Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-12 / 36. szám

MOZAIK BETÖRÉS Betörők jártak a napok­ban éjszaka a sülyi önkiszol­gálóboltban. Az üzlethez hoz­záépített alacsonyabb raktár- helyiséghez létrát állítottak és a tetőn keresztül hatoltak be az épületbe. Ezirtán nem nagy gondot okozott nekik az ajtók zárjának kinyitása. A betörőket inkább a cse­mege érdekelte. Elvitték a konyakokat és szeszes italo­kat. Ezenkívül nagy mennyi­ségben cukorkát és csokolá­dét is loptak. A 800 forint váltópénzt sem hagyták ott, azonban az aprópénzt nem bántották. A nyomozás folyik. ★ Közös mozilátogatáson vesz­nek részt a gimnázium fia tál­jai. A Némó kapitány című amerikai filmet nézik meg. ■k Farsangi bált rendez a mo- nori tűzoltóegyesület szomba­ton este hét órakor a műve­lődési otthonban. A zenét Haárék szolgáltatják. ★ A megyei ifjúsági birkózó- versenyen a monori fiatalok is részt vettek. Szereplésü­ket azonban nem kísérte szerencse. Egy árva ponttal az utolsó helyen végeztek. ■k Ü.I BUSZMEGÁLLÓ? Egy idő óta az úri és a sülyi vasútállomás között járó au­tóbusz végcélja előtt mintegy 200 méterrel megáll. Ez a jelenség olykor naponta két­szer is megismétlődik. Ami a dologban meglepő, az az, hogy ezen a részen megálló­helyt jelző tábla nincs elhe­lyezve. Ilyenkor az autó­busz vezetője egyszerűen le­száll. utasait faképnél hagy­ja és bemegy az épületbe. Van úgy, hogy 15 percig is benn tartózkodik. Vajon miért? k AUTÓSOK. MOTOROSOK, FIGYELEM! A Magyar Autóklub a Pest megyei Főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályával karöltve megalakítja a rao- nofi járásban az autó- és Sfmorklubot. Az érdeklődőket kérjük, je­lentkezzenek a Monori Já­rási Rendőrkapitányságon Tinkel Lóránd elvtársnál. Je­lentkezési idő hétfő és pén­tek kivételével mindennap 16-tól 18 óráig. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1965. FEBRUAR 12. PÉNTEK INTERJÚ INTERURBAN! Hogy ne legyen panasz Kérdéseinkkel ezúttal Four Mihályt, a Maglódi Gépgyár igazgatóját kerestük fel. A válaszokból megtudhattuk, hogy az üzem jó munkát végzett az előző évben, a ter­melés gazdaságos volt, az évet nyereséggel zárták. — Hogyan teljesítették az elmúlt évi tervet? — Bár a terv elég szoros volt, a teljesítés jónak mond­ható. A 100,2 százalékos tel­jesítéssel meglehetünk elé­gedve, hiszen külön-külön is teljesítet­tük a tervmutató számait. Értem alatta a gazdaságossá­got, nyereségtervet és egye­beket. — Von-e külön exportter­vük? — Tavaly még nem volt Ebben az évben azonban már ütemeztünk be. Ha az anyag- ellátás folyamatos lesz, ak­kor a teljesítéssel sem lesz bej. Négymillió forintra ter­veztük az exportmunkát, ez a teljes terv' tizenkét száza­léka. Az előírás nyolc szá­zalék (a teljes terv nyolc szá­zaléka), de ismétlem, ha jó lesz az anyagellátás, akkor a vegyes áramú hő­szabályozóval együtt tel­jesítjük a tizenkettőt. — Hány hidroglóbusra kap­tak megrendelést? Tudják-e teljesíteni? — Eddig százöt megrende­lés érkezett a víztornyokra. Sajnos, itt is minden az anyag­tól függ. Negyven darabra már van nyersanyag, a to­vábbiakra is kaptunk ígére­tet a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól. Munkaerővel vagy egyébbel nincs baj. Most. hogy elkészült az új szerelőcsarnok, az emberek nem dolgoz­nak a szabad ég alatt sárban, vízben, hidegben. Nyereséggel zári az üzem — Vegyesáramú hőszabályozó — Cél: a hazai ellátás Reméljük, ez még további ha­tással lesz a termelésre is — A tavalyi casablankai bemutatkozás után feléb­redt-e a külföldiek érdeklő­dése? — Az ilyen kérdésekkel a külkereskedelem szervei fog­lalkoznak, de úgy tudjuk mi is, hogy nagy tetszést aratolt a víztornyunk. — Az idén bemutatják-e