Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
1965. FEBRUAR 19, PÉNTEK fts» MFC.YLI 3 A VECSÉSI PÉLDA Szerződés az Egyesült Villa mosgépgyá rra l A gyár és falu közeledésének első állomása JÓ MEGOLDÁS... MILLIÓK BETONBÓL Február 18-án, csütörtökön este hat órakor kiállítás nyiit a vecsési József Attila művelődési házban. A kiállítás a budapesti Egyesült Villamosgepgyar életét mutatja be. Ennyi a hír. A sorok mögött azonban sokkal több van, mint egy kiállítás megnyitója. A bejáró munkások helyzetét könnyítő nagykát ai példa követőkre talált. A kiállítás megnyitója csupán . első állomása annak a szerződésnek, amelyet a budapesti Egyesült Villamosgépgyár és a vecsési József Attila művelődési ház vezetősége kötött. Sokat írtunk, beszéltünk már arról, hogy megyénk lakói közül százezren dolgoznak Budapesten. A napi munka után — érthető módón — sietnek haza a családjukhoz, így elesnek mindazon kulturális lehetőségektől, amelyet munkahelyük, a gyár vagy az üzem, biztosítana számukra. Ugyanakkor odahaza a faluban a művelődési ház nem rendelkezik olyan anyagi erővel, hogy a bejáró munkások szórakozási és művelődési igényeit is kielégíthessék. Mi hát a megoldás? A megoldás az a helyes kezdeményezés, amelyet Aagy- kátán valósítottak meg először megyénkben: kulturális szerződést kötöttek a kőbányai Bőrtex-gyárral, ahol a legtöbb Nagykátáról bejáró munkás dolgozik. A szerződés értelmében a gyár különféle módokon segíti Nagyká- ta kulturális életének fellendítését: előadások, kiállítások, közös kulturális műsorok rendezésével, a bejáró munkások tanulásának elősegítésével. Januárban hasonló szerződést kötött a budapesti Egyesült Villamosgepgyár — ahol négyszáz vecsési ember dolgozik — a vecsési József Attila művelődési házzal. A fél esztendőre szóló megállapodás egyelőre kísérleti jellegű — tapasztalatai alapján kötik majd meg szeptemberben a végleges, több évre szóló szerződést. A gyár és a falu közeledésének első állomása a ma nyíló kiállítás, amely a gyár életét mutatja be a vecsési embereknek. Ezt követően szombaton este nagyszabású bált rendeznek a vecsési művelődési házban a bejáró munkások részére. A műsor költségeit a gyár fedezi. Négy nappal később, február 24-én műszaki tájékoztató előadást rendeznek ugyancsak Vecsésen az Egyesült Villamosgépgyár munkájáról. A bejáró munkásokon kívül az előadásra meghívják a vecsési általános iskolák nyolcadik osztályait és a gimnázium első osztályát is. A filmvetítéssel egybekötött előadás célja, hogy azok a diákok, akik tanulmányaik befejezése után az iparban kívánnak elhelyezkedni, megismerjék a gyár életét, munkáját. A május végéig szóló közös program keretében a gyár vetítettképes előadást rendez Vecsésen Házépítés — lakáskultúra címmel, amelyet építési tanácsadás követ. Ugyancsak Vecsésen tartandó előadásra kérte fel a gyár dr. Buga László érdemes orvost és Király József pszihológust. A gyár támogatja a művelődési ház gyümölcs- és növénytermelők, illetve a kis- állattenyésztők körének előadásait, rendezvényeit, az A BETONOSOK — így nevezik őket Szentendrén. Az utca emberének igencsak sokáig tartana, míg kimondaná: • 83+100=? • REKONSTRUKCIÓ • MÉG OLCSÓBBAN hány gépet, de a döntő az volt, hogy megszilárdult a munkafegyelem, rossz idők jártak a lógósokra, s három fokozatban valamennyi normát felülvizsgálták, s ahol erre szükség volt, ott változta tKeresik a rejtett tartalékokai is, így többek között — a adott lehetőségeken belül — tökéletesítik a gyártásszervezést, a meglevő gépek jobb kihasználását biztosítják. Mindez azonban, már csak a mára vonatkozik. A holnap végre elhozza a régi terv meg- ixilósulását: a rekonstrukciót, melynek eredményeként végre korszerű betonárugyár lesz a ma ma még csak annak nevezett „betonostelep”. f if fftff3?,*,#'# RABTARTÓNK A TELEVÍZIÓ Modem rabtartónk, a televízió, az évek során egyre többünket köt le, s egyre több időnket veszi igénybe. Igaz, nem kötelező a műsorok megtekintése, sokan azonban — elsősorban a „legfrissebb” készüléktulajdonosok és a ráérő nyugdíjasok — nem bírnak elszakadni a képernyőtől. A televízió nemrégen elkészült statisztilcája szerint a múlt évben mintegy százhúszezer percet — egyfolytában több mint két és fél hónapot — tölthettünk a televízió előtt. A legtöbb műsort az aktuális főosztály szolgáltatta. Belpolitikai, külpolitikai, ipari és mezőgazdasági, valamint sportrovata összesen 32 ezer 760 >percre, egyszerűbben 546 órára foglalta le a nézőket. A művészeti osztály műsorideje 11 113 perc volt. Ebből a komoly zene kedvelői 4800 percet kaptak. Köny- nyűzenét, esztrád- műsort, kabarét 3160 percnyit nézhetett, hallhatott a közönség, míg az irodalmi műsorok kerek kétezer perc szórakozást nyújtottak. A televízió híradója 10 945 percnyi eseményt tudósított. Az év során kerek - két hetet töltöttünk a tv mozijában és 104 órányi színházi közvetítést, televízió-játékot nézhettünk. A fiataloknak 17 623 percet adott a televízió. A közkedvelt Mazsolát, a Futrinka utcaiakat, Joet, Foxi Maxit, az egyéb bábműsorokat és az esti meséket egyfolytában két és fél napig nézhették volna a gyerekek. Még a villanásnyi rajzos időjárásjelentésekből is egész estét betöltő műsort lehetett volna készíteni. Kézzel kezdték, emelővillás targoncával folytatták, ma már darus kocsi emeli a hárommázsás betontömböket EM Betone!emgyártó Vállalat Szentendrei BetoP.árugyára. Mert a volt cementipari vállalatnak most ez a hivatalos neve. Múlt évi tervüket kétmillióhatszázezer forinttal toldták meg, kivétel nélkül olyan cikkekből, amelyekre nagy szükség vollt. A több mint ötszáz emberből álló munkásgárda háromszáz termékféleséget gyárt. Fő cikkeik: mozaiklap, betoncső, bányaék — ez évi tervük 83 millió. Mindez száraz statisztika. Ezék az adatok az adott körülmények között, azaz a helyszínen kapnak tartalmat. tak rajta. Az eredmény jelentős: a termelékenység tizenkét százalékkal növekedett! A GAZDASÁGOSABB termelést, a termékek önköltséAZ ÜZEM fejlesztését sok tényező indokolja: az iparágon belül itt a legkedvezőbb a leglényegesebbnek számító alapanyag, a sóder köbméterének önköltsége. A szomszédban a Duna-part kimeríthetetlen bánya. Jelentős nyereséggel dolgoznak, termékeikre nagy szükség van. A rekonstrukciós terv öt év alatt valósul meg, s már ebben az esztendőben megkezdik átültetését a valóságba. Először a szociális létesítmények — öltözők, fürdők, ebédlő — kerülnek tető alá, majd az üzemépületek. És gépek kerülnek a lapátok helyébe, új gépek, illetve néhány meglevő gépük mellé a folyamatos gyártást biztosító gépsoro! Százmillióba kerül a rekons!- rukció, s hogy eredménye mi A GYÄRTÄS — bár esztendőit alatt sok a változás — ma is rendkívül primitív. Fő eszköz a lapét, döntő a kézi munka. Az újat, a jobbat jelzi az, hogy szakítottak sok eddig bevett szokással. Azzal, hogy bárkit felvettek az üzembe. Megértették, mert a tények bizonyították, hogy a kevesebb ember is lehet több. Az elmúlt esztendőben kisebb létszámmal mint 1963- ban, hárommillióval többet termeltek. Lényeges összeget költöttek gépekre? Nem. Vásároltak néA jövő egyik hírnöke: 280 nagyméretű járdalapot gyárt óránként az NDK-ban készült gép. Most még kézzel lapátolják a cementet adagolójába, de két-három év múlva már testvérei is mellette állnak, hogy hűen kiszolgálják (Foto: Gábor)-Suia ^ylnclo Owfy e? ihcSvíuM 9 9 9 & oiázu Volt egy barátom, Katz Miklósnak hívták és hogy mégsem Miklós hanem Mór az igazi neve, az az OTP helyi fiókjánál derült ki. Kezesként szerepelt és ebben a minőségében elkérték a személyazonossági igazolványát. — Hogyan? — kezdte a pénzt adó atyaúristen könyök- védőbem. — Az igénylő papíron Miklóst írt ön, itt pedig hivatalosan az áll, hogy Mór. — Ja, igen. — mondta némi zavarral, de ez a halk beismerés újabb papírokat, újabb tortúrát jelentett. Miklós tehát „lebukott”, mindenki megtudta, hogy nem Miklós, hanem Mór, bár ez a baráti körben különösebben rovott múltat nem jelentett. Jó fiú volt ez a Miklós. De Hhagyatott, könnyelmű. Három felesége hagyta ott. I.gyébként régi brancsbéli új- ligos, lapterjesztő. A postánál kép tiszti egyenruhát kapott, le éz is olyan kedvesen, leijéről fityegett csontjain, mint [;y madárijesztőn az ócska tvilgúnya. Mindig otthagyták 1 nők. Nemcsak a feleségek, a nők is. Talán azért, mert túl jó volt hozzájuk. És a közéletben is mindig lebukott valami Ids hanyagságért, de ez a kis hanyagság mindig összefüggött a nőkkel. Ha megjelent az irodámban, az íróasztal alatt mindig remegtek a térdeim, már megint miből kell kimosnom őt? Hol segítsem munkához? Egyébként igénytelen volt, mint a kőszáli kecske. Nem ivott, a dohányzásról leszokott, csak a nők! Olthatat- lanul és reménytelenül arra vágyott: csak egyetlenegy akadna az édes bestiák között, aki szeretné őt, aki felett egy egészen picike hatalma lenne, akinek ő volna a mindene. Nem akadt. Már-már. és akkor mindig elromlott a dolog. Közben kihasználták a jóságát. Gyöngyösről ismertem Miklóst, a kezdet kezdetén ott tevékenykedett a pártban, ott terjesztette a pártsajtót, hittel, lelkesedésből. Átjött ide és postás lett. Az a lebukása, amelyről most szó lesz. egész furcsa körülmények között történt. Mint már annyiszor, ismét szerelmes volt egy éppen válófélben lévő asszonyba. Mint hős Antonius harcolt Miklós a postafőnöknél az asszonyért, aki éppen nem volt Cleopátra. Egy jól jövedelmező filatériát és képeslap üzletet szerzett számára. Ahogy a szerelmes emberhez ülik, naponként háromszor is meglátogatta őt az új munkahelyén. Fagylaltot vitt, krémest, jégbehűtött sört, miegymást. Ellátta tanácsokkal, hajtotta a kuncsaftokat. És szombat esténként Miklós otthagyta a baráti kört. Csak egyedül én tudtam, hogy az asszony minden szombaton libát süt és ilyenkor felengedi a fiút magához. A külön élő férj is meghallotta, hogy volt asszonya négy-ötezer forintot keres abban a vacak kis boltban. Megkezdte a tervszerű visszakö- nyörgést. Szegény Miklós éppen szombaton bukott le. Délelőtt kért az asszonytól 300 forintot kölcsön, mert a barátját nem tudta a saját pénzéből kisegíteni. Preciz ember volt, a pénzről bont adott. Az asszony a hivatalos kasszából kivette a pénzt és beletette Miklós bonját. Miki este ment libát enni a drágához. Az ajtó zárva. Visszament a klubba. Eladdig háromszor keresték telefonon. Be kell mennie a postára — közölték vele. Onnét az asszony üzletébe küldték. Rovancs! Két ellenőr végzi a munkát. Az asszony a kirakaton át, az utca viliódzó fényeit bámulja. A férj az ellenőrök mellett áll és kajánul vigyorog. A bont megtalálták. Mindent jegyzőkönyvbe vesznek, Miklós mindent elismer. Még annyit sem mond, hogy ő nem a kasszából, hanem az asszonytól személyi kölcsönt kért. Az ellenőrök elmentek. Áll szegény Miklós és bambán, tekintetét a férj arcáról az asz- szonyéra veti. Az asszony arcát nem láthatja, mert az hátat mutat neki. mintegy válaszként arra a kérdésre, amit ő sem mond ki: hogyan tehetted ezt velem? Aztán újra a férjre néz. aki gúnyosan vigyorog. A galamblelkű Miklós felkap egy széket és egyetlen ütéssel leüti a férjet. — Segítség! Gyilkos! — ordít hisztériásán az áruló nő. Kiszalad az utcára: — Segítség! Megölte a férjemet. Miklós a rendőrségen sír és remeg. Kérem a tisztet, kiengedik. Az utcán megcsókol és otthagy. Megy haza a hideg, sivár albérletbe. Igazság szerint ma libasültet kellett volna ennie és meleg asszony! ágyban aludnia. De szegény úgy volt ezzel is. mint a nevével. Már majdnem Miklós volt amikor kiderült, hogy Mór. (Folytatjuk) gének csökkentését szolgálja ; az a vizsgálódás, amelyet ! most végeznek, s amelynek f eredményeként zsugorodik az ! improduktív létszám: terme- : lő munkára kerülnek emberek. lesz? öt év alatt megkétszereződött a termelés a betonáru- gyárban, jelentősebb beruházás nélkül. Ha így nézzük a százmillióit: jó befektetés lesz. Itt. O. Az ellenállóképesség titka Berták Lóránd Kanadába utazik ! Néhány nappal ezelőtt véd- ! te meg kandidátusi érteke- ; zését a tudományos minősítő : bizottság előtt dr. Berták '• Lóránd, az Akadémia Állat- j egészségügyi Kutató Intéze- ; tének Tudományos munka- ■ társa. : Berták Lóránd azt tanul; mányozta, milyen biokémiai [folyamatok okozzák, hogyti- i zonyos állatfajok — de az ! emberek is — egyes kóroko- : zókkal szemben nem fogé- I konyak. i Kísérletei világviszonylat- • ban elsőnek mutattak rá a fehérje anyagcsere és a fajhoz kötött ellenállóképesséf kapcsolatára. A körülbelül egy évvel ezelőtt történi első közlések nyomán világ szerte megindultak a kutatá sok ebben az irányban. Kanadában élő világhírű hazánkfia, Selye János professzor i felfigyelt a fiatal magyar ku tató munkásságára és Berták Lórándot fél évre meghívta a vezetése alatt álló montreáli Orvostudomány: Kutató Intézetbe. Berták Ló ránd a közeli napokban ir dúl Kanadába. 2 millió 200 ezer naposcsibe — 7 ezer kiskacsa Az enyhe január s a korai- nak ígérkező tavasz országszerte megnövelte a naposba- ^ rom fi iránti érdeklődést és a ^ keltetőállomások az utóbbi hegekben már szinte teljes kapacitással munkába fogtak, í A Földművelésügyi Minisz- í tórium állattenyésztési fő- j igazgatóságán kapott tájékozni tatás szerint január végéig ke| reken 2 200 000 naposcsibét adtak át a keltetőállomások a különböző termelő üzemeknek. Ilyen korai időszakban most először máris 7000 kiskacsát keltettek ki, s adtak át a tenyésztő telepeknek. Az utóbbi hetekben a berakást fokoz- j ták, s a keltetés üteme meggyorsult. SENKI SEM PRÓFÉTA a saját hazájában: az udvarom sárién ger, a szétszórtan fekve épületék között nem könnyű a közlekedés. Betonosoknál | nem jut az udvarra beton? I Jut — majd. Amikor érdemes j lesz. Amikor a gyárnak nevezett valamikori maszektelep, valóban — gyár lesz. eszperantótanfolyam megin- j dulását. A terv szerint sor kerül még egy nagyszabású divatbemutató megrendezésére és a kisállattenyésztők körének kiállítására is. Az út, amelyen a vecsési művelődési ház vezetői elindultak, jelentős segítséget nyújt a bejáró dolgozók szórakozási és művelődési igényeinek kielégítéséhez. S a vecsési vezetők ígérik: ez még csak a kezdet. Tárgyaltak már a budapesti Ganz- MÁVAG gyár vezetőivel ahol több, mint nyolcszáz vecsési ember dolgozik. A tárgyalások első eredményeképpen rövidesen ötszáz kötet könyv érkezik Vecsésre, a gyár ajándékaként. Az Egyesült Villamosgépgyárhoz hasonló szerződést a Ganz-MÁ- VAG vezetői szeptemberben szándékoznak kötni a vecsési művelődési házzal. Ha ez valósággá válik, a vecsésiek jelentős lépést tetteit a bejáró dolgozók problémájának megoldása felé. Példájuk nemcsak dicséretes, de követendő! Prukncr Pál
