Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
nsr utcrei yítrfap 1965. JANTJAR 27, SZERDA Külföldi pedagógus- csoportok látogatnak hazánkba Az idén újabb külföldi pedagóguscsoportok látogatnak hazánkba. A tervek szerint február elején 120 NDK-beli nevelő — matematikusok, ének-zeneoktatók és az oktatás egyéb területein dolgozók — érkezik. A vendégek budapesti és vidéki oktatási intézményeket keresnek fel. A pedagógusok szakszervezetének meghívására április második felében 32 tagú dán pedagóguscsoport látogat Magyar- országra. Július elején — a többi továbbképző tanfolyammal egyidőben — ismét megrendezik az idegen n3relveket tanító pedagógusok önköltséges nyári táborát, amelyre vendégelőadók jönnek Angliából és Franciaországból. Az év második felében száz tagú amerikai pedagóguscsoport érkezik hazánkba. Az amerikai vendégek a magyar oktatás rendszerét tanulmányozzák majd. (MTI) A kiművelt emberfők sokaságáért ,,Minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarka- latja a kiművelt emberfő” — írta a Hitel-ben Széchenyi. Több mint egy évszázad kellett ahhoz, hogy e felismerést igazi cselekvés kövesse. A reformokért küzdő nagy magyar politikus meglátta: a műveltség ellensége az ósdinak, az elavultnak. Az ész tiltakozik az ésszerűtlen ellen, ezért akarta olyannyira a kiművelt emberfők sokaságát. A haladás ellenségei is érezték, sőt esetenként burkoltan be is vallották, a műveltség — számukra — veszedelmes erejét. Kornis Gyula, a két világ- i háború közti ellenforradalmi I rendszer hírhedt ideológusa ! például így fogalmazta ezt 1 meg 1931-ben: „Amint a gaz- | dasági és társadalmi politika a gazdasági javak megfelelő termelése és igazságos elosztása felett őrködik, a kultúrpolitikának az a feladata, hogy a művelődési javak helyes termeléséről és elosztásáról gondoskodjék, és ezzel a társadalmi egyensúlyt biztosítsa ..Nyíltan kimondta a Horthy-korszak kultúrpolitikájának a lényegét: a társadalmi javak elosztása szerint kell részesíteni mindenkit a művelődési javakból is. Az „alsóbb” néposztályokat tehát alacsony műveltségi szinten kell tartani, mert csak így lehet a „társadalmi egyensúlyt” biztosítani, pontosabban: az ellenforradalmi rendszer így próbálta a munkások és a parasztok elnyomását, alávetett helyzetét fenntartani. A Komis-féle koncepciót — és a hozzá hasonlókat — persze sokan bírálták. Köteteket tennének ki a demokratikusabb kultúrpolitikára törekvők megnyilatkozásai, A megoldás lehetőségét a % felszabadulás hozta magúval. $ Ha most visszatekin lünk a két í évtized alatt megtett útra, ei- í mondhatjuk, valóban sokat f tettünk a kiművelt emberfők sokasodásáért. Például az ok- tatással. 1937—38-ban, az utöl- £ só békeévben a tanköteles korú gyerekeknek csupán hé- £ romnegyed része járt iskolá- í ba, míg napjainkban alig né- Í hány tized százalékkal keve- í sebb, mint 100 százalékuk. ^Szinte földindulás volt a ko- zépiskolai oktatásban is, hi- í szert 1937—38-ban alig több, 2 mint 52 ezren juthattak be a 4 középiskolákba, az idén pe- ? dig 231 ezer fiatal jár gimná- <í ziumfoa. technikumba és szflk- $ középiskolába. És ugyanebben J az időben 11 ezerről 49 ezer- í re növekedett az egyetemi és 1 főiskolai hallgatók száma. Pe- | dig eddig csupán a nappali 2 tagozatosokról szóltunk! Iga- | zán akkor mutatkoznak meg 2 eredményeink, ha mindehhez 2 hozzászámítjuk: jóval több, * mint 100 ezren járnak a dol- 2 gőzök általános iskolájába, «186 ezren a középiskolák esti || és levelező tagozatára, s mintegy 43 ezren folytatják munka közben a felsőfokú tanulmányokat. Lássuk a népművelés adatait: 1950-ben 2 millió 246 ezer köttet könyvvel rendelkeztek a közművelődési könyvtárak, 2 1963-ban csaknem 15 millió- | val, s egyetlen év alatt 41 és ? fél millió kötet könyvet köl- g csönöztek. 