külföldön? — Eddig még nem tudunk róla. De mi elsősorban a hazai Igé­nyeket szeretnénk kielé­gíteni. A mezőgazdaságban egyre na­gyobb teret hódít az öntö­zéses gazdálkodás és nélkü­lözhetetlenné válik minde­nütt a víztorony. Mi pedig nagy gondot fordítunk termé­keink állandó korszerűsíté­sére, hogy ne legyen panasz a maglódi hidroglóbusra. Gyarmati Sándor A F EM GYALU S (Szujó Béla felvétele) Nyolc hónap alatt sem tudtak dönteni? Nyolc hónappal ezelőtt küld- Ion lakók a telkükön nem tünk Üllő tanácsához egy be- építkezhetnek, OTP-kölcsönt adványt, melyet az érdekelt utcasor minden lakója alá­irt. Az eltelt idő alatt sem­mi intézkedés nem történt. Sem az elutasításról, sem az elintézésről nem kaptunk ér­tesítést. Így kénytelen va­gyok a kérelmet a sajtó nyil­vánossága előtt megismétel­ni, hátha az illetékesek mégis ' meggondolják magukat és intézkednek. Üllőn, a Maglódi utcában az utca egyik oldala — ké­sőbbi település — belterület A vele szemben levő másik oldal, ahol 30 évvel ezelőtt épült házak is vannak, vi­szont külterület. Ez azt je­lenti, hogy a külterületi olda­nem vehetnek fel stb. Van olyan család, ahol öten lak­nak egy lakásban és sze­retnének .,egy szobát hoz­záépíteni. De nem lehet, mert „külterületen” van a házuk. Ez torz állapot. Az igazság az, hogy belterületen laknak, közművesített utcában amely mégis külterületnek számít. Ideje lenne végre, hogy a hibát tegyük jóvá és ezt a beltelkesílést vezessék a te­lekkönyvön is keresztül. Az utcában lakó bejárók és tsz- tagok elvárják a hatóságtól, hogy kérelmüket sürgősen el­intézzék. Nagy Benő Üllő, Ócsai út 24 A vecsési művelődési otthon februári programja Február 12-cn, 16 óra: Tanácsülés. A pénzügyi áb beszámolója, az 1964. évi zárszámadások, a műve­lődési otthon társadalmi vezetőségének megválasz­tása. 13- án, 20 óra: Nős emberek bálja a szakmaközi bizottság rendezésében. Népi zene, tombola, szövet­kezeti színjátszók műsora. 14- én, 10 óra: Ország-világjárók köre alakuló ülé­se, melyre minden érdeklődőt ezúton is meghívunk (autós-motoros kör). 14-én, 14 óra: Kulturális seregszemle keretében a járási népi táncosok bemutatója. 18- án, 18 óra: Mezőgazdasági könyvhét megnyi­tója. 19- én. 9 óra: A járásban működő múvelödésiott- hon-igazgatók havi továbbképzése. 20- ázi, 20 óra: Bejáró dolgozók farsangi bálja. ÉVIG tánezenekar, táncdalénekes, tombola stb. 24-én, 10 és 14 óra: Állami Bábszínház Csipkeró­zsika című előadása. 24- én, 17 óra: Mit gyárt az Egyesült Villamosgép­gyár? Előadás, pályaválasztási tanácsadó, filmvetítés­sel, kiállítással. 25- én, 14—15 óra: Jogi tanácsadás a klubszobában. 27- én, 20 óra: Farsangi jelmezbál. 28- án, 17 óra: A tűzoltóság műsoros estje és bálja. A gyömrői falusi iskola út- I j íörői gyakran felkeresik a [ ! helyi öregek otthonát. Vi­dám. kedves „rögtönzött" mű- I sorokkal szórakoztatják az itt i lakókat Bábelőadást rendez a köz­ségi nőtanács Monoron a köz­ségi tanács nagytermében va­sárnap délután fél háromkor. \ Levélváltás 3. Válassz a levélírónak SPORTJEGYZET Az alapozásról állomás-ügyben 1. Levél a szerkesztőséghez Labdarúgócsapataink vasárnap megkezdik a „tavaszi idényt”. Bár a bajnokság még nem kezdődik, de a Magyar Népköztársasági Ku­pa küzdelmei megindulnak. A sorsolás már ismeretessé vált. Ér­dekesség. hogy a megyebajnokság- bcl kiesett abonyi csapat Maglódra látogat vasárnap. Felvetődik a kérdés: Vajon, ho­gyan használták ki csapataink a „holt szezont”? A bajnokságok befejezése után pihenőre tértek csapataink. A fel­készülés január hónapban kezdő­dött. Egyes csapataink már a hó­nap elején teljes erővel nekiláttak az alapozásnak. Jókor kezdte pél­dául az alapozást: a Pilisi KSK és a