Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

PEST nicer*» kKívUid 1965. FEBRUAR 30. SZOMBAT VÁLASZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT A PAPÍR KILENCMILLiÁRD A TERÍTÉKEN 1 000 000 panaszosnak Sok a panasz a Kossuth ci­garettára. Ez érinti viszont a legtöbb dohányost, hiszen eb­ből a fajtából az idén kilenc- milliárd készül, s ezt a ha- tcuinas mennyiséget egymil­lió ember szívja. Egymillió ember panasza mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Szót kér a vegyész — A döntő különbség a ci­garetta és más élvezeti szerek között az, hogy itt a fogyasztó a terméknek épp a fogyasz­tás közben kialakuló „alak­ját”, a füstöt élvezi — mondja Éber Gyula, a Központi Mi­nőségellenőrző Laboratórium vezetője. — Ez azt jelenti, hogy a gyártás nem a dohány­gyárban „fejeződik be”, ha­nem akkor, amikor a fogyasz­tó rágyújt és elszívja a ciga­rettát Nagy dobozban különféle márkájú magyar és külföldi cigaretták. Ebből kínált meg a beszélgetés elején, de mi a megszokottat, a Kossuthot vá­lasztottuk. — Na látják! — szólt. — Itt a döntő bizonyíték, hogy min­denki másféleképpen érti a jó cigaretta fogalmát. El kell választani a kérdést: van ab­szolút és relatív minőségi ka­tegória. Az első fogalmába beletar­tozik az, hogy a cigaretta megfeleljen az általános, em­beri ízlésnek. Jól égjen, ne csípjen, ne kaparjon, ne le­gyen kellemetlen a szaga. A relatív minőség ezt szétbont­ja: itt kapcsolódik be az egyéni ízlés kérdése. Nagyon lényeges^ meghatá­rozója a cigarettának a fő­füst pH értéke, amely olyan jellemző, mely annak vegyi sajátosságaira mutat. így, ha a főfüst pH 7-nél nagyobb, akkor a füst lúgos hatású Ilyen a Kósroth. TTtőrüli" éf- téknélj&l a Terv — közömbös a vegyi jelleg. 7 alatt pedig savas. Ilyen a Daru, a Luxus. A főfüst pH aztán szerves kapcsolatban áll a nikotin- tartalom élettani hatásával. A lúgos cigaretták főfüstje például szabad állapotban is tartalmaz nikotint, tehát élet- tanilag erősebben hat. A kö­zömbös és különösen a savas cigarettáknál ez a hatás csök­kent mértékben érvényesül. Eltolódik az igény Igaz, hogy a Kossuth a ma­gyar gyártmányú cigaretták között a legnagyobb nikotin­tartalmú, így a leginkább ár­talmas; nikotintartalmának a többi magyar cigarettához képest o legmagasabb száza­léka jut a szervezetbe. Nép­egészségügyi szempontból tehát jobbak a füstszűrös ci­garetták. — Meg lehet-e azonban bir­kózni a szokásokkal? — Két példát említhetek. A háború előtti Németországban a keleti típusú — görög, tö­rök dohányból gyártott — ci­garetták voltak az uralko- dóak. A háború után azonban ez a minőség egyáltalán nem állt a fogyasztók rendelkezé­sére: csak nagyrészt virginiai dohányból készült amerikai cigarettákat lehetett kapni. Ennek lett az eredménye, hogy ma már ez képviseli az álta­lános népízlést. Hasonló tör­tént Svájcban, ott a francia ízlésű, sötét, lúgos cigaretták felé tolódott el az igény. Hazánkban is érződik már ilyen tendencia. Ebben az' év­ben 1,8 milliárd füstszűrös ci­garetta készül, s ez a mennyi­ség évről évre növekszik. Né­hány évig azonban még na­gyon sokan szívnak Kossuthot. Ök joggal kérdezhetik: lesz-e jobb? MQk hát a panaszok? Mi az orvosságuk? Sokan hivatkoznak a válto­zó minőségre Az állandó mi­hőség pedig épp a relatív íz­lés miatt az egyik leg! én ye.ee- Sebb követelmény. Itt