1937—38-ban 9 mil- \ Uó 160 ezer példány ban je- 2 lentettek meg könyveket. 1964-ben 44 milliót A lakos- i ság 1963-ban 722 millió forin- * tot költött könyvre. A régebbi ben jobbára kalendáriumokat ^olvasó falusiak is 189 millió ^ forintért vásároltak szépiro- á dalmi, ismeretterjesztő és po- J litikai könyveket. A rádióeló- á fizetők száma 650 százalékkal í emelkedett 1937 óta. A tv-elo- | fizetők száma 1964 végén 675 * ezer volt. Ma már minden | községiben van mozi, s két 4, esztendeje 5 millió 832 ezren 2 látogatták a színházi előadá- fj sokat. 1935-ben 790 ezren vol- í tak múzeumban, látogattak ? meg kiállításokat, 1963-ban | pedig 4 millió 366 ezren ... ^ Még sorolhatnék az önma- í gukban is szép, bíztató szá- 2 mókát. Legalább ennyire je- ? lentősek azonban a múvelt- % ség tartalmi változásai is. Is- ^ kóláinkban az egyoldalú hu- | mán műveltséget a huszadik f század követelményeinek meg- ^ felelő természettudományos- i humán műveltséggel váltjuk ffel — mégpedig a marxizmus J —leninizmus tudományos ta- á Iáján állva. Számunkra az ^ igazi műveltséget nem csupán ^ az adatokat ismerők képvise- ^ Ük, hanem a tudás birtoká- ^ ban alkotni is tudó emberek. | Felismertük azt is, hogy a y műveltséget nemcsak a kultu- £ rális kérdésekben való jártas- 4, ság jelenti, hanem a terme- ^ léshez és a politikai élethez ^ való hozzáértés is A művelt- ^ ség terjedéséhez szorosan hoz- ^ zátartozik a szakmai ismere- ^ tek bűvülése, a poütikai-ideo- j lógiai tájékozottság javulása, í a szocialista világnézet térhó- ^ dítása is. „A suszter marad- 4, jón a kaptafánál, a paraszt a í földnél” — mondogatták ré- \ gén. Mi túlléptünk e szemléle- 4, ten, s a munkások és a pa- 4, rasztok széles rétegeit tettük < a műveltség részeseivé — 2 mégpedig alkotó részeseivé. A Körhinta című magyar filmre bizonyára sokan emlékeznek még. Női főszerepét Törőcsik Mari játssza A Bátor emberek című szovjet film is a nagy sikerek közé tartozott. Bizonyára az lesz a felújítás alkalmával is A felszabadulás óta a kétkezi dolgozók százezrei és milliói fejezték be az általános iskolai tanulmányokat, kerültek a középiskolákba, vagy az egyetemekre, főiskolákra, részesültek szakmai képzésben, jártak politikai és ismeretterjesztő előadásokra, tanfolyamokra. A műveltség csatornáinak még szélesebb megnyitásán napjainkban tovább fáradozunk. Nem is olyan régen született például határozat arra, hogy a hároméves szakmunkásképző iskolát végzett dolgozók továbbtanulásának, továbbképzésének megkönnyítésére be nem fejezett középiskolákká kell nyilvánítani az ipari és a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákat, s jelentős tanulmányi idő beszámításával kell ösztönözni a fizikai munkásokat műveltségük gyarapítására. Az emberfők sokaságának kiművelése a még boldogabb holnapért küzdő szocialista társadalmat segíti. Miként Lenin mondotta: „Azelőtt az emberi elme, az emberi géniusz csak azért alkotott, hogy egyeseknek jutassa a technika és a kultúra minden áldását, a többieket pedig megfossza a legszükségesebbtől — a művelődéstől és a fejlődéstől. Most ellenben a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé válik és mostantól fogva az emberi elme és géniusz sohasem lesz az erőszak eszközévé, a kizsákmányolás eszközévé.” így lett a %’alóságban is a Széchenyi által megsejtett és a Lenin szavaival pontosan megfogalmazott műveltség é« haladás elválaszthatatlanul összetartozóvá. Tóth László Szitnyik emlékére i. A falu szélső házain, annak udvarán és gyümölcsös kertjén túl, rendezett erdei sétány. Most hófödte! A sétányon túl a budai hegyek hatalmas erdeje, ősrégi, nagy harcokat látott fák és a harcok után ültetett fiatal csemetés. Ilyen fiatal csemete fák között áll egy hősi emlékmű. Jobbról is egy-egy ösvény vezet a magasba, a kilátóhoz. Valamikor az egyik nem tudni melyiken igyekezett Vlagyimir Szitnyik föl a Já- nos-hegyi kilátóhoz, mint a felderítő járőr előretolt terepkutatója. Akkor is háborította az ösvény, a hegy. volt meg Vlagyimir Szitnyik még a gyermekkor cipőjében járt, mikor hazáját megtámadta a hódító hitleri hadsereg. Apja. bátyja bevonult katonának ő meg. amikor otthonát fenyegette a veszély, beállt partizánnak. Hőstettei révén bekerült, mint önkéntes a hadseregKétszáztizeimégymillió Fecske terven felül A második félévtől már csak filteres cigarettát gyárt a lágymányosi üzem be. Katona társai úgy hívták maguk között a „kis párduc”! A legveszedelmesebb feladatokra ő vállalkozott. Mindig sikerrel. Kitakarodott az ellenség szülőfalujából, űzött vadként menekült a szovjet földről és a „kis párduc” a Ill-as hadosztállyal átlépte a Kárpátokat. Golyó nem fogott rajta, pedig Szeged, Kecskemét, Fehérvár alatt ugyancsak volt verekedni való. Mint járőr jött végig Fehérvártól Mór, Bicske, Páty községeken keresztül — Budakesziig. Első szovjet felszabadító katonaként lépett Budakeszi földjére. Innét indult 1945. január 25-én szürkületkor Buda felszabadítására. Alig hagyta el a szélső házsort alig tartott egy kis terepszemlét a hegy lábánál a gyilkos golyó kioltotta hősi életét 3. Állok az ösvényeknél, nézem a havas fákat és az emlékművet. Rajta ez áll: „Itt temették el Vlagyimir Szitnyiket, a Szovjetunió Hősét 1945. január 27-én. Emeltették Budakeszi község dolgozói és úttörői. 1960”. Húsz éve halt meg. Ma még egyszer olyan idős lenne mint, amikor a golyó szívébe, testébe fúródott. 4. Állok és emlékezem. Erőt merítek a hős életéből. Gyakran állnak Budakeszi lakói az emlékmű előtt és leróják hálájukat, kegyeletüket a hős és népe iránt. S állnak az emlékmű előtt a budai hegyek turistái is levett kalappal, sétabotjukra támaszkodva emlékezve a múltra, azzal a gondolattal: soha-soha többé háborút. 5. Az öreg fák és a fiatal csemetés a hősi halált halt „kis párduc” véréből táplálkozik azóta is minden évben. Ha jön a tavaszi ébredés, lombba szöknek a fák és halk dalt susognak — szürkületkor — egészen késő őszig az alvó hamvai fölött. Padányi Lajos A magyar dohányipar a tavalyi 1,7 rriilliárddal szemben ebben az évben 2,3 milliárd füstszűrös cigaretta gyártását vette tervbe. Az igények azonban még ennél is nagyobbak. Ezt vette figyelembe az ÉDOSZ központi vezetőségének versenyfelhívása, amely a dohányipartól egyebek között több filteres cigarettát kért. Az ipar szakemberei műszaki tanácskozásokon vizsgálták meg: mennyivel tudnak több filterest előállítani. Ennek alapján vállalta a magyar dohányipar, hogy 300 millióval megtoldja a tervet és összesen 2,6 milliárd füstszűrös cigarettát készít. A feladat nagy része az év végén „bezáró” Lágymányosi Dohánygyárra hárul. Az üzem 214 millió terven felüli Fecskével összesen 1,85 milliárd- dal — búcsúzik a cigaretta- gyártástól. Munkájuk annál is nehezebb, mivel a nagyobb mennyiséget nem egy év, hanem 11 hónap alatt kell elkészíteniük. Decemberben ugyanis már leszerelik s más üzemeknek adják át a filteres gépsorokat. A lágymányosiak a nagyobb feladatot már beépítették programjukba, s ennek alapján az első negyedévben mintegy 50 millió Fecskével gyártanak többet. A legfontosabb feltételt, azaz a folyamatos filter ellátást, biztosították. A tavalyi 2—3 napos készlet helyett most 10 napra elegendő filtertartalék áll rendelkezésükre. Az üzemnek egyébként a második félévtől már csak a filteres cigarettára, a Fecskére lesz gondja, az egyéb fajtákat az egri és a sátoraljaújhelyi dohánygyár veszi át. (MTI) Döntő pillanatok SZ. ALJOSIN SZÍNMÜVE A DÉRYNÉ SZÍNHÁZBAN Az Egy nyáron át táncolt című svéd film egy megrázó szerelem története Négy ágyas kórterem. Négy beteg várja benne a gyógyulást: az író, a „vezető ember”, a hajdani főhadnagy és a tanár. Az írónak a szíve beteg. a „vezető err.ber”-nek a vakbelével gyűlt meg a baja, a hajdani főhadnagy jobb karjában gránátszilánkok okve- tetlenkednek, a náború emlékei. A tanárt érszűkület gyöt- ri. A vakbeles már túlkerült a döntő pillanaton, megoperálták. A másik háromra vár még a műtőasztal. A kórházak és klinikák levegőjében mindig dráma feszül, minden súlyos beteg tulajdonképpen drámai hős a döntő pillanat előtt, amelyben eldől a sorsa, hatványozott jelentőséget kapnak egyéni problémái. Ezek utána sompolyognak a kórterembe is és elűzhetetlénül betegágya köré telepednek. Sz. Aljosin színműve, amelyet Benedek Árpád szép fordításában most mutatott be a Déryné Színház a költő művészetével — tehát őszinte és igaz művészettel varázsolja a színpad szűk keretei közé a betegszoba világát. Ebben a különös világban más értelmet kap a szó, a gesztus, a tekintet és a hangsúly, mint idekinn az utcák, a mezők, a műhelyek, a dolgozó-, vagy hálószobák és a tantermek világában. Őszintébbet és mélyebbet. De meztelenebbül mutatkozik meg maga az ember is. A döntő pillanat küszöbén nehezebb a képmutatás és könnyen lehull az álarc. Aljosin optimista író, hiszen az ő négy betege közül három tiszta ember. Írója még itt is, az élet és a halál küszöbén érzi és ; vállalja hivatásának roppant felelősségét, és csak azért I kér tíz napi haladékot a sú- : lyos műtétre készülő professzortól, hogy leírja és kimondja, amit még föltétlenül ki kell mondani. A volt főhadnagy csak azért sajnál- j ja amputált karját, mert at- ! tói tart, hogy fiatal feleségét elriasztja tőle csonka- sága. A tanár családi élete I omlik itt, a betegszobában össze, amikor az egyik szomszédasszony gonosz leveléből j megtudja, hogy ragyogó szép 1 felesége megcsalta. Sötét szakadék szélére tántorog, onnan csak tanítványainak spontán megnyilatkozó szeretete rántja vissza. A negyedik, a „vezető ember” bukik csak meg a vizsgán, aki még itt, a kórházi ágyon is adatokat gyűjt betegtársai ellen, hogy denunciálja őket, hogy érdemeket szerezzen magának. Nagyszerűen megrajzolt típus, a személyi kultusz végzetes korszakának félelmetes figurája. . , A Déryné Színház — Földeák Róbert ügyes rendezésében — mutatta be Sz. Aljosin színművét. Az előadás minden tekintetben méltó a darabhoz és hű annak szelleméhez, mondanivalójához. A szereplők mindegyike igen mértéktartó és valóban művészi eszközökkel oldja meg feladatát. Bodó György hiteles író, akinek nemcsak mestersége, hanem hivatása is az írás. Fenyvesi Balázs markáns vonalakkal megrajzolt „vezető ember”-« pompás alakítás. A tanár Sághy István művészetében kap húsból és vérből való alakot. Zeke László, a volt főhadnagy szerepében tesz tanúbizonyságot alakító képességéről. Jó kezekben vannak a kisebb szerepek is. Hidasi István vonzó, pompás fia az írónak. Pálfi Ferenc professzora. Bodó Judit bájos ápolónője, valamint Sallay Kornélia, Várnagy Kati, Nagy Sándor és Kádár Flóra játéka harmonikusan simul az együttes komoly, szép munkájához. Sostarics Zsuzsa díszletei és Rimanóczy Yvonne jelmezei is dicséretet érdemelnek. A közönség nagy tetszéssel fogadta a bemutatót és sok tapssal jutalmazta a színészek derék munkáját. Magyar László FELÚJÍTÁSOK Az elkövetkező hetekben több nagy sikerű film felújítására kerül sor.