Monori SE. Mindkét csapat a tor­nateremben edzett először. Egyes csapataink későn ébred­MAI MŰSOR Mozik Monor: Némó kapitány (széles­vásznú). Vccsés: Sándor Mátyás (szélesvásznú). tek. Idetartozik a Gyömrői Sparta­cus SE labdarúgócsapata, amely csak február első napján fogott a munkához. Félő. hogy a vasárnapi mérkőzésen eléggé felkészületlen csapatot láthat majd a gyömrői közönség. (Gyömrőre Űri látogat.) Az alapozás igen fontos időszak. Bizonyítják ezt az NB I-es csapa­tok is, akik a tatai edzőtáborban töltenek három hetet. Dicsérendő, hogy csaknem min­den csapatunk elkészítette az ala­pozási tervet és a munka aszerint folyik. Az edzéseken való részvé­tel igen változó. Monoron például egy-egy edzésre három csapatra való játékos is elmegy, de van ahol az első csapatból csak néhá- nyan jelennek meg. Az edzőknek is érdekük, hogy már vasárnap azokat a játékosokat küldjék pályára, akik az alapozási edzéseken részt vettek. Nem vé­letlen, hogy tavasszal egy-egy csapat úgy kezdi a * mérkőzéseket, mintha nem is lett volna szünet. Beigazolódott az, hogy a tavaszi jó szereplés legfőbb alapfeltétele: az alapozási <gér) Azzal a kéréssel fordulok a % szerkesztőséghez, hogy a mel- ^ lékelt újságcikket a Monor és íVidéke című lapban közölni } szíveskedjenek. } A cikk írásához az adott bá- ^ torságot, hogy már sok ha- $sonló írás jelent meg. Amennyiben önök kérésem nem teljesitik, úgy kénytelen leszek a rádióhoz, vagy a te­levízióhoz fordulni orvoslás végett. Mihályi István Budapest 2. Az a bizony».«« cikk g Az új gyömrői állomás üze- ^ me lése óta nem sok idő telt ^ el, de annál több újságcikk £ jelent meg róla. Kevés olyan Member van Gyomron, kinek ne flenne kifogása az új állomás $ ellen. Egyesek műszaki tudá­sukat szeretnék ki dóm bori ta- 'j ni, így magát a felvételi épü- ^ letet próbálják becsmérelni. ^ Van, akinek a megvilágítás el- ^ len van kifogása, sőt, a mik­rofon működése sem kielégí­tő a gyömrői utazó közönség- ^ nek, mások a jegykiadást sze- ^ retnék meggyorsítani. ? Én az újságcikkek olvasása- j kor lettem figyelmes erre a különös községre. Hosszú évek ^ óta kijárok Budapestről és ^ több időm volt megnézni, mint ^az újságcikk íróinak, mi is a ^valóság a gyömrői állomáson. £ Beszélgetve az állomás sze- mélyzetével, megtudtam: ők ^ meg vannak elégedve az új ál- ^ lomáasal. Hibák még vannak ^ az állomáson, nem is tagad­ják, de már most is különb ^mint a régi állomás volt. Vi- 6lágítási zavarok még mindig ^fennállnak, mert egy áram- < erősítő hiányzik, amely az áF- i lomás teljes világításához ^szükséges. Ha ez meglesz, mű- ^ ködni fog a mikrofon és meg £ lesz világítva az egész állo- ^más területe. A jegyváltás ^ meggyorsítása az utazó kö- ^zönségen múlik. Minden vo- jiat előtt kellő időben kinyit ^a személypénztár, a hetije­id gyek — havijegyek megváltá­ja, hogy ön, a „Pestről régen kijáró”, jobban ismeri a gyöm­rői helyzetet, mint a hetybe- liek? Legutóbb éppen két olyan asszony panaszkodott la­punkban az állomásra, akik sok-sok évtizede ott élnek, s közel másfél évtizede tagjai a községi tanácsnak. Lehet, hogy ők a tájékozatlanok? A rongálókra, a kártevőkre mi is haragszunk. De őket, néhányukat, nem szabad azo­nosítani a sok ezres utazótá­borral. Különben is: ön mit ajánl ellenük? Ebben szíve­sen vesszük tanácsát! Abban is egyetértünk, hogy a községben is akad még bő­ven tennivaló — de ez még nem mentség az állomáson le­vő hibákra. Ha ön nem lenne ennyire allergiás az új állo­mást érő — többségükben jo­gos! — bírálatokra, észre ve­hette volna, hogy lapunkban jócskán kritizálják az olvasók és tudósítók a Gyömrőn, s más községeinkben előforduló más hibákat is. Bár kérését teljesítettük, s írását közreadjuk, kérjük, ne álljon el levelében jelzett szándékától, s forduljon bát­ran akár a rádióhoz, akár a televízióhoz. Nem ártana egy kicsit nagyobb, országos nyil­vánosság sem az ügynek. (A rádió egyébként már — uta­sok panasza nyomán — fog­lalkozott egy ízben az alul­járó-problémákkal.) Végül egy személyes szíves­ségre kérném meg: ha már annyira jóban van az állomá­siakkal, kérje meg őket, hogy ne felejtsék el minden este kivilágítani az aluljárót. Tud­ja, ez magánügyem is: nekem is ott kell átjárnom minden­nap. Mivel nem magam, de több ezren vagyunk, így azért mertem előhozakodni kéré­semmel. Szívességét előre is köszö­nöm, tisztelettel: Rudványi Barna MÁTÓL VECSÉSF.N játsszák a Sándor Mátyás című, Verne bői készült filmet, amelynek egyik jeleneiét mutatja be regenyé­képünk. Itt, a nyilvánosság előtt kell választ adnunk önnek: így kívánja a téma és az illen­dőség, meg az is erre kény­szerít, hogy ön elfelejtett kö­zelebbi címet adni, s a levél­posta így bizonyára nehezen találná meg a széles-nagy Bu­dapesten. Ebből a címtitko- lásból, meg abból, hogy nem írta alá saját kezűleg — csak írógéppel — levelét, már-már azt is gondolhatnánk, hogy a hang ugyan Jákobé, de ... De térjünk inkább a tárgy­ra, s miután levelét szó sze­rint közzéadtuk, engedje meg, hogy mi is elmondjuk a véle­ményünket a bennefoglaltak- ról. Arról is, amivel egyetér­tünk, s arról is, amivel nem. örülünk, hogy az állomás személyzete meg van eléged­ve az épülettel és saját magá­val. Hogy az utazóknak mi a véleménye, azt ön is tudja, ön is írja. S mivel az új állomás elsősorban nem a személyzet­nek, hanem az utazóközön­ségnek készült, számunkra az utasok véleménye mérvadó. Korszakalkotó megállapítás, hogy az új állomás „már most is különb, mint a régi”. Azért a néhány millióért — lehet is! Ami a hangosító berende­zést illeti: ha sohasem szólna, elhinnénk, hogy az áramerő- sitő az oka. De így, hogy egyik nap szól, másik nap nem; sőt, azonos napokon is: egyik vo­natot bemondja, a másikat nem — engedje meg, hogy va­lami más okot gyanítsunk mö­götte, s ezt a mást nevezzük egészen enyhén és finoman felületességnek. A pénztárkérdést is engedje meg, hogy az~utas szemszögé­ből nézzük, ön sem menne ki szívesen 20—25 perccel vonat­indulás előtt az állomásra. Nézzen szét csak hétfőn reg­gel — amikor tudvalévőén nincs heti- és havijegy kiadás — milyen sor áll ott! Valóban komolyan gondol­sára három, illetve öt nap áll rendelkezésre. De sajnos, Gyömrőn inkább írnak egy újságcikket, mint hogy ki­használnák a rendelkezésre ál­ló három, illetve öt napot. De a község területén szin­tén akad még bőven tenniva­ló. Mert én magam megálla­pítottam, hogy esőzések alkal­mával egyes útvonalak járha­tatlanok, sőt, láttam, mikor a gyerekeket úgy kellett a vizen átvinni. Vannak még gyen­gén megvilágított részei is a községnek, de ha meg szabad említenem, még sorbanállás is látható itt-ott. Remélem, azok az emberek, kik előszeretettel foglalkoznak az állomás prob­lémáival, illetékes helyen eze­ket a nehézségeket is szóvá merik tenni. De, hogy kedvenc témájukról, az új állomásról tudjanak még valamit közöl­ni, én megtudtam, hogy az ál­lomásról már több minden hiányzik, többek között egy hangszóró, néhány vízcsap, több kilincs, villanykapcsolók, villanyégők burástól. Ha ezt helytelennek látják a gyöm- rőiek, jó lenne ennek érdeké­ben is tenni valamit. Remélem, én, mint budapes­ti lakos, nem sértettem meg a gyömrői újságcikkírókat, hogy bővebben mertem foglalkozni az állomásukkal. Bízom, hogy a jövőben, igazságosan, sem­mit el nem hallgatva, írnak a gyömrői tudósítók cikket az újságba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom