Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

1965. FEBRUAR 19, PÉNTEK fts» MFC.YLI 3 A VECSÉSI PÉLDA Szerződés az Egyesült Villa mosgépgyá rra l A gyár és falu közeledésének első állomása JÓ MEGOLDÁS... MILLIÓK BETONBÓL Február 18-án, csütör­tökön este hat órakor kiállí­tás nyiit a vecsési József Attila művelődési házban. A kiállítás a budapesti Egyesült Villamosgepgyar életét mu­tatja be. Ennyi a hír. A sorok mö­gött azonban sokkal több van, mint egy kiállítás megnyitó­ja. A bejáró munkások hely­zetét könnyítő nagykát ai pél­da követőkre talált. A kiállí­tás megnyitója csupán . első állomása annak a szerződés­nek, amelyet a budapesti Egyesült Villamosgépgyár és a vecsési József Attila mű­velődési ház vezetősége kö­tött. Sokat írtunk, beszéltünk már arról, hogy megyénk la­kói közül százezren dolgoznak Budapesten. A napi munka után — érthető módón — si­etnek haza a családjukhoz, így elesnek mindazon kultu­rális lehetőségektől, amelyet munkahelyük, a gyár vagy az üzem, biztosítana számukra. Ugyanakkor odahaza a falu­ban a művelődési ház nem rendelkezik olyan anyagi erő­vel, hogy a bejáró munkások szórakozási és művelődési igé­nyeit is kielégíthessék. Mi hát a megoldás? A megoldás az a helyes kez­deményezés, amelyet Aagy- kátán valósítottak meg elő­ször megyénkben: kulturális szerződést kötöttek a kőbá­nyai Bőrtex-gyárral, ahol a legtöbb Nagykátáról bejáró munkás dolgozik. A szerző­dés értelmében a gyár külön­féle módokon segíti Nagyká- ta kulturális életének fellen­dítését: előadások, kiállítá­sok, közös kulturális műso­rok rendezésével, a bejáró munkások tanulásának előse­gítésével. Januárban hasonló szerző­dést kötött a budapesti Egye­sült Villamosgepgyár — ahol négyszáz vecsési ember dol­gozik — a vecsési József Atti­la művelődési házzal. A fél esztendőre szóló megállapo­dás egyelőre kísérleti jellegű — tapasztalatai alapján kötik majd meg szeptemberben a végleges, több évre szóló szer­ződést. A gyár és a falu közeledé­sének első állomása a ma nyíló kiállítás, amely a gyár életét mutatja be a vecsési embereknek. Ezt követően szombaton este nagyszabású bált rendeznek a vecsési mű­velődési házban a bejáró mun­kások részére. A műsor költ­ségeit a gyár fedezi. Négy nappal később, febru­ár 24-én műszaki tájékoztató előadást rendeznek ugyan­csak Vecsésen az Egyesült Villamosgépgyár munkájáról. A bejáró munkásokon kívül az előadásra meghívják a ve­csési általános iskolák nyol­cadik osztályait és a gimná­zium első osztályát is. A film­vetítéssel egybekötött elő­adás célja, hogy azok a diá­kok, akik tanulmányaik be­fejezése után az iparban kí­vánnak elhelyezkedni, meg­ismerjék a gyár életét, mun­káját. A május végéig szóló közös program keretében a gyár ve­títettképes előadást rendez Ve­csésen Házépítés — lakáskul­túra címmel, amelyet építé­si tanácsadás követ. Ugyan­csak Vecsésen tartandó elő­adásra kérte fel a gyár dr. Buga László érdemes orvost és Király József pszihológust. A gyár támogatja a művelő­dési ház gyümölcs- és nö­vénytermelők, illetve a kis- állattenyésztők körének elő­adásait, rendezvényeit, az A BETONOSOK — így ne­vezik őket Szentendrén. Az utca emberének igencsak so­káig tartana, míg kimondaná: • 83+100=? • REKONSTRUKCIÓ • MÉG OLCSÓBBAN hány gépet, de a döntő az volt, hogy megszilárdult a munkafegyelem, rossz idők jártak a lógósokra, s három fokozatban valamennyi nor­mát felülvizsgálták, s ahol er­re szükség volt, ott változta t­Keresik a rejtett tartalékokai is, így többek között — a adott lehetőségeken belül — tökéletesítik a gyártásszerve­zést, a meglevő gépek jobb kihasználását biztosítják. Mindez azonban, már csak a mára vonatkozik. A holnap végre elhozza a régi terv meg- ixilósulását: a rekonstrukciót, melynek eredményeként vég­re korszerű betonárugyár lesz a ma ma még csak annak ne­vezett „betonostelep”. f if fftff3?,*,#'# RABTARTÓNK A TELEVÍZIÓ Modem rabtar­tónk, a televízió, az évek során egyre többünket köt le, s egyre több időnket ve­szi igénybe. Igaz, nem kötelező a műsorok megte­kintése, sokan azonban — első­sorban a „legfris­sebb” készüléktu­lajdonosok és a ráérő nyugdíjasok — nem bírnak el­szakadni a képer­nyőtől. A televízió nem­régen elkészült statisztilcája sze­rint a múlt évben mintegy százhúsz­ezer percet — egyfolytában több mint két és fél hónapot — tölt­hettünk a televí­zió előtt. A legtöbb mű­sort az aktuális főosztály szolgál­tatta. Belpolitikai, külpolitikai, ipari és mezőgazdasági, valamint sportro­vata összesen 32 ezer 760 >percre, egyszerűbben 546 órára foglalta le a nézőket. A mű­vészeti osztály műsorideje 11 113 perc volt. Ebből a komoly zene kedvelői 4800 per­cet kaptak. Köny- nyűzenét, esztrád- műsort, kabarét 3160 percnyit néz­hetett, hallhatott a közönség, míg az irodalmi műso­rok kerek kétezer perc szórakozást nyújtottak. A te­levízió híradója 10 945 percnyi eseményt tudósí­tott. Az év során kerek - két hetet töltöttünk a tv mozijában és 104 órányi színházi közvetítést, tele­vízió-játékot néz­hettünk. A fiataloknak 17 623 percet adott a televízió. A köz­kedvelt Mazsolát, a Futrinka ut­caiakat, Joet, Foxi Maxit, az egyéb bábműsorokat és az esti meséket egyfolytában két és fél napig néz­hették volna a gyerekek. Még a villanásnyi raj­zos időjárásjelen­tésekből is egész estét betöltő mű­sort lehetett volna készíteni. Kézzel kezdték, emelővillás targoncával folytatták, ma már darus kocsi emeli a hárommázsás betontömböket EM Betone!emgyártó Vállalat Szentendrei BetoP.árugyára. Mert a volt cementipari vál­lalatnak most ez a hivatalos neve. Múlt évi tervüket két­millióhatszázezer forinttal toldták meg, kivétel nélkül olyan cikkekből, amelyekre nagy szükség vollt. A több mint ötszáz ember­ből álló munkásgárda három­száz termékféleséget gyárt. Fő cikkeik: mozaiklap, betoncső, bányaék — ez évi tervük 83 millió. Mindez száraz statisz­tika. Ezék az adatok az adott körülmények között, azaz a helyszínen kapnak tartalmat. tak rajta. Az eredmény je­lentős: a termelékenység ti­zenkét százalékkal növekedett! A GAZDASÁGOSABB ter­melést, a termékek önköltsé­AZ ÜZEM fejlesztését sok tényező indokolja: az ipar­ágon belül itt a legkedvezőbb a leglényegesebbnek számító alapanyag, a sóder köbméte­rének önköltsége. A szomszéd­ban a Duna-part kimeríthe­tetlen bánya. Jelentős nyere­séggel dolgoznak, termékeikre nagy szükség van. A rekonstrukciós terv öt év alatt valósul meg, s már eb­ben az esztendőben megkez­dik átültetését a valóságba. Először a szociális létesítmé­nyek — öltözők, fürdők, ebéd­lő — kerülnek tető alá, majd az üzemépületek. És gépek kerülnek a lapátok helyébe, új gépek, illetve néhány megle­vő gépük mellé a folyamatos gyártást biztosító gépsoro! Százmillióba kerül a rekons!- rukció, s hogy eredménye mi A GYÄRTÄS — bár eszten­dőit alatt sok a változás — ma is rendkívül primitív. Fő eszköz a lapét, döntő a kézi munka. Az újat, a jobbat jel­zi az, hogy szakítottak sok ed­dig bevett szokással. Azzal, hogy bárkit felvettek az üzembe. Megértették, mert a tények bizonyították, hogy a kevesebb ember is lehet több. Az elmúlt esztendőben ki­sebb létszámmal mint 1963- ban, hárommillióval többet termeltek. Lényeges összeget költöttek gépekre? Nem. Vásároltak né­A jövő egyik hírnöke: 280 nagyméretű járdalapot gyárt óránként az NDK-ban készült gép. Most még kézzel la­pátolják a cementet adagolójába, de két-három év múl­va már testvérei is mellette állnak, hogy hűen kiszol­gálják (Foto: Gábor)-Suia ^ylnclo Owfy e? ihcSvíuM 9 9 9 & oiázu Volt egy barátom, Katz Miklósnak hívták és hogy mégsem Miklós hanem Mór az igazi neve, az az OTP helyi fiókjánál derült ki. Kezesként szerepelt és ebben a minősé­gében elkérték a személyazo­nossági igazolványát. — Hogyan? — kezdte a pénzt adó atyaúristen könyök- védőbem. — Az igénylő papí­ron Miklóst írt ön, itt pedig hivatalosan az áll, hogy Mór. — Ja, igen. — mondta né­mi zavarral, de ez a halk be­ismerés újabb papírokat, újabb tortúrát jelentett. Miklós te­hát „lebukott”, mindenki meg­tudta, hogy nem Miklós, ha­nem Mór, bár ez a baráti kör­ben különösebben rovott múl­tat nem jelentett. Jó fiú volt ez a Miklós. De Hhagyatott, könnyelmű. Há­rom felesége hagyta ott. I.gyébként régi brancsbéli új- ligos, lapterjesztő. A postánál kép tiszti egyenruhát kapott, le éz is olyan kedvesen, le­ijéről fityegett csontjain, mint [;y madárijesztőn az ócska tvilgúnya. Mindig otthagyták 1 nők. Nemcsak a feleségek, a nők is. Talán azért, mert túl jó volt hozzájuk. És a közéletben is mindig lebukott valami Ids hanyag­ságért, de ez a kis hanyag­ság mindig összefüggött a nőkkel. Ha megjelent az iro­dámban, az íróasztal alatt mindig remegtek a térdeim, már megint miből kell kimos­nom őt? Hol segítsem munká­hoz? Egyébként igénytelen volt, mint a kőszáli kecske. Nem ivott, a dohányzásról le­szokott, csak a nők! Olthatat- lanul és reménytelenül arra vágyott: csak egyetlenegy akadna az édes bestiák kö­zött, aki szeretné őt, aki felett egy egészen picike hatalma lenne, akinek ő volna a min­dene. Nem akadt. Már-már. és akkor mindig elromlott a dolog. Közben kihasználták a jóságát. Gyöngyösről ismertem Mik­lóst, a kezdet kezdetén ott te­vékenykedett a pártban, ott terjesztette a pártsajtót, hit­tel, lelkesedésből. Átjött ide és postás lett. Az a lebukása, amelyről most szó lesz. egész furcsa körülmények között történt. Mint már annyiszor, ismét szerelmes volt egy ép­pen válófélben lévő asszony­ba. Mint hős Antonius harcolt Miklós a postafőnöknél az asszonyért, aki éppen nem volt Cleopátra. Egy jól jöve­delmező filatériát és képeslap üzletet szerzett számára. Ahogy a szerelmes emberhez ülik, naponként háromszor is meglátogatta őt az új munka­helyén. Fagylaltot vitt, kré­mest, jégbehűtött sört, miegy­mást. Ellátta tanácsokkal, haj­totta a kuncsaftokat. És szom­bat esténként Miklós otthagy­ta a baráti kört. Csak egyedül én tudtam, hogy az asszony minden szombaton libát süt és ilyenkor felengedi a fiút ma­gához. A külön élő férj is meghal­lotta, hogy volt asszonya négy-ötezer forintot keres ab­ban a vacak kis boltban. Meg­kezdte a tervszerű visszakö- nyörgést. Szegény Miklós ép­pen szombaton bukott le. Dél­előtt kért az asszonytól 300 forintot kölcsön, mert a barát­ját nem tudta a saját pénzé­ből kisegíteni. Preciz ember volt, a pénzről bont adott. Az asszony a hivatalos kasszából kivette a pénzt és beletette Miklós bonját. Miki este ment libát enni a drágához. Az ajtó zárva. Visszament a klubba. Eladdig háromszor keresték telefonon. Be kell mennie a postára — közölték vele. On­nét az asszony üzletébe küld­ték. Rovancs! Két ellenőr vég­zi a munkát. Az asszony a ki­rakaton át, az utca viliódzó fényeit bámulja. A férj az el­lenőrök mellett áll és kajánul vigyorog. A bont megtalálták. Mindent jegyzőkönyvbe vesznek, Miklós mindent el­ismer. Még annyit sem mond, hogy ő nem a kasszából, ha­nem az asszonytól személyi kölcsönt kért. Az ellenőrök elmentek. Áll szegény Miklós és bambán, te­kintetét a férj arcáról az asz- szonyéra veti. Az asszony ar­cát nem láthatja, mert az há­tat mutat neki. mintegy vá­laszként arra a kérdésre, amit ő sem mond ki: hogyan tehet­ted ezt velem? Aztán újra a férjre néz. aki gúnyosan vigyorog. A galamblelkű Miklós fel­kap egy széket és egyetlen ütéssel leüti a férjet. — Segítség! Gyilkos! — or­dít hisztériásán az áruló nő. Kiszalad az utcára: — Segítség! Megölte a férje­met. Miklós a rendőrségen sír és remeg. Kérem a tisztet, ki­engedik. Az utcán megcsókol és otthagy. Megy haza a hi­deg, sivár albérletbe. Igazság szerint ma libasültet kellett volna ennie és meleg asszony! ágyban aludnia. De szegény úgy volt ezzel is. mint a nevé­vel. Már majdnem Miklós volt amikor kiderült, hogy Mór. (Folytatjuk) gének csökkentését szolgálja ; az a vizsgálódás, amelyet ! most végeznek, s amelynek f eredményeként zsugorodik az ! improduktív létszám: terme- : lő munkára kerülnek emberek. lesz? öt év alatt megkétszere­ződött a termelés a betonáru- gyárban, jelentősebb beruhá­zás nélkül. Ha így nézzük a százmillióit: jó befektetés lesz. Itt. O. Az ellenállóképesség titka Berták Lóránd Kanadába utazik ! Néhány nappal ezelőtt véd- ! te meg kandidátusi érteke- ; zését a tudományos minősítő : bizottság előtt dr. Berták '• Lóránd, az Akadémia Állat- j egészségügyi Kutató Intéze- ; tének Tudományos munka- ■ társa. : Berták Lóránd azt tanul­; mányozta, milyen biokémiai [folyamatok okozzák, hogyti- i zonyos állatfajok — de az ! emberek is — egyes kóroko- : zókkal szemben nem fogé- I konyak. i Kísérletei világviszonylat- • ban elsőnek mutattak rá a fehérje anyagcsere és a faj­hoz kötött ellenállóképesséf kapcsolatára. A körülbelül egy évvel ezelőtt történi első közlések nyomán világ szerte megindultak a kutatá sok ebben az irányban. Kana­dában élő világhírű hazánk­fia, Selye János professzor i felfigyelt a fiatal magyar ku tató munkásságára és Ber­ták Lórándot fél évre meg­hívta a vezetése alatt álló montreáli Orvostudomány: Kutató Intézetbe. Berták Ló ránd a közeli napokban ir dúl Kanadába. 2 millió 200 ezer naposcsibe — 7 ezer kiskacsa Az enyhe január s a korai- nak ígérkező tavasz ország­szerte megnövelte a naposba- ^ rom fi iránti érdeklődést és a ^ keltetőállomások az utóbbi he­gekben már szinte teljes ka­pacitással munkába fogtak, í A Földművelésügyi Minisz- í tórium állattenyésztési fő- j igazgatóságán kapott tájékoz­ni tatás szerint január végéig ke­| reken 2 200 000 naposcsibét adtak át a keltetőállomások a különböző termelő üzemeknek. Ilyen korai időszakban most először máris 7000 kiskacsát keltettek ki, s adtak át a te­nyésztő telepeknek. Az utób­bi hetekben a berakást fokoz- j ták, s a keltetés üteme meg­gyorsult. SENKI SEM PRÓFÉTA a saját hazájában: az udvarom sárién ger, a szétszórtan fekve épületék között nem könnyű a közlekedés. Betonosoknál | nem jut az udvarra beton? I Jut — majd. Amikor érdemes j lesz. Amikor a gyárnak ne­vezett valamikori maszek­telep, valóban — gyár lesz. eszperantótanfolyam megin- j dulását. A terv szerint sor kerül még egy nagyszabású divatbemutató megrendezé­sére és a kisállattenyésztők körének kiállítására is. Az út, amelyen a vecsési művelődési ház vezetői elin­dultak, jelentős segítséget nyújt a bejáró dolgozók szó­rakozási és művelődési igé­nyeinek kielégítéséhez. S a vecsési vezetők ígérik: ez még csak a kezdet. Tárgyal­tak már a budapesti Ganz- MÁVAG gyár vezetőivel ahol több, mint nyolcszáz ve­csési ember dolgozik. A tár­gyalások első eredményekép­pen rövidesen ötszáz kötet könyv érkezik Vecsésre, a gyár ajándékaként. Az Egye­sült Villamosgépgyárhoz ha­sonló szerződést a Ganz-MÁ- VAG vezetői szeptemberben szándékoznak kötni a vecsési művelődési házzal. Ha ez va­lósággá válik, a vecsésiek je­lentős lépést tetteit a bejáró dolgozók problémájának meg­oldása felé. Példájuk nemcsak dicsére­tes, de követendő! Prukncr Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom