sikerült. A fel­sőfokú mezőgazdasagi tech­nikum foglalta el, nekik is kellett a helyiség. Nekünk volt már státusunk, meg volt a kijelölt személy, a kollégiu­mi felszerelés, — hiába. — A másik elképzelés sze­rint lebontjuk a locsodpusstai j volt iskolát. Meg vannak a ! műszaki rajzok, a lebontási j terv. Tavasszal a gimnázisták- kal hozzá is kezdünk. Ac ál­lami gazdaság szombaUrasár- •■aponkéni gépeket ad. A kis- 1 tárcsái honvédek ígérték, '■ hogy ők is ott lesznek. — Mindennél egyszerűbb í lenne azonban, ha a Pécel és i Vidéke Körzeti Fmsz átadná a művelődési házban berende­Kendőben, kabátban zeit helyiségeit, úgyis kiköl­töznek onnan. Csakhogy... el kell helyezni a j vasboltot, mert... Az felke- ! riilne a felső sarokra, vagy I valamelyik élelmiszerüzlet helyére... a tanácsülés ezt | elvetette.... Lehetne más- ! ként is. Duka Gyula, az fmsz ] vezetője készséggel sorolja a j megoldási lehetőségeket, de ] r.iindenik végén ott áll egy ] újabb akadály, hol egy he- I lyiség, hol a Háziipari Szö­vetkezet képében. | Lenne mód a segítségre, de annyi a „ha”, annyi az aka­dály, akár a népmesében. A községben mindenki se­gíteni akar. Ki gyorsabban, Iá lassan, ahogy sokszor az ügyintézés nehézkessége dik­tálja. Holott csak két kollé­giumi terem kellene, kevés pénzért, kis megértéssel! Sági Ágnes (Foto: Gábor) HETI JOGI TANÁCSAINK Fegyelmi úton történt el­bocsátáshoz fűződő követ­kezményekről. T. K. dunaharaszti olva­sónk kérdezi, milyen jogkövet­kezmények fűződnek a fe­gyelmi úton történő elbocsá­táshoz? Az új szabályozás kimondja (Mt 111. §. (3) bek.), hegy a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó nem része­síthető olyan kedvezmények­ben, amely a büntetés céljá­val nem fér össze. így újabb munkaviszonyában személyi alapbérét felemelni nem lehet. Üdülésben és jutalomban — a jubileumi és hűségjutalom ki­vételével — nem részesülhet, segélyt vagy előleget csak kü­lönösen indokolt esetben kap­hat. Ezenkívül egy éven át nem foglalkoztatható olyan munkakörben — kivéve a darabbérrendszerben dolgozót — amelyben keresete megha­ladja előző munkahelyén el­ért átlagkeresetét. Munkaru­hát — egészségügjü, szolgálati szempontból szükséges mun­ka-, forma-, egyenruha kivéte­lével — egy éven át nem kap­hat. Rendes szabadságra való joga pedig csak tizenkét hó­nap eltelte után nyílik meg, és két éven át nem részesülhet, nyereségrészesedésben, egyéb természetbeni juttatásban (esetleges kedvezménj'es be­szerzésben), illetőleg továbbta­nulás esetén útiköltség térítés­ben, munkaidökedvezményben, tanulmányi szabadság idejére munkabérben. És a leglénye­gesebb: az új munkahelyen egy évig indokolás nélkül megszüntetheti a vállalat a dolgozó munkaviszonyát, mert a folyamatos munkaviszony egy évnél rövidebb. Mikor kérheti a dolgozó a fegyelmi büntetés alól való mentesítését? Több olvasónk kérdezi, ho­gyan mentesülhet a dolgozó a fegj’elrríi büntetés hátrányos következményei alól? Az Mt. V. 182. §. kimondja, hogy mentesül a dolgozó a fe­gyelmi büntetés hátrányos kö­vetkezményei alól. ha a bün­tetés kiszabása .óta elbocsátás; esetén hőrom éó. áthelyezés esetén két év, egyéb fegyelmi büntetés esetén pedig egy év eltelt. A rehabilitációt a dol­gozónak keli kérni. Az új ren­delkezés kedvezően érinti azo­kat a dolgozókat, akik vala­miben fegyelmezetlenség el­követése után huzamosabb ideig szorgalmasan és becsüle­tesen dolgoznak a vállalatnál. Joggal igényelheti az ilyen dolgozó, hogy elvesztett jo­gait visszakapja. Az intézke­dés nevelő jellege méginkább megnyilvánul abban, hogy a meghatározott idő eltelte előtt is mentesíthető a dolgozó, ha kiemelkedő munkája és pél­damutató magatartása alapján arra érdemes. A mentesített dolgozó személyi lapjáról, egyéb okmányairól törölni kell a fegyelmi büntetésre vonat­kozó feljegyzéseket. A pótszabadság szabályo­zásáról. Több olvasónk kérésére az alábbiakban ismertetjük a pótszabadságra vonatkozó ren­delkezéseket: Az alapszabadságon felül, pótszabadság címén, naptári évenként a fiatalkorú dolgo­zóknak tizenhat éves koruk betöltéséig tizenkét munka­nap, azontúl hat munkanap jár. Az egészségre ártalmas munkát végző dolgozóknak há- rom-tizenkét munkanap. Meg­határozott tudományos vagy nevelőmunkát végző dolgo­zóknak tizenkét-harminchat munkanap, vezetőállást betöl­tő dolgozóknak hat-tizenkét munkanap. Azoknak, akik két évnél hosszabb idő óta folya­matos munkaviszonyban áll­nak, az 1945. évi január hó 1. napját követően eltöltött idő után 2 naptári évenként, az 1945. évi január hó 1. napját megelőzően eltöltött idő után pedig 3 naptári évenként egy- egy munkanap, legfeljebb azonban tizenkét munkanap. A rendelkezés megértése céljából itt válaszolunk D. N. jászberénjü olvasónknak, aki megírja, hogy 1935-ben kez­dett dolgozni. 1954-ben hoz­zájárulással kilépett a Daru­gyárból. de nem tudott 30 na­pon belül elhelyezkedni. Ezért a munkaviszonya meg­szakadt. Munkakönyvében még egy féléves megszakítás található, de 1958. júliustól egy munkahétén dolgozik. A régi rendelkezés szerint ettől az időponttól számít folyamatos­nak a munkaviszonya. A Mun­ka Törvénykönyv módosítása folytán azonban beszámítanak összes igazolatlan munkában töltött évei, tehát a maximális pótszabadságot kérheti, tizen­két munkanapot 1965-ben. Sz. F.-né váci olvasónk szintén sérelmezi, hogy ebben iír. évben nem kap pótszabad­ságot. Levelében azt is meg­írja, hogy 1964. júliusában lé­pett be a gyárba. Munkavi­szonya korábban önkényes ki­lépéssel szakadt meg. A régi Munka Törvénykönyv szerint nincs joga pótszabadságra, de az új rendelkezés sem teszi lehetővé, mert az utóbbi mun­kahelyén nincs meg a 3 éves folyamatos munkaviszonya. Pótszabadság csak 1967 augusztusától jár részére. Ha nem önkényes kilépéssel (fe­gyelmi eljárással, bírói ítélet következtében) szűnt volna meg a korábbi munkaviszo- njTa. két év után nyílna meg joga a pótszabadságra. Felmondás későbbi idő­pont megjelölésével. Január 3-án kézhez kap­tam a felmondást azeal. hogy február 1 napjával a vállalat megszünteti munkaviszonyo­mat. A felmondólevél átvéte­lét követően megbetegedtem. Érvényes-e a felmondás, meg- szűnt-e a munkaviszonyom? — kérdezi E. K. monori la­kos. A felmondást a munkavi­szony megszüntetésének ter­vezett időpontjánál legalább tizenöt nappal korábban kell közölni. (Mt. 31. §.) A válla­lat és a dolgozó a munkaszer­ződésben azonban megálla­podhatnak abban — mondja az új rendelkezés —, hogy a fel­mondás tizenöt napnál hosz- szabb. de hat hónapot meg nem haladó idővel előtt köz­li. Ha a felmondást a munka- viszony megszüntetésének ter­vezett időpontjánál több. mint tizenöt nappal előbb közli a vállalat — mint jelen esetben — akkor a felmondási tilal­mak szempontjából nem a fel­mondás közlésének az idő­pontja, (jan. 3.), hanem a megszűnést megelőző tizen­ötödik nap az irányadó. Ha tehát a munkaviszony megszűnését tervezett időpont előtt 15 nappal már igazoltan beteg volt, munkaviszonyát a vállalat — figyelemmel az Mt. V. 37. §. (1) bek. b) pontjára — nem mondhatta fel érvé­nyesen. Dr. M. J. n«;iELFjfl Az É. M. 25. számú Állami Építőipari Vállalat Bpest XXI. kerület (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19—21. felhívja a 14—16 éves, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező (jelenlegi 8-ik osztályosok is) ifjúmunkások figyel­mét, hogy a következő szakmákra jelentkezzenek a vállalatnál ipari tanulónak: központifűtés-szerelő, villanyszerelő, ács-állványozó, épületburkoló (hideg), kőműves, műanyagburkoló, vízszigetelő, szobafestő-mázoló. épületlakatos, épületasztalos, piűköves, vasbetonszerelő. A jelentkezést írásban kér­jük, csak olyan fiatalok jelentkezzenek, akik Nagybudapest területén és környékén állandó bejelen­tett lakással rendelkeznek. Jelentkezési határidő folyamatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom