Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
PEST MEGYEI VILAS PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK-' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA EX. ÉVFOLYAM, 38. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 14, VASÁRNAP Koesa Popovics Ben Bellánál Ahmed Ben Bella algériai köztársasági elnök szombaton fogadta Kocsa Popovics jugoszláv külügyminisztert, aki péntek óta hivatalos látogatásra Algírban tartózkodik. BRÜSSZEL Traktorosfelvonulás Hatalmas paraszt-tüntetés folt pénteken a nyugaMjel- giumi Tournai-ban Két és félezer cukcrrrépatermelő az ellen tiltakozott, hogy a kormány nem hajlandó emelni a felvásárlási árakat. A parasztok traktoros felvonulását páncélkocsikkal megerősített íohamrendör ség verte szét. A 20. évfordulón ÍGY ÜNNEPELT BUDAPEST A Fővárosi Tanács ünnepi ülése Koszorúzás a Szabadság-téren A Fővárosi Tanács szombaton ünnepi ülésen emlékezett meg Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról. Az új városiháza feldíszített nagytermében rendezett ünnepi tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkaA tartalék — biztonság F ebruár a zárszámadás időszaka. A szövetkezetek tagsága közgyűlésen vitatja meg, milyen sikerrel járt múlt évi erőfeszítése. A számadatokból fontos következtetéseket vonnak le, s azt az idén gyümölcsözőé n hasznosíthatják. A zárszámadó közgyűlésen dönt a tagság arról is, hogy mire fordítja a jövedelmet. Bár a zárszámadási közgyűlések zöme még hátravan, az előzetes felmérésekből arra lehet következtetni, hogy tavaly eredményesebben gazdálkodtak a megye szövetkezetei, mint a megelőző esztendőben. Nagyon sok jel mutat erre. Az egyik — ami a tagság szempontjából különösen jelentős —, hogy növekedett az egy- egy tagra jutó jövedelem. 1963- ban meglepően sok volt a mérleghiányos termelőszövetkezet. A hathatós segítség, a jobb munka eredményeképpen számuk jelentősen csökkent. Az eddig lezajlott közgyűlések hangulata arra enged következtetni, hogy tovább szilárdult a szövetkezeti gazdákban a bizalom a köz iránt. T éves úton járnánk, ha a szövetkezetek gazdálkodásának eredményeit kizárólag a kiosztott jövedelem nagysága alapján ítélnénk meg. Bár kétségtelen, hogy osztani, s főként többet osztani abban a szövetkezetben lehet, ahol eredményesen gazdálkodtak, mégsem ez az igazi mérce. Hogy egy-egy termelőszövetkezet eredményesen gazdálkodott-e vagy sem, azt sokkal jobban megkutatja az, hogy mennyire alapozta meg a szövetkezet jövő évi gazdálkodását. A napokban tanúi voltunk két termelőszövetkezeti főkönyvelő beszélgetésének. Az egyik azzal dicsekedett, hogy egy esztendő alatt tizenöt forinttal növelték a munkaegységenkénti jövedelmet, s az meghaladja a negyven forintot. Társa elmondotta, hogy náluk „csak” negyven forintot osztanak munkaegységenként. A többet osztó szövetkezet főkönyvelője lekicsinylőén húzta félre a száját, mire kollegája megkérdezte: „mennyit tartalékoltatok üzemviteli költségekre.” Kényszeredetten vallotta be a már-már fennhéjázó főkönyvelő, hogy alig néhány százezer forintot. „No látod, mi hárommillió forintot tartalékoltunk”. S megtoldotta egy tanáccsal: „Jobb lett volna, ha „csak" negyvenet oszt- tok, de biztosan álinótok a lábatokon". É vről évre fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Éppen a fejlődés hozza magával, hogy az idő előrehaladtával, más mércét kell alkalmazni a gazdálkodás eredményességének megítélésénél. Az átszervezést követő egy-két esztendőben, jó eredménynek számított, ha egy-egy szövetkezet biztosította tagjai gondtalan megélhetését. Ma is fontos ez, de ennyiből ma már nem lehet „megélni”. Többet kell nyújtaniok, legalábbis a közepesen és a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek, mégpedig erejükhöz mérten hozzájárulni a biztonságos gazdálkodáshoz azzal, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt, vetőmagot, anyagot és pénzt tartalékolnak. Nem új gondolat a mezőgazdaságban a tartalékolás, s éppen ezért enn#K fontosságáról nem is nehéz meggyőzni a termelőszövetkezetek tagságát. Eredményes esztendő után az egyéni gazda is tartalékolt takarmányt, pénzt. Tartalékolt még a szükségleten felül is, az előre nem látható nehézségekre. A gazdálkodós, a mező- gazdaság jellegéből fakad, hogy — amint ma mondjuk — senki nem mehet biztosra. A tavalyi esztendő jól sikerült. De vajon milyen lesz a következő? Az időjárás ugyancsak keresztül húzhatja még a megszilárdult termelőszövetkezetek tagságának számítását is. Még inkább bizonytalan a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodása, melyeknél az eredményeket az időjárás sokkal jobban befolyásolja. A tartalékolás gondolata először a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben vetődött fel. Az országos hírű ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága már évek óta biztosítja gazdálkodását azzal, hogy a felosztható jövedelemből tekintélyes összeget tartalékol. Hogy mennyire indokolt ez az előrelátás, éppen az 1962-es esztendő bizonyítja. Árvíz- és jégkár érte a szövetkezetét. Az előző évben félretett pénz azonban biztosította, hogy a betervezett jövedelmet a nehéz esztendőben is ki tudták fizetni. De több jól gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága is így gondolkodott s a tartalék minden esetben jól kamatozott. A mostani zárszámadási közgyűlésekre is éppen az a jellemző, hogy a termelőszövetkezeti tagok többsége szívesen képez olyan biztonsági alapot a tavalyi eredményes gazdálkodás után, amely olyan reményekre jogosítja fel őket, hogy a következő zárszámadáson ugyanennyit, vagy ennél többet oszthatnak. Mert a tartalék biztonságot jelent. Mihók Sándor A KOHÁSZ (Foto: Kotroczó) ra, az évforduló ünnepségeire hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője, G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu-: dapesti nagykövete. Ott voltak az ünnepségen az évforduló alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet küldöttség tagjai, a főváros felszabadításában részt vett szovjet csapatok képviselői, a budapesti harcokban részt vett magyar partizánegységek számos tagja. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután A. M. Kalasnyikov, a moszkvai pártbizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője üdvözölte az ünnepi tanácsülés részvevőit. Az ünnepi tanácsülés határozati javaslatot fogadott el, amely Budapest felszabadulásának 20. évfordulójáról, az elmúlt két évtized alatt a fővárosban végzett építő munkáról, a hitleri fasizmus elleni harc hőseiről és mártírjairól emlékezik meg. Budapest felszabadulásának 20. évfordulója alkáliméból, szombaton a fővárosi szervezetek koszorúzási ünnepséget rendeztek a Szabadság téri hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az Elnöki Tanács számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Jelen volt G. A. Gye- nyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. MOSZKVA Szovjet-kínai évforduló Moszkvában, a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában szombaton gyűlést tartottak a szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából. Felszabadulási versenyben: Export ez SKFhazájába - Diósdhívja Debrecent! Gyár a jegenyék alatt - Tanulók mesterfokon Tétel: a hajszál tízedrésze - Négyet egy csapásra „Diósd hívja Debrecent!”, „Diósd hívja Debrecent!” Kopog a távgépíró-masina és Debrecenben is hamar megtudják a hírt: a fővá- rosközieli csapágyüzem párviadalra szólítja a debreceni golyóscsapágy gyárat. A partner válasza még nem érkezett meg, de tudjuk, milyen fegyvertárat készít a harcra a kihívó. Stratégiai főereje, hogy jóformán minden termékét külföldnek címzi. Még Svédországba, a monopolisztikus SKF-csapágy hazájába is! Ez magában nagy tétek Ez idén fontosabb berendezésekhez minden eddiginél precízebb csapágyakat kér a rendelő. Ezzel együtt kétszázezres többletet kell elővarázsolni, s még ez is csak közelít a kívánságokhoz. Töbh kellene! Hogyan győznek erőn felülinek ígérkező munkát? A tavaly sok üggyel-bajjal indult tűgörgőüzemben a tanulót sem engedik mesternívó alatt dolgozni. Ez any- nyit tesz, hogy aki tegnap vett munkaruhát magára, annak is kötelező a száz százalék. Nincs szó lehetetlenségről. Addig míg maga nem képes megállni saját lábán, gyakorlott régi munkatársak segédkeznek. Űjabb tétel: a hajszál ti- zedrésznyi pontosságával megmunkálni a kényes alkatrészeket. Egyetlen megoldás; a javító, karbantartó iparosok minden eddiginél jobb kondícióban tartják a gépeket. Egy másik húzás; a görgők felületét csiszoló és finomító köszörűk fordulatát gyorsítják. A többi matematika: tempósabban készülnek eL A csodafegyver a „négyet egy csapásra!” masina lesz. Az eddig hosszú rúdacélból szabdalt, többféle akcióval formált tűgörgőket sajtoló berendezéssel akarják előteremteni. Négy műveletet bonyolítanak le egy füst alatt! És egy kis környezettanulmány. Nehezen ismer rá a Diósdi Csapágy gyár környékére, aki tavasz derekán — végén kocog arrafelé. Sok kolléga harminc önkéntes órát ajánlott a szépítés szolgálatába. Minden talpalatnyi földet pázsit borít majd, virág nyílik mindenfelé, s a porta elé ifjú jegenyefák kerülnek. Ilyen a fegyvertár. A vezérkar a Felszabadulás-brigád, amelyik megfogalmazta és távolba röpítette a baráti hadüzenetet T. Gy. liprfresö inithíhaiiések ! Szerződéses felárral vesznek át minden vágóállatot! Az elmúlt évben megyénkben lényegesen növekedett a háztáji anyakocák és hízósertések száma. Tekintettel arra, hogy az előző évekhez képest lényegesen több sertés került piacra, valamint az ismert forgalmi korlátozásokra, a hízósertés nem talált vevőre. Igen sok községből fordultak lapunkhoz, valamint az Állatforgalmi Vállalathoz azzal a kéréssel, hogy a meghíz- lalt sertéseiket szerződött I áron vásárolja fel a vállalat, | annak ellenére, hogy azokra : nem kötöttek szerződést. A I vállalat ennek — a fennálló Fö feladat: #i gaztlastígossdíg és a célszerűség A JÁRÁSI ÉS VÁROSI TANÁCSELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE Szombaton délelőtt a Pes{ megyei Tanács épületében értekezletre gyűltek össze, a járási és városi tanácsok vb-elnökei, hogy megtárgyalják az 1965. évi népgazdasági tervből adódó feladatokat. Az értekezletet Varga Péter a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Dr. Mátyás Boldizsár a megyei tanács tervosztályának vezetője tájékoztató előadást tartott. Elmondotta többek között, hogy 1965-ben Pest. megye összesen 89 millió 136 ezer forint beruházási összeg felett rendelkezik. Ennek túlnyomó többségét 74 millió 409 ezer forintot építkezésre fordítanak. Ezenkívül még 20 millió 600 ezer forintot tesz ki a községfejlesztési alapok építkezésekre fordítható beruházása. Ez évben a tanácsoknak és az irányításuk alatt álló vállalatoknak is fokozottabb gondot kell fordítaniuk a takarékosságra, a beruházási összegek célszerű és hatékonyabb • fel- használására. Az idei terv kidolgozásánál arra törekedtek, hogy a már megkezdett, folyamatban levő beruházásokat befejezzék, ennek érdekében csökkentették az új, induló beruházások’ előirányzatait. Pest megye tervében a legjelentősebb ösz- szeget, több mint 26 millió forintot a központi lakásberuházások megvalósítására fordítanak. Igen jelentős összeggel szerepel a tervben a vízellátás, a csatornázás fejlesztése, az idegenforgalom színvonalának emelése és a helyi ipar termelésének érdekében megkezdett építkezések befejezése is. A tájékoztató foglalkozott a harmadik ötéves terv előkészítésével is: a tanácsok feladata e téren az, hogy az idén kidolgozandó javaslatokat a reális, megvalósítható célkitűzések alapján állítsák össze. rendeletek értelmében — mind ez ideig nem tehetett eleget Most kedvező döntést hoztak az illetékes szervek. Az Állatforgalmi Vállalat a szerződéses feltételeknek megfelelően felvásárolhatja a háztáji, vagy egyéni állattartók olyan hízottsertéseit, amelyek elérik a szerződési szintet. Az így megvásárolt hízotlser lések után nem juttathatnak takarmányt, viszont a sertés kilójáért 1,50 forintos takarmány- megváítási árat kapnak a gazdák. Ez a kedvezmény 1965. március 15-ig érvényes. Kedvezően bírálták el az illetékesek a termelőszövetkezetek azon kérését is, hogy vizsgálják felül a most selejtezésre kerülő nőivarú marhák értékesítésével kapcsolatos szabályokat. Eddig ugyanis, csak akkor járt magasabb, úgynevezett szerződéses ár az állatért, ha a termelő, vagy a tsz az állatot legalább kilencven napig hizlalta a szerződés megkötése után. Az ismert takarmánygondokra való tekintettel, ezen az intézkedésen is módosítottak. Március 31-ig azonnali átvétel esetén is szerződött árat fizet a vállalat, ha az állat eléri az átvételi szintet. Mint mondani szokás, lapunk „elsőkézből” kapta ezt a tájékoztatást. Az állatforgalmi igazgatója még az előtt közölte ezt velünk, mielőtt a ki- rendeltségeket értesítette volna. Hétfőn azonban már a felvásárlók a hivatalos utasítást is kézhez kapják. N. I. i