gazda­sági okok játszanak közre. Lehet, az állandóságot bizto- lítani, a tendencia meg is van, fey a népgazdaság fejlődésé­nek arányában fokozott javu­lás várható. Mint érdekesség: pírral készülő kísérleti ciga­rettákkal mutattak be egy pró­bát. Meggyújto.ttak tíz Kos­suthot, egy álvány szögeibe szúrták, s úgy vizsgálták, hogy minden szívás nélkül, ho­gyan égnek. A tíz Kossuth rövid idő alatt, tömör, egybeálló hosz- szú hamuhengerré égett el. A dohányosok értik, ez mit jelent! Összehasonlításul elő­vettünk a most forgalomban levő cigarettából. Ezek közül az egyik hamar elaludt, a má­sik pedig nagyon lassan, csak a közepéig égett. Így hát láttuk: lehet jobb Kossuthot gyártani. És bizta­tó, hogy a Központi Minőség­ellenőrző Laboratóriumban a legerősebben kiállnak amel­lett, hogy a gyárak csak jól égő cigarettapapírt vegye­nek át. Benedek Balázs István Mendemondák a ráckevei hídról MI AZ IGAZSÁG? Elmondta: a járási tanácselnök és a Közúti Igazgatóság mérnöke a fináncláb (a dohánylevél fő­erezete, főbordája) jól ég, sőt, a minőséget is javítja, de csak akkor, ha a méretét megfele­lően tudják csökkenteni, la- posítással, finomravágással. A panasz jóval kevesebb lenne, ha a cigarettapapír minősége javulna. A kísérlet bizonyítja Igen, az elsőrendű vádlott a Kossuth esetében sokszor a papír. Az égőképesség ugyanis a különböző dohányfajtáknál más és más. Ha azonban a papír jó, vagyis a legrosszabb égőképességhez is megfelelő, akkor az vezeti a lángot, s így biztosítja az egyenletes, folyamatos égést. Tanúi voltunk egy nagyon biztató kísérletnek. A labora­tóriumban az új cigarettapa­KÖNYVESPOLC Jacques Piccard: 11 000 méter mélységben Aligha van olyan ember, aki előtt a Piccard név ismeret­len lenne: Piccard professzor magaslégköri, majd mélyten­geri kutatásai . a napilapok hírei között is tekintélyes he­lyet kaptak, majd az erről szóló könyv — A tenger mé­lyén — is érdeklődést kel­tett. Most Piccard profesz- szor fia számol be a Tries- tevel végzett mélytengeri kutatásokról, a „csend világá­ról”, ahol minden más, mint a földön, ahol az is másnak látszik, ami ismert. Egzotikus világ ez, faunája ritkábbnál ritkább állatokból tevődik össze. Csak az egzotikumért kutatná titkait az ember? Jacques Piccard könyve határozott nemmel válaszol a kérdésre. Igaz, érdemes, len­ne magáért az egzotikumért is, de a mélytengeri kuta­tásnak ennél sokkal több a célja: a tudományos megis­merés, azoknak az összefüg­géseknek a megmutatása, amelyek hatással voltak és vannak a föld arculatának változásaira. A mélytengeri kutatás már eddig is jelen­tős eredményeket hozott, ezek­ről hűen — és érdekesen — beszámol a könyv. Piccard és fia, a Trieste, s elődei, a töb­bi batiszkáf: első próbálko­zók, próbálkozások. Lényegé­ben most formálódik ki ez az új kutatási ág. s éppen ezért Jacques Piccard könyve lé­nyegében a születés nagyon izgalmas napjainak króniká­ja, kalauzolásával nyomon követhetjük, milyen megfe­szített munka kellett és kell ahhoz, hogy az ember fel­tárja a természet titkait. Mint minden esetben, most is az emberi értelem lett a győz­tes. 11 000 méter mélyre ha­tolt, ember nem látta vi­lágba, olyan világban ame­lyet majd csak most fogunk igazán felfedezni. (Táncsics Könyvkiadó) (m. o.) Sokféle mendemonda ter­jedt el Ráckevén az utóbbi hetekben hídjukkal kapcso­latban. Különösen azóta, amióta megjelent a hídpillér- nél egy uszály, különböző csörlőkkel, kötelekkel-horgok- kal. Arról is beszéltek, lebont­ják a hidat, mert elavult, elviszik a Tiszára s ők má­sikat kapnak helyette. Má­sok azt mondják, meggyorsul a Duna folyása, ha tavasszal megindul a tassi új zsilip és így kicsi lesz a híd vízát­eresztőképessége. Szabó József, a járási ta­nácselnök csak mosolygott a sokféle híresztelés hallatán. Elmondta, hogy valóban baj van a híddal s most a KPM Közúti Igaz­gatósága — amelynek a keze­lésébe tartozik — helyreállít- | ja. 1 A további felvilágosítást Mikuss Ervin, a KPM Köz­úti Igazgatóság hídépítő csoportmémöke adta meg. Közölte, hogy a hídtest és a töltés egyaránt javításra szo­rul.. A gátakra annak idején nem telepítettek növényzetet, amely gyökerével összefogta volna. Az 1956-os jeges ára­dat nagyon alámosta, ugyan­így a vízibuszok által oko­zott hullámverés, amelyek nyáron Ráckevéig közleked­nek. A hídon többször vonul­tak át tankok, nagyobb pán­célosok, amelyek egyes tar­tóoszlopokat túlságosan meg­terheltek. A mérnökcsoport most végzi a számításokat és annak befejeztével megfelelő módon helyre­állítják a megbomlott egyensúlyt. Addig a gátat erősítik kövek­kel, szélesítik a rézsűt. Erősen megrongálódott már a híd burkolata, rossz a rávezető és a levezető út ál­lapota. Ezért a burkolatot felbontják, rendezik az utakat, a jelenlegi kanyart korsze­rű közlekedési csomóponttá építik ki. A nagyszabású munkála­tok sok időt vesznek igénybe így a híd környékének, vala­mint a gátaknak a teljes hely­reállítása csak két éven belül fejeződik be. BÖGYE L átta-e már Budapestet éjjel? Még nem? Feltétlenül nézze meg, ha szórakozni akar. Buda­pest éjszakai szórakozásáról számos iparág gondoskor dik. A szállodaipar, fényes grllljeivel, bárjaival; a ven­déglátóipar, hangulatos presszóival és lármás talponál­lóival; s végül a fénycsóipar, foghíjas neonreíkláfnaival. Én most az utóbbiakra kívánom felhívni szíves fi­gyelmüket. A neonreklám kitűnően szórakoztat, olcsó és nem ráz. Ismerik például azt az óriás csigavonalat, közepén a futball-labdával, az Abbázia Étterem tetején? Most nézzék meg! Az egészből csupán egy pántlika világit — magányos felkiáltójel a sötét éjszakában — s alatta csábító felirat invitálja befelé a vendégekeit: ia étte­rem. Néhány száz méterrel arrébb, a Lenin körúti fod­rászat reklámját úgy megtizedelte a műszaki hibát hogy a cégtáblából csak f. .rósz maradt. Bizonyára a Boy Vállalat pótmamaszolgálatával kíván konkurrálni a Műanya Bolt; csak tudnám, miért van tele a kirakata PVC- és habszivacsáriekkal?! Aki nem sajnálja a fáradságot, sétáljon felfelé a Nyugati irányába. Balkéz felöl rövidesen megpillantja az .... égi divatszalont, ahol nem az aprószentek peri- delyét, hanem a pestiek minőségi ruházatát szabják- varrják. Az élelmiszer kiskereskedelmi részvénytár­saság szaküzleteit, a KÖZ RT-eket hamarjában meg sem lehet számolni. A Mo. .ly Albumából hiányzik a so. Az sem ritka jelenség, amikor a Fényszöv felirato­kon pont a Fény borul sötétségbe. Ruccanjunk át Budára. A Krisztiiül körúti Diadal mozi szép. holdas estéken Dia Filmszínházként ajánlja magat a serdületlen ifjúság figyelmébe. Szép Ilonától egy köhajítáisnyira pedig, szögedies ízű reklám világit egy kitárt kapu fölött: Bögye. A szömit is kinézheti az embör, amíg rágyon, hogy ez a Budagyöngye. Legszebb talán mégis az OTP neonkolosszusa, amely ászongya hogy: Tar a pénzed kar ban! mes! nyös! gos! Aki türelmesen megvárja a pirkadatot, rög­vest megfejtheti a talányt. A teljes szöveg ugyanis így hangzik: Tartsd a pénzed takarékban! Kényelmes! Előnyös! Biztonságos! Tudom, hogy Bécsben, Párizsban. Stockholmban, New Yorkban több a fényreklám, mint Pesten. Szeb­bek, nagyobbak, csillogóbbak. De unalmasak: egyiket sem kell megfejteni. ny. é. l’elöfí Isívánné tragikus élete Magányos sír az abonyi temetőben rokoni-baráti közbenjárás, még néhány könnycsepp Tó­nika konok kis arcán — „so­sem leszek másé”, — s a sú­lyos beteg, testében-lelkében törődött apa beleegyezik a há­zasságba. — Ekkor írta Tónika első levelét Petőfi Istvánnak. Tu­datta benne, hogy hosszú és nehéz öt esztendő után sgm- mi sem áll többé boldogsá­guk útjába — emlékezik a régmúltra Járdány néni. — Csákóról ujjongó hangú vá­laszlevél jött: ... „Tefeletted pedig, édesem, őrködjék sze­relmünk angyala. Isten ve­led! ölel, csókol gondolatá­ban az, ki néked mindened legyen, — s kinek te mindene vagy: híved, Petőfi István. Csákó, szept. 20. 863.” s a versek Csákóról a dánosi leányszobába. Titkos utakon, baráti kezeken át, nehogy az apa megtudja. A levelekre válasz sosem érkezik. De kell-e ^ébb válasz annál, hogy Tó­nika rendre-sorra mindegyik kérőjét kikosarazza, s csak vár, egyre vár valakit?! 1863-ban eljön a beteljese­dés ideje: Geist Gáspár tiszt­tartóvá lépteti elő Petőfi Istvánt, s évi jövedelmét je­lentősen felemeli. Ez már egzisztencia, erre lehet csa­ládot alapítani! Még egy kis szélt. Velünk gyerekekkel jól érezte magát. Játszott velünk, még kacagott is. Asszony fő­vel értettem meg igazán a tragédiáját: nem tudott osz­tozni senkivel. Egy abonyi utca csendes kis házában, duruzsoló kályha mellett hangzik el a vallomás, id. Járdány Gyuláné, Gayl- hoffer Erzsébet ajkáról. Uno­kahúga a magányos sír bol­dogtalan lakójának, Petőfi Istvánná, született Gaylhoffer Antóniának. Az abonyi temető rangos ! síremlékei között szerényen i búvik meg egy korhadó fake- : reszt. A megsüppedt sírhant ; hátán száraz virágokat cibál a j szilaj alföldi szél. : Boldogtalan, magányos asz- iszony alussza örök álmát a í hant alatt- Petőfi Istvánná. • Élt 76 évet, meghalt 1918, ■augusztus 2-án. A teste. Lé- j lekben — már negyvenöt esz- ; tendeje halott volt. Bánat és j csalódás ölte meg. i '■ — Büszke asszony volt, zár­; kozott. Bánatáról ritkán be­„István öcsémről“ „Kinek te mindene vagy“ — írta a boldog vőlegény, aki pedig akkor már ötödik éve megosztotta szívét elérhetet­len menyasszonya és Geist Gáspár elérhető kulcsárnéja között. Antónia asszony nyolc- heti házasság után ismerte meg a fájdalmas valóságot: férje, „ki néked mindened le­gyen”, gyenge; nem bír el­szakadni a ragaszkodó „pusz­tai asszonytól”, Schneider Er­zsébettől. Két napig zokogott szobá­jába zárkózva Tónika. Két napig könyörgött bocsánatért Petőfi István. Harmadik nap a fiatalasszony könnytelen szemmel, összeszorított ajak­kal visszatért a szülői ház­ba. Idejében érkezett: még elbúcsúzhatott haldokló apjá­tól. — Nemsokára nagyanyám is meghalt, s gyermekei meg­osztoztak az örökségen. Tóni néni előbb legkisebb húgá­hoz, Vácra költözött, majd másik testvérénél talált ott­honra, Fehérvár-Csurgón. Idő­közben az én apám is meg­tért szüleihez, s Tóni néni hozzánk jött, Budapestre. Ti­sosem heverte ki csalódását. Tizenhét éve élt már Petőfi István a „pusztai asszonnyal”, amikor egy nap levelet ka­pott Tóni néni: „Meghalt Pe­tőfi István! Halálát súlyos szívbaja okozta”. Ez állt a levélben. Tizenhét év után így látta viszont a férjét Gaylhoffer Antónia. Azt mondják, úgy állt a halálos ágynál, olyan mereven és mozdulatlan, mint aki egy kicsit maga is meghalt. Nem sírt — és nem felejtett. — Tizennyolc nyarán, ami­kor Istvánt az övéi mellé A boldogtalan asszony hántolták a Petőíi-csaiád sír­jába, Tóni néni találkozott a „másik asszonnyal” a Kere­pesi temetőben. Néhány hét múlva elköltözött tőlünk: örökös szállásra, az abonyi temetőbe. Szél cibálja a temető csu­pasz bokrait. A korhadó fa­kereszttel jelölt síron szára­zon zizegnek a hervadt kri­zantémok. Rokoni kezek ül­tették, más nem látogatja a süppedt, magányos sírt. Ke­vesen tudják, hogy itt nyug­szik Petőfi Istvánná. Nyíri Éva zenhárom éves voltam ek­kor, s attól fogva engem ő nevelt. Rövidesen Abonyba' költöztünk, a Vörösmarty ut­cába. Itt töltötte, velünk, éle­te utolsó éveit. Járdány néni ölébe ejti a sárgult újságot, amelyből Pe­tőfi István lánykérő levelét idézte, elgondolkozik. — Csendesen, visszavonul­tan élt, alig járt ki a ház­— Tizenhárom éves koromtól fogva Tóni néni nevelt engem — emlékezik a múltra id. Jár­dány Gyuláné. ból. Férje leveleit, ve"seit sosem mutatta, senkinek. Egy részüket — Petőfi Sándor néhány levelével együtt — a századforduló után átadta a Nemzeti Múzeumnak. Né­hány verset, levelet ped'g csak halála után találtunk meg, a holmija között. vette hát „keserű kenyeres pajtása” — Böhm János — le­velét, aki nevelőnek hívta apósa, Gaylhoffer János két legkisebb fiához. A meleg szívű, romantikus hajlamú fiatalember hamar megkedveltette magát a csa­láddal. A gyerekek csüggtek rajta, a ház vendégei, csodál­ták jó modorát, olvasottságát. A család szemefónye, a viruló nagylány utolsónak hódolt meg a nevelő úr férfias charme-jának. Utolsónak — de örökre. Gaylhoffer János fényesebb jövőt, gondtalan megélhetést szánt legkedvesebb lányának. Igaz is: miből akarná eltar­tani a nevelő úr a bőséghez, kényelemhez szokott Tónikát? Hiszen se jövedelme, se eg­zisztenciája?! Az atyai ítélet kimondatott, ra szegődött, biztos jövőt ko­vácsolni Tónika számára, öt éven át jönnek a levelek i s a szerein- fiatalember bú- : csút vett a .1 ínosi kúriától.- ; Geist Gáspár békési birtoká­:nem sokat tud a világ. Az ap- : ja mesterségét, folytató, tanu- ! latlan mészároslegény hu- : szón három éves koréban kö- ; vette bátyja példáját, s hon- ívédnak állt. A világosi fegy- ■ verletétel napjára honvédszá- •zadosságig vitte. Világost — ; sötétség követte: a császári í hadseregbe sorozták. Szabad- ; ságolása után elfogták, s há-' 1 romévi rabságra ítélték. A : theresienstadti fogházban is- ! merkedett meg barátjával, : későbbi sógorával, Böhm Já- \ nos mérnökkel. Bőhm csakha- j mar felfedezte az ifjabb Pető- ; fi természetes eszét, fogé- í konyságát: írásra, önművelés- : re ösztökélte. i Nyolc évvel a szabadság- \ harc után, 1857-ben térhetett \ vissza hazájába. Senki sem • várta. Otthona nem volt, ál- j lást nem kapott. Örömmel